Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-29 / 150. szám
REGIONÁLIS NAPLÓ SZÉCSÉNY 2004. JÚNIUS 29., KEDD 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap Parkosítási terv a városnak SZÉCSÉNY A Budapesti Kertészeti Egyetem hallgatói társadalmi munkában elkészítették Szécsény főbb tereinek parkosítási tervét. Egy-egy területre három különböző tervet készítettek. Kész a Szentháromság-szobor környékének, az 1935-ben felavatott Rákóczi-emlékmű környékének, s a Rákóczi úton a templommal szemben a kétemeletes házak előtti park terve. A hallgatók ősszel folytatják munkájukat. A város vezetői a terveket felhasználják a parkok kialakításában. Elsőként pályázati pénzből a Rákóczi-emlékmű előtti park készül el. Pályázatból több mint 12 millió Szécsény A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szak- középiskolában kiemelten kezelik a pályázatok írását, azok benyújtását. Az elmúlt tanévben az intézménynek tíz pályázata volt sikeres, amelynek összege több mint 12 millió forint. Ezek közül a legjelentősebb a tornaterem felújítására nyert 6,7 millió forint. A pályázati pénzből és az önkormányzati önerőből, amely összesen 10 millió forint, a munkálatokat a nyári szünetben végzik el. A Biztonságos Magyarországért Közalapítványtól a gyermek- és ifjúságvédelem területén dolgozó szakemberek képzésére 160 ezer forintot kapott az iskola. Sikeres volt a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítványhoz a gyermekek felzárkóztatására és tehetséggondozására benyújtott pályázatuk, ahonnan 400 ezer forintot kaptak. Ugyanez az alapítvány 250 ezer forinttal támogatta az iskolában a tanulók versenyeken való részvételét. A Körösi-napok megszervezésére 200 ezer forintot nyertek. A multimédiás prezentációs eszközök bővítésére 2,7 millió forintot, az internetműködés műholdas rendszerű megvalósítására 600 ezer forintot kaptak. A Nemzeti Tankönyvkiadó pályázatán, mint referenciaiskola, a szakkönyvek vásárlására 110 ezer forintot nyertek. Sikeres volt a jeles napok megszervezésére benyújtott pályázatuk. Pályáztak és nyertek a vizes élőhelyek életközösségének fel- térképezésére, az ott élő állat- és növényfajok ösz- szeírására, az ehhez kapcsolódó kiállítás és tudományos konferencia megszervezésére. FOTÓ: SZ. T. Az emlékek fénye - találkoztak a Pösténypusztáról elszármazottak Pösténypuszta, ez az Ipoly menti kis település a történelem során volt önálló, leírásokból tudjuk, hogy nemes községként is szerepelt, egy időben Halászihoz tartozott, 1962-ben pedig Szécsényhez csatolták. Státusától, rangjától, hovatartozásától függetlenül becsületes, dolgos, szorgos, törekvő, a falujukat szerető, azért tenni akaró emberek lakták és lakják. Posta Ferencné lánya és unokája körében éve foglalkoztatja a gondolat, hogy meg kellene szervezni az elmúlt 60 évben a településről elszármazott emberek találkozóját. Egy ember számára ez nem kis feladat. Azt mondta: az erős akarat, a célba érésbe vetett hit fél siker. Kétéves kutató-szervező munkáját siker koronázta. Szombaton az Ipoly partján a Határ büfé kertjében felállított hatalmas sátrakat megtöltötték a vendégek. A meghívást százhetvenen fogadták el. Amikor azt kérdeztük tőle, miért vállalkozott erre a feladatra, mi volt az, ami motiválta, így válaszolt:- Két dolog. A lokálpatriotizmus, a hovatartozás, a szülőföld szeretetének elmélyítése. A másik dolog, ebben az elidegenedő, rohanó világban az emberi kapcsolatok erősítése, ápolása. S hogy minden ellenszolgáltatás nélkül megérte-e a befektetett energia, egyértelműen azt válaszolom: igen. A találkozón részt vett és köszöntötte a vendégeket dr Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony. Megköszönte Márton Valériának lelkes, szervező munkáját elmondta, hogy Pösténypuszta szerves része Szécsénynek, azzal együtt fejlődik. Bevezették a településre a vizet, elkészült a szennyvízcsatorna-rendszer, most van tervezés alatt a gázprogram. Terveik szerint felújítják és bekerítik a kul- túrházat. Felszámolták az illegális szeméttelepet, a közmunkások hozzájárultak a falu szépítéElőkerülnek a régi emlékek 19 ténypusztát, egyre többen telepednek le. A nyomda helyben biztosít munkalehetőséget. Azt tapasztalja, hogy a pösténypusz- taiak továbbra is Szécsényhez akarnak tartozni. Márton Valéria köszöntőjében áttekintette az elmúlt hat évtizedet. Felidézte a gyermekéveket, az egy tantermes iskola légkörét, a libalegeltetések élményeit, a közös gyermekjátékokat. Szólt az egykori tollfosztások, disznótorok, kukoricahántások hangulatáról, a közös rendezvényekről, a háború borzalmairól, amelynek hét pösténypusztai áldozata volt. Az elmúlt 60 év alatt 280 személytől vettek végső búcsút, akikről a jelenlévők egyperces néma felállással emlékeztek meg, majd délután a temetőben a lök, hogy épül és szépül a falu. A lányom és az unokám is elkísértek a mostani találkozóra - magyarázta a hölgy.- Remek ötletnek tartom a találkozót. Huszonkét éve kerültem el a faluból. Már nyugdíjas vagyok. Régebben gyakrabban hazalátogattam, amióta a szüleim nem élnek ritkábban jövök, akkor is csak a temetőbe. Most viszont sok régi ismerőssel találkoztam. Biztos, a többieknek is eszébe jut a találkozó kapcsán, hogy mit jelentett és jelent nekünk ez az Ipoly-parti kis falucska - mondta Sinkovics Katalin, aki jelenleg Salgótarjánban él. Klagyivik János feleségével Isaszegről látogatott haza. Barátai, ismerősei azután érdeklődtek, hogy mi van vele, hiszen a kis falucskában mindenki tudta, hogy János jófejű gyerek, külföldi egyetemen tanult. A szerénységét az évtizedek alatt is megőrizte. háború ideje alatt mint leventét bevonultattak. Megszöktem, a hídon jöttem át és a Márton család bujtatott el. Az én emlékemben így él ez a falu - mondta Szó Béla salgótarjáni lakos. Pintér Károly, aki jelenleg Ipolytölgyesen él, feleségével és két gyermekével érkezett haza. Nagy Sándor azt mesélte el, hogy a II. világháború után a határrevíziót követően hogyan szöktek át a határon, és miként fogadták be őket a pösténypusztaikat. A jó hangulatú találkozón sorsok, amelyek egy ideig közös úton haladtak, aztán szerteága- zódtak, bontakoztak ki. A soksok mondanivalóban azért volt valami közös: a szülőföld, a kis falucska szeretete, tisztelete. A találkozón az emlékek tüze, s annak lángja ezen a napon magasabbra lobbant, fénye mesz- szebbre világított, s jobban felmelegítette a szíveket. SZENOGRÁDI FERENC Márton Valéria szervező köszönti a vendégeket Klagyivik János a feleségének a gyermekkori emlékeit idézi Csőri Miklós, a község szülöttje balassagyarmati tanár, kinek szülei évtizedekig a falu lámpásai voltak, akiket a megbecsülés, szeretet és tisztelet övezte és övezi, elszavalta Petőfi Sándornak a találkozó hangulatához illő versét. Júnó Magdolna annak idején a pösténypusztai hídnál megismerkedett az ott szolgálatot teljesítő Posta Ferenccel.- Amikor leszerelt, visszajött értem. Összeházasodtunk, majd 1951-ben Budapestre költöztünk, azóta is ott élek, a szívem viszont visszahúz ebbe a kis faluba. Vásároltam itt egy házat, így gyakran itt vagyok. Vendégszerető emberek a pösténypusztaiak. Jól érzem itt magam, azt is mondhatom, hogy itthon. Örü- Műszaki szervezőként dolgozom - elégítette ki a társak kíváncsi kérdését. A következő percben, már arról folyt az eszmecsere, hogy az ország különböző részén, más-más területen ténykedő pösténypusztaiak mit tehetnének a településükért. . Markóné Kiss Katalin családjával érkezett a találkozóra. Ő is több mind két évtizede elköltözött a faluból.- Nagyon vártam a találkozót, azt, hogy beszélgethessek itteni és távol élő régi ismerőseimmel. A falunak különösen ez az Ipoly- parti része szépült meg. Büszkék lehetnek rá az itt élők - vélekedett Kiss Katalin.- Én csak két hónapig voltam pösténypusztai, de hálás vagyok azért a két hónapért. A II. világ- Több lesz ez a híd, mint egy egyszerű híd, mert nem csak két tájat, két országot, családokat is összeköt majd mondta befejezésül. Mrkóné Kiss Katalin is hazalátogatott a családjával „mindenki keresztjénél” elhelyezték a megemlékezés virágait. Dr Serfőző András országgyűlési képviselő arról a hídról szólt, amely gyöngyszeme volt a pösténypusztaiaknak és a remények szerint rövidesen kincse lesz az ott élőknek. Elmondta, hogy a híd elemei már Szécsény- ben vannak, megkezdték az előkészítő munkálatokat, túlvannak a talajtani méréseken. A piros házak előtti park is megújul FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS A Körösi-napok rendezéséhez is sikerrel pályáztak FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS SZÉCSÉNY Márton Valéria hosszú évtizedekig élt a kis településen. Két séhez. Örül annak, hogy a településen sok ház megújul, megszépül. Az utóbbi időben az idegenek is felfedezték Pös3—WBg ——
