Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-24 / 96. szám
Li. LzL L-V 1 | I i 1 ____________ 1 1 tí L Ali h y \ A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2004. ÁPRILIS 24., SZOMBAT 1 Ha megkérdeznénk száz (maradva e szép, kerek számnál) salgótarjáni lakost, tudja-e, hogy a városból is tagja valaki a - nem túlzás - világhírű Száztagú Cigányzenekarnak, valószínűleg a legtöbben nemmel válaszolnának. Ennélfogva még kevésbé sikerülne választ kapni arra a kérdésre, hogy ki az illető. Pedig a Kistarján úti Berki Tibor alapító tagja az együttesnek, ráadásul a közelmúltban - a március 15-i ünnepségek kapcsán - rangos állami kitüntetésben részesült: Hiller István kulturális minisztertől vehette át a Mádl Ferenc államfő által „hitelesített” Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet. Ebből az alkalomból beszélgettünk.- Először is gratulálunk, bizony ritkán esik meg manapság, hogy Nógrád- ból valakit kiemelkedő művészeti, kulturális tevékenységéért ismernek el, különösen ilyen magas szinten. Köszönöm a gratulációt s azt is, hogy a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain szólalhatok meg, mert - bár lassan bejárom a fél világot - jószerivel már csak a velem egyívásúak, a hatvan körüliek emlékeznek rám. Kitüntetésemre is előbb reagált a Miniszterelnöki Hivatalból a roma ügyekért felelős politikai államtitkár, Teleki László, vagy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal részéről Heizer Antal, mint itt helyből bárki.- Nyilván ez azért van, mert ritkán van itthon, kevesen ismerik. Most elérkezett a lehetőség a bemutatkozásra.- 1944. augusztus 23-án születtem Salgótarjánban, tehát idén vagyok hatvanéves. Bár zenészcsaládból származom, eredendő képességeimet zeneiskolai tanulmányokkal fejlesztettem tovább. Mint mindenki más, én is nagyon fiatalon kerültem Budapestre a Rajkó Zenekarhoz, ahol több évig voltam prímás, zenekarvezető is. Persze ott szintén folyamatosan képeztem magam, a stúdióban olyan nagyhírű zenészektől tanulhattam, mint Boros Lajos, Böbe Gáspár Ernő és Járóka Sándor. A Rajkóból kiöregedve neves fővárosi hotelekben - Béke, Gellért, Nemzeti - játszottam 1968-ig. Akkor megnősültem és feleségemmel visszaköltöztünk Tarjánba. Az akkoriban jól menő Karancs Szállóban, majd az ugyancsak híres Salgó Étteremben muzsikáltam. 1980-ban kerültem újra Budapestre, ahol úgyszintén „vendéglátóztam”, esetenként külföldön vállaltam munkát. Amikor - mintegy tíz évvel ezelőtt - Berki László kitalálta és szervezte a Száztagú Cigányzenekart, engem is - mint volt „raj- kóst” - odahívott. Örömmel mondtam igent s így alapító tagnak számítok.- Akkor beszéljünk kenyéradó gazdájáról, a kuriózumnak számító zenekarról.- A mi zenekarunk tényleg unicum- számba megy, külföldön bármerre járunk úgy reklámoznak, úgy mutatnak be minket, mint a világon egyedül álló Berki Tibor szeretett hangszerével együttest. Tagjaink kottaismerő, érettségizett zenészek. A legfiatalabbak 18- 20 év körüliek, a legidősebb társunk nyolcvan év felett van. Én magam egyike vagyok a tizenkét prímásnak. Van stabil repertoárunk, azt mindig gyakoroljuk, de rendszerint tanulunk valami újat is a próbákon. Nemcsak cigányzenét játszunk, operett- és operarészleteket, rapszódiákat is megszólaltatunk. Ennek megfelelően műsoraink első részében általában mellényben, a másodikban szmokingban lépünk fel.- Nógrádból van még más tagja is a zenekarnak?- Úgy tudom, hogy Balassagyarmatról és Szécsényből vannak tagjaink, de ők már Budapesten laknak, odavalósi- nak számítanak, nem ingáznak úgy, mint én.- Sokat szerepelnek külföldön. Merre jártak az elmúlt évek során?- Európa megannyi országában felléptünk, de voltunk már Ausztráliában, Egyiptomban, Japánban, Kínában és az USA-ban is. Legutóbb - néhány héttel ezelőtt - Moszkvában és Rigában, majd Bukarestben játszottunk. A távolabbi turnékra természetesen repülővel megyünk, a közelebbiekre két busszal. Mindig a hétfői próbanapokon Raduly József elnöktől tudjuk meg, hogy legközelebb hová utazunk. Nemzetközi programunkat a franciaországi Lyonban élő menedzserünk szervezi.- Milyen különleges helyszíneken léptek már fel?- Sok ilyen volt, de számomra a lisz- szaboni világkiállításon, a magyar pavilon megnyitásánál, vagy a miniszterelnökök davosi találkozóin való közreműködésünk kiemelkedően emlékezetes maradt. Elmondhatatlan mennyi szépet láttam szerte a világban, nekem mégis a francia Riviera üdülővárosai - Cannes, Saint-Tropez, Monaco - Mon- te-Carlo - tetszenek legjobban, közülük is az utóbbi a kedvencem. Nagy élmény külföldön vendégszerepelni, a magyar kultúrát képviselni, alig lehet jegyet kapni előadásainkra, amelyeken általában forró sikereket aratunk, mégis szívesebben játszunk itthon - például az Operaházban vagy a Kongresszusi Központban - mert a hazai közönség jobban ért bennünket. Én különösen annak örülök, ha - mint az augusztusi cigányfesztiválokon - egyszerre lehetek színpadon földimmel, Hollai Kálmán színművésszel.- A családja mit szól ahhoz, hogy jóval többet van távol, mint itthon, Salgótarjánban?- Harmincnyolc éve élek együtt feleségemmel, aki pesti létére a kedvemért megszokta a vidéki életet, s akiben igazi, megértő társra találtam. Neki köszönhetem a biztos családi hátteret, amiért nagyon hálás vagyok. Néhányszor volt már velem külföldön - Berlinben, Hamburgban -, de nem ^szívesen utazgat. Pedig szeretném, ha Ő is meglátná Monte-Carlot. Két felnőtt gyermekem van, ők vállalkozóként tartják el a családjukat, a három kis unokát. Egyik fiamból sem lett zenész...- Mit gondol, mivel érdemelte ki a kitüntetést?- Erre nekem nehéz válaszolni, de mivel a zenekar kezdeményezte, gondolom figyelembe vették zenei tudásomat, szakmai ismereteimet, tapasztalataimat, továbbá a megbízhatóságot, a pontosságot és más emberi értékeimet is.- Mit szeretne még elérni életében?- Boldoggá tenne, ha egyszer szülővárosomba, Salgótarjánba kapna meghívást a Száztagú Cigányzenekar. Tudom, hogy sokan vagyunk, de egy kisebb létszámú összeállításban is szívesen eljönnénk. Szándék, akarat és egyeztetés kérdése.- Bízzunk benne, hogy meghallgatásra talál e kérése! CSONGRÁDY BÉLA Gyermekszínjátszók a pódiumon Támogatókra vár a Várfesztivál Közvetlenül vagy közvetve mindig megtérül a befektetés! Június 24-e és július 4-e között kerül megrendezésre az első Várfesztivál. Több helyszínen lesznek rendezvények, melyek átnyúlnak szlovák területre is. A rendezvény fő szervezője a Salgótarjáni Kamarazenekar Egyesület, amely egyben az ötletgazda is. Balassagyarmat A Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet április 24-én és 25-én 9.30 órától Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendezi meg a XIII. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó megyei bemutatóját. Szombaton a következő csoportok lépnek színpadra: Cser- feskék (Pásztó, Dózsa György Általános Iskola), Játékkuckó (Magyamándor), Szivárvány Színpad (Salgótarján, ÁMK Besz- terce-lakótelepi iskola), Csipet- Csapat (Pásztó, Dózsa), Cseppek (Balassagyarmat, Dózsa), Tuli- buü (St., Bátki József iskola), Színvarázs (Magyamándor), Június végéig felerészben megvalósul a faluközpont múlt évben kezdődött újjáépítése, korszerűsítése. A Leader-program keretében 5,5 milliós támogatással önkormányzati mintagazdaságot, valamint - régi épületek felújításával, átalakításával - vendégházat Mandoletti (St., Kodály), Európa Színpad (St., Váczi Gyula Művészeti Iskola), Vadmacskák (Bá- tonyterenye, Erkel Ferenc Művészeti Iskola), Pimasz Kamasz (Balassagyarmat, Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola). A vasárnapi bemutató résztvevői: Locsi-Fecsi (Diósjenő, Rózsavölgyi tagiskola két darabbal), Hétszínvarázs (Buják), Pöttöm Színpad (St., Beszterczey Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Art tagiskola), Verebek (St., Beszterczey), Ficergők (St., Beszterczey), Hétszínvilág (Buják), Viár (St., Beszterczey), Manók (Pásztó, Gárdonyi). és faluházat alakítanak ki. A leendő mintagazdaság a központi konyhát látja majd el burgonyával és zöldségfélékkel, a vendégház és a faluház pedig részben a turizmus, illetve a hagyomány- őrzés céljait fogja szolgálni. A rekonstmkciós munkálatok második ütemének elvégzésére újabb pályázati segítséget fognak igényelni. NMHhnformáció 1993 óta minden évben megrendezik a salgótarjáni Fő téren a Szentiván-éji mulatságot. Idén a program kibővül és egy fesztivállá növi ki magát. Június 24-e és július 4-e között kerül megrendezésre Nógrád megyében és Szlovákia egyes részein.- Az országban már több helyen és több éve megrendezésre kerülő művészeti, kulturális fesztiválok mintájára szeretnénk most mi is megrendezni a Vár- fesztivált - mondta Torják Vilmos, a rendezvény egyik szervezője. - Az apropója az is, hogy idén csatlakozunk Európához, s egy unió részesei leszünk, mely révén a határok megszűnnek, s így több nemzet együtt tud működni egy nemes cél érdekében. Hozzánk a legközelebb Szlovákia van, ezen is fölbuzdulva jött az ötlet, hogy velük együtt, egy kicsit nekik is rendezzük meg ezt a nagyszabású rendezvényt. Másik indítékunk, hogy szeretnénk egy kicsit az embereket kizökkenteni a szürke hétköznapokból, s felállítani a tv elől, ahol manapság már színvonalas műsort, olyat, mely valamire nevel, alig sugároznak. Első ízben még nem számítunk nagy tömegekre, mert tisztában vagyunk vele, hogy idő kell, míg a hír eljut egyik embertől a másikig, hogy jártak ezen a fesztiválon, s tetszett nekik a műsor. A rendezvényeket igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a különböző emberek és korosztályok megtalálják a nekik szimpatikus kiállítást, színi előadást vagy koncertet. A fesztivál, mely egy kitörési pont lehet Salgótarjánnak is, üzen a silányságnak, az értéktelen, a jó ízlésbe ütköző műsoroknak. Szeretnénk, ha hagyomány lenne, s bízunk abban, hogy az érdeklődők köre egyre bővül majd.- Gondolom, nem könnyű megszervezni egy fesztivált, összeállítani a programokat. Mégis, ezen belül mi a legnagyobb feladat?- Ha van egy jó ötlet, az hozza magával a többit. Viszont, ha nincs rá anyagi fedezet, akkor nagyon nehéz bármit is csinálni. így vagyunk ezzel mi is, ezért egy ideje lázasan keressük azokat az embereket, akik segíthetnek nekünk. Az anyagi befektetésük, ha nem is térül meg közvetlenül, de közvetve igen. Néhányan már fölajánlották a segítségüket, de még több támogatóra lenne szükségünk ahhoz, hogy egy valóban színvonalas műsorsorozatot tudjunk ösz- szeállítani.- Melyek a tervezett programok?- A fesztivál június 24-én a salgótarjáni Fő téren kezdődik, a Szentiván-éji mulatsággal, ahol a füleki Jánosik együttes lép fel. Június 25-én Eresztvényben, a Salgó Hotelben lesz a nyitó hangverseny Snétberger Ferenc gitárművésszel és a Doráti kamarazenekarral. A somoskői várnál játszik toronyzenét a Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett, majd a Vujicsics Együttes előadását láthatják. Június 26-án hangversenyezik a Magyar Hárfaduó, majd Somoskő váránál a losonci Kármán József Színház előadását tekinthetik meg az érdeklődők. A dolog érdekessége, hogy az előadás a természet adta díszletek között zajlik. Június 27-én a Somoskőújfalui sportpályán úgynevezett „Király Játék”-ra kerül sor, mely egy sakkjátszma, élő figurákkal. Június 30-án a szlovákiai Füleken, a Kolostortemplomban Virágh András ad orgonaestet. Július 3-án a Somoskőújfalui sportpályán a Salgótarjáni Lovas Sportegyesület rendez díjugrató bajnokságot, majd a vámál szlovák-magyar gasztronómiai nap lesz. A fesztivál zárására július 4-én Somoskőn kerül sor a Nemzetközi Ugrógála megrendezésével, majd este táncház zárja a fesztivált, melyen a Dűvő Együttes zenél. A rendezvény ideje alatt megtekinthetik M. Keresztes Zsuzsa kiállítását, lesz numizmatikai, valamint madártani kiállítás, csillagnéző és túravezetés is. Ha az időjárás kedvez, akkor talán a kalandvágyóknak sétarepülésre is lesz lehetőségük a várak körül. A somoskői vár alatt naponta kézműves foglalkozásokat tartunk. Ezekhez a tervekhez várjuk a jó szándékú emberek segítségét, akiknek módjukban áll, hogy támogassák az első Várfesztivált - tájékoztatta lapunkat Torják Vilmos. Mintagazdaságtól a faluházig PlLINY Torják Vilmos, a Várfesztivál egyik szervezője Egy prímás a tizenkettőből Állami kitüntetést kapott a Száztagú Cigányzenekar salgótarjáni tagja Mint a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt tulajdonosa^
