Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-20 / 117. szám
8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap viláqtükör 2004. május 20., csütörtök Hírek Tömeghalál Esküvői sokadalomra nyiljitt tüzet egy amerikai helikopt Irak nyugati részén, a támldás- ban több mint negyvenen fialtak meg - közölték az irall hatóságok. A halottak között|15 gyermek és 10 nő van. mti Stoiber az EU-ról Magyarország számára máus 1-je, az uniós csatlakozás iiő- pontja egyben lezárás és klzdet volt - mondta a bajor tartományi miniszterelnök szerdán Budapesten, amikor látogatási tett az Andrássy Gyula német Ipn- nyelvű egyetemen, mti Szili Strasbourg!* A médiának óriási szerepe a parlamentek munkájának! a politikai folyamatoknak n^gis- mertetésében; ez lehet segít szerep, de lehet romboló is. I Nyilvánvaló, hogy a média nem is távoli jövőben már gyedik hatalmi ágként fog ködni, hiszen mindenütt a ^ágban képes befolyásolni a polti- kai folyamatokat - mondta iili Katalin, az Országgyűlés elnlke Strasbourgban az európai h*el- nökök tanácskozásán, mti Port hintettek Blaiüre Kiürítették szerda délután a prit parlament épületét, miután. alsóház üléstermében példáján támadás érte az éppen képvie- lői kérdésekre válaszoló Tor Blair kormányfőt, lila port hl tettek rá a karzatról. A támadást a Fathers 4 Justice nevű radi lis jogvédő szervezet vállalta magára, mij Svájc és Schengen Csatlakozik Svájc az európai I uniós belső határellenőrzései eltörlő schengeni egyezmény hez - állapodtak meg az EU és Svájc vezető képviselői Brüsszelben. Svájc nem tagja az EU-nak, és kivételt képező szabályozásokat is biztosított ] magának a schengeni egyezmény átvételénél, mti Vita Gibraltárról Ismét fellángolt a vita Nagy-Bj- tannia és Spanyolország köz Gibraltár ügyében, miután kid rült, hogy a spanyol kormány I kitiltotta a spanyol kikötőkből! azokat a hajókat, amelyek elő zőleg a brit fennhatóság alatt 1 vő dél-spanyolországi terület 1 kötőjében is megálltak. A tila-1 lom miatt már nyolc turistaha-1 jót nem engedtek be spanyol 1 kötőkbe a hatóságok, mti Gandhi kéreti magát Nem hajlandó Sonia Gandhi, az Indiai Nemzeti Kongresszusi párt vezetője megmásítani elha tározását, hogy nem lesz India| következő miniszterelnöke, no ha pártjának számos magas rangú vezetője lemondott, így próbálván nyomást gyakorolni [ rá. Gandhi azt szorgalmazza, hogy helyette Manmohan Szingh, 71 éves gazdasági refor mer vegye át a kormányfői megbízatást, mti Pofon után szabadoi Szabadlábra helyezték azt az 52 j éves munkanélkülit, aki kedd este Mannheimben megpofozta Schröder német kancellárt. A kancellár az európai parlamenti választásokra készülő szo-| ciáldemokrata párt rendezvényén vett részt, s új párttagoknak autogramot osztogatott, amikor a Bad Krozingenből szár-| mazó férfi az arcába vágott, mti Célegyenes Célegyenesben az észak-erdélyi autópálya építése: már csak a kisajátítási törvény kihirdetésére kell várni, eközben a régészek megteszik az előzetes intézkedéseket a történelmi jelentőségű emlékhelyek és temetők megőrzésére - írta a Szabadság című lap, mti________________■ DEMONSTRÁCIÓ. Az iraki háború ellen tüntetett egy 50-60 főnyi csoport tegnap este Budapesten, a Kossuth Lajos téren. Az amerikai nagykövetséget a demonstrálók az ideiglenesen kihúzott kerítés miatt nem tudták megközelíteni._____________________________________________fotói europress/kebék Aon es Bűnös az első fogolykínzó Bűnösnek találta szerdán a Bagdadban felállított amerikai katonai törvényszék az iraki Abu Graib börtönben véghezvitt fogolykínzások ügyében tartott első per vádlottját, az amerikai Jeremy Sivitset. Bagdad Sivits előzőleg bűnösnek is vallotta magát, és sikerült megállapodnia a katonai hatóságokkal, hogy egy katonai bíró egyedül ítélkezzen ügyében esküdtszék és ügyészi tanács nélkül. Ebben az esetben ugyanis legfeljebb egyévi börtönre ítélhetik. A CNN hírtelevízió értesülése szerint egyelőre őrizetesek kétrendbeli bántalmazásában, erre való összeesküvésben és kötelességmulasztásban találták felelősnek, a negyedik vádpontról - a kínzásokat megörökítő fotó készítésével összefüggőről - még nem döntöttek. Sivits vallomásában azt is elmondta, hogy a többiek, akiket a foglyok kínzásával vádolnak, a katonai hírszerzés utasítására hivatkoztak. Az Abu Graib börtön előtt továbbra is naponta több tucat iraki vár arra, hogy híreket kapjon hozzátartozóiról. Köztük olyanok is vannak, akik maguk is raboskodtak itt, és ők nem hisznek a perekben, az amerikai igazságszolgáltatásban. A volt rabok újságíróknak elmondták, hogy a kínzások régóta tartanak, és ha a fotók nem kerültek volna ki a nyilvánosságra, a katonákat senki sem zavarta volna. Többen halált követeltek Sivitsre. Négy személyt őrizetbe vettek Nicholas Berg amerikai állampolgár iraki kivégzésével kapcsolatban kedden Bagdadban. Nincs közöttük Abu Muszab az-Zar- kavi, az al-Kaida iraki főembere, akit a barbár kivégzés elkövetésével vádolnak, s akinek fejére az amerikai hatóságok 10 millió dol- láros váltságdíjat tűztek ki. ■ Budapest Az Európai Unió elsősorban gazdasági érdekek alapján jött létre, a közös kül- és biztonságpolitikai kérdések nehezen körvonalazódnak a 25 tagú közösségben. Nem létezik egyértelmű álláspont arról sem, hogy az Unió milyen szerepet vállal a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. A politikai elhivatottság a közös kül- és biztonságpolitika megfogalmazására a maastrichti szerződés megkötéssel erősödött meg. Ekkorra már egyértelművé vált, hogy a balkáni országokban, a többi között a volt Jugoszláviában zajló konfliktusok olyan jelenségek, amelyek külső beavatkozást igényelnek, az Európai Unió stabilitását veszélyeztetik. A közös hadiipari programok előmozdításához hozzájárult, hogy a 90-es évek közepén egyértelművé vált: Pakisztán és India tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, ami komoly fenyegetettséget jelent az egész világ számára. Kevesebb mint két héttel a szeptember 11-i terrortámadások után az Európai Unió prioritásként határozta meg a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, és ösz- szefogásra hívott fel minden demokratikus erőt az áldozatot nem kímélő erőszakos megnyilvánulások felszámolására. A szervezetten előidézett katasztrófák elkerüléséhez a katonai hírszerző szolgálatok megerősítéséről, a terrorizmus szempontjából kockázatosnak tekinthető országok állampolgárainak fokozott ellenőrzéséről határoztak a döntéshozók.- Az EU-ban még mindig nincs meghatározva, mikor és milyen katonai lépések tehetők egy konfliktus bekövetkeztekor - így látja Deák Péter biztonságpolitikai szakértő. Véleménye szerint filozófiai különbség van az Európai Unió és az Egyesült Amerikai Államok stabilitás megteremtésére irányuló politikájában. Az EU a megelőzésben játszhat szerepet. NAQY VAJDA ZSUZSA Közösségek és a nemzet Esztergom Tegnap a királyváros fogadta a Magyar közösségek Európája című tanácskozás hazai és határon túlról érkezett résztvevőit. Nyilatkozatukat az államalapítás helyszínén, az Árpád-házi királyok gyönyörű palotájában írták alá. A magyar jövőképről, a határokon átívelő új uniós közösségek sorsáról III. Béla és utódai lovagtermében jeles és neves politikusok szóltak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla a megmaradás négy pilléréről értekezett. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a megtorpant, de visszafordíthatatlan nemzeti újraegyesülésről szólt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az egységes nemzet meglétét hangsúlyozta. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a csatlakozás legnagyobb nyereségeként jellemezte: „Amióta mi is az Európai Unió része vagyunk, nem kerülhető el, hogy új társulásunk ne értelmezze és ne oldja meg a kisebbségek gondját- baját. Esztergom pedig megszűnt az ország végpontja lenni: a szlovákiai, szlovéniai és magyarországi csatlakozással 11 millió magyar már egy közösség része lett.” A résztvevők elfogadták és aláírták az Esztergomi Nyilatkozatot. Kinyilvánítják reményüket, hogy a csatlakozás révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarabb európai polgárrá válik. Felszólítják a magyar kisebbségi közösségek államait, hogy orvosolják a fennálló, magyarokat érintő hátrányos megkülönböztetéseket. Az aláírók szorgalmazzák egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az EU-n kívül rekedt magyar közösségek tagjai számára az Unió külső határain az átlépést. RAFAIL BALiZ* ÁLLÁSPONT NIEDZIELSKY KATALIN A magyar beteg Az ezer sebtől vérző, súlyosan beteg magyar egészségügy immár állandó szakmai viták tárgya, botrányok forrása, de időnként elképesztő ötletekkel is kirukkol a szaktárca. Ilyen most az a megható elképzelés, hogy a beteg maga döntsön a számára legmegfelelőbb gyógyszerről. Az orvos a jövőben már ne tukmáljon rá receptet, elég, ha a szükséges hatóanyagokat írja fel. Szegény beteg aztán a gondos patíkussal egyetértésben maga választhat orvosságot. Rendelhetünk, mint az étlapról? Talán eddig tévedésben éltem, mert ha fájt valami, orvoshoz mentem, hogy meggyógyítson, bíztam a tudásában, felelősségteljes tanácsaiban. Hiszen a jó doki az embert nézi, a teljes embert, nem a betegséget; engem meg nem érdekel a sok vegyi anyag összetétele, diákkoromban is utáltam a kémiaórát. A rendes orvos, aki emberszámba vesz, konzultál, tapintatosan még azt is kipuhatolja, ha addig nem tudta volna, milyen árfekvés az elviselhető, mennyit áldozhatok a gyógyulásomra. Aztán irány a patika, és már csak rajtam múlik a felépülés. Minisztériumi, hivatali asztaloknál születnek ötletek, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, az érintettek érdekeivel. Az újszerű kezdeményezések, változtatások pedig akkor érnek valamit, ha azok jobbak, hasznosabbak a korábbi módszereknél. Az éppen aktuális magyarázat így szól: a hatóanyag-alapú gyógyítás kímélné a betegek pénztárcáját - és persze a társadalombiztosításét is. (Tessék mondani! Az újhullámos receptíráshoz nem kell újfajta vényeket nyomtatni?!) A pénz kétségtelenül nagy úr, fontos érv, aminél csak az ember egészsége fontosabb! Kizárólag az anyagiakra figyelni ott, ahol éppen a legdrágább, a legnehezebben pótolható érték forog kockán, nem lenne egészséges dolog. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 KERCZA IMRE Kampánytéma Diákkoromban nem jött el egy miniszterelnök sem az iskolánkba franciaórát tartani. A többi iskolába sem ment el. Azt gondolom, két oka is volt ennek. Az egyik, hogy a miniszter- elnökök akkor még nem beszéltek franciául (oroszul sem), és - miniszterelnökként - nem jártak iskolába. Arról jutott ez eszembe, hogy az európai parlamenti választások közeledtével a pártok egyre jobban féltik a kampánytól az iskolákat és a templomokat. A nagyobbik kormánypárt képviselője, Szabó Zoltán mára hirdetett sajtótájékoztatót ezzel a címmel: „Várható-e fideszes kampány a templomokban?” Borítékolom a kérdésre a feleletet: azt fogja mondani, hogy igen. A nagyobbik ellenzéki párt pedig éppen tegnap közleményében az iskolákat védendő, szóvá tette, hogy MSZP-s és fibiszes aktivisták jártak húsvét előtt az óvodákba és középiskolákba. Azt is, hogy a miniszterelnök az SZDSZ-es Magyar Bálint oktatási miniszter felügyelete mel- _ lett tartott középiskolás diákoknak franciaórát. Úgy tapasztalom, hogy a diákok nem csak és nem elsősorban az iskolában hallanak a kampányról s mindarról, ami kampány címén ebben az országban történik. És a vallásos embert sem a templomokban világosítják fel arról, hogy milyen a politikai közélet, és milyen az acsarkodás. Mi a kampány? Ha azt mondják a prédikátorok, hogy menjen el szavazni és voksoljon lelkiismerete, meggyőződése szerint, az még nem kampány. Kampány akkor lesz, ha azt is meg akarják mondani, hogy kire, melyik pártra voksoljon. Azt majd csak június 13-a, a választás napja után fogjuk megtudni, hogy mennyire érdekelte a választópolgárokat ez a szavazás. Az előjelek mindenesetre nem biztatóak. A társadalom meglehetős apátiával fogadja a kampányt, s a kampányban elhangzó féligazságokat. A véleménye aligha a templomokban változik meg, mert akik odajárnak, azokat vagy nem érdekli a kampány, vagy határozott véleményük van. EGYETÉRTEK: 06^330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Helikopterről lőnek Rafah Tíz palesztint megölt és vagy negyvenet megsebesített az izraeli helikopterek légicsapása szerdán a Gázai övezetben fekvő rafahi menekült- táborban. Palesztin közlések szerint rakéták csapódtak a tábor bejáratánál gyülekező, becslések szerint mintegy háromezres tömegbe. A palesztinok a térségben napok óta folyamatban lévő izraeli hadművelet ellen tiltakoztak. Előzőleg a tábornál összevont izraeli erők megadásra szólították fel hangszórókon a palesztin fegyvereseket, és minden 16 évesnél idősebb férfit egy meghatározott helyen gyülekeztettek. Az ellenszegülőket házaik lerombolásával fenyegették meg. Szemtanúk közlése szerint a helikopterek négy rakétát lőttek ki, és ezzel párhuzamosan a közelben tartózkodó harckocsik is tüzeltek. Rafahban kedden már 19 palesztin vesztette életét az izraeliek benyomulásakor, további négy pedig szerda reggel halt meg. Az izraeli hadsereg palesztin fegyveresekkel folytatott heves tűzpárbajban szerda hajnalban Nábluszban lelőtte az al-Aksza Mártírjainak Brigádja egyik aktivistáját. A 24 éves Iszam Arafatot a mellén találta el a golyó abban a lövöldözésben, amely röviddel azután tört ki a ciszjordániai város óvárosában, hogy az izraeli katonák behatoltak a városba, és körülvettek két bérházat. Röviddel korábban izraeli katonák ugyanennek a radikális palesztin mozgalomnak egyik helyi vezetőjét lőtték le a dzseníni menekülttáborban. m. Tőkés László Orbán Viktor I Deák Pétéi Veszélyek és európai biztonság Filozófiai különbség van az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak a stabilitás megteremtésére irányuló politikájában. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő úgy látja: az Európai Unió a megelőzésben játszhat fontosabb szerepet.
