Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁJUS 22., SZOMBAT Kevés a pénz Pásztó- Az MDF országgyűlési képviselőjeként öröm­mel üdvözöltem azt a javaslat-tervezetet, amelyet a parlament három országgyűlési képviselője nyújtott be 2002. február 17-én. Ez a parlagfű ter­mőterületének visszaszorítását irányozta elő, illet­ve az ellene való küzdelem volt a középpontban - mondta minapi tájékoztatóján Sisák Imre ország- gyűlési képviselő, amelyet „Csak a parlag­fűnek használ a Draskovics-csomag, a 2,5 millió pollenbeteg tovább szen­ved” címmel tartott.- Azt már sajnálattal vette tu­domásul az MDF országgyűlé­si képviselőcsoportja és jóma­gam is, hogy erről az ország- gyűlési határozati javaslat­ról csak 2003. február 26- án döntött a magyar parla­ment, és akkor hozta létre a Parlagfűmentes Magyar- országért eseti bizottsá­got, amelynek magam is tagja voltam. Mind a négy parlamenti párt igyekezett olyan munkát végezni a bi­zottságban, amely tényle­gesen ez ellen a 2,5 millió magyar állampolgárt sújtó kór ellen valamiféle megol­dást jelenthet. Már az elmúlt évben a 1/2003. május 13. szá­mú eseti bizottsági határozati ja­vaslatban elfogadták azt a javaslato­mat, amely 600 millió forintot pótelői­rányzatként biztosított volna a Környezet­védelmi, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszté­rium számára a parlagfű elleni védekezés kiter­jesztésére. Egyrészt a közmunkaprogram kereté­ben az önkormányzatok pályázhattak volna erre a forrásra és ezzel a közterületeken, illetve az önkor­mányzati tulajdonban lévő külterületeken csök­kenthették volna a parlagfű területét, másrészt olyan GPRS-eknek a beszerzésére lett volna lehe­tőség, amelyekkel mérni lehet, hogy melyek a leg­fertőzöttebb területek, illetve hogy a parlagfű elle­ni védekezés keretében felhasznált költségeknek milyen a hatása, magyarán csökkent-e a pollen­koncentráció azon a területen, ahova ezeket a for­rásokat biztosították. Hiába született meg négypárti konszenzussal ez a döntés a bizottság­a pollen ellen ban, a kormánypárti többség a Parlamentben sem, az állami költségvetés tartalékából sem, a minisz­tériumi források átcsoportosításából egyetlen fil­lért sem biztosított az elmúlt esztendőben. A 2004-es állami költségvetésben másfélmilliárd fo­rint állami támogatást irányoztak elő erre a célra, az MDF az elmúlt esztendőben egyértelműen ki­fejtette a véleményét, a mi szakértőink számításai szerint legalább hárommilliárd forintra lenne szükség évente a parlagfű elleni hatékony védekezés érdekében. Az elmúlt hetek­ben látott napvilágot a 2004. március 13-án elfogadott - a Draskovics-cso- magként elhíresült - kormányha­tározat, ebben nyolcszáz millió forintot vonnak el a másfélmil­liárd forintból, amely az FVM költségvetésében állt rendel­kezésre. Ez az elvonás óriási mértékben csökkenti a haté­kony küzdelmet, amely a pollen szennyezettség csök­kentésére irányul. A Medgyessy-kormány nem csak ezt a 800 millió forin­tot vonta el, hanem mindös­sze 200 millió forintot bizto­sít erre a célra, ugyanis 2003- ban a magyar állampolgárok j SZJA-juk egy százalékából 835 millió forintot ajánlottak erre célra. Az eredetileg terve- j zett 2 335 millió forintból 700 [ millió áll rendelkezésre, amelyből 500 millió forint az állampolgárok felajánlása volt. így a kormány csak 200 millió forintot szán a 2,5 millió pollenbeteg ember védelmére. A maradék 335 millió forintot beépítették a Johan Béla Népegészségügyi Prog­ramba. Én úgy gondolom, hogy egyértelműen hangot kell adni annak, hogy a bort iszunk és vi­zet prédikálunk elv nem folytatódhat. Az MDF azt követeli, hogy az állampolgárok által felajánlott 835 millió forintot, illetve a 2004-es költségvetés­ben rendelkezésre álló másfélmilliárd forintot azonnal biztosítsa a Medgyessy-kormány, és tény- J legesen 2 335 millió forint álljon rendelkezésre e célra. Azért követeljük, mert az egészségügyben az asztmatikus és allergiás megbetegedések gyó­gyítására több mint 11 milliárd forintot fordítanak. A megelőzéssel többmilliárd forintot lehetne meg­takarítani - zárta szavait a honatya. ____________________________________________________________ILL. | P arlagfű Vadászsarok Rendhagyó iskola az erdőben Játékosan és komolyan a vadászatról, vadgazdálkodásról A fel-felerősödő gyerekzsivaj közben is tisztán hallani a ma­dárhangokat, a közeli dombol­dalon épp most kapaszkodik fel egy jókedvű tanulócsoport, hogy egy jót túrázzon, közben vadnyomokat, vadcsapást keres­sen. Társaik még a kiindulópon­ton maradtak, ők a szánasi va­dászház udvarán élvezik a vadá­szat és vadgazdálkodás köré szervezett rendhagyó órákat. S jókat derülnek azon, hogy egy pajkos kedvében lévő eb időről időre körültáncolja, -futkossa őket. Sajátos, erdei iskolává „ala­kult” át pár napja a Karancsaljához közeli, festőién szép hely, a vadászház és kör­nyéke, ahol a Nógrád Megye Va­dászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség és a Szánas Vadásztársaság összefogásával tartott foglalkozásokon a vadá­szattal, vadgazdálkodással kap­csolatos, hasznos ismereteket szereztek az iskolás csoportok, köztük a salgótarjáni ÁMK Besz­terce Lakótelepi Általános Iskola negyedikesei. Kicsit játékos, ki­csit komoly, viszont a tanulók számára mindenképpen vonzó programokon. Három éve indult a kezdemé­nyezés, melynek célját Rottenhoffer Attila, a Nógrád Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász fogalmazta meg: - Iskolák és vadásztársa­ságok közötti kapcsolatépítés, a gyermekek természeti ismere­tekre való nevelése, a vadgaz­dálkodás megismertetése az, amit szeretnénk elérni. S hogy miért tartják ezt a ren­dezők fontosnak?- Felnőtt egy nemzedék úgy, hogy nem ismeri a természetet, ezért a hiányosságokat pótolni kell, s lehetőleg a legfogéko­nyabbak, áz erre legérzékenyeb­bek, a gyerekek körében kell ezt hangsúlyossá tenni. Ha a segít­ségünkkel rájönnek, megtanul­ják, hogy mire való a vadászat, miért szükséges a vadgazdálko­dás, elsajátítják a helyes szemlé­letet, akkor nem fogják a vadá­szokat tévesen, érzelmi alapon meg-, illetve elítélni - mondta Rottenhoffer Attila. A nap során tartott előadásá­ban a fővadász többek közt el­magyarázta a csoportoknak azt is, hogy a környezet szinte már teljesen megszűnt önszabályozó képessége, az emberi tevékeny­ség természetkárosító hatása mi­lyen következményekkel járt és jár, s hogy ez milyen feladatokat ró az emberre, a vadgazdálko­dásra. Szólt ezt utóbbi jelentősé­géről, eredményeiről, s a szemé­lyes indíttatás néhány fontos ele­mét, saját tapasztalatát és élmé­nyeit is megosztotta hallgatóival. Kérdésünkre válaszolva Rottenhoffer Attila elmondta, nagyon kedvező a fogadtatása az erdei iskolának, a gyerekek nyitottak, figyelmesek. Szívesen veszik kézbe, s próbálják ki - természetesen szigorú felügye­let mellett - a légpuskát. Fontos része volt a napnak a kirándu­lás, ahol vadnyomokat, etetőt, magaslest láthattak a kirándu­lók. Hogy ki mit jegyzett meg a nagyvadfajokat megismertető, és a természet szépségeit felvü- lantó videofilmvetítés, az elő­adás során hallottakból, látot­takból, arról írásbeli vetélkedőn adtak számot a diákok. A szer­vezők a legjobbak jutalmazásá­ról sem feledkeztek meg. ___________________________M. J. _______________________________________Mindem napi környezetvédelem 3.________________________________________ K örnyezetvédelem - feladat előtt az önkormányzatok A környezetvédelem szempontjából az önkormányzatok szá­mára új feladatnak számít a helyi hulladékgazdálkodási ter­vek készítése, valamint a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos tennivalók kimunkálása; az önkormányzatoknak augusztus 7-ig kell elkészíteniük a hulladékgazdálkodási terveket. Fotópályázat a környezetért Az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Köz­pont és lapunk fotópályázatot írt ki „Környezetünk a fotós sze­mével” címmel. A szerkesztőségünkben beküldendő képeken jelenjenek meg régiónk már megoldott, illetve még megoldásra váró feladatai. Pályázni lehet egyénileg és közösen is. A képek mérete maxi­mum 20x30 cm legyen, fekete-fehér, vagy színes papírképekkel lehet pályázni május 28-áig. Az egyéni pályázók három munkát küldhetnek, csoportok, szakkörök maximum 10 képet küldhetnek. A megújuló energiával nem boldogul az EU Ezt a Hajdú-Bihar Megyei Környe­zetvédelmi Tanács minapi ülésén a környezetvédelmi tárca főosztályve­zető-helyettese közölte. Bese Erzsébet elmondta azt is: a kohéziós alapból 2004 és 2006 között 428 millió euró áll rendelkezésre hulladékgazdálko­dási projektek finanszírozására, to­vábbá 132 millió euró még az áthúzó­dó ISPA-programok megvalósítására vehető igénybe. A Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice) a Vásárhelyi­tervvel kapcsolatos projektekre az idén 400 millió forintot, a természet- védelemmel kapcsolatos programok­ra 200 millió forintot tartalmaz. A Pát­ria program keretében a Tiszta, egészséges településekért összesen 1.860 millió forintra, a Tiszta jövő program keretében pedig “jövőbarát termelés és fogyasztás" megteremté­sére vonatkozó projektekre 1.500 mil­lió forintra pályázhatnak elsősorban az önkormányzatok. A határ menti környezetvédelmi együttműködés tá­mogatására 400 millió forint, a Part­nerség nevű, az oktatást, tájékozta­tást segítő programokra pedig 450 millió forint áll rendelkezésre az idén a Kövice keretében. * Hogy áll a helyzet Nógrád megyé­ben? Erre kerestük a választ az Észak­magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés igazgatójával, Riba Róbert- teL Mint elmondta, szervezetük elké­szítette Nógrád megye hulladékgaz­dálkodási tervének állapotfelmérését és helyzetértékelését, a 2000. évi XUÜ. Hulladékgazdálkodási törvény­nyel, az Országos Hulladékgazdálko­dási Tervvel (OHT) összhangban.Ez szolgált alapul az Észak-magyaror­szági Régió Területi Hulladékgazdál­kodási Terv megvalósításához, me­lyet az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség készített el. A terv magába foglalja a Nógrád Me­gyében keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékainak mennyiségi és minőségi kimutatását. - Egyesülé­sünk 2001-ben elnyerte a Heves Me­gyei Önkormányzat, mint gesztor ál­tal kiírt pályázatot az Észak-magyar­országi Regionális Környezetvédelmi Program elkészítésére is. Ez a regio­nális program 2002-ben el is készült, „PHARE Regionális Kísérleti Program Alap” támogatással - mondta, majd a fenti hírhez kapcsolódva az alábbiak­kal folytatta: - Az önkormányzatok számára új feladatnak számít a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészí­tése. A hulladékgazdálkodásról szól törvény 35. §-a /l/ bekezdése ki­mondja, hogy az országos és a terüle­ti hulladékgazdálkodási tervben fog­lalt célokkal, feladatokkal és a telepü­lés rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni minden települé­si önkormányzatnak, melyet ebben az évben (2004. augusztus 7-ig !) el kell készíteniük, illetve készíttetniük. A törvény 36. § /l/ bekezdése ki­mondja azt is, hogy az egy körjegyző­séghez tartozó vagy hulladékgazdál­kodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok a 35. § /l/ bekez­dés szerinti kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozá­sával és kihirdetésével is teljesíthetik. A tervezés összetett feladat, amely­ben az alapos helyzetfeltárást követő­en meg kell határozni a konkrét célo­kat, prioritásokat és cselekvési prog­ramot kell készíteni. A települési hul­ladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott telepü­lésen élők által legfontosabbnak te­kintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesülje­nek mindazok a jogszabályokban, il­letve az OHT-ban meghatározott cé­lok, melyeket az önkormányzati szin­ten kell végrehajtani, megvalósításá­val országos, valamint regionális szinten is javítania kell a környezet ál­lapotán. Amennyiben az önkormány­zat nem készíti el a tervet, nem lesz lehetősége arra, hogy hazai vagy EU támogatást igényeljen. A települési hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgála­tának elvégeztetése is az önkormány­zatok feladatkörébe tartozik. Ezt a fel­adatot már 2002. december 31-ig kel­lett volna megvalósítani, melynek több önkormányzat nem tudott ele­get tenni. A teljes körű környezetvé­delmi felülvizsgálatnak az 1995. évi LH!. 75 § (1) és (2) bekezdésében, to­vábbá a 12/1996. (VII. 4.) KTM ren­delet 2. számú mellékletében megha­tározottakra kell kiterjednie. A nem megfelelő műszaki védelemmel ellá­tott lerakók bezárását 2009. január 1- ig meg kell oldani. A 22/2001. (X.10) KÖM rendelet szabályozza a hulla­déklerakás, valamint a hulladéklera­kók lezárásának és utógondozásának szabályait és egyes feltételeit.- Az önkormányzatok számára le­hetőség nyílik - pályázat útján - a hulladékgazdálkodási terv elkészíté­sére, és a települések hulladéklerakó­jának lezárására, utógondozására vo­natkozó feladatok megvalósítására - hívta fel a figyelmet Riba Róbert. Ezen pályázati felhívások a regionális fejlesztési tanácsok által kerülnek ki­írásra, melyek megjelenésének vár­ható ideje május vége, június eleje. A település környezetvédelmi programjának tartalma az önkor­mányzat által határolt terület környe­zeti jellemzőinek meghatározása, a település szintjén megjelenő környe­zeti problémák feltárása, rangsorolá­sa és javaslat a prioritások megjelölé­sével a további feladatok meghatáro­zására, a megoldások előkészítésére. Hazánkban a környezetvédelmi tevé­kenység átfogó jellegű, önálló jogi szabályozása 1971-ben kezdődött, azonban az európai normáknak meg­felelő szabályozás alapjait „A környe­zet védelmének általános szabályai­ról szóló 1995. évi UI1. törvény” biz­tosítja. A jogszabály előírja, hogy az önkormányzatoknak önálló települé­si környezetvédelmi programot kell kidolgoznia. A közös megoldások ke­resése a környezetvédelem területén fokozottan érvényesülő elvárás, te­kintve, hogy a szennyező anyagok terjedése és ennek hatása nem ismer közigazgatási határokat. Hasonló­képpen meghatározhatók azok a be­avatkozások is, amelyek a feladatok kezelésére térségi szinten előnyö­sebb megoldásokat kínálnak közös fejlesztésekkel, oktatási, nevelési esz­közök közös igénybevételével, infor­mációs bázis, közös monitoring rend­szer kiépítésével, intézmény-fejlesz­téssel. A környezetvédelmi program elkészítésre, pályázás útján szintén nyílik lehetőség. Ezen kiírások már megjelentek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Zöld forrás” elnevezésű pályázati felhívásában. Az Önkormányzatok számára a pályázatok elkészítésben és a külön­féle szintű helyi hulladékgazdálkodá­si terv, vagy környezetvédelmi prog­ram kidolgozásában a hamarosan megnyíló Eszak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Regionális Központ (Salgótarján, Mérleg út 2.) munkatár­sai nagy segítséget tudnak nyújtani. A központ a Környezetvédelmi Világ­nap alkalmából megrendezett ün­nepségen 2004. június 4-én kerül át­adásra. T.N.L. A szerdai ülésén az Európai Bizottság feladta a megújuló energia felhasználására még 1997-ben elfogadott célt, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az arány 2010-ben a remélt 12 szá­zalék helyett legfeljebb 10 szá­zalék lehet. A tagállamok foko­zott ellenállására hivatkozva a bizottság elzárkózott újabb irányszámok meghatározásától, annak ellenére, hogy az Európai Parlament egy áprilisi határoza­tában még 20 százalékos távlati arányt mondott szükségesnek. A Greenpeace, a WWF és a Föld Barátai nevű szervezetek 25 szá­zalékos arány kitűzését szorgal­mazták. A fokozott normák elfo­gadásának elhárítását a bizott­ság azzal indokolta, hogy azok erőltetésével végképp veszé­lyeztetnék az elérhető haladást. (EUpolitix) CSAK SZELEKTÍVEN! Öröm volt észrevenni ezeket a gyűjtőkonté­nereket Szécsényben: külön rekesz vár a natúr és színes üvegekre, a műanyag palackokra, illetve a papírhulladékra. Sok ilyen kellene minden településen... _______________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom