Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-30 / 151. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2004. JÚNIUS 30., SZERDA 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap Tánc mindhalálig Lovas Henrietta kétszeres mambóvilágbajnok, többszörös Európa- és magyar bajnok volt a főinstruktora annak a tánctábornak, amelyet a salgótarjáni Főnix Táncklub rendezett. A Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola tornatermében napi nyolcórás edzéseken vettek részt az évek óta eredményesen működő egyesület versenyzői és utánpótlásának tagjai. A huszonhat fiatal táncos lábú a standard és a latin táncokat egyaránt gyakorolta. Andóné Hagara Judit táncpedagógus mellett Kéri Szabolcs és Juhász Amanda vettek részt a szakmai oktatásban. FOTÓK, GYURIÁN TIBOR Több és hatékonyabb ellenőrzést! A közelmúltban tartotta választmányi ülését a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A napi, rutinszerű feladatok ellátásán túl elfogadták az elkövetkező évet meghatározó cselekvési tervet is. NMH-információ- A GDP, az ipari termelékenység és a bérek összefüggésének figyelembevételével, az EU-s arányoknak megfelelően helyre kell állítani a magyar gazdaság teljesítményével arányos bérszínvonalat - fogalmazott Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. - Nem adjuk fel azon törekvésünket, hogy belátható időn belül egy európai uniós bérfelzárkóztatási program keretében magasabb életszínvonalat érhessenek el a magyar munkavállalók. A GDP vonatkozásában az EU-s szint 52 százalékát teljesítjük, az ipari termelékenységünk az EU-hoz képest 62 százalékos. Eközben a hazai bérek átlaga csupán 30 százalékát éri el az uniósnak. Először a bérek terén meglévő elmaradást kell pótolni, majd az ipari termelékenységhez kötve évente növelni kell a keresetek reálértékét; megalkotva a szakmai bértarifa-rendszert és az erre épülő ágazati kollektív szerződéseket, ügyelve a szakmai bérminimumok karbantartására. A versenyszférában így kialakuló bérszinthez kell kötni a közszféra bérének reálértékmegőrzését. Fő célunk, hogy növekedjék a magyarországi foglalkoztatási szint.- Hogyan növelhető ön szerint ez a szint?- Ehhez vezető út az EU-s munkaerőpiac teljes megnyitása és nyomásgyakorlás az Európai Szakszervezeti Szövetségre, továbbá a hazai politikai pártokra. Nyomást kell gyakorolni elsősorban a magyar kormányra, hogy tartsa folyamatosan napirenden az Európai Unió végrehajtó szervénél, az Európai Bizottságnál a korlátozások eltörlését. A kormány kétoldalú kapcsolatok keretében az EU-s tagállamokkal szemben szintén lépjen fel a korlátozás nélküli szabad munkaerő-áramlás érdekében. A foglalkoztatás érdekében is kormányunknak olyan gazdaságpolitikai programot kell kialakítania, amelyben be- láthatóak a gazdaság növekedésének területei és az itt jelentkező munkaerőigényeknek alárendelődik a szakmunkásképzés, a felnőttképzés programjainak sora - véli Palkovics Imre, aki a továbbiakban arról is beszélt, hogy nem csak a bérek felzárkóztatása és a foglalkoztatás terén van tennivaló, hanem a munkavállalók jogainak védelme, a munkaügyi felügyelet tekintetében is.- A munkaügyi felügyeletben ki kell építeni a ma hiányzó információs, tanácsadó, oktatási funkciót, erősíteni kell az együttműködést a szociális partnerekkel, például országos és ágazati szintű tripartit, háromoldalú konzultációs bizottság felállításával. Új szemléletet kell bevinni a jogalkotásba és a mindennapi gyakorlatba. A munkaügyi felügyeletnek nem csak ellenőrizni és büntetni kell, hanem segíteni is.- Mit kellene elősegíteni?- Például a munkavállalók védelmét szolgáló jogi előírások hatékony betartását. A munkaügyi felügyeletnek a munkahelyi szint mellett figyelemmel kell lennie az ágazati és regionális sajátosságokra is. Korszerűsíteni, hatékonyabbá kell tenni a szankciórendszert, s ösztönző eszközök is kellenek a negatív, büntetőszankciók mellett. Jelenleg Magyarországon 900 ezer munkáltatóra - avagy szakszervezeti oldalról szemlélve 4,5 millió munkavállalóra - 200 munkaügyi ellenőr jut. Az EU is jelezte: ez kevés és már 1997-ben kifogásolta. Növelni kell a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát és az eljárást átláthatóbbá kell tenni - ecsetelte Palkovics Imre. - Az Európai Szociális Kartában foglaltak hazai teljesülése végett új, hatékony jogi szankciókra van szükség.- Miért van szükség az új jogi szankciókra?- A szervezkedés szabadságának garantálása és a kollektív alkuhoz való jog biztosítása érdekében. A munka törvénykönyve rendelkezései, mint például annak 26-27. paragrafusa, csak deklaratívak. Megsértésük esetén nincs megfelelő, a jogsértéstől visszatartó szankció. A szak- szervezet létrehozásának szabadságát - amelyet jelenleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. paragrafusa és a munka törvénykönyvbe 15. paragrafusa szabályoz - szintén nem garantálják hatékonyan a jogszabályok. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény - nevezetesen annak 3. paragrafusa (1) bekezdés 1. pontja - csak a szakszervezet szervezését akadályozó munkáltatói magatartást bünteti, vagyis csak a létrehozatal és a megalakulás akadályozását szankcionálja. A szak- szervezet működése során azonban ez a rendelkezés nem biztosítja a munkáltatói, vagy állami beavatkozás elleni védelmet, továbbá ezek megsértését nem szankcionálja. Alaposabban vizsgálva, szervezése esetére sem nyújt kellő és valódi védelmet a jogszabály a szakszervezetnek és tagjainak, mert nem szabályozott a jogszabályban a munkaügyi ellenőrzési eljárás és az, hogy mit kell az ellenőröknek vizsgálnia. A legsúlyosabb gond az, hogy az eljárás során nem lehet biztosítani a szakszervezeti tagok védelmét tanúkénti meghallgatásuk esetén. így éppen magában a munkaügyi ellenőrzési eljárásokban válnak ismertté, s ezáltal teljesen védtelenné a szakszervezeti tagok a munkáltató előtt. Nem nyújtanak elégséges garanciát a szakszervezeti tisztségviselők védelmére. Továbbá védelmüket gyengíti az újabban kialakul, például a bírósági határozatok 2003/210. sz. jogeseténél olvasható bírói gyakorlat is. A felsőbb szakszervezet előzetes véleménykérésének elmaradása önmagában nem teszi érvénytelenné a munkáltató rendkívüli felmondását. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a magyar jog- és a bírói gyakorlat csak látszólagosan biztosít védelmet, garanciákat a szervezkedés szabadságára. Flatékony szankciók hiányában sem a szakszervezet alapítása és működése, sem a tagok védelme, de még a tisztségviselők védelme sem garantált.- Mi a véleménye az alkupozíciókról?- A Munkástanácsok Országos Szövetségének programja kiemelten kezeli a kollektív alkuhoz való jog biztosítását, a szakszervezetek kollektív szerződéskötési alkupozíciójának megerősítését. A Szociális Jogok Európai Bizottsága felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a sztrájktörvény 3. paragrafus (1) bekezdés d pontja ellentétes az Európai szociális karta 31. cikkelyével. Tehát, nem írhatja elő eleve jogszabály, hogy nem indítható sztrájk a kollektív szerződés megváltoztatása iránt a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. Ilyen, úgynevezett békekötelemben a feleknek kell megegyezniük. Az ilyen irányú megállapodás is csak a kollektív alku részeként jelenhet meg és csak a kollektív szerződés rendelkezhet róla.- Szükségesnek tartják a sztrájktörvény módosítását?- Igen. Továbbá szükséges az 1989. évi VII. törvény 3. paragrafus (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A békekötelemre utaló szabályt a munka törvénykönyve 30. paragrafus (b) pontjában kell elhelyezni, úgy mint a kollektív szerződés kötelmi részére tartozó kérdést - fogalmazott a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Alap-, szak- és továbbképzés Európában Sok mindenről hallani lehetett a csatlakozás előtt és azóta is. Talán az egyik „legelhanyagoltabb” téma, az ifjúság európai uniós csatlakozása volt. Pedig itt is beszélhetünk, sőt beszélnünk kell európai integrációról. A fiatalok nagy többsége a közvélemény-kutatások szerint örült a csatlakozásnak. Mikor is beszélhetünk az európai felfogás szerint fiatalokról. Nos leírt szabály erre vonatkozólag nincs, de általában huszonhat éves korig számít a közösségi programok szerint valaki fiatalnak. Ez egyébként jellemző, vagyis az ifjúságpolitika azon területekhez tartozik ahol az Európai Unió nem alkot kötelező jogszabályokat a tagállamok számára, csupán célokat és elveket fogalmaz meg. Ennek megfelelően például az oktatás esetében a következő célokat határozza meg a római szerződés: tfr az „európai dimenzió” kialakítása az oktatásban, különösképpen a tagállamokban beszélt nyelvek tanulásával, terjesztésével, <£ a hallgatók és az oktatók mobilitásának elősegítése, beleértve a diplomák és a tanulmányi egységek elismerésének előmozdítását, az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása, tjt a tagállamok oktatási rendszereinek közös kérdéseire vonatkozó információ és tapasztalatcsere előmozdítása, ■fr a távoktatás fejlesztése. Természetesen a Európa ifjúságára vonatkozóan beszélhetünk egyéb, általános célokról is. Ezek közül az első és talán a leglényegesebb a versenyképesség. Több mint egy évtizede annak, hogy az unióban felismerték, az oktatás és a szakképzés átalakítása elengedhetetlen a gazdaság fejlesztéséhez. Éppen ezért a gazdaság és az oktatás kapcsolatának összefűzése elengedhetetlen a hatékony működéshez. Ezt természetesen oktatási és ifjúsági programokkal szeretnék elérni. Ezek egyike a Socrates oktatási program, amely 1995-ben indult és óvodától, egészen a felnőttképzésig támogatja az iskolák minden szintjét. A Socratesen belül alapprogramok működnek, melyek mindegyike más célt tűzött zászlajára. A Comenius az érettségiig felelős az oktatás segítéséért. Támogatja az intézmények közötti nemzetközi együttműködéseket, a tanárok továbbképzését. A Lingua a nyelvtanítás mennyiségének és minőségének javítását célozza meg. Az Árion külföldi tanulmányutakat szervez oktatási szakértők részére és ösztöndíjat is nyújt a részvételhez. A Grundtvig egy felnőttoktatási akció, melynek célja az iskolarendszeren kívüli oktatás elérhetőségének megkönnyítése. A Minerva a nyitott és távoktatási módszerek, valamint az új információs és kommunikációs technológiák használatának bevezetését célozza az oktatás különböző területein. A másik fő program Leonardo Da Vinci nevét viseli. Ennél a szakképzés áll a központban, de nem csak a szakma megszerzését, hanem a folyamatos fejlődést, továbbképzést is elengedhetetlennek tartja. A program második része, melyről 2000-től beszélhetünk a fiatalok szakmai felkészítését, a szakmai továbbképzés minőségének fejlesztését és az ezekkel kapcsolatos újítások támogatását célozza meg. Harmadikként az Ifjúság 2000-2006 (Youth) programról beszélhetünk. Ez elsősorban egymás megismerésében akar segíteni a fiataloknak ezzel is elősegítve a nyitott, toleráns, más kultúrákra is fogékony társadalom létrejöttét. A leírtakból tisztán látszik, hogy az Európai Unió tisztában van azzal, milyen fontos az ifjúsággal foglalkozni és tenni a fiatalok fejlődéséért. A tanulmányi programok, a folyamatosan fejlesztett szakképzés mind - mind garanciát jelent arra, hogy a magyar fiatalok is megtalálják számításaikat, bárhová is mennek az unión belül. Ehhez természetesen az úgynevezett Európa tanulmányi központok is segítséget nyújtani. Magyarországon különböző egyetemeken és főiskolákon tizenkét ilyen központ működik. Feladatuk, a hatékony integrációhoz szükséges kérdések kutatása és oktatása, valamint az uniós vonatkozású tantárgyak, tantárgycsoportok oktatása alap és továbbképzés keretében is. Mindezek mellett azonban gyakorlati szakembereket is képeznek kiemelt célcsoportok - például köztisztviselők, jogászok, újságírók - számára. A lehetőségek tehát adottak a fiatalok számára a minőségi európai élethez. Azt azonban mindenképpen fontos kiemelni, hogy a magyar fiataloknak élni kell a kínált lehetőségekkel. Készült a | MINISZTERELNÖKI HIVATAL támogatásával
