Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

IT IAA LzClL A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2004. MÁJUS 29., SZOMBAT Lidércláng”+„Lelkigyakorlat” = „Kit szerettél, Ádám?” A Madách Irodalmi Társaság újabb kötete a Tragédia-költő életművéről yy 1993. október 8-án, Szügyben tartották az első Madách- szimpóziumot, s tíz évvel ezelőtt - 1994. szeptember 30-án- jelentették be az alapító tagok - élükön az elnökké vá­lasztott Andor Csabával - a Madách Irodalmi Társaság megalakulását. Az első kötet - amelyet e társaság adott ki- 1995-ben jelent meg a ’93-as tanácskozáson elhangzott szövegekkel. Azóta hagyománnyá vált az évenkénti szim­póziumok anyagának kiadása, de az eleddig megjelent Ma­dách Könyvtár új folyamának harmincöt kötete sorában más, Madách kimeríthetetlen életművével kapcsolatos ku­tatási eredmények, könyvek is helyet kaptak. Még csak májust írunk, de 2004-es datálással immár négy kötet látott napvilágot. A januári balassagyarmati Madách-ünnep- ségre Bódi Györgyné „A legújabb Madách-irodalom (1993-2003)” című bibliográfiája jelent meg, az­óta került ki a nyomdából L. Kiss Ibolya „Erzsi tekintetes asszony” című munkája, amelyet Becker Hugó „Madách Imre életrajza” cí­mű reprint opusa követett. Negye­dikként - s mint a címlapján is látható: a sorozat 35. köteteként - a közelmúltban a balassagyarma­ti önkormányzat támogatásával került a nyilvánosság elé a „XI. Madách Szimpózium” című könyv, amelyet jelen írásunk az alábbiakban hivatott bemutatni. A társaság ez elmúlt év őszén a megszokott színhelyeken tartotta legutóbbi tudományos összejöve­telét, amely - mint a kötet elősza­vából megtudni - „minden koráb­binál több előadót és érdeklődőt vonzott. ” Szeptemher 26-án dél­előtt Szügyben kezdődött a ta­nácskozás, majd délután Balassa­gyarmaton Sidló Ferenc Madách- szobrának megkoszorúzásával és a szalézi kollégiumban tartott, es­tébe nyúló előadás-sorozattal folytatódott. Másnap a szlovákiai Alsósztregovára, Madách szülőfa­lujába utaztak a résztvevők, ahol a váci székhelyű Madách-körrel közösen az egykori Madách-kas- télyban - az immár a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­uma részeként funkcionáló em­lékhelyen - folytatták az előadá­sokat, majd irodalmi séta követ­kezett. Ennek keretében megte­kintették a kastély parkját, a Rigele Alajos által készített (tavaly októberre felújított: Cs. B.) Ma- dách-síremléket, valamint a Ma- dách-ősök másik nyughelyét, az evangélikus templomot. A szimpózium tartalmi mon­dandóját összegző előadásokat - a sorozatszerkesztő Andor Csaba, illetve az e kötetet szerkesztő Bene Kálmán - négy fejezetre, valamint a függelékre osztotta. Az első rész a „Tragédia-recepció” címet viseli és ennek megfelelően Madách fő művével foglalkozik. A kilenc ta­nulmány mindegyike tanulságos, ezúttal az országhatárokon túli összefüggéseket elemző írásokat emeljük ki. Asztalos Lajos a Tra­gédia első spanyol változatát, Neuschloss Károly Marcel fordítá­sát elemzi. Sokat mond(hat) a ku­tatóknak Kozma Dezső irodalom- történész, a kolozsvári egyetem volt dékánhelyettese „A Madách- kultusz kezdetei Erdélyben” című előadása, illetve írása, amely a 19. század utolsó két évtizedéljen, a Tragédia 1884. február 27-i kolozs­vári színpadra állításával meg­pezsdült érdeklődésre irányítja a figyelmet. Madácsy Piroska „Fran­cia kritikai „fellángolások” a Tra­gédiáról” címmel értekezik. Mondhatni, hogy az összehasonlí­tó irodalomtörténet eszközeivel él Krizsán László, amikor Madách Imre és Borisz Paszternák társa­dalom- és történelemszemléleté­ben fellelhető rokon elemeket vizsgálja. Eredeti, sőt meghök­kentő kijelentést tesz, amikor megállapítja, hogy Pasztemak hí­res regénye, a „Doktor Zsivago” teljes joggal lehetne „Az ember tragédiája" kiegészítő jelenete, a „létező szocializmus" színe. Illesz­kedik, nemcsak tartalmilag és szerkezetileg, hanem formailag is a madáchi tragédiához. ” Ugyan­csak érdekes Cserjés Katalin tö­rekvése, aki a Tragédia kéznyo­mait véli felfedezni Krasznahor- kai László „Háború és háború” cí­mű „világregényén.” A kötet harmadik fejezete „Éva és Lucifer" címmel négy dolgoza­tot tartalmaz. Ezek sorából I. Pa­taki László salgótarjáni író, rende­ző „Kit szerettél, Ádám?” címmel megjelentetett gondolatai emelhe­tők ki, egyrészt azok tartalma, aktualitásai, másrészt a szerző ide- valósága okán. Közis­mert, hogy T. Pataki évek óta kutatja a Ma- dách-hagyományt, s a család két eltérő karak­terű, egymásnak feszü­lő, ellentmondásosan megítélt, nevezetes nő­alakját, Madách felesé­gét, Fráter Erzsébetet, valamint szülőanyját Majthényi Annát egy- egy monodrámában - „Lidércláng” illetve „Lelkigyakorlat” cím­mel - meg is örökítette. (Innen, ebből az írás­ból is tudni, hogy ké­szül a trilógia harma­dik önálló eleme, ame­lyik „Madách Aladár­ról, a költő misztiku­mokba burkolódzó kü­lönc, nagyon is mai kort és vele mai figurát jelenítő, a bántó való­ságtól típusosan-bete- gesen el-elmenekülő fi­áról” szól.) E helyütt most az a történet ol­vasható, amelyet T. Pa­taki a konferencián „el­mesélt” arról a már-már ezoteri­kusnak tekinthető útról, ahogyan két monodrámája eljutott Kecske­métre, az ott is szerepelt Illyés Kinga marosvásárhelyi előadó- művész, „az erdélyi végeken élő és a világ magyarságát színpadi lé­nyével besugározni képes ‘női Hamlet”’ kezébe, hogy azokat né­mi rövidítéssel, egy műsor kereté­ben „Kit szerettél, Ádám?” cím­mel bemutassa. Tavaly ősszel még ez remélhető volt, szép álomnak tűnt, jelenleg azonban nem valószínű, hogy - a pályázati siker és a biztató előjelek, előké­születek ellenére- kö­zönség elé kerül e kü­lönlegesnek ígérkezett produkció. Rádiófel­vétel viszont minden bizonnyal készül be­lőle, de ahhoz is az szükséges, hogy az égiek beteljesítsék T. Pataki László remé­nyét: „legyen és jókedv Illyés Kingával, győz­zön a legyőzhetetle- nen, legyen vele a béke és mindannyiunkkal, aki a messiás madár­ra várunk.” A könyv befejező fejezetében „Madách- elődök és -utódok” címmel Bene Zoltán Madách Gáspárról, a 17. századi verselőről, Tarjányi Eszter pedig Madách Aladár 19. század végi „szellem- búvárlatáról” ír. A „Függelék"-ben Andor Csaba a balassagyar­mati Palóc Múzeum egykori igazgatójáról, a néprajzos szakember­ről, a 2003-ban el­hunyt Zólyomi József­ről emlékezik meg. E méltató sorok elsősorban itt, Nóg- rádban formálnak jogot az olvasók érdeklődésére. CSONGRÁDY BÉLA TÁJFOTÓK. St. Martin (Szentmártoni Imre) szaxofonművész új oldaláról is bemutatkozott a Tarjáni ta­vaszon. A Nógrádi Fotóklub vendégeként állította ki képeinek egy részét a József Attila Művelődési Köz­pontban. Felvételünkön Bővíz Sándornéval cseréli ki tapasztalatait. fotó, p. tóth László Közeleg a várfesztivál Salgótarján A Kármán József Színház Lo­soncról, a Vagantes Trió Buda­pestről, valamint Virág András már biztos résztvevői a június 24-e és július 4-e közötti első várfesztiválnak, amelyet a Sal­gótarjáni Kamarazenekar Egye­sület szervez. A határok nélküli várfesztivál egyik bizonytalan pontja még a jú­nius 27-i úgynevezett „Király já­ték”, amelyre a Somoskőújfalui sportpályán kerülne sor. A prog­ram szerint a sakkjátszmát, élő fi­gurákkal szeretnék játszani, de je­lenleg mindez a jelmez függvénye. A szervezőktől megtudtuk, hogy az egri színháztól kölcsönöznék az Egri csillagok című film statisztái­nak a jelmezeit. A Vagantes Trió közreműködésé­vel Balassi Bálint Ékes énekek versei hangzanak majd el 27-én. A három Vagantes elhatározta, hogy névadó elődeihez, a vándordiákhoz hason­lóan régi, történelmi időkről tudósít. Az együttes tagjai: Kálmán Péter, Szabó István és Tóth István, fő mű­ködési területe a XVI-XVIII. század énekelt költészete, Tinódi, Balassi, Rimay, Esterházy és más költők ver­seinek megszólaltatása egykorú dal­lamaikkal, a kor hangszeres zenéjé­vel kiegészítve. A várbeli előadás egy múltidéző esemény lesz, hiszen ott hangoznak majd el majd a mű­vek, ahol születtek annak idején. A losonci Kármán József Szín­ház előadása zárja majd a 27-i hét vége programját. Előadásuk - or­szágosan egyedülálló módon - a természet adta díszletek között zaj­lik majd. Virág András - aki az 1980-as években a helyi zeneiskolában az orgona tanszak tanára volt - a füle- ki kolostortemplomban ad majd orgonaestet. ___________ SZ. E. G yermeknap Mátraterenye Iskolabusz viszi reggel fél kilenckor a horgásztó­hoz a gyermekeket a tele­pülés gyermeknapi rendez­vényén, május 29-én, szombaton. A programban zenés reggeli torna, szellemi totó, játékos versenyek szerepel­nek, de kipróbálhatják ma­gukat a kicsik és nagyob­ban lengőtekében, illetve tollaslabdában is. A tűzol­tóság és a rendőrség bemu­tatója mellett horgászver­senyt, Ki mit tud?-ot, futó­versenyt és kispályás focit is tartanak. A délután az ifjúsági programoké, míg este tá­bortűz mellett értékelhetik a napot kicsik és nagyok. A nap folyamán a Berzsenyi utat lezárják, oda gépkocsi- val nem lehet behajtani. ■ ___________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________________ Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem tudta volna előbb kivizsgáltatni a csontritkulását?” Szerencsés nyertesünk: Szatmári Sándomé Cserháthaláp, Deák Ferenc út 7. Kérjük, hogy mai rejtvé­nyünk megfejtését legkésőbb június 3-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! Ez már a 35. kiadványa a Madách Könyvtár új folyamának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom