Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

2004. JÚNIUS 12., SZOMBAT SPORT TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Boris jól megvan a tenisz nélkül Boris Becker a tenisztől már visszavo­nult német fenegyerek nem csak a pályán, de azon kívül is híres volt, többek között nőügyéből, melyekről olvashattunk eleget a bulvárlapokban. Most a nevével fémjel­zett parfümjét mutatta be Párizsban, és An­na Kumyikovával ellentétben ő bizony kilá­togatott a Roland Garrosra is. Ott sikerült egy villáminterjú erejéig tollvégre kapni őt.- Borisz, hogy érzed magad, amikor lá­tod ezt a sok remek meccset, nem hiányzik a versenyzés?- Egész jól megvagyok nélküle.- Hallottál valamit a magyar teniszéletről?- Őszintén megmondom nem nagyon.- Talán az egyre jobban teniszező és ráadásul csinos magyar hölgyektől többet tudsz!- Mondj egy pár nevet, hátha beugrik!- Katalin Marosi, Rita Kűri Kis, Petra Mandula, Melinda Czink ... - és itt az attraktív szőke hölgy nevénél kicsit felcsillant a sze­me és közbeszólt:- Róla rémlik valami.- Mint nagy Bayern München focibarát mit szólsz az edzővál­táshoz, azaz inkább Felix Magath jöveteléhez?- Schau mal... - majd meglátjuk, mondotta kissé rezignáltan Boris „cár”. Párizs megér egy Grand Slam-et Orosz megszállás és argentin tangó a Roland Garroson Van olyan meghívás, melyet presztízsokokból nem illik, sőt nem szabad visszautasítani, hát ha még olyan érdekes látvá­nyosság, verseny, hogy akár kitüntetésnek is felfoghatjuk a résztvételt. Mert azt mondani sem kell, hogy egy invitálást, egy akkreditációs lehetőséget a párizsi nemzetközi teniszbaj­nokságra, a nem hivatalos salak-világbajnokságra, azaz a Ro­land Garrosra nem szívesen mondana le senki. Még ha 2 hé­tig is tart, és azért „némi” anyagi vonzata is akad. De Párizst, a világ fővárosát nem lehet kihagyni, nem csak a tenisz, ha­nem a látványosságok, múzeumok, kiállítótermek, no és csa­ládjával ott élő művészbarát meglátogatása miatt sem. Az érintett sportújságíró pedig ezzel letudja ez évi nyaralását is. Azaz mepe nincs, menni kell! - magyarázta be magának fen­ti okokra hivatkozva ezen sorok írója. Mandula Petra csak a háttérben lévő főstadion, a Chatrier árnyékában játszott togramfüzetek és műsorfüzetek is szépen fogynak. SZTÁROK, MINDEN MENNYISÉGBEN A VIP-faluban persze a na­ponta érkező más-más híressé­gek a nagy világcégek (Rado, Lacoste, IBM, Cora, Peugeot) vendégeiként champagne-t - vagy bármit - fogyaszthatnak, és persze különleges harapniva- lók is akadnak. Az ember legszí­vesebben naphosszat csak a gé­pét kattintgatná a pózoló és ba­rátságos sztárok között, akik egyáltalán nem elutasítók a saj­tó munkatársaival szemben, sőt imádják a fotósokat, az állandó­an interjúzó tv-társaságokat. így hát nekem sem okozott problé­mát egy pár szót váltani, vagy közösen fényképeztetni maga­mat a közönség körében legna­gyobb szeretetnek örvendő „Bebel"-el, azaz Jean-Paul Belmondóval, aki örömmel vet­te, hogy ő nálunk, Magyarorszá­gon is egy felejt­hetetlen legen­da. De persze többek között Philippe Noiret (színész), Sylvie Vartan (énekes­nő), Robert Pires (focista), Charles Richard (komikus), vagy Albert monacói herceg, és a szá­momra ismeret­len sztárok je­lenléte, valamint viselkedésük is élményszámba megy. És ha már a hírességeknél tartunk, jó volt megcsodálni és kedves szavak­kal dedikált fényképet kapni a Lafayette áru­házban a nevével fémjelzett par­fümöt reklámozó teniszszép­ségtől Anna Kumyikovától, vil­láminterjút készíteni az ugyan­csak parfümben is utazó Boris Beckerrel, vagy „eltársalogni” a már visszavonult Martina Hingissel, akinek édesapja a Kassán élő „földink” Hingis Károly és aki pár évvel ezelőtt meg is orrolt rám, amikor ma­gyar gyökereiről kérdeztem. És akkor fenti társasági rovat mel­lett a teniszről, a világsztárok já­A SALAK FOVAROSA Tömeg, sorok, nyüzsgés a boulogni erdőben, ilyenkor má­jus végén, június legelején - a hagyományos időpontban - a hősi halált halt pilótáról, Roland Garrosról elnevezett tenisz­komplexumnál (A Hippodrome - lóversenypálya - és a Paris St. Germain ugyancsak itt található stadionja, a Pare des Princes mi­att azért máskor is akad ember­áradat errefelé, no de ekkora nemigen) - Cherche la place, cherche la place?! - hadarják a jegyüzérek, kínálgatva már az első „főtáblás” napon is a 18 eurós „sétálós” - melyek a 17- ből a kisebb pályákra érvénye­sek - jegyeket, de még inkább a három főstadionba (Philippe Chatrier, Suzanne Lenghlen és Court 1) szóló, az első hét leg­elején csak 30-40 euróba kerülő belépőket. Bent aztán mindenki vándorol a neki tetsző pályák fe­lé, hömpölyög az áradat, úgy naponta 40-50 ezer ember. A nap általában tűz, árnyék szinte sehol, van keletje a sörnek vagy a 4 euróba kerülő félliteres Perrier ásványvíznek, és persze a szendvicsek, sült krumpli és az emléktárgyak, ülőpámák, au- A legnépszerűbb franciával Belmondoval fényképezkedni felejthetetlen élmény tékáról, vagy a magyarok sze­repléséről még szó sem esett, pedig hát voltaképpen a Garros erről szól (na). KIS TENISZ, HAZAI SZEMMEL IS Hazai teniszéletünket idén csak a hölgyek képviselték és Mandula Petrának, valamint Kapros Anikónak „kvaliznia” sem kellett a főtáblára jutásért, hiszen előkelő helyen állnak a női világranglistán. Czink Melin­da viszont beverekedte magát a selejtezőkön a legjobb 128 közé, nem úgy mint Nagy Kyra, Guba­csi Zsófi, Németh Virág, vagy Marosi Katalin és Kuti Kis Rita. Az eredményeiket ismerjük, le­hetett volna jobb is, bár Petra női és a vegyes párosban is érde­kelt volt - utóbbiban jutott el a Ezeket a képeket is féltették a Louvre-ban a bicskás magyartól legtovább az izraeli Andy Ram oldalán két kört is mentek - nem hiszem hogy a legsikeresebb tornái közé sorolja a párizsit. És talán az sem vigasz számunkra, hogy szép számmal búcsúztak világsztárok is a legelején, azaz akadt csillaghullás bőven (Fer- rero Agassi, Philippoussis, Ru­sedski, Federer, Henin, vagy a te­nisz nagyasszonya, Navratilova - igaz 47 évével rajta talán már nem kell csodálkoznunk). Az orosz lányok - akik olyanok vol­tak mint egy matrjoskababa (mindig előkerült egy belőlük) - és az argentin urak viszont el­verték a világot, és ilyen még biztos nem fordult elő Grand Slam-versenyen. A főtomán kí­vül persze junior versenyt is ren­deztek és a szenior urak is in­dultak a „Legendák Trófeájá­ért”, azaz egy perc üresjárat sem volt két héten át. KULTÚRA, AVAGY A KÉSES KÉPRONGÁLÓ A meccsek délelőttjén azért akadt szabad idő is és persze Pá­rizsban tengernyi a látnivaló, még akkor is, ha az ember néhá­nyat korábban megnézett. A Louvre-t egy hónap alatt sem le­het alaposan megtekinteni, így hát egy újabb 3-4 órás rohanást csak be kell iktatni, melyet ve­szélybe sodort nagyapám bugy­libicskája, amit már csak babo­nából, de praktikus okokból is mindenhová magammal hordok a kis hátizsákomban. A belépés­nél persze kérdezték, hogy kés van e nálam, de én megfeled­keztem róla, a fémkereső persze kimutatta. Azért a letétbe helye­zés után - akadtak ott még az enyémen kívül is szép számmal potenciális képrongáló eszkö­zök - természetesen szabad volt az út, csak kevés az idő. Mint ahogy elégtelennek bizonyult a napi egy kultúrtúrára is a hason­ló időtartam, de azért többek között az Orsy, a Cluny, a Con- ciergerie, az Odeon, az Opera, a Carnevalet, a Sainte Chapelle, a Madelen, a Pantheon, Delacroix és Victor Hugo háza, vagy a Lu- xembourg-kastély és kert, a be­toncsoda városrész a Defense, de a Párizsi Magyar Intézet is sorra került, a Pigalle-on vala­mint a méregdrága Lafayette áruházban is kóborol egy kicsit az ember, ha már arra jár, a töb­bit meg ha a sors engedi, majd máskor megnézi. SATIS A helyes „gombolás” Nem is olyan régen a For­ma-1-es versenyautók kormá­nyai még kör alakúak voltak és csupán egyetlen célt szolgáltak: a versenyautó ideális íven tartá­sát. Ezek az idők már elmúltak: a mára már gombokkal és kap­csolókkal felszerelt kormányok a Kanadai Nagydíjon is a pilóta­fülke vezérlőközpontjai lesz­nek, a pilóta dolgának meg­könnyítését és a kocsi még na­gyobb sebességét szolgálják majd. A közutakon viszont - fi­gyelmeztet az Allianz Hungária szakértője - most vissza kell venni a sebességből: az iskola­zárás körüli napok ugyanis hi­hetetlenül veszélyesek, mégpe­dig legdrágább kincsünkre, a gyermekekre nézve. A Forma-1-es autók kormá­nyai még 1992-ben is kör alakú­ak voltak, közepükön egy mindössze három gombot tar­talmazó fémlappal, amelyekkel a vizes palackot és a rádiót hoz­ták működésbe, valamint az au­tót tették üresbe. Ezek a funkci­ók persze nem döntő fontossá­gúak a versenyautó teljesítmé­nyét illetően. A kormány „feladatkörének” bővítésében úttörő szerepe volt a ’80-as évek végén a kor egyik technikai gurujának, John Bamardnak. Olyan rendszert dolgozott ki Nigel Mansell autó­jára, amellyel a pilóta úgy tudott egy kapcsolót működésbe hoz­ni, hogy a kezeit mindvégig a kormányon tarthatta. Ez nem­csak könnyebbség volt a pilóta számára, hanem a futamonkénti mintegy 3000 sebességváltást fi­gyelembe véve, jelentős időmeg­takarítás is. Az évek során egyre több és több gomb és kapcsoló jelent meg a kormányokon, ami egyre nagyobb kézügyességet követelt a pilótáktól. Annak ér­dekében, hogy a nagy szágul­dásban ne zavarodjanak teljesen össze, egy összetett műszerfal mutatja meg nekik a kocsi aktu­ális beállításait. A versenyautók kormányai te­hát multifunkcionálisak: a kor­mányzás mellett átlagosan to­vábbi 12 funkciót képesek ellátni a szokásos mintegy 20 különbö­ző gomb és kapcsoló segítségé­vel. „Azt nem állítanám, hogy ennyi gombbal már nem lehet magabiztosan bánni, de a gya­korlat azt mutatja, hogy a hiba le­hetősége elég magas” - mondta Christian Danner Forma-1-es szakértő. A verseny hevében a téves gombnyomás félreértések­hez vezethet, például az istálló­val való rádiókapcsolatban. Az is előfordulhat, hogy a pilóta azért kap boxutcában való gyorshaj­tásért büntetést, mert a sebesség­szabályozó gomb helyett véletíe- nül egy másikat nyomott meg. A közúti közlekedésben még viszonylag kevés autó rendelke­zik kormánygombokkal, s azok is csak néhány funkciót lámák el, segítve az összpontosítást az útra, a vezetésre. „Pedig ha vala­mikor, hát ezekben a napokban különösen szükség van minden figyelemre - mondta az Allianz Hungária szakértője - hiszen vé­ge az iskolának, s a vidám, fel­szabadult gyerekek könnyen ug­ranak ki az autók elé. Tavaly csaknem 2500 gyereket ért köz­lekedési bal­eset hazánk­ban, s közü­lük 33-an már sosem játszanak többé. A bal­esetek, köz­tük a halálos kimenetelű­ek felét gya- logosként vagy kerék­párosként szenvedték el, mégpedig a legnagyobb arányban a 10-14 éves korosztály­ban, akik számára az iskolazárás körüli napok mindig kiemelten veszélyesek. Most te­hát kedves autósok: kéz - 3 és 9 óránál - a kormányon, szem az úton, s a ’gombolás’ helyett a gázpedál nagyon óvatos haszná­lata javallott.” A helyes „gombolás" A kormány á Forma l -es versenyautó hi-tech vezérlő- kozponga. A kormányzás mellett mink-fly tucat egyéb funkcioia is van. amit különböző színű gombok és kap­csolók látnak el. Boiutcabeyarat. A kormány hátsó oldala: Schességvaáó

Next

/
Oldalképek
Tartalom