Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-30 / 151. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2004. JÚNIUS 30., SZERDA 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap Tánc mindhalálig Lovas Henrietta kétszeres mambóvilágbajnok, többszörös Európa- és magyar bajnok volt a főinstruktora annak a tánctá­bornak, amelyet a salgótarjáni Főnix Táncklub rendezett. A Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola tor­natermében napi nyolcórás edzéseken vettek részt az évek óta eredményesen működő egyesület versenyzői és után­pótlásának tagjai. A huszonhat fiatal táncos lábú a standard és a latin táncokat egyaránt gyako­rolta. Andóné Hagara Judit táncpedagógus mellett Kéri Sza­bolcs és Juhász Amanda vettek részt a szakmai oktatásban. FOTÓK, GYURIÁN TIBOR Több és hatékonyabb ellenőrzést! A közelmúltban tartotta választmányi ülését a Munkásta­nácsok Országos Szövetsége. A napi, rutinszerű feladatok ellátásán túl elfogadták az elkövetkező évet meghatározó cselekvési tervet is. NMH-információ- A GDP, az ipari termelékeny­ség és a bérek összefüggésének figyelembevételével, az EU-s ará­nyoknak megfelelően helyre kell állítani a magyar gazdaság telje­sítményével arányos bérszínvo­nalat - fogalmazott Palkovics Im­re, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. - Nem adjuk fel azon törekvésünket, hogy belátható időn belül egy eu­rópai uniós bérfelzárkóztatási program keretében magasabb életszínvonalat érhessenek el a magyar munkavállalók. A GDP vonatkozásában az EU-s szint 52 százalékát teljesítjük, az ipari ter­melékenységünk az EU-hoz ké­pest 62 százalékos. Eközben a hazai bérek átlaga csupán 30 szá­zalékát éri el az uniósnak. Elő­ször a bérek terén meglévő elma­radást kell pótolni, majd az ipari termelékenységhez kötve évente növelni kell a keresetek reálérté­két; megalkotva a szakmai bérta­rifa-rendszert és az erre épülő ágazati kollektív szerződéseket, ügyelve a szakmai bérminimu­mok karbantartására. A versenyszférában így kiala­kuló bérszinthez kell kötni a közszféra bérének reálérték­megőrzését. Fő célunk, hogy növekedjék a magyarországi foglalkoztatási szint.- Hogyan növelhető ön szerint ez a szint?- Ehhez vezető út az EU-s munkaerőpiac teljes megnyitása és nyomásgyakorlás az Európai Szakszervezeti Szövetségre, to­vábbá a hazai politikai pártokra. Nyomást kell gyakorolni első­sorban a magyar kormányra, hogy tartsa folyamatosan napi­renden az Európai Unió végre­hajtó szervénél, az Európai Bi­zottságnál a korlátozások eltör­lését. A kormány kétoldalú kap­csolatok keretében az EU-s tagállamokkal szemben szintén lépjen fel a korlátozás nélküli szabad munkaerő-áramlás érde­kében. A foglalkoztatás érdeké­ben is kormányunknak olyan gazdaságpolitikai programot kell kialakítania, amelyben be- láthatóak a gazdaság növekedé­sének területei és az itt jelentke­ző munkaerőigényeknek aláren­delődik a szakmunkásképzés, a felnőttképzés programjainak so­ra - véli Palkovics Imre, aki a to­vábbiakban arról is beszélt, hogy nem csak a bérek felzár­kóztatása és a foglalkoztatás te­rén van tennivaló, hanem a munkavállalók jogainak védel­me, a munkaügyi felügyelet te­kintetében is.- A munkaügyi felügyeletben ki kell építeni a ma hiányzó in­formációs, tanácsadó, oktatási funkciót, erősíteni kell az együttműködést a szociális part­nerekkel, például országos és ágazati szintű tripartit, háromol­dalú konzultációs bizottság fel­állításával. Új szemléletet kell bevinni a jogalkotásba és a min­dennapi gyakorlatba. A munka­ügyi felügyeletnek nem csak el­lenőrizni és büntetni kell, hanem segíteni is.- Mit kellene elősegíteni?- Például a munkavál­lalók védelmét szolgáló jogi előírások hatékony betartását. A munkaügyi felügyeletnek a munkahe­lyi szint mellett figyelem­mel kell lennie az ágazati és re­gionális sajátosságokra is. Kor­szerűsíteni, hatékonyabbá kell tenni a szankciórendszert, s ösz­tönző eszközök is kellenek a ne­gatív, büntetőszankciók mel­lett. Jelenleg Magyarországon 900 ezer munkáltatóra - avagy szakszervezeti oldalról szem­lélve 4,5 millió munkavállalóra - 200 munkaügyi ellenőr jut. Az EU is jelezte: ez kevés és már 1997-ben kifogásolta. Nö­velni kell a munkaügyi ellenőr­zés hatékonyságát és az eljárást átláthatóbbá kell tenni - ecse­telte Palkovics Imre. - Az Euró­pai Szociális Kartában foglaltak hazai teljesülése végett új, haté­kony jogi szankciókra van szükség.- Miért van szükség az új jogi szankciókra?- A szervezkedés szabadságá­nak garantálása és a kollektív al­kuhoz való jog biztosítása érde­kében. A munka törvénykönyve rendelkezései, mint például an­nak 26-27. paragrafusa, csak deklaratívak. Megsértésük ese­tén nincs megfelelő, a jogsértés­től visszatartó szankció. A szak- szervezet létrehozásának sza­badságát - amelyet jelenleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. paragrafusa és a munka törvénykönyvbe 15. pa­ragrafusa szabályoz - szintén nem garantálják hatékonyan a jogszabályok. A munkaügyi el­lenőrzésről szóló törvény - ne­vezetesen annak 3. paragrafusa (1) bekezdés 1. pontja - csak a szakszervezet szervezését aka­dályozó munkáltatói magatar­tást bünteti, vagyis csak a létre­hozatal és a megalakulás akadá­lyozását szankcionálja. A szak- szervezet működése során azonban ez a rendelkezés nem biztosítja a munkáltatói, vagy ál­lami beavatkozás elleni védel­met, továbbá ezek megsértését nem szankcionálja. Alaposabban vizsgálva, szer­vezése esetére sem nyújt kellő és valódi védelmet a jogszabály a szakszervezetnek és tagjai­nak, mert nem szabályozott a jogszabályban a munkaügyi el­lenőrzési eljárás és az, hogy mit kell az ellenőröknek vizsgálnia. A legsúlyosabb gond az, hogy az eljárás során nem lehet biz­tosítani a szakszervezeti tagok védelmét tanúkénti meghallga­tásuk esetén. így éppen magá­ban a munkaügyi ellenőrzési el­járásokban válnak ismertté, s ezáltal teljesen védtelenné a szakszervezeti tagok a munkál­tató előtt. Nem nyújtanak elégsé­ges garanciát a szakszer­vezeti tisztségviselők vé­delmére. Továbbá védel­müket gyengíti az újab­ban kialakul, például a bí­rósági határozatok 2003/210. sz. jogeseténél olvasható bírói gyakorlat is. A felsőbb szakszervezet előzetes véleménykérésének elmaradása önmagában nem teszi érvényte­lenné a munkáltató rendkívüli felmondását. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a magyar jog- és a bírói gyakorlat csak látszó­lagosan biztosít védelmet, ga­ranciákat a szervezkedés sza­badságára. Flatékony szankciók hiányában sem a szakszervezet alapítása és működése, sem a tagok védelme, de még a tiszt­ségviselők védelme sem garan­tált.- Mi a véleménye az alkupozí­ciókról?- A Munkástanácsok Orszá­gos Szövetségének programja kiemelten kezeli a kollektív al­kuhoz való jog biztosítását, a szakszervezetek kollektív szer­ződéskötési alkupozíciójának megerősítését. A Szociális Jogok Európai Bizottsága felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a sztrájktörvény 3. parag­rafus (1) bekezdés d pontja el­lentétes az Európai szociális karta 31. cikkelyével. Tehát, nem írhatja elő eleve jogszabály, hogy nem indítható sztrájk a kollektív szerződés megváltoz­tatása iránt a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. Ilyen, úgynevezett békekötelemben a feleknek kell megegyezniük. Az ilyen irányú megállapodás is csak a kollektív alku részeként jelenhet meg és csak a kollektív szerződés rendelkezhet róla.- Szükségesnek tartják a sztrájktörvény módosítását?- Igen. Továbbá szükséges az 1989. évi VII. törvény 3. paragra­fus (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése. A békekötelem­re utaló szabályt a munka tör­vénykönyve 30. paragrafus (b) pontjában kell elhelyezni, úgy mint a kollektív szerződés kötel­mi részére tartozó kérdést - fo­galmazott a Munkástanácsok Or­szágos Szövetségének elnöke. Alap-, szak- és továbbképzés Európában Sok mindenről hallani lehetett a csatlakozás előtt és azóta is. Talán az egyik „legelhanyagoltabb” téma, az ifjúság európai uniós csatlakozása volt. Pedig itt is beszélhetünk, sőt beszélnünk kell európai integrációról. A fiatalok nagy többsége a közvéle­mény-kutatások szerint örült a csatla­kozásnak. Mikor is beszélhetünk az eu­rópai felfogás szerint fiatalokról. Nos le­írt szabály erre vonatkozólag nincs, de általában huszonhat éves korig számít a közösségi programok szerint valaki fi­atalnak. Ez egyébként jellemző, vagyis az ifjúságpolitika azon területekhez tar­tozik ahol az Európai Unió nem alkot kötelező jogszabályokat a tagállamok számára, csupán célokat és elveket fo­galmaz meg. Ennek megfelelően például az okta­tás esetében a következő célokat hatá­rozza meg a római szerződés: tfr az „európai dimenzió” kialakítása az oktatásban, különösképpen a tagál­lamokban beszélt nyelvek tanulásá­val, terjesztésével, <£ a hallgatók és az oktatók mobilitásá­nak elősegítése, beleértve a diplo­mák és a tanulmányi egységek elis­merésének előmozdítását, az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása, tjt a tagállamok oktatási rendszereinek közös kérdéseire vonatkozó informá­ció és tapasztalatcsere előmozdítása, ■fr a távoktatás fejlesztése. Természetesen a Európa ifjúságára vonatkozóan beszélhetünk egyéb, álta­lános célokról is. Ezek közül az első és talán a leglényegesebb a versenyképes­ség. Több mint egy évtizede annak, hogy az unióban felismerték, az oktatás és a szakképzés átalakítása elengedhe­tetlen a gazdaság fejlesztéséhez. Éppen ezért a gazdaság és az oktatás kapcsola­tának összefűzése elengedhetetlen a ha­tékony működéshez. Ezt természetesen oktatási és ifjúsági programokkal szeretnék elérni. Ezek egyike a Socrates oktatási prog­ram, amely 1995-ben indult és óvodá­tól, egészen a felnőttképzésig támogat­ja az iskolák minden szintjét. A Socratesen belül alapprogramok mű­ködnek, melyek mindegyike más célt tűzött zászlajára. A Comenius az érettségiig felelős az oktatás segítéséért. Támogatja az intéz­mények közötti nemzetközi együttmű­ködéseket, a tanárok továbbképzését. A Lingua a nyelvtanítás mennyiségé­nek és minőségének javítását célozza meg. Az Árion külföldi tanulmányutakat szervez oktatási szakértők részére és ösztöndíjat is nyújt a részvételhez. A Grundtvig egy felnőttoktatási ak­ció, melynek célja az iskolarendszeren kívüli oktatás elérhetőségének meg­könnyítése. A Minerva a nyitott és távoktatási módszerek, valamint az új információs és kommunikációs technológiák hasz­nálatának bevezetését célozza az okta­tás különböző területein. A másik fő program Leonardo Da Vinci nevét viseli. Ennél a szakképzés áll a központban, de nem csak a szak­ma megszerzését, hanem a folyamatos fejlődést, továbbképzést is elengedhe­tetlennek tartja. A program második része, melyről 2000-től beszélhetünk a fiatalok szak­mai felkészítését, a szakmai továbbkép­zés minőségének fejlesztését és az ezekkel kapcsolatos újítások támogatá­sát célozza meg. Harmadikként az Ifjúság 2000-2006 (Youth) programról beszélhetünk. Ez elsősorban egymás megismerésében akar segíteni a fiataloknak ezzel is elő­segítve a nyitott, toleráns, más kultú­rákra is fogékony társadalom létrejöt­tét. A leírtakból tisztán látszik, hogy az Európai Unió tisztában van azzal, mi­lyen fontos az ifjúsággal foglalkozni és tenni a fiatalok fejlődéséért. A tanulmá­nyi programok, a folyamatosan fejlesz­tett szakképzés mind - mind garanciát jelent arra, hogy a magyar fiatalok is megtalálják számításaikat, bárhová is mennek az unión belül. Ehhez természetesen az úgynevezett Európa tanulmányi központok is segít­séget nyújtani. Magyarországon külön­böző egyetemeken és főiskolákon ti­zenkét ilyen központ működik. Feladatuk, a hatékony integrációhoz szükséges kérdések kutatása és oktatá­sa, valamint az uniós vonatkozású tan­tárgyak, tantárgycsoportok oktatása alap és továbbképzés keretében is. Mindezek mellett azonban gyakorla­ti szakembereket is képeznek kiemelt célcsoportok - például köztisztviselők, jogászok, újságírók - számára. A lehetőségek tehát adottak a fiata­lok számára a minőségi európai élet­hez. Azt azonban mindenképpen fon­tos kiemelni, hogy a magyar fiatalok­nak élni kell a kínált lehetőségekkel. Készült a | MINISZTERELNÖKI HIVATAL támogatásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom