Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

2004. JÚNIUS 8., KEDD BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ RÉGÉSZÉT! FELTÁRÁS. Balassagyarmaton, az Ipoly partján régészeti feltárást végeznek a leendő elkerülő út területén. FOTÓ: RIGÓ TIBOR Jön a diákjuniális Június 11-én 14 órakor kö­zépiskolás férfi és női labda­rúgó-bajnoksággal indul a hagyományos évzáró buli, a diákjuniális a művelődési központ, valamint a Balassi- gimnázium udvarán. 14.30-tól EU-s vetélkedő, activity és „Magyarnak lenni” cí­mű műveltségi vetélkedő kezdő­dik a művelődési központban. 15 órától a nagyligeti sporttele­pen fekvenyomó bajnokság kez­dődik. 14-én 14 órától férfi és női kosárlabda-bajnokságra kerül sor a BBG tornatermében, s női kézi indul ugyanekkor a műve­lődési központ udvarán. 19.30- tól a The Dethroners, a Hooligans, a Kispál és a Borz ze­nél a szabadtéri színpadon. 15- én 06.00 órától várost díszítenek a diákok, 08.00-tól gyülekeznek a tanulók a művelődési köz­pontnál, 08.30-kor kezdődik meg a felvonulás a Köztársaság térre, ahol esőűző táncokat mu­tatnak be az iskolák. A polgár- mester átnyújtja a város kulcsait a diákságnak, 10.00 órától kerül sor a nagyvetélkedőre tanári meglepetésekkel megtűzdelve. 14 órakor eredményt hirdetnek, 20 órától jön az Utolshowtánc. A disco vendége a Nox együttes, a Rock Táncházban az Allatkert muzsikál. Megjelent a honismereti híradó Június 16-án 17 órakor mu­tatják be a Balassagyarmati Honismereti Híradó 25. évfo­lyamát a Madách Imre Váro­si Könyvtárban. A 2003. évi híradót és az ifjú­sági különszámot dr. Csongrády Béla író, szerkesztő ajánlja a kö­zönség figyelmébe. Közremű­ködnek Csábi István előadómű­vész és a kötetek szerzői: Kenessey Béla, Kunné Kubicza Erzsébet, Merczel Erzsébet, Reiter László, Szabó Andrea, ifj. Majdán Béla, Mizera Tamás, Ubrankovics Tamás. Bemutatták Duray Miklós könyvét Ádám Tamás kötete A Polgári esték keretében a közelmúlt­ban mutatták be Duray Miklós „Hazától a nemzetig” című könyvét az ünnepi könyvhét alkalmából. A szerzővel Bállá Mihály és Surján László országgyűlési képviselők beszélgettek a szlovák és magyar közéletről, a magyarság összetartozásáról s az uniós esélyekről. Bállá Mihály bevezető szavaiban kifejtette, hogy az elmúlt hét év tapasztalatai szerint a felvidéki magyarságot látta a legegysége­sebbnek. Duray Miklós a mai napig nagy ha­tást gyakorló, a magyar belpolitikai életet is megosztó trianoni katasztrófáról szólt, melynek során egy nemzetközi jogi doku­mentum fosztotta meg a magyarságot ön­rendelkezési jogától, s változtatta meg az or­szág státuszát. A határon túlra rekedtek ide­gen állampolgárokká váltak, s ez a tény a magyar közélet két részre szakadását is okozta. Az uniós csatlakozás olyan politikai lehetőség, melyet ki kell használni. Magyar- ország és a Felvidék vámhatára megszűnik, a gazdasági, oktatási, közművelődési struk­túrák újból egybekapcsolódhatnak - mond­ta a szerző, áld hozzátette, hogy épp azoktól kapunk majd nemzetközi támogatást, akik a trianoni tragédiához vezettek el minket. A határokon átívelő újraegyesítés lehetőségei teremtődnek meg - szögezte le az író. Surján László szerint az unióban két dolog tilos: az elhallgatás és az, ha valaki nem azt cselek- szi, amit mond. A 732 képviselőből a két fel­vidékivel együtt 26 magyar ül majd az Euró­pai Parlamentben, akik sokat tudnak tenni a nemzet érdekében. A honatya megemlítette még a költségvetési hiányt és adósságot is, s kifejtette, hogy európai képviselőként mind­végig kiáll majd a magyar vidék nagyfokú tá­mogatásáért. SZA Június 11-én 17 órakor a Ma­dách Imre Városi Könyvtárban mutatják be Ádám Tamás „Ren­dezünk majd vérbő partikat” cí­mű legújabb verseskötetét, mely a Mikszáth Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadványt Kerényi Ferenc kandidátus, irodalomtör­ténész és Németh János, a Mik­száth Kiadó igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Lovász Emőke, Oláh Zoltán és Tibay András működnek közre. Kukorelly Endre előadása Az ünnepi könyvhét kereté­ben június 8-án 17 órakor Kukorelly Endre József Attila-dí­jas író tart előadást a kortárs ma­gyar irodalomról a Madách Imre Városi Könyvtárban, ________i „ Fénylik a gyémánt magában is” Gróf Széchenyi István szavait idézte Lombos István polgár- mester azon az ünnepi alkalmon, melynek során pedagógu­sait ünnepelte a diákvárosi tradícióira oly büszke település, Balassagyarmat. A gyémánt ugyan fénylik ma­gában, de fényét fel kell mutat­ni - jelentette ki a városvezető, aki hozzáfűzte, hogy a kiváló és eredményes munkát végző óvó­nőket, tanítókat, tanárokat évről évre megilleti az elismerés. Csábi István előadóművész a Balassi-emlékévhez is kapcsoló­dóan a reneszánsz költő versei­ből adott ízelítőt, a Balassagyar­mati Kamaraegyüttes pedig szép muzsikával köszöntötte a vendé­geket. Csábi István Gyergyai Al­bert gondolatait tolmácsolta: a pedagógusi pálya a legősibb, a legtávlatosabb hivatás, mely a legígéretesebb és legromlatla­nabb réteggel, a fiatalsággal fog­lalkozik. A nehéz és fáradságos munka jutalma a fiatalok barát­sága és jó emlékezete. Lombos István egy japán közmondással kezdte beszédét: „Jobb a nevelés a születésnél”. Nehéz, életre szóló és rögös hivatás ez: a tudás és szívbéli jóság átadása. A tudás értéke egyre inkább felértékelő­dik társadalmunkban, de a neve­lés erejét sem szabad alábecsül­ni. A kudarcok, a sokszor hiába­való erőfeszítés mellett felcsillan a siker is, s a jókor, kellő időben kimondott szó ereje - jegyezte meg a városvezető, aki Balassa­gyarmat közoktatásáról is emlí­tést tett. Elmondta, hogy a szorí­tó költségvetési helyzet ellenére sem tervezik az iskolai hálózat átszervezését, az oktatás tovább­ra is kiemelt szerepben részesül. A távlati terv a főiskolai képzés beindítása - szögezte le Lombos István, aki a Balassagyarmat ki­váló pedagógusa címet adomá­nyozta a középiskolai tanárok közül Ruga Ilonának, az általá­nos iskolai pedagógusok közül Görög Imrénének, az óvónők közül pedig Sztancsikné Sebes Katalinnak az idén elfogadott önkormányzati rendelet értel­mében, mely először a pedagó­gusokat jutalmazta. Elismerés­ben részesült még a város mint­egy 40 pedagógusa, intézmény- vezetők és a tantestületek által megszavazott kollégák. A meg­hitt ünnepség végén dr. Bacskó József alpolgármester mondott pohárköszöntőt. SZ. A. Áder János a vendég Június 9-én 18 órakor Áder János, a Fidesz-MPSZ alelnöke, a parlamenti frakció vezetője tart előadást a közélet aktuális kérdéseiről, az európai uniós vá­lasztás tétjéről és fontosságáról a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban.______________■ „Lételemem a rajz” Július 29-éig látható a salgó­tarjáni születésű Kele Szabó Ágnes grafikusművész kiál­lítása Balassagyarmaton, a Szerbtemplomban. A művész matematika-rajz szakon szerzett diplomát a ta­nárképző főiskolán, majd a Kép­zőművészeti Főiskola művészi rajz, ábrázoló geometria és mű­vészettörténet szakán végzett középiskolai tanárként. Alkotó műfaja a grafika, meghatározó mesterei Varga István, Czinke Ferenc, Lóránt János, Szabados Árpád voltak. Számos csoportos és egyéni tárlaton vett részt. ■ Szélnek eresztett katonák A Nógrád Megyei Levéltár az ünnepi könyvhéten a Nagy Iván Könyvek sorozat két legújabb kötetét mutatta be Balassa­gyarmaton. Tyekvicska Árpád levéltár­igazgató köszöntő szavait II. vi­lágháborús filmhíradó részle­tekkel kötötte egybe, melyek az áldozatokról, a veszteségről kö­zöltek tragikus képeket. A Tria­nonról és az 1956-ról szóló mű­vek után két új kötettel bővült a levéltár műhelye. Dr. Szakály Sándor hadtörténész Gere Jó­zsef „Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/11. gyalog­zászlóalj története (1939- 1945)” című könyvének máso­dik, átdolgozott kiadásáról be­szélt. Be kell vallani, hogy már az első kiadás is közönségsiker volt, s a történész szerint teljes, pontos képet ad a harcokról, hisz a szerző a helyi és hadtör­téneti levéltárak anyagát egy­ként felhasználta művéhez. A kötet a keleti hadszínteret meg­járó katonák életútját is bemu­tatja. Szakály Sándor elmondta, hogy Trianon traumája - mely­nek kapcsán Magyarország te­rületének 1/3-a, lakosságának 2/3-a elveszett - mindvégig meghatározta az elkövetkezen­dő évtizedek revizionista politi­káját. Németország a békedik­tátumot elfogadhatatlannak te­kintette, így vált az ország a né­metek fegyvertársává. A terüle­tek visszaszerzése Németor­szág és Olaszország nélkül nem valósulhatott volna meg. 1941. június 22-én pedig beállott a hadiállapot a másik nagyhata­lommal, a Szovjetunióval. Ha­zánk és a hadsereg nem készült fel a háborúra - szögezte le Szakály Sándor. Dr. Szabó Péter hadtörténész Deák Gyula „Ahogyan én lát­tam. Visszaemlékezés a doni harcokra” című memoárjáról szólt. A szerző a balassagyar­mati 23/11. zászlóalj századpa­rancsnoka volt. A műben meg­mutatkozik az, hogy a katonák soha másutt nem érezték az el- hagyatottságot, kiszolgáltatott­ságot ennyire. Mi sem jellem­zőbb, hogy csak verebeket és varjakat láttak énekes madarak helyett. Deák Gyula mindvégig naplót vezetett. A premieren személyesen is elmondta, hogy 1943 januárjában 12 tömegtá­madást vertek vissza, azután adták fel a harcot. Százada java része elesett, fogságba került, vagy nyugat felé sodródott. Még így is erőn felül álltak helyt a gyarmatiak. Visszavo­nulásuk szervezetlen, szélnek eresztett, pánikszerű volt. Gya­logzászlóalja 200 emberrel, 30 puskával, 40 tölténnyel indult az embertelen útra. 1942 de­cemberében érkeztek meg a hadszíntérre, s 5 hetet töltöttek a védőállásokban. Az elcsigá­zott emberek megfagytak, kö­zülük 35-en élték túl a frontvo­nal áttörését. Lótetemeket et­tek, s a Dnyeperen átkelve júni­us 6-án ért haza a maroknyi csapat Balassagyarmatra. Gere József hozzátette, hogy ugyan merített Deák Gyula kéz­iratából, de csak a két könyv együtt tud átfogó képet adni a második magyar hadsereg tragé­diájáról. SZABÓ ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom