Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2004. MÁJUS 18., KEDD KORKÉP Ha EU-rópába utazunk turistaként... Mit kell tudni az Elll-es nyomtatványról? Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz az egészségbiztosítási igazgatás terén is jelentős változásokat hozott. Ezek közül az egyik legismertebb az úgynevezett Elll-es nyomtatvány igénybevételének lehetősége, ami a nyári szabadságolások, a turistaidény beindulásával különösen aktuális téma le­het több fórumon is az elkövetkező időszakban. Az igénybevétel lehetőségé­ről, a nyomtatvány által nyújtott szolgáltatásokról kérdeztük Dérer Istvánt, a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (NMEP) igazgatóját és Tóth Gábort, a tárgyban illetékes Nyilvántartási Osztály vezetőjét. Mi a különbség az E111-es és az utasbiztosítás között? E 111 Utasbiztosítás Csak szerződött szolgáltatóhoz lehet fordulni vele. Magán egészségügyi szolgáltatóhoz is lehet fordulni vele. Csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi. A biztosítási szerződés szerinti összes eü. és egyéb ellátást (poggyászbiztosítás stb.) fedezi. A szükséges ellátásokat azok árára tekintet nélkül nyújtani kell a nyomtatvány ellenében. Az ellátások költségeit csak a befizetett/vállalt összeg erejéig állja a biztosító. Az önrészt a biztosítottnak kell kifizetni, annak visszatérítésére nem számíthat. Az önrészt is fedezi. Bizonyos tagállamokban az ellátás költségeit a biztosított előlegezi meg. Minden tagállamban a biztosító fizet. 2004. július 1-ig nem minden tagállamban lehet közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóhoz fordulni vele. Minden tagállamban közvetlenül a szolgáltatóhoz lehet fordulni, előzetes ügyintézést nem igényel.- Mi az igénybevétel jogalapja?- Lényegét tekintve a 2004. május 1- jét követően alkalmazandó európai uni­ós szabályok értelmében az EGT tagál­lamaiban (itt: valamennyi régi és új tagállam, továbbá Norvégia, Izland, Liechtenstein) ideiglenesen tartózkodó turisták a sürgősségi egészségügyi ellá­tásokra ugyanazon feltételek szerint jo­gosultak, mint az adott tagállam polgá­rai. 2004. június 1-jétől pedig már a sür­gősségi ellátások körénél bővebb, ún. orvosilag szükséges ellátások köre is meg fogja illetni a magyar (és immár egyben uniós) polgárokat is. Fontos tény, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján, amennyiben az adott tagállam, mint utazási célterület biztosítottai or­szágukban az általuk igénybevett ellá­tásokért olyan önrészt kötelesek fizetni, amelyet a biztosítójuk nem térít vissza, akkor ezt a magyar jogosult is köteles megfizetni, mely összeget az OEP a ké­sőbbiekben sem téríti meg.- Mennyire általános ez a gyakorlat Európában?- Szinte minden tagállamban kell ki- sebb-nagyobb önrészre számítani, ezek mértéke eltérő, áltatában 5-20 EUR ese­ményenként (pl. orvosi vizit, kórház­ban töltött napok, mentő stb.), ezeket a főbb tételeket az OEP NMEP-nél elérhe­tő tájékoztatójából előzetesen is meg le­het ismerni. Belgiumban, Finnország­ban, Franciaországban és Luxemburg­ban szigorúbb, ún. visszatérítéses rend­szer működik. Ezekben az országok­ban az egészségügyi ellátások, gyógy­szerek költségeit az Elll-es nyomtat­vány meglététől függetlenül a betegnek kell megelőlegezni, amit a tagállam biz­tosítója, azaz az OEP később természe­tesen visszatérít. Ez esetben a biztosító­nál benyújtott igény mellett meg kell adni azt a bankszámlaszámot vagy cí­met is, ahová a térítést el lehet juttatni.- Fontos tehát leszögezni, hogy a nyomtatvánnyal igénybevett ellátás nem ingyenes, hanem az adott tagál­lam polgáraival azonos elbírálást, illet­ve ellátást biztosít. Mire érdemes még­felhívni a figyelmet?- További fontos tudnivaló, hogy a szolgáltatásokat csak az adott ország egészségbiztosításának illetékes szer­veivel szerződésben lévő szolgáltató­nál lehet a már említett egyenlő elbá­nás elvének megfelelően igénybe ven­ni. A szerződés nélküli magánszolgál­tató által nyújtott ellátás költségeit a beteg 100%-ban saját maga fizeti, ezért is kívánatos előre jelezni, hogy a nyom­tatvánnyal kapcsolatos - és azzal iga­zolt - jogosultságunkat kívánjuk érvé­nyesíteni. Átmeneti rendelkezésként 2004. júli­us 1-jéig az Elll-es nyomtatványt Ausztriában, Csehországban, Görögor­szágban, Németországban, Olaszor­szágban, Portugáliában az egészség- ügyi szolgáltatás igénybevételét meg­előzően az illetékes egészségbiztosító­nál ún. igazoló-, elszámolólapra kell be­cserélni. 2004. július 1-jétől viszont az Elll-es nyomtatvány előzetes beváltá­sának rendszere minden tagállamban megszűnik, a nyomtatvánnyal az érin­tett államokban egységesen közvetle­nül lehet a helyi egészségbiztosítással szerződött egészségügyi szolgáltatóhoz fordulni. Kiemelnénk, hogy a nyomtatvány nélkül igénybe vett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapí­tott és kiszámlázott összeget köteles saját maga megfizetni. Ez esetben a ke­zeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésre vonatkozó igazolást a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak kell be­nyújtani. Az NMEP az érintett külföldi biztosító tájékoztatása alapján később csak azt az összeget fizeti ki, amennyi­be az ellátás az Elll-es nyomtatvány alapján került volna, tehát a megtérített és a ténylegesen kifizetett összeg kö­zötti költségkülönbözetet az ellátásban részesült személy saját maga köteles vállalni, ezt az egészségbiztosító nem térítheti meg. Tehát a tárgyban érintett országok: Írország, Nagy-Britannia, Finnország, Svédország, Észtország, Dánia, Lettor­szág, Litvánia, Hollandia, Lengyelor­szág, Belgium, Luxemburg, Németor­szág, Csehország, Franciaország, Ausztria, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Málta, Ciprus (görög terület), Portugá­lia, továbbá az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein, Norvégia. Mi történik az ellátásra szorulókkal máshol? A koráb­bi államközi szerződések, ún. egyez­mények pl. a volt szocialista országok­kal továbbra is élnek, a célország sze­rinti lehetőségekről az érintetteknek munkatársaink szintén naprakész tájé­koztatást nyújtanak.-Mi a véleményük az utasbiztosítás­okról? Melyik lehetőséget célszerű vá­lasztani?- Megítélésünk szerint az Elll-es nyomtatvány nyújtotta lehetőségeket kedvezően egészítheti ki a többféle konstrukcióban váltható - és korrekt - utasbiztosítás, mely • lehetővé teszi az említett magán egészségügyi szolgáltatók igény- bevételét, • fedezi a biztosítási szerződés sze­rinti egyéb szolgáltatást (pogy- gyászbiztosítás, segélynyújtás, többletköltségek fedezése stb.), • fedezi az önrészt, és • ennek alapján az üzleti biztosító az általa meghatározott összeg erejéig minden tagállamban fizet.- Minden külföldi úthoz külön nyom­tatvány szükséges? Egyáltalán: az E111 hol és milyen ügyintézési idővel, feltéte­lekkel hozzáférhető a megyében?- Kiemelendő, hogy a nyomtatvány nem kötött a célországhoz, tehát több EU-tagáliamon történő átutazás esetén bárhol korlátozás nélkül felhasználha­tó. A lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár térítésmen­tesen állítja ki, érvényességi ideje 90 nap. Felhívjuk a figyelmet, hogy érvé­nyességi időn belül a nyomtatvány al­kalmazását természetesen nem befo­lyásolja a többszöri kiutazás sem. A ki­állításhoz az alábbi dokumentumok be­mutatása szükséges: • személyazonosságot igazoló ok­mány, • TAJ-számot igazoló okmány, • a jogosultságot igazoló okmány (munkaviszony-igazolás, nyugdí­jas igazolvány, iskolalátogatási igazolás, egyéni vállalkozói igazol­vány, eltartói nyilatkozat stb.). Maga a nyomtatvány postai úton is igényelhető, ebben az esetben is - fénymásolatban - csatolni kell a kiállí­táshoz szükséges okmányokat. Ekkor az ügyintézési idő hosszabb, de szemé­lyes megjelenéskor - ha minden szük­séges adat rendelkezésre áll - Salgótar­jánban pár perces adminisztráció után elvihető. Személyesen megjelenő ügyfeleink mindkét helyen megkaphatják a tárgyi tájékoztatót is és bízunk benne, hogy az elmúlt napokhoz hasonlóan tovább­ra is zökkenőmentes lesz az ügyinté­zés, a szolgáltatást igénybevevő állam­polgárok megelégedésére. További részletes információval az alábbi címeken és telefonszámokon ál­lunk ügyfélfogadási időben tisztelt ügyfeleink rendelkezésére: Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9. Postacím: 3101 Salgótarján, Pf.: 92 Telefon: 32/422-600/ 1504, 4091, 2211, 2112-es mellék Fax: 32/422-611 Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kihelyezett Osztálya 2660 Balassagyarmat, 16-os Honvéd út 2. Postacím: 2661 Balassagyarmat, Pf.: 3 Telefon: 35/501-083 Fax: 35/ 501-089 Ausztria _____________________________________________________________________________ A Krankenschein (betegjegy) kiállítása 3,63 EUR egyes lakossági csoportok (gyerekek, nyugdíjasok) 0 EUR Gyógyszerek a recepten található tételenként 4,25 EUR Kórházi ellátás 7,70 - 9,0 EUR/nap a biztosított részére 10 -15 EUR a biztosított családtagjai részére Csehország _________________________________________________________________ Fo gorvosi kezelés. Bizonyos, nem alap-ellátásbeli fogorvosi ellátások esetén önrész fizetendő. Görögország_________________________________________________________________________ Gyógyszerek 25 % Nagy-Britannia_______________________________________________________________________ Fogorvosi kezelés 80 %, max. 348 L Fogorvosi vizsgálat 4,76 L (kivéve a terhes nőket, a 16 év alatti gyerekeket és a tanulókat 18 éves korukig) Gyógyszerek 5,90 L az orvosságért ; Kivételek: a 60 év feletti személyek, a gyerekek 18.éves korukig, a terhes nők, azok a személyek, akik speciális gyógyszereket szednek és az önrész megfizetésének mentességéről igazolással rendelkeznek Németország_____________________________________________________________________ _ Or vosi/fogorvosi kezelés orvosonként/fogorvosonként 10 EUR rendelési díj negyedévente- Nem kerül sor ismételt negyedéves díjfizetésre abban az esetben, ha a beteget az egyik orvostól másikhoz; irányították- védőoltások, megelőző- és kontrollvizsgálatok esetén nem kell díjat fizetni Gyógy- és kötszerek a költségek 10%-ának megfelelő díj- minimum 5 EUR, maximum 10 EUR- a tényleges költségnél nem lehet magasabb Gyógyászati segédeszközök, ha fix összegről, vagy szerződéses árról van szó, az ezen felüli költségeket teljes egészében a beteg fizeti egyéb esetekben a betegpénztárnál szokásos költségek 10 százalékának megfelelő összeg fizetendő- minimum 5 EUR, maximum 10 EUR- bizonyos segédeszközök esetén (pl. inkontinencia esetén pelenka használata) indikációnként maximum ha­vonta 1x10 EUR fizetendő Gyógyító eljárások- a költségek 10%-ának megfelelő díj továbbá vényenként 10 EUR Olaszország_______________________________________________________________________ O rvosi kezelés 36,15 EUR-ig. Gyógyszerek 100 % Szlovákia____________________________s________________________________________________ Az elsődleges és másodlagos rendelőintézeti orvosi ellátást végző orvos rendelőjének, illetve a fogorvos rende­lőjének a felkeresésekor 20,- Sk díjat kell fizetni. . Gyógyszerek receptenként 20,- Sk + a gyógyszerek besorolásától függően különböző mértékű önrészt kell fizetni. Intézeti sürgősségi ellátás 20,- Sk Mentesül a díjfizetés alól az a személy, aki ugyanazon a napon ugyanazt az orvost keresi fel újból, azzal a céllal, hogy ugyanazzal a betegségével összefüggésben ismételt ellátást kapjon; az olyan szellemi fogyatékos személy, akinek a betegsége életveszélyt jelent a beteg, illetve a környezete számára, és a hat évesnél fiatalabb gyermek Kórházi ellátásNapi 50,- Sk költségtérítés az intézeti egészségügyi ellátásért. Egy intézetben nyújtott szolgáltatá­sért legfeljebb 21 napi költségtérítést lehet felszámolni. : Mentesül a díjfizetés alól: aki olyan állapotban van, hogy nem lehet kikérni a véleményét arról, hogy beleegye­zik-e az intézeti ellátásba, illetve, akik kötelezően gyógyítandó betegségben szenvednek; az olyan terhes nők, aki­ket veszélyeztetett terhességgel, vagy veszélyeztetett szüléssel vettek intézeti gondozásba; a hatévesnél fiatalabb gyerekek; a csecsemő és édesanyja, ha az édesanyát a csecsemővel együtt vették intézeti kezelésbe; az olyan szellemi fogyatékos személy, akinek a betegsége életveszélyt jelent a beteg, illetve a környezete számára. Egészségügyi közlekedési szolgálat, kilométerenként 2,- Sk díj. Mentesül a díjfizetés alól az a személy, aki onkológiai, vagy kardiológiai gyógyellátásban részesül; az a súlyos betegségben szenvedő személy, aki egészségi állapotánál fogva gépkocsival történő egyéni szállításra szorul; az : a személy, akit a kórházi ellátással összefüggésben egyik kórházból kell átszállítani egy másik kórházba. Szlovénia_______________________________________________________________ Orvosi ellátás 5 - 20 %. Kórházi gyógykezelés 15 %-ig F á 0EP Harmonizálódó munkavédelem Európában Uniós csatlakozásunk előtt és azóta is talán legtöbbet a munkavállalás kérdéséről lehet hallani. A hírek elsősorban akörül forogtak, hogy lehet majd munkát vállalni a tagország­okban, illetve a különböző nemzetek hogyan korlátozzák a munkaerőpiacokat. Érdemes azonban azzal is tisztában lenni, milyen munkavédelmi előírások élnek az Európai Unióban. Mint annyi minden a „szerve­zet” életében, a munkavédelmi alapok meghatározása is a Ró­mai Szerződéshez köthető. Az alapgondolat, hogy a munkavál­lalóknak alapvető emberi joguk, hogy egészségüket és biztonsá­gukat a munkavégzés során is megőrizhessék. Hasonlóan lé­nyeges az is - mely a csatlako­zók esetében nem minden kor­lát nélkül valósul meg -, hogy a szabadon mozgó munkaerőnek mindenhol joga van azonos biz­tonságot és szociális jogokat él­vezni a munkahelyén. A kezdeti időkben az Európai Bizottság in­kább koordináló szerepet töltött be. A gazdasági integráció előre­haladtával azonban ez már nem bizonyult elégségesnek, így napjainkban a szervezet a jogal­kotásból és a jogharmonizáció­ból is kiveszi a részét. Az első főbb állomásként az 1967-es esztendő említhető, ekkor fogadta el a bizottság a veszélyes anyagok osztályozásáról, csoma­golásáról rendelkező irányelvet. 1974-ben indult meg a közösség első szociális akcióprogramja, mely már rendelkezett a munka­helyi egészségvédelemre és biz­tonságra irányuló feltételek fej­lesztéséről. Az Európai Bizottság részletes szabályokat alkotott, ezeket a tagállamoknak saját sza­bályozási rendszerükbe át kellett venniük. Természetesen ez hosz- szú tárgyalásokat eredményezett, mert a legtöbb tagállamnak volt önálló elképzelése ezekről. Mind­ezek után 1987-ben jelent meg az Egységes Európai Okmány, ami a hangsúlyt már a szociális szem­pontú megközelítésre fektette. A Római Szerződést új cikkellyel bővítve újra meghatározták a szo­ciális biztonságról szóló fejezetet. A legutóbbi jelentős átalakulást az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés hozta. Ennek egyik cikkelye előírja az Európai Bizottság politikai koor­dináló kötelezettségét. A felelősség megosztása ter­mészetesen az unióban is műkö­dik, vagyis a jogszabályok meg­határozzák, milyen kötelezettsé­gei vannak a munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak. Ezek szerint a dolgozóknak két alapvető kötelezettsége van: ^ a munkavállaló köteles tö­rődni saját egészségével, biztonságával • megfelelően használni a gépeket és berendezése­ket, veszélyes anyagokat, védőeszközöket. A munkáltatókra jóval több feladatot rónak a paragrafusok: • a munkáltató köteles föl­mérni a biztonságot és az egészséget érintő kockáza­tokat. • konzultálni a munkaválla­lókkal és/vagy azok képvi­selőivel a biztonságot és az egészséget érintő kér­désekben • biztosítani minden mun­kavállaló részére a megfe­lelő és munkaspecifikus biztonsági és egészségügyi oktatást • tájékoztatni a munkaválla­lót a biztonsággal és az egészséggel összefüggő kockázatokról Ezeket a szempontokat is fi­gyelembe véve jött létre 1994- ben az Európai Munkavédelmi Ügynökség. A szervezet első­sorban a tájékoztatási funkciót tölt be. Fontos megemlíteni, hogy az unióban már kezelik az úgyne­vezett foglalkozási betegsége­ket. Bár ez egyelőre csak az Eu­rópai Bizottság ajánlása, mégis egyre több tagországban igye­keznek törvényekbe foglalni az ilyen betegségeket. Magyarországon is jó néhány alapelvet, illetve jogszabályt emel­tek át a törvényalkotók az európai paragrafusok közül. A rendeletek elsősorban a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumot érintették, itt az elmúlt években jelentős munka zajlott. Mindezek ellenére sok még a megoldatlan feladat. Az országgyűlés még 2001-ben elfogadta a Munkavéde­lem Országos Programját, mely­nek három kitűzött célja volt: • a munkabalesetek számá­nak és súlyosságának csökkenése • a fizikai és pszicho-szociá- lis értelemben is jó közér­zetet biztosító munkakör­nyezet kialakítása • a munkavégzésből és a munkakörnyezetből ere­dő, vagy azokkal össze­függésbe hozható megbe­tegedések számának csök­kentése A jogharmonizációs felada­tok után immáron az ellenőrzés és a szankcionálás az elsődle­ges a munkavédelmi szervek­nél. Erre azért is kell egyre na­gyobb hangsúlyt fektetni a ma­gyar munkaadóknak, mert ez lehet a felzárkózás egyik alap­pillére. Természetesen a külön­böző tagországok sem állnak minden tekintetben egy szin­ten, az egységes irányvonal azonban már látszik. Éppen ezért érdemes a külföldi terve­ket dédelgetőknek, vagy akár a magyar munkásoknak is tisztá­ban lenni kötelezettségeikkel, jogaikkal. Az mindenesetre biz­tos, hogy a munkavédelemre egyre nagyobb hangsúlyt fek­tetnek az unióban. CSÖRGŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom