Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-08 / 107. szám
a darab romantikája, reneszánsz hangulata, bája is biztosítja. A sokmindenféle - társadalmi és személyes - megpróbáltatásnak, megrázkódtatásnak Iti- tett nézőnek ugyanis - ha bevallja, ha nem - mindig jólesik őszinte, mély érzelmeket, a szerelemért áldozatokra is képes párokat, s olyan történést látni a színpadon, amely happy enddel, „az élet szép. Tenéked magyarázzam?” tanulsággal zárul. Pedig az időben és térben meglehetősen távoli - az 1480-as években az olaszországi Moncalieriben kezdődő - cselekmény abszolút meseszerű. Onnan indul, hogy Agárdi Péter, Mátyás király fekete seregének hadnagya az itáliai portyák során beleszeret egy fiatalon megözvegyült nemes hölgybe, Zilia Dúcába. A zárkózott, gőgös szépség azonban sokáig megköze- líthetetlennek tetszik, udvarhölgyei társaságában őrzi férje emlékét és hallani sem akar újabb kapcsolatról. Agárdi azonban következetes, sőt furfangos „szárnysegéde”, Beppo közvetítésével végül is bejut a palotába, találkozik a rátarti szépasszonnyal és szerelmet vall neki. Esedezik egyetlen csókért, amelynek azonban nagy ára van: meg kell foA véSzínházi estéh ££ úgy, hogy húsvétot megelőzően biblikus témájú rock- y operát, a „Jézus Krisztus szupersztár”-t láthatták a salgótarjáni színházbarátok, a magyar nyelv hetének időszakában pedig „A néma levente” szerepelt a bérletsorozat műsorán. De amíg az előző esetben egyértelmű az összefüggés, az utóbbi némi magyarázatot igényel. E gondolattársítással csupán arra akarunk utalni, hogy manapság - a „tökjó”-zás és a „ci- ki”-zés nyelvi divatja közepette - ritkán hallani akár még színpadon is olyan szép, veretes magyar beszédet, olyan csengő-bongó rímeket, mint éppen Heltai Jenő színművében. A megformáltság igényessége, mí- vessége az egyik oka, hogy e verses vígjáték az 1936-os Magyar Színház-beli bemutatója óta gyakorlatilag folyamatosan szerepel valamelyik társulat repertoárján, s olyan nagyszerű színészek játszottak benne mint Bajor Gizi - akire Heltai eleve írta a női főhős, Zilia alakját - Ruttkai Éva, a címszerepben pedig Törzs Jenő, Tímár József vagy a későbbiekben például Sztankay István. A mindenkori közönségsikert azonban Mátyás király némaságot fogadott katonája (Mihályi Győző) és Zilia Dúca nemes olasz hölgy (Gregor Bernadett) vője - elindul Hamburg várába, mert bízik, sőt eleinte biztos abban, hogy ő - egyedül ő - képes feloldani Péter fogadalmát. Agárdi azonban hajthatatlan, Zilia minden kérése, könyörgése ellenére kitart eredeti elhatározása mellett. Ez viszont azt jelenti, hogy Zilia siralomházba kerül, ahol nemcsak a pap imádkozik lelki üdvéért, hanem Setét Lajos, Mátyás bakója - aki nem más mint Agárdi Péter - is meglátogatja. Zilia a csuklya alatt nem ismeri fel a férfit, leszámol az élettel, s beletörődvén sorsába, bekötött szemmel a vesztőhelyre kísértetik. Ott azonban megtörténik a csoda, megszólal a szótlan katona, a szerelmesek egymásra találnak és Zilia szájából elhangzik a fentiekben már idézett mondat az élet szépségéről. A király pedig utasítja a Színház mutatta be mindkét helyi bérletsorozatban. Berényi Gábor- akinek a neve a szolnoki színház igazgatójaként az egykori tarjáni vendégszereplések időszakából is ismerős lehet - rendezte az előadást mértéktartóan, nagy szakmai biztonsággal, jól közvetítve nemcsak a személyek sorsának alakulását, hanem a történelmi atmoszférát is. Ebben a díszlet- és jelmeztervező is jó partnerének bizonyult. Talán csak a Beppo és Mátyás körüli viszonyok tisztázatlansága és a király - a róla kialakult képhez és a viselt méltóságához képest - bizonytalan magatartása vethető fel Berényi kritikájaként. Zilia szerepét Gregor Bernadett játssza, akiről a bulvársajtó jóvoltából sok minden kiderült már, de kvalitásai - tudomásunk ban is. A szerelmes, de fegyelmezett katonát Mihályi Győző alakítja ugyancsak meggyőzően annak ellenére, hogy férfias hangját, kellemes orgánumát az előadás egy részében értelemszerűen nélkülöznie kell. Zilia környezetét, a királyi párt, valamint udvartartásuk személyiségeit megjelenítők nagyjából azonos szinten teljesítenek, de inkább csak kiegészítő szerepük van Zilia és Agárdi kapcsolatának formálódásában. „A néma levente” - bár verses dialógusai révén beszédtechnikailag nem könnyű feladat elé állítja a színészeket - mindenkor hálás szerepekhez juttatja a regényes történet szereplőit, s e helyzettel alkalmasint visszaélni is lehet. A Magyar Színház esetében nem így történt... CSONGRÁDY BÉLA Mese az élet szépségéről gadnia, hogy három évig minden körülmények között szótlan marad. A csók megesik és elkezdődik a magyar vitéz életének nehéz korszaka: nem elég, hogy - hazatérvén - nem láthatja szerelmét, még némának is kell lennie. Te- lik-múlik az idő, Agárdi azonban hűnek bizonyul adott szavához, tudván, hogy egyébként esélye sincs elnyerni Zilia kezét. Egy év elteltével azonban Mátyás királynak nincs ínyére kedvenc katonájának örökös hallgatása, ezért meghirdeti: száz aranyat fizet annak, aki kigyógyítja Agárdit a némaságból, ellenkező esetben viszont fejével felel a kudarcért. A sok sikertelen vállalkozó után Zilia is - mint a szentatya hírvi- Zilia kísérete követi úrnőjük hangulatváltozásait krónikást, Galeotto Marziot, hogy e kalandot feljegyezze, s „Az idő múlását, sokáig állja / A néma levente históriája.” Heltai Jenő darabját a József Attila Művelődési Központban a Pesti Magyar szerint - először mérettek meg ezen a színpadon. Nos e minőségében - ami mégiscsak a legfontosabb egy színész számára - kifejezetten jól vizsgázott. Dekoratív megjelenésével, vonzó gesztusaival, elegáns ruhaviseletével egyértelműen meg tudta értetni, el tudta hitetni Agárdi Péter kitartóan lángoló érzelmeit és azt is, ahogyan a hideg, büszke hölgyből alázatos szerelmes nővé válik. Hitelesnek bizonyult rácsok közé zárva, az élettől való búcsú óráiFOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Finisben a dixielandfesztivál Hamarosan várfesztivál N M H-információ A Salgótarjáni Kamarazene- kar Egyesület a főszervezője és egyben ötletgazdája is a Somoskő várfesztiválnak, mely június 24-e és július 4-e között kerül megrendezésre.- Tizenegy évvel ezelőtt azzal a „hátsó gondolattal” indítottuk útjára a Szent Iván-éji rendezvényünket, hogy hagyománnyá váljon - tájékoztatta lapunkat Tolják Vilmos, a várfesztivál egyik szervezője. - A rendezvény szervezője a Salgótarjáni Kamarazenekar Egyesület, mely szoros együttműködésben a József Attila Művelődési Központtal idén is megrendezi az éjszakába nyúló mulatságot. 1993 óta rendszeresen közreműködnek vendégek a június 24- ei rendezvényen, ahol eddig főként a táncosok jelenléte volt színpompás. Látványos elem a tűzgyújtás. A műsorban mindig van egy olyan momentum, ahol „eljön az idő” és meggyújtják a tüzet. Az évek tapasztalata mutatja, hogy van, akit csak a tűz vonz oda - ezért jön a rendezvényre. A tűz melegséget, otthonosságot áraszt. Az azt körülálló emberek lelkében fölgyújt valamit, amitől érzékenyebbek lesznek az elhangzó zenére és a táncra. Már az ősi kultúrákban fontos elem volt a tűz, mely valahol megmagyarázza a mai ember viszonyulását is. Évekkel ezelőtt támadás is érte a rendezvényt. Volt, aki nem igazán látta indokoltnak a program jelenlétét a város területén. Roszszallóan jegyezte meg, hogy a városban soha nem volt ilyen hagyomány. A Szent Iván-napi mulatság éppen azért, vagyis hagyományteremtő rendezvényként jött létre.- Idén milyen műsorral várják június 24-én a Fő térre az embereket?- Miután frissen beléptünk közösen északi szomszédainkkal az unióba, úgy gondoltuk, hogy ezt valamilyen módon közösen kell megünnepelnünk. Úgy, ahogy jó szomszédokhoz illik. A füleki Jánosik együttest hívtuk meg a Fő térre, akik szlovák népi hagyományokat elevenítenek föl. Ebben lesz ének, tánc és egyéb érdekesség. A szlovák népzenére jellemző hangszerek szólalnak majd meg, melyre reméljük, hogy rácsodálkozik a salgótarjáni közönség. A technikai hátteret a József Attila Művelődési Központ biztosítja. A fellépő együtteseknek biztonságot jelent a JAMK technikai dolgozói által biztosított szakértelem - fogalmazott Torják Vilmos. Jelenleg is folyik a szervezés, a szponzorok keresése, de még több támogatásra lenne szükség. A tervezett programokhoz várják a jó szándékú emberek segítségét, akiknek módjukban áll, hogy némi pénzzel vagy egyéb felajánlással támogassák az első Somoskő várfesztivált. Mint a fentiekből már kiderült, a nyitó napon, egy füleki együttes lép fel a Szent Iván-éji mulatság keretében. A további programokról későbbi lapszámunkban olvashatnak majd. J.A. Vége felé közeledik a két évtizedes múltú salgótarjáni nemzetközi dixielandfesztivál. A huszadik évében járó rendezvénysorozat - éppen a kerek jubileumra való tekintettel - az idén kilencnaposra bővült és tartalmilag is gazdagodott. A Cotton Club Singers a József Attila Művelődési Központ színpadán fotó, p. tóth László Május elsejétől minden délutánra, estére jutott egy-egy érdekes, színvonalas műsor részben a Fő téri szabadtéri színpadon, részben a József Attila Művelődési Központ színháztermében. Az utóbbi helyszínen lépett fel hétfőn a Cotton Club Singers, szerdán pedig Snétberger Ferenc gitárművész. Mindkét este felejthetetlen élménnyel gazdagította a közönséget. A Fehér Gábor, Kozma Orsi, László Boldizsár és Szűcs Gabi összetételű énekegyüttes ezúttal élő zenei kísérettel mutatta be kivételes képességeit, megszólaltatván Frank Sinatra dalait, filmslágereit éppúgy, mint Ella Fitzgerald, vagy Steve Wonder számait. Az éppen tízéves együttes turnéműsora Presser Gábor „Zeneboná”-járól kapta a címét. Snétberger Ferenc jazzgitáros - noha már régen Németországban él - Salgótarjánban, szülővárosában mindig otthon érzi magát, inspirálja a hazai közeg. Ennek megfelelően ezúttal is virtuóz játékkal, technikai bravúrok sorozatával kápráztatta el a jelenlévőket. Előadott számainak zöme saját szerzemény, improvizáció volt, de megszólaltatott klasszikus és modern újrafeldolgozásokat is. A nagy sikerű koncert forró hangulatát fokozta a megyei jogú város közgyűlése részéről megnyilvánult gesztus: a testület Salgótarján emlékéremmel - amelyet Puszta Béla polgármester adott át - ismerte el Snétberger Ferenc tehetségét, művészetének értékeit, nagy ívű, nemzetközi karriert is befutott munkásságát. A fesztivál különleges színfoltjának bizonyult a losonci székhelyű Traditional Jazz Band, amelyik csütörtökön este rekordkísérletbe fogott, s 16 és fél órán át volt képes zenélni folyamatosan a művelődési központ klubjában. (A vállalkozás részleteire hétfői számunkban visszatérünk.) Péntek este már lezajlott az egyik gálaműsor az ugyancsak elismerésben részesült Molnár Dixieland Band, valamint számos külföldi sztárszólista - mások mellett Joe Murányi - közreműködésével. A szombati gálaesten lép fel a hazai élmezőny egyik reprezentánsa a Bényei Tamás vezette Hot Jazz Snétberger Ferenc gitárművész a városi közgyűléstől kapott kitün- Band egy szlovák tetőssel fotó: *. á. és egy német együttes társaságában. Vasárnap 11.30 órakor az Acélgyári úti Szent József plébániatemplomban a Four Fathers együttes ad gospel- és spirituálékoncertet. A 14 órakor kezdődő és 20 óráig tartó Fő téri dixielandparádét - ami egyúttal a huszadik fesztivál búcsúrendezvénye is lesz - a Budapest Ragtime Band műsora zárja. CS. B.
