Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-30 / 151. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. június 30., SZERE M EGYEI KORKÉP Sosem szabad félni az újtól Kádárkuti József a Nemzeti Kör Pásztóért kompenzációs listáról került a város képviselő-testületébe. A pásztói születésű nyugalmazott tanár Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd az egri tanárképző főiskolán szerzett történelem-földrajz szakos diplomát, kitüntetéses oklevelet. Pásztó- Ez a minősített eredmény akkor választási elsőbbséget jelentett a munkahelyek tekintetében - mondja Kádárkuti József. - így kerültem Szirákra, amely akkor sok tekintetben különbözött az átlagos nógrádi településektől. Szigorú, következetes oktató-nevelő munkám elismeréseként az iskola igazgatójává neveztek ki, amit még a kritikus szülők is elégedetten nyugtáztak. Rövid idő elteltével a művelődéi ház igazgatójává is megválasztottak. Feleségem magyarorosz szakos tanár, két gyermekünk született, akik már önálló életet élnek. Később elvégeztem az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsésztudományi karán a történelem szakot, majd félfüggetlenített tanulmányi felügyelő lettem a pásztói járásban, miközben csökkentett óraszámban a Dózsa György Általános Iskolában tanítottam.- Munkám során mindig is azt vallottam, hogy sosem szabad félni az újtól, a változásoktól, lépést kell tartani a gazdasági, társadalmi fejlődéssel. Földrajzmunkaközösséget vezettem, rendszeresen tartottam bemutatóórákat a járás földrajzos pedaKádárkuti József gógusainak. A tapasztalatokat országos szinten is hasznosították, amelyet nyomtatásban „Csoportmunka a földrajzórákon” címmel ki is adtunk.- A politikai életben is tevékeny részt vállaltam, a rendszerváltást követően az MDF színeiben az 1990-es országgyűlési választásokon indultam, de a kereszténydemokrata párt képviselője, ha kevés szavazattal is, megelőzött. A pártból való kiábrándulást követően a Nemzeti Kör Pásztóért civil szervezetben folytattam a munkát. Támogatottságunkat bizonyítja, hogy a jelenlegi képviselő-testületben a civil szervezetek közül csak a nemzeti körnek van képviselője. A testületben, ahogy illik egy komoly civil szervezethez, a pártok fecsegő, meddő párharcát, rivalizálását igyekszünk a mérleg nyelveként az ésszerű megoldás, a lakosság egésze javára fordítani. ESLA Uniós változások a fogyasztóvédelemben A közelmúltban az uniós csatlakozás kapcsán szervezett vitanapot az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) megyei, illetve pásztói szervezete. Tari Ottó megyei elnök megnyitóját követően Dömölki Lívia, az OFE élelmezési szakértője, több ez irányú külföldi és hazai szakbizottság tagja tartott előadást az élelmiszer-forgalom terén bekövetkezett változásokról. Az előadó elmondta, hogy örök harc folyik a vegyészek és ellenőrök között a termékek előállítása kapcsán. Beszélt az élelmezési fronton jelentkező botrányokról. Dömölki Lívia fontos partnernek említette a sajtót, amely a megelőzésben és az esetek nyilvánosságra hozatalával a szankcionálásban is besegít. Dr. Morvay György, az OFE jogi szakértője a jótállás és a szavatosság kérdésével foglalkozott. Részletesen taglalta a két meghatározás termékre. A két fogalom között eltérő lehet az időtartam. Az előadó példákkal illusztrálta, hogy mi a teendője a kereskedőnek, mi a vevőnek, kinek milyen jogosítványai vannak. Beszélt arról, miként lehet a problémákat rendezni, mikor lehet cserélni, javítani, árleszálBalról jobbra: Molnár István, az OFE pásztói irodavezetője, Tari Ottó, dr. Morvay György és Dömölki Lívia NMH-INFORMACtO Az uniós változásokkal kapcsolatosan arról szólt, hogy az európai élelmiszertörvény szabályait be kell tartani, azon itthon nem lehet változtatni. Az uniós direktívák pedig azt írják elő, hogy a nemzeti szabályozásba mit kell beépíteni. A magyar élelmiszertörvény a módosulásokkal május elsején lépett hatályba és tartalmazza mindazt, aminek alapján hazánkban mit kell tenni, hogyan kell eljárni, melyek azok a termékek, amelyek kereskedését engedélyeztetni kell. közötti különbséget és azonosságot. Többek között, mi a bizonyítási teher és kinek kell bizonyítani. Kiemelte, hogy mi a jótállás, szerződésben vállalt kötelezettség egyes meghatározott termékek vonatkozásában. A szavatosságot viszont a PTK szabályozza minden lítást alkalmazni, vagy a pénzt visszakérni. Nagyon fontos momentumként említette az ügyintézéssel kapcsolatos változást, miszerint nem kötelező a főfelügyelőség szakvéleményét elfogadni. Embert bankjáról, kártyáját márkájáról Mutasd meg bankkártyádat, megmondom ki vagy Kilenc százalékkal emelkedett a bankkártyájuk márkáját tudatosan választók száma Magyarországon. Többségük helyesen tudja, milyen embléma szerepel plasztiklapján - derült ki a MasterCard Europe hazai kártyahasználatot vizsgáló tanulmányából. Fejenként átlagban 1,33 kártyát birtoklunk, és kiválasztásakor a megkérdezettek fele (50%) mind a kártyamárkát, mind az azt kibocsátó pénzintézetet is fontosnak tartja. Immár harmadik éve kérdezi a MasterCard Europe kártyatársaság a hazai kártyabirtokosokat, és vizsgálja kártya-, valamint bankhasználati szokásaikat. „Az elmúlt évhez képest több pozitív változást is észleltünk Magyarországon: átlagban csökkent a készpénzfelvételek gyakorisága havi 2,6 alkalomról havi 2,36-ra, viszont nőtt a kártyával történő vásárlások gyakorisága, és a plasztikok birtokosai is egyre tudatosabban választják meg a műanyag lapocska szolgáltatásait biztosító kártyatársaságot” - mondta Zdenek Houser, a MasterCard Europe Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója. Habár 9%-kal több ember állította magáról 2003-ban, hogy ő választotta plasztikja márkáját - összesen 29% - a magyarok zöme még mindig passzívan „kártyázik”: 35%-k elfogadja a bankja által felajánlott terméket, és további 35% pedig az oktatási intézményére, munkahelyére hagyatkozik. A megkérdezettek 2%-a ajándékba kapta a bankkártyáját, 1%-uk nem tudta megmondani, hogyan lett plasztikja birtokosa, végül a maradék 2% egyéb úton-módon jutott hozzá. Zdenek Houser szerint azért is érdemes tájékozódni a pénzintézeteknél a felkínált teljes termékpalettáról, mert - a bankkártya széles körű, belföldi és külföldi elfogadása mellett - a kiválasztáshoz további szempontokat adhatnak a plasztikhoz járó többletszolgáltatások: poggyász- és utasbiztosítás, asz- szisztenciaszolgáltatások, gyűjthető hűségpontok és egyéb nyereményjátékok. Jelenleg egy magyar lakosra átlagban 1,33 darab kártya jut, és a megkérdezettek 6%-a további plasztikot szeretne birtokolni a következő egy év során. Igénylésnél a magyarok 48%-a tartotta fontosabbnak a bankot, mint a kártyát, 2% a kártyamárkát ítélte elsődlegesnek, és az emberek fele (50%) egyetért abban, hogy mind a kettőre érdemes odafigyelni. A pénzintézet kiválasztásakor a magyarok zöme (52%) a bank megbízhatóságát tartja a leglényegesebb szempontnak. Kártyamárka említésekor a többség számára legismertebb a MasterCard, amely különösen népszerű a férfiak (70%), a budapestiek (79%), és a magasabb jövedelműek (70%) körében. A hölgyek (41%) inkább Maestro- birtokosok. A plasztik használatát illetően készpénzt leggyakrabban a fiatalok vesznek fel: a 18-24 éves korosztály havonta 2,67 alkalommal, a 25-29 évesek átlagban havi 2,83 esetben keresik fel a bankautomatákat. Kártyával legaktívabban a 30-34-es korosztály költekezik, és az idősek közel fele (46%) viszont egyáltalán nem húzza elő plasztikját az üzletekben. A város szolgálatában PÁSZTÓ Első ciklusát tölti Pásztón a város önkormányzati képviselő-testületében Palaticzky János. Salgótarjánban született 1938-ban, édesanyjával 1941- ben költözött Pásztóra, azóta a városban él a családjával.- Általános iskolai tanulmányaimat a Gárdonyi Géza iskolában végeztem, majd közgazdasági technikumi érettségit szereztem - mondja. - A Magyar Nemzeti Bank pásztói fiókjába 1961-ben kerültem hitelügyi előadónak. Munka mellett mérlegképes könyvelői oklevelet, majd felsőfokú pénzügyi és számviteli végzettséget szereztem. Hét éven keresztül a Magyar Nemzeti Bank pásztói fiókját vezettem, majd az MNB megyei igazgatóságán az ipari és kereskedelmi osztály vezetését bízták rám. A kétszintű bank- rendszer kialakulása után a Magyar Hitelbank salgótarjáni igazgatóságának vezetőjévé neveztek ki, majd 1997-ben, nyugdíjba vonulásomig, az Ibusz Bank északmagyarországi régiójának voltam a vezetője. A 20Ó2-es évi önkormányzati választásokig gyermekeim és unokáim körében töltöttem szabad időmet, amit aktív ke tészkedéssel egészítettem ki. Az MSZP pásztói szervezet nek felkérésére indultam az öi kormányzati választásokon az számú választókerület képvisel jelöltjeként, azzal a szándékk; hogy a bankszakmában eltöltc 36 éven át megszerzett pénzüg ismereteimet a körzetem és ez; tál egész Pásztó lakossága érdek ben hasznosítsam. A képvisel testületbe az MSZP hel listáján jutottam be, így város egészét érintő probl mák megoldásában az öi kormányzat biztonsági gazdálkodását elősegíl kérdésekben fejthetem tevékenységemet. A sok gond ellenére 1 kossági hozzájárulással ebben < évben beindult a szennyvízhálóz kiépítésének II. üteme, ami a v lasztókörzetemet is érinti. Őszintén remélem, hogy kita tásommal, szakmai ismereten mel, ha sok buktatón keresztül i sikerül nem csak a választókörz tem, de egész Pásztó lakosság életkörülményeinek javításáho szociális problémáinak megold sához, az önkormányzat fizetők pességének megtartásához ho zájárulnom. Névadóhoz méltóan PÁSZTÓ Nemrégiben zajlott le a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola szervezésében a VI. Rajeczky Benjamin népdaléneklési verseny Pásztón, a Teleki László városi művelődési központban. A rendezvény a pásztói zeneiskolások rövid műsorával kezdődött, majd a polgármester köszöntötte a résztvevőket, akik a megye több helységéből érkeztek. A fellépők öt korcsoportban mutatták be dalaikat. Az első korcsoportban az első díjat Elischer Márk (Bátonyterenye, Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) kapta, második díjban Kasza Tekla (Pásztó, Rajeczky Benjamin Zeneiskola) részesült. Pásztó város különdíját Badacsonyi Csenge (Pásztó, óvoda) érdemelte ki. A második korcsoport első díjasa Kulcsár Kristóf (Pásztó, Rajeczky Benjamin Zeneiskola) lett, második díjat megosztva Sós Alexandra (Bátonyterenye, Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) és Maczó Villő (Ecseg, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola) érdemelte ki. Pásztó város különdíjában Koszora Barbara (Pásztó, Dózsa György Általános Iskola) részesült. A harmadik korcsoportban a zsűri első díjat adományozott Mátyus Balázsnak (Salgótarján, Petőfi Sándor Általános Iskola), második díjat Bolla Tímeának (Salgótarján, Petőfi Sándor Általános Iskola) és Szőllősi Grétának (Salgótarján, Váczi Gyula Művészeti Iskola). Pásztó város különdíját Geczkó Lilla (Pásztó, Gárdonyi Géza Általános Iskola) kapta meg. A negyedik korcsoportban elsődíjas lett Kubinyi Júlia (Salgótarján, Váczi Gyula Művészeti Iskola), második díjas Hegedűs Barbara (Salgótarjá: Váczi Gyula Művészeti Iskol, és Herczeg Hajnalka (Pászt Rajeczky Benjamin Zeneisk la). Pásztó város különdíjas Scheili Adél és Geczkó Lil (Pásztó, Gárdonyi Géza Által nos Iskola) lett. Az ötödik korcsoportban ; első díjat Dósa Katalin (Salg tarján, Váczi Gyula Művészt Iskola), a második díjat Men hárt Éva (Balassagyarmat, R zsavölgyi Márk Művészeti Isk la), harmadik díjat Lóránt É (Pásztó, Mikszáth Kálmán Gir názium, Postaforgalmi Szakk zépiskola és Kollégium) érd melte ki. Pásztó város különdíj ban Selmeczi Lili (Pászt Rajeczky Benjámin Zeneiskol részesült. A legeredményesebb felk szítő tanár elismerést Kubinyii Szabó Katalin (Salgótarjá Váczi Gyula Művészeti Iskol; Nagyné Koszta Zsuzsám (Bátonyterenye, Erkel Ferenc i talános és Alapfokú Művészi Iskola) és Kovácsné Körmén Erzsébet (Vanyarc, Veres Páli Általános Iskola) kapta. A zsűri elnöke dr. Tari Luj népzenekutató volt. Kulcsár Kristóf, a második korcsoport első díjasa
