Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-16 / 139. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. június 16., SZERDA SPORT TÜKÖR Sporttörténelmet írtak az ezüstéremmel Kézilabda, NB I/B, Keleti csoport, férfiak - Mérlegen a Salgótarjáni Háromkő KC A férfi kézilabda NB I/B Keleti csoportjában a 2002-2003-as bajnoki évadban a Salgótarjáni Háromkő KC csapata újonc­ként a 8. helyen végzett. A 2003-2004-es bajnokság előtt a csapat szakvezetése több új játékossal erősítette meg a gár­dát, és magasabbra emelte a célkitűzést. A Salgótarjáni Épí­tők, majd a Salgótarjáni Kézilabda Club jogutódjaként mű­ködő Háromkő Kézilabda Club - 55 éves fennállása és 34 éves folyamatos NB-s tagsága alatt - a legsikeresebb bajno­ki évét zárta. Az együttes az őszi 3. hely után az előkelő má­sodik helyen fejezte be a pontvadászatot. Kivívott ezüst­éremmel Nógrád megyében sporttörténelmet írtak, mert ké- zilabdás életében ilyen eredményt még egyetlen csapat sem ért el. A sikerről Molnár Ferencet, a Háromkő KC szakmai igazgatóját kérdeztük. Molnár Ferenc, a Háromkő KC szakmai igazgatója- Mikor kezdték el a felkészü­lést a 2003-2004-es bajnoki év­re?- Az érdemi munkát július 19-én kezdtük el, heti négy edzéssel a Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban. A munkánk elsődleges célja volt az előző szezonban szerepelt csapat és az újonnan érkezett játékosok összekovácsolása. Ezt úgy ér­zem, sikerült is megvalósítani, hamar érzékelhető volt a játé­kosok körében a jó hangulat.- Milyen változások történtek a játékoskeretben?- Tavaly nyáron hat játékost igazoltunk: Jakab István kapus, Márton János, Kovács Péter, Kertész Gábor, Padla József és Tamás Gábor személyében, és a mi játékosunk lett az előző bajnoki évadban kettős játéken­gedéllyel nálunk játszó Vaiser Gábor és Szabó Tamás. Az őszi szezon második felében érke­zett még Varga Máté, az LRI Malév SC-bőI, a 12. fordulóra Fejes Endre, a Pick Szegedből. A téli felkészülés idején Nigrínyi Tibor, a Gyöngyösi FKK-ból, valamint a tavaszi rajt kezdetén Berkó Lajos, a Hajdú- böszörményből. Kecskés József a tavaly tavaszi szezonzárón bejelentette, hogy visszavonul az aktív játéktól. A felbővült ke­retben kisebb feszültség volt, hiszen az újonnan érkezett já­tékosok kiszorították a régebbi­eket, s voltak olyanok is, akik fel sem vették a harcot a csapat­ba való kerülésért. így távozott Polgár András, az 5. forduló után Vaiser Gábor, a Bp. Hon- védba, míg Köteles Gyulát for­mahanyatlása miatt kölcsönbe adtuk az őszi szezon végén az NB I/B-ben szereplő Váci KSE- hez. Kerékgyártó Zoltán pedig munkahelyi elfoglaltsága miatt a tavaszi szezon második for­dulója után távozott.- Az együttes a 34. NB-s, me­lyen belül a 3. NB I/B-s bajnok­sága előtt állt. Mi volt a cél?- A bajnokság kezdetén az első öt hely valamelyikének az elérését tűztük ki célul. Az őszi szezonban a 10. fordulóig ve­retlenek maradtunk, így a célok is módosultak egy kicsit. A ve­zetés az 1-3. hely valamelyik­ének elérését tűzte ki. Titokban reménykedtünk abban, hogy a Debrecennel fel tudjuk venni a harcot a bajnoki címért.- Hogyan értékeli a bajnoki évadot?- A megváltoztatott célkitű­zés egy kicsit megváltoztatta a játékosoknak a szellemiségét. Óriási teherként nehezedett rá­juk az a tény, hogy minden mérkőzésen győzelmi kény­szerrel kellett a pályára lépni­ük. Az őszi szezon végén két olyan mérkőzést veszítettünk el - Magyar Kupa- és bajnoki mér­kőzést a kiesett Szeged KKSE otthonában - amire a mai napig nem találjuk a magyarázatot. Megerősítettük a keretet, s na­gyon nehéz körülmények kö­zött, de nagyon jó tavaszi felké­szülést hajtottunk végre, Tatán edzőtáboroztunk. A bajnokság kezdetére a túlzott célkitűzések következtében óriási feszültség volt a játékosokban. Azok a já­tékosok akik eddig húzóember­nek számítottak egy kicsit hi- tehagyottá váltak, ezáltal a tel­jesítményük is visszaesett. Saj­nos azokat a játékosokat akik bejelentkeztek, nem sikerült le­igazolni. Nyilván ebből a tanul­ságból le kell vonni a vezetők­nek is a konzekvenciát. Hiszen ilyen feltételekkel, illetve lelki körülmények között, nagyon nehéz volt azokra a játékosokra számítani a tavasz folyamán, akiket időközben szabadlistára próbáltunk tenni. A tavaszi sze­zon eleje döcögősre sikeredett: Mezőkövesden, majd itthon a Diósgyőr ellen döntetlent ját­szottunk. Ezután úgy nézett ki, hogy lendülni fog a szekér, de az ősszel megsérült Kertész Gá­bor, illetve a formahanyatláson átesett Hodosi Mihály nem tud­ta a csapatot vezényelni. Ezt követően érdekes módon azon a mérkőzésen veszítettünk Fe­hérgyarmaton, ahol erkölcsi nyereséget nyertünk. Ugyanis a játékvezető-bizottság elfogadta a felszólamlásunkat a bírók közreműködésével kapcsolat­ban, de a két pont a Fehérgyar­maté maradt. A véghajrára a Debrecen behozhatatlan előny­re tett szert, nekünk pedig a második hely megszerzése volt a célkitűzésünk. Ennek megfe­lelően vágtunk neki az utolsó négy fordulónak, ahol a Tiszaföldvár, a Debrecen, a Ózd és a Szeged volt az ellenfeleink. Az első két mérkőzésen kikap­tunk, míg a másik kettőt meg­nyertük, így a csapat elé kitű­zött célok lényegében megvaló­sultak. Ezzel a gárdával, ilyen felkészüléssel és ennyi balsze­rencsés sérüléssel sikerült ezt a csodálatos második helyet megszerezni. Ez az ezüstérem óriási ettől a csapattól, mert nem szabad, hogy bárki is azt mondja, hogy ezt a bajnokságot elveszítettük. El kell ismerni, hogy a Debrecen egységesebb volt, jobb lehetőségekkel, hi­szen ők hetente hetet edzettek, mi pedig négyet. Nálunk több olyan meghatározó játékos volt, aki csak két vagy három edzést tudott végezni. Ezen a szinten, ha az ember az első há­romban akar lenni, illetve baj­noki címet tűzi ki maga elé, ak­kor nyilván ez az edzésszám kevés. Tehát az első évben ép- penhogy bentmaradtunk, most pedig másodikok lettünk, ez egy óriási előrelépés és fejlő­dés, melyért köszönet a játéko­soknak és a vezetőknek. Köszö­nöm a szponzorainknak, a Sal­gótarján megyejogú város ön- kormányzatának a segítséget, valamint a városi sportcsarnok­ban működő Pulzus Fitness és Egészség Klub vezetőjének, Nagy Atillának, aki hathatós segítséget nyújtott a csapat fizi­kai felkészítésében. A sikerhez hozzájárultak a csodálatos szurkolóink is. Örömteli volt a lelkesedésük és hozzá állásuk, átlagban közel hatszáz néző volt kint a csarnokban. Teljesen egymásra talált a csapat és a kö­zönség, fényes példája ennek a Debrecen elleni mérkőzés, mert a mérkőzés után is vas­tapssal jutalmazták a csapatot, az egész éves teljesítményün­ket.- Miként értékeli a poszton- kénti teljesítményeket?- Igazi egységes csapatjáték hozta meg az ezüstérmet, kiug­ró teljesítmények csak néha akadtak, illetve két-három játé­kos remek játékával tudtuk rea­lizálni a győzelmeket. A kapuban Kerekes Károly és Jakab István lényegében az egész bajnokságot végigvédte. Sajnos Jakab az őszi szezon ha­todik fordulójában Kiskunhala­son megsérült, pont akkor ami­kor a legjobb formában volt. Ezután nagy teher nehezedett Kerekesre és Igliczki Róbertra. Igliczkinek volt egy ragyogó mérkőzése, fantasztikusan vé­dett a Gyöngyös ellen, amivel két pontot sikerült hozni. Egy jó kiegészítő embernek bizo­nyult. Kerekesnek a második fél évben nagyon hullámzott a teljesítménye, de a bajnokság végére összeszedte magát. Ja­kab sérülése után nagyon nehe­zen talált magára, ő is a végére jött bele. A jobb szélen voltak problé­máink, mert Tasnádi Ákos sze­mélyében csak egy jobbszél­sőnk volt. Néha Vargát és Padlát is szerepeltettük itt. Tasnádi teljesítménye hullám­zó volt, a ziccerek ki használá­sában alulmúlta önmagát, nem bírt koncentrálni megfelelőké­pen a mérkőzésekre. Igaz így is a csapat negyedik leggól- erősebb játékosa volt. A jövő­ben sokkal többet kell neki dol­gozni, hogy eredményesebb le­gyen. A jobb átlövőben ősszel még Köteles Gyula volt, akinek a tel­jesítménye messzire elmaradt az előző évihez képest. Az ő helyére érkezett Padla József és Varga Máté. Közülük Varga az Elektromosnál nevelődött, és onnan is érkezett, látszott rajta, hogy ott csak szinte védekezett, támadó játékban abszolút nem vett részt. Ezért is kellett a fi­gyelmét felhívni arra, hogy ő átlövő, sokkal több lövést kell kapura lőnie, és sokkal bátrabb kell neki játszani. Padla egy fi­atal, tehetséges játékos, óriási lehetőségek vannak benne, csak az ő mentalitásának na­gyot kell változni ahhoz, hogy teljes egészében meghatározó játékos legyen. Ugyan juni­orválogatott kerettagok közé lépett, de ezt rosszul dolgozta fel, és ha vissza tud térni a régi önmagához, és teljes mérték­ben a munkára tud koncentrál­ni akkor a jövő játékosa lehet. Berkó Lajos csak a Diósgyőri KC ellen játszott, ahol súlyosan megsérült, kettős térdműtétet kellett rajta végrehajtani, így az ő játéktudására nem derült fény. Irányítóposztra érkezett Ko­vács Péter és Szabó Tamás. Ők voltak, akik valamilyen úton- módon próbálták irányítani a csapatot, felváltva nagyszerű teljesítményt nyújtottak a baj­nokság folyamán. Nekik a csa­pat irányításában kell fejlődni, hiszen egyénileg nagyon kép­zett játékosok. Lövőerőben és a felugrásos kapura lövésekben még hiányosságok mutatkoz­nak náluk. Ezeket megfelelő edzettségi állapottal és edzé­sekkel tudjuk pótolni. Beállóposzton Márton János az év talánya, sajnos a tavaszi teljesítménye messze alulmúl­ta amit elvártunk tőle, védeke­zésben sokszor dekoncentrált volt, de a lelkesedésével nincs gond. A védekező magatartá­sában a tudatosság hiányzik belőle, de remélem ezen a té­ren is fejlődni fog, hiszen még fiatal. Védekezésben még Riba Róbert volt, akire számítani le­hetett, nagyon jó sikerült a fel­készülése, de sajnos a munka­helyi elfoglaltságai miatt a tel­jesítménye romlott. így is le a kalappal előtte, hiszen 18 cé­get vezet és mellette még kézi­labdázik is, teljes elszántság­gal, lelkiismeretesen. Fejes Endre jól kezdett, de tavasszal visszaeset. A Szeged és Salgó­tarján között az állandó ingá­zás nem tett jót neki, illetve a bajnokság vége felé már az ő edzés száma sem volt megfele­lő. A csapatban az átlövőink teljesítménye miatt nagyon fi­gyeltek rá, hiszen ő egy ismert, neves játékos. Neki csak azt le­het felróni, hogy a ziccereknél sokkal figyelmesebbnek és eredményesebbnek kell lennie. Balátlövő poszton egy picit dömpingünk volt, mert Kertész Gábor, Hodosi Mihály, Tamás Gábor személyében három át­lövővel is rendelkeztünk. Vala­milyen úton-módon a jó formá­ba lévő Kertész kezdett, ebből a hármasból kitűnik, hogy Hodosi kicsit hátrább szorult, de nem próbálta fölvenni a har­cot azért, hogy ő legyen a leg­jobb. Hodosinak volt egy na­gyon jó mérkőzése Debrecen­ben, utána valamilyen módon Tamás kapott szerepet, akinek teljesítménye az őszi szezon végére kiemelkedő volt. Sajnos Kertész az őszi Fehérgyarmat elleni mérkőzésen súlyosan megsérült. Aztán Hodosi is egy kisebb mértékű sérülést szen­vedett, ekkor Tamásra hárult a felelősség, aki nagyszerű telje­sítményt nyújtott. Tamás a ta­vaszi negyedik fordulóban a Gyöngyös ellen szenvedett sú­lyos sérüléses keresztszalag­szakadást, ami miatt a tavaszon teljesen kiesett a csapatból. Te­hát a balátlövőink sorra sérül­tek meg, de nem az edzettlen- ség vagy a túledzettségük mi­att, hanem a durva szabályta­lanság miatt. Balszélen Szabó Gábor és Nigrínyi Tibor volt. Nigrínyi a téli szünetbe érkezett és erősí­tést jelentett, főleg védekezés­ben, de támadásban elmaradt a gyöngyösi játékától. Nyilván neki ez alatt a fél év alatt a be­épüléssel voltak egy pici gond­jai. Az őt helyettesítő Szabó G. csak epizódszerepeket kapott, de az ő teljesítménye átlagos és megfelelő volt. Emberi ma­gatartása kiemelkedett a csa­patból, nagyszerű kiegészítő embernek bizonyulhat a jövő­ben is.- Mikor kezdik el a felkészü­lést?- A munkát július 19-én kezd­jük meg. Az osztálytól függetle­nül, szeretnénk olyan játékoso­kat igazolni, akik Salgótarján­hoz kötődnek, vagy itt teleped­nek le, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy mindennapos edzés­sel tudjunk felkészülni a követ­kező bajnokságra. Annyit már el lehet árulni, hogy az NB I/B Ke­leti csoportjának gólkirályát, Patócskai Krisztiánt (220 góllal lett első - szerk.) már leigazol­tuk az Orosházából. Mellette to­vábbi erősítések érdekében több játékossal tárgyalunk. Nyilván tovább kell fejlődni, és erősíteni kell a csapatunkat. Egy olyan gárdát kell kialakítani, ami pro­fibb szemlélettel, de anyagilag nem profi körülmények között, próbálja fölvenni a küzdelmet más csaptokkal szemben. MUUCZA F. Szeretnének előrébb lépni- Először is gratulálni szeretnék a csapatnak az egész éves teljesítményhez - kezdte Harmos László, a Háromkő KC elnöke. - Ez a sporttörténelmi ezüstérem hűen tükrözi az elvégzett munkát, és azt az áldozatos tevé­kenységet, amit a csapat napról napra végre­hajtott. Egy sikeres őszi szereplés után jött, egy ragyogó téli felkészülés, és utána tavasz- szal végig ott tudtunk lenni a második helyért folyó nagy harc­ban, amit a Tiszaföldvárral vívtunk. A végén nagy örömünkre mi nyertük a csatát. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy na­gyon komoly munkát végeztünk, Molnár Ferenc szakmai igaz­gató vezetésével. Az általa elvégeztetett kemény munka, meg­hozta gyümölcsét, a csapat, Salgótarján és Nógrád megye leg­jobb kézilabdás-eredményét: NB l/B-ben az ezüstérmet. A jö­vőről csak annyit szeretnék mondani, hogy lázasan készülünk a 2004-2005 bajnoki évre, szeretnénk előbbre lépni a rang­listán, ami azt jelenti, hogy titkon reméljük a következő NB l/B- s bajnokságban ott tudunk lenni a dobogó csúcsán. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a segítséget, aki egy ki­csit is lendített a csapat szekerén. A szponzoroknak, a nézők­nek, elmondhatjuk, hogy nálunk volt a legmagasabb a néző­szám. Jóleső érzés volt szurkolóink sportszerű buzdítása, amit külön is köszönök. A nyári pihenő és a felkészülés után újra szeretettel várunk mindenkit a szeptember 12- én kezdődő baj­noki szezonnyitóra és az azt követő mérkőzéseken - fejezte be Harmos László. A Salgótarjáni Háromkó KC (fekete mezben) a 17. fordulóban, hazai pályán 21-20-ra nyert a Gyöngyösi FKK csapata ellen __ F OTÓ/ARCHÍV/GÓCS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom