Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-11 / 109. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁJUS 11., KEDD Négyhavi segítség az öblösnek (Folytatás az 1. oldalról) munkahelyének megőrzését se­gíti elő - fogalmazta meg a ve­zérigazgató. Az öblösüveggyár tevékeny­sége kapcsán elmondta: elké­szült ez évi tervük, s emellett egy reorganizációs program is. Az első negyedévben 820 millió forint körüli árbevételről szá­molt be Petrilla György, s el­mondta: az eredmény is, amely még veszteség, közel 15 száza­lékkal kedvezőbb a tervezettnél. Év végére 300 millió forint körü­li veszteséggel kalkulált a cég.- Folyamatban van továbbá a tőkeszerkezet rendezése, amelynek eredményeként, illet­ve a javuló gazdasági adatokra támaszkodva a társaság a ké­sőbbiekben további külső for­rásbevonás nélkül tud majd működni. A művészeti iskola A termelékenységnöveléshez 150 fő leépítésére volt szükség, mivel bizonyos területeken a gyár szerkezete, szervezeti fel­építése még mindig a korábbi éveknek, a nagyobb létszámnak volF megfelelő.- Cél, hogy racionalizáljuk a tevékenységünket, mivel a gyár­terület bő két harmadát használ­juk csak a gyártásra és kapcsola­tos szolgáltatásokra. A gyártás szempontjából „felesleges terü­leteket” hasznosítani kívánjuk bérbeadással, vagy értékesítés­sel, így azt a mintegy 30 ezer négyzetméternyi területet is, amely nem szükséges a gyár megújult technológiájához. Ki­sebb területen jobb teljesítményt nyújtva működne a cég - fogal­mazta meg a vezérigazgató. A cég ez évi terve 3,5 milliárd forintos árbevétel - ami 20 szá­megúszta a költözést zalék körüli növekedést jelent a tavalyi évhez képest, amelynek technológiai feltételei adottak. Arra kérdésre, hogy mi várha­tó a négy hónapos, 78 millió fo­rintos állami segítség után, Petrilla György elmondta: ha el­érik a tervezett árbevételt, akkor elmondhatják, a salgótarjáni öb­lösüveggyár nincs nehéz hely­zetben. Fontos, hogy mindazo­kat a programokat, melyeket el­indítottak, eredményesen végre tudják hajtani. Utalt arra is: továbbra is elő­fordulhat egy-két napos csúszás a kifizetéseket illetően, de arra törekednek, hogy a dolgozókat és a szállítókat is minél ponto­sabban fizessék, nemcsak az el­következő négy hónap alatt, ha­nem a jövőben is, hosszabb tá­von az állami támogatás ebben is segítséget nyújt. A Beszterczey Alapfokú Mű­vészetoktatási Intézménnyel kapcsolatban leszögezte: jelen­leg visszatértek az eredeti hatá­rozatlan idejű szerződésükhöz, amely az elkövetkező időszak­ban biztosítja az iskola működé­sét, majd hangsúlyozta: az St. Glass minden megoldásban partner. Paróczai Csaba, a művésze­ti iskola igazgatója még a múlt heti miniszteri bejelentés előtt értesült arról, hogy nem kell költözniük, így a gyár ingatla­nába eddig befektetett mint­egy 2 millió forint nem vész el. A művészeti iskola 600 tanu­lója továbbra is a valamikori üvegfúvó-szakközépiskola épületében ismerkedhet a ze­nével, a tánccal és az alkotói munkával. __________ SZ.E. Konferencia a rendőri együttműködésről Magyar-holland kapcsolat: értékelték a tapasztalatokat, felvázolták a jövőbeni irányokat 14 év rendőri együttműködését értékelte az a konferencia, ame­lyet a közelmúltban rendeztek meg Budapesten, az Országos Rendőr-főkapitányságon. A rendezvényen részt vettek a hol­land és magyar főkapitányok, valamint a külkapcsolatokért fe­lelős előadók. Nógrád megyét dr. Havasi Zoltán rendőr dandár- tábornok, rendőrségi főtanácsos, megyei főkapitány és Kaszás Ottó rendőr alezredes, sajtószóvivő, a külkapcsolatok referense képviselte a megbeszélésen. A partner régióból, Gelderland- Zuidból B. Poelert főkapitány és R. C. N. van Leeuwen külkap­csolatokért felelős előadó érdekezett Budapestre. NMH-információ A moderátor tisztét Tom van Oorschot, Hollandia nagykövet­ének helyettese látta el, a meg­nyitó- és üdvözlőbeszédet Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára és dr. Salgó László rendőr vezérőr­nagy, országos rendőrfőkapi­tány mondott. A résztvevőket üdvözölte F. P. R. van Nouhuys, Hollandia magyarországi nagy­követe is.- A rendezvény első részében dr. Berta László rendőr dandártá­bornok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendőrfőkapitánya és Ries Straver, Hollands-Midden régió rendőrfőkapitánya értékel­te a rendőri együttműködést - kezdte összefoglalóját Kaszás Ottó. - Mindketten kiemelték, hogy magyar és holland részről egyaránt sokat jelent ez az együttműködés, amely nem te­kinthető egyoldalúnak, hiszen a holland kollégáknak is sikerült olyan módszereket, eszközöket, tapasztalatokat szerezniük ma­gyarországi látogatásaikon, ame­lyeket később sikerrel alkalmaz­tak. Miriam Knepper és Cees van Duijn, a holland rendőrség kuta­tói ezt követően tudományos alapossággal elemezték a két or­szág rendőri együttműködését. Amint azt a sajtószóvivő el­mondta, a délelőtt további ré­szében a résztvevők kaptak hozzászólási lehetőséget. Ma­gyar részről dr. Havasi Zoltán dandártábornok is értékelte a közösen végzett munkát, sorra vette azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagodott a két ország rendőrsége. A délutáni megbeszéléseken már az elkö­vetkező évek együttműködésé­nek irányait vázolták föl a hoz­zászólók. Magyar részről dr. Salgó László vezérőrnagy, or­szágos rendőrfőkapitány, hol­land részről Piet Deelman, Twente régió rendőrfőkapitánya vette számba azokat az együtt­működési lehetőségeket, ame­lyeket május 1-je után megvaló­síthatnak. Hazánk uniós csatla­kozását követően az együttmű­ködés formái nagymértékben megváltoznak, még operatívab­bá válnak, konkrét ügyekben gyorsan és hatékonyan kell kö­zösen dolgozni.- Dimitru Sorescu, Románia rendőrfőkapitánya tájékoztatást adott országa rendőrségének, rendőri munkájának helyzetéről - folytatta az alezredes. - Az ér­tekezlet szervezői nem titkoltan azzal a szándékkal hívták meg Ós kérték fel előadónak Romá­nia első számú rendőri vezető­jét, hogy előkészítsék egy há­romoldalú együttműködés lehe­tőségét. Uniós csatlakozásunk­kal ugyanis most már számunk­ra is adott az a feladat, hogy se­gítsük a később csatlakozó or­szágok integrációját. Románia előreláthatólag 2007-ben fog csatlakozni az Európai Unióhoz, tehát kevés idő áll arra rendelke­zésre, hogy rendőri együttmű­ködés keretében holland és ma­gyar részről átadjuk azokat a ta­pasztalatokat, amelyek segíthe­tik romániai kollégáink felké­szülését. Dr. Bánfi Ferenc rendőr dandártábornok, Veszprém me­gye rendőrfőkapitánya - aki ko­rábbi beosztásában évekig dol­gozott Romániában - ugyanak­kor rámutatott arra, hogy a ro­mán rendőrség már jelentős eredményeket ért el ezen a terü­leten, s nem szabad elfelejteni, hogy országuk már 14 évvel a forradalom és az ennek eredmé­nyeként megvalósult rendszer- váltás után van. Kaszás Ottó úgy fogalmazott: élénk vita alakult ki arról, hogy milyen is legyen ez az együtt­működés, végül a felszólalók többsége az operativitásra he­lyezte a hangsúlyt. A vita lezárá­sát követően Tom von Oorschot úr értékelte az egész napos kon­ferencia tapasztalatait, majd dr. Berta Krisztina asszony, a Bel­ügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes állam­titkára tartott záróbeszédet. Az értekezlet estéjén a holland nagykövet rezidenciáján fogad­ta a rendezvény résztvevőit, ahol alkalom adódott a szemé­lyes beszélgetésekre is.- A Gelderland-Zuid-i kollé­gákkal megállapodás született arról, hogy természetesen to­vább folytatjuk az együttműkö­dést, szeptember hónapban a minőségbiztosítás témakörében érkezik két kollégájuk me­gyénkbe - zárta összefoglalóját az alezredes. HEGEDŰS Megújul a buszpályaudvar Mihályné Balázs Melinda, Szabó István és Méhes András bemutatja az új buszpályaudvar makettjét fotó, gyurián tibor (Folytatás az 1. oldalról) A másik „ok” - egyben kihívás - a több tízezres utasforgalom ki­szolgálása, az ő komfortérzetük­ről való gondoskodás. Az Európa-terven belül van öt operatív program, melynek egyi­ke a regionális operatív progra­mok, vagyis a rop. Ezen kíván in­dulni a Nógrád Volán Rt. 2006-ig hárommilliárd forint áll a rop rendelkezésére és egyenként ma­ximum 300 millió forintra lehet pályázni. A salgótarjáni buszpá­lyaudvar teljes rekonstrukciója 280-290 millióba kerül majd. Eb­ből 10 százalék az önerő, 90 a pá­lyázati pénz. Június közepéig be­adják pályázatukat, melynek el­bírálása gyorsított eljárásban fo­lyik. Augusztus végéig eldől, hogy nyemek-e pénzt a felújítás­ra vagy sem. Ha igen, akkor 2005 telére megépül a kétszintes váró­termes, korszerű informatikai és utastájékoztató rendszerrel fel­szerelt salgótarjáni pályaudvar. J. ANITA Kiállítás a kastélykertben Dr. Barta László (balról a második) nyitotta meg a kiállítást Bátonyterenye Tegnap itt nyílt meg először az a kiállítás amely a megye több városában is látható lesz a napokban. Az Európa Parlamentet és működését bemutató tárlatot Vanya Gábor polgármester, Romhányi Gyula címzetes fő­jegyző és dr. Barta László, me­gyei főjegyző ajánlotta a Kas­télykerti Művelődési Házba láto­gató térségi polgármesterek és érdeklődők figyelmébe. A fő­jegyző a közelgő választás fon­tosságára hívta föl a figyelmet és a csatlakozás nyújtotta lehetősé­geket emelte ki. Hangsúlyozta: fontos lenne, hogy minél többen megnézzék a kiállítást és ezáltal minél többen megismerjék az európai intézmények működé­sét. A tizenegy tabló az Európai Unió, az Európa Parlament tör­ténetét és annak intézményeit hivatott bemutatni. A kiállítás május 15-ig tekinthető meg a művelődési ház nyitva tartási idejében. CSÖRGŐ Jánossy Ferenc: Zsuzsika Bódi Tóth Elemér költő „Ez a szél” című versében 1990-ben már megfogalmazta azt, hogy a baseli karneválok, a kötélen egyensúlyozó harlekinek, az élet minden szomorúságát, a művé­szet törékenységét valamifajta mély bölcsességgel és élettapasz­talattal kifejező magyar piktor, Jánossy Ferenc művészete egye­temes, európai léptékű. Balassagyarmat Nem véletlenül rendezte meg épp az uniós csatlakozás napján a barátai által „Firinc”-ként emlege­tett festő életműtárlatát a Palóc Mú­zeum újjávarázsolódott, szép kiál­lítótermében dr. Matits Ferenc mű­vészettörténész és Molnár Ildikó, az intézmény igazgatója. Tavaly novemberben a balassagyarmati gyűjtők segítségével nyűt meg a Jánossy-tárlat a Madách Imre Váro­si Könyvtárban. Most számos ma­gyarországi közgyűjteményből vá­logatták össze a műveket a rende­zők. A Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Hermann Ottó Múzeum, a székesfehérvári Deák-gyűjte­mény, a salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum, s magángyűjtők kölcsönözték a festményeket és grafikákat. A terem zsúfolásig meg­„Röpülj, európai szél... telt Firinc tisztelőivel, barátaival az ország minden részéről. A művész gyermekei, családtagjai éppen úgy jelen voltak, mint dr. Samu István, Jánossy Ferenc kezelőorvosa, aki a festő Balassagyarmaton eltöltött utolsó 15 évének atyai jó barátja volt. Dr. Bacskó József alpolgármester köszöntőjében május elsejének az antik római korig visszanyúló ün­nepéről, a természet megújulásá­ról, s a bekövetkezett nagy történel­mi pillanatról, az uniós csatlakozás­ról szólt. Közvetlen hangnemben elevenítette fel a művésszel való személyes találkozását is. Dr. Harm Ferenc, a szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Kar Rajz- és Művészettör­ténet Tanszékének tanára mondott megnyitóbeszédet. Az egykor Sal­gótarjánban élő művészettörténész személyesen ismerte Jánossyt. Ki­emelte, hogy a festő kamaramérete­ket bőven meghaladó, de a gazdag életművet főművekkel felvillantó tárlatát láthatják az érdeklődők ab­ban a városban, ahol nyugtalan éle­te utolsó éveit töltötte. - Firinc alak­ja érdemes arra, hogy az Európai Unióba való belépésünk napján el­töprengjünk egy kicsit művei kö­zött. S nem csupán azért, mert ta­lán legjellegzetesebb opusai Fran- cia-Svájchoz, Bázelhez köthetők, hanem mert maga a festői attitűd européer, kortalan, s kiállta az idők próbáját. A művész 1943-ban, fia­talemberként járta meg Nagybá­nyát, jól ismerte azokat a mestere­ket, akiknek munkássága mostaná­ban értékelődik fel - Krizsánt, Mikolát, a franciásan festő Ziffert. 1948-ban már Szentendrén buk­kan fel az Európa Iskola alakulása­kor. A Kállai öltő által szervezett tárlaton Barcsayval, Vaszkó Erzsé­bettel, Bálint Endrével szerepel együtt. Ki hathatott rá? Az ekkor már nem élő Vajda Lajos és Ámos Imre. De Chagallt is említeni kell. Az egymásra rajzolásokkal készülő művek, a konstruktív szürrealista tematika több hatást is feltételez­nek. Gulácsy Lajos szintén említhe­tő - mondta Harm Ferenc. A Buda­pesti Képzőművészeti Főiskolán őt tanító egykori római iskolás Szőnyi Istvántól a plasztikus modellálást, kubista művészünktől, Kmetty Já­nostól a szerkesztést, Fónyi mester­től a mozaikművészetet sajátította el. 1956-tól előbb Olaszországban, majd Svájcban él hét évig. Ez rend­kívül termékeny korszaka. Ekkor festi a baseli karnevál által inspirált képeit. Előképei talán Watteau GiÜes képei, Picasso korai korsza­kának művei, James Ensor rokon tematikájú festményei. Jánossy ezen művei expresszivitásukkal tűnnek ki. A nyugtalan feszültség forrása: ki van a maszk mögött? A hívságos, ábrándos világ és a-belső személyes élet néha nehezen fel­oldható kettőssége találkozik ezen műveiben. Nem vidámak ezek a képek, amelyek szoros kapcsolat­ban állnak a haláltánc-ábrázolások- kal is. Jánossy külön világot teremt, mint ahogyan Gulácsy megterem­tette a maga Naconxipánját. Rend­kívül szenzibilis mester, felszívta, beépítette és egyénítette életművé­be mindazt, amit a XX. század pik- túrájából arra érdemesnek tartott. Par excellence festő volt, úgy fes­tett, ahogyan Paganini hegedült, ahogy Mario Lanza énekelt, anya­nyelve volt a festészet - fogalmazott Hann Ferenc, kinek értő szavai után barátai idézték meg az immár legendává vált Firinc alakját. SZABÓ ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom