Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-09 / 84. szám

2004. ÁPRILIS 9., PÉNTEK Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Az emberi rend külső megjelenése” Praktikum és szimbolikum - a népviseletek egyre gyakrabban már csak fotókon követhetők nyomon FOTÓ: RIGÓ TIBOR Balassagyarmat Április 7-én nyílt meg a palóc népvisele­tekből ízelítőt adó kiállítás a Mikszáth Kál­mán RÉVIG Középiskola Mikszáth Galériájá­ban. Szalai Antal iskolaigazgató bevezetőjé­ben elmondta, hogy hagyományt szeretné­nek teremteni az intézményben megrende­zett tárlatokkal. A tanulókat mind mélyeb­ben kívánják megismertetni az őket körülve­vő környezettel, gyökereikkel, hagyománya­ikkal. Várszegi István rajz-földrajz szakos tanár - aki rétsági pedagógiai munkája után im­már két éve oktat művészeti ismereteket és rajzot a Mikszáthban - saját felvételeinek gyűjteményével kápráztatta el az érdeklődő­ket. Dr. Limbacher Gábor néprajzkutató megnyitóbeszédében arról szólt, hogy a mindenkori öltözködéskultúrát a praktikum mellett mindvégig meghatározták a szimbo­likus funkciók is. A viseletek az emberi rend külső megjelenéséről, a nemzedékről nem­zedékre átörökített öltözködési műveltség­ről is beszélnek. Az egyház liturgikus színei, az alkalmak ünnepélyessége, az életkorok és nemek, a lelki állapot, a gyász megjelení­tése a ruhákon keresztül elengedhetetlen, örök emberi értékünk. A természetfölötti minták nemesítik át az emberi lelket, ame­lyek a népi viseletben is tükröződnek - emelte ki a néprajzkutató. ____________esza Sz abó Andrea Egy XXI. századi ember töprengései Azért a legszebbek mégis csak a gyermekkori kör­menetek voltak. A menet letért a főútvonalról, s a nagytemplom melletti Szabó Lőrinc utcába kanyaro­dott le. Mintha le lett volna szorítva a főúttól, s ez a leszorítottság a nehézségek, küzdelmek közepette is a megtartott hitről beszélt mindvégig. A füstölők, a tömjén szaga betöltötte az utakat, az ablakkeretek­ben gyertyák pislákoltak, elöl a díszes és pompáza­tos baldachint vitték, s ott voltak a város számomra jól ismert felnőttéi. Én nagymamám kezébe kapaszkodtam - találtam- e azóta is ennél óvóbb, nagyobb biztonságot adó kezet? Nem tudom. Aztán hallgattam kissé remegős, érzelmes énekhangját: „Krisztus kenyér s bor színében úr s király e föld felett...” S a tömjénszagban, az énekhangban volt valami szárnyaló hit, amelyet sajnos azóta sem sikerült olyan gyermeki rácsodálkozással átélnem. Kamaszkoromban már nem csatlakoztam a körmenethez: valószínű­leg az örök kamaszos lázadás vezérelt. Nyájba lehetőleg sose állni be. Már csak a járdáról, a peremről figyeltem egyes barátaim társaságában nagyanyám vonulását. Világosan emlékszem, hogy megvolt a vélemé­nyem önmagámról: rühelltem ezt a „se itt, se ott” helyzetet, megalá­zónak éreztem önmagam előtt, hogy úgy lesem a körmenetben részt­vevőket akár a vásári majmokat. így aztán minél előbb „leköszöntem” a tömegből. Ezután politikai változások mentek végbe szép hazánkban. A kör­menet kikerült a mellékutcákból a főúttá, sokszor még önkéntesekből álló kordon is irányította a hívők sokaságát. S ekkor kezdtem vissza­sírni az illegális régi szép időket, amikor még valóban csak a bátrak és a neveltetésüknél fogva eredendően keresztények ünnepeltek a siká­torszerű kis utakon. Arra kellett rájönnöm: minden ami tiltott, kocká­zatosabb, az egyben szebb és érdekesebb is. Vagy csak a gyerekkor te­_ szi felemelőbbé? Én mindenesetre visszasírom nagyanyám erős karját, reszketős hangját, s a szüleitől, dédszüleitől ráörökített ősi énekek fenségét... Második lett, s lektornak készül Óriási eredményt tudhat magáénak a Balassi Bálint Gimná­zium 12/B osztályos, végzős diákja, Gál Georgina. A közép- iskolások legrangosabb megmérettetésén, az országos kö­zépiskolai tanulmányi versenyen második helyezést ért el magyar nyelvből, s ezzel felmentést nyert a magyar nyelv és irodalom érettségi alól, valamint automatikusan felvették a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkará­nak magyar szakára. Költészet napja, dallal ________Balassagyarmat _________ G ina felkészítő tanáráról és egyben osztályfőnökéről, a Ba­lassi gimnáziumban 1980 óta ta­nító magyar-történelem szakos Hégely Györgynéről városszerte tudják, hogy pedagógiai munká­jában igen magasra tette a mér­cét. Tanítványai nem csak az or­szágos versenyeken szerepel­nek kiválóan, de az egyetemre, főiskolára is könnyedén bejut­nak a tanárnő szakmai igényes­ségének, következetességének, élményszámba menő óráinak, s nem utolsósorban a diákságra nagy hatással lévő emberségé­nek, kedves személyiségének köszönhetően. Georgina évek óta vonzódik a nyelvtan, a helyesírás szép tudo­mányához. 2003-ban 90 száza­lékos teljesítménnyel szerepelt az Implom József helyesírási verseny országos döntőjében, s már tavaly elindult az OKTV-n, amelyen Mándy Iván Idegen szobák című művéről írt pálya­munkát. Ekkor még nehézséget okozott neki a rendkívül sokrétű tudást igénylő nyelvi feladatlap kitöltése, ám sokat tanult e ne­hézségekből. Nem keseredett el, hanem idén újra nekivágott a megmé­rettetésnek - persze tanárnője ösztönzése és kitartó irányítása mellett. A közös lyukasórákon és délutánonként fáradhatatla­nul töltötték ki a gyakorlólapo­kat, ismételték át a négy év nyelvtananyagát, s Gina Balázs Géza és Benke Zsuzsa komplett új nyelvtan könyvcsaládját is be­hatóan tanulmányozta. A mon­dat- és szófajtani elemzések, szóösszetételek, a helyesírási mozgószabály mellett, az általá­nos nyelvészet, a szemantika, pragmatika, koherencia téma­körét szintén meg kellett emész­tenie. A háromórás írásbeli iro­dalmi címek magyarázatát, a pa­lóc nyelvjárás be­mutatását, egy glossza megírá­sát, s Parti Nagy Lajos szövegének elemzését is meg­követelte. 74 szá­zalékos lett a di­áklány feladatlap­ja. Ezután írta meg 24 oldalas dolgozatát az „Információs tár­sadalmak köznapi írott közlemé­nyei” címmel. Áruismertetőket, műszaki leírásokat (például koz­metikai cikkekről, régi és új mo­sógépről) analizált szövegtani- lag. Georgina többek között megállapította, hogy a használa­ti utasítások, reklámok szövegei bizony sokszor hibás megfogal- mazásúak, s hatásmechanizmu­sukhoz tartozik a színek hang­súlyos szerepe és a bizalom fel­keltése. Az egy hónap alatt elké­szülő munkát gazdag jegyzet- és képapparátus kíséri. Az országból huszonhármán jutottak be az április 2-i fővárosi döntőbe. Gina dolgozata 93 szá­zalékos lett, összpontszáma mindössze másfél ponttal maradt le a legjobb eredményt elérőétől. A tíztagú zsűri előtt tíz percig „fe­lelt” a balassis lány. A reklámszö­vegekről adott számot, az „em­berarcú információs társadalom” fogalmát kellett megmagyaráz­nia, s még egy Westel feltöltő kár­tyát is elemzett szövegtanilag. Amikor visszafelé, a 23. helyezet­től kezdve olvasták fel a bírálók a névsort, s eljutottak a második helyig, Gina - saját bevallása sze­rint - elsírta magát örömében. Az egyetemen az alkalmazott nyelvészettel szeretne foglalkoz­ni, s nem titkolt célja az, hogy lektor legyen. Hégely Györgyné tanárnő csak annyit fűzött az eredményhez, hogy tanár és di­ák szerencsés egymásra találásá­ról van szó esetükben, s talán az ilyen „egymásra találásokért” ér­demes e nem egyszer nehéz, rö­gös, de felemelő hivatásnak élni. SZABÓ Balassagyarmat Április 14-én rendezi meg a Madách Imre Városi Könyvtár hagyományos költészet napi megemlékezését. Délután 15 órakor indul a zarándoklat az irodalmi emlékhelyekhez: a Ba- lassi-sztélébez, a Petőfi-szobor- hoz és a Szabó Lőrinc-emléktáb- lához. A megemlékező beszédeket dr. Balázs Jánosáé és Oroszlánné Mészáros Ágnes tartja. 17 órakor a budapesti Ars Renata szóló­ének-együttes Balassi Bálint és Európa című hangversenyére ke­rül sor a könyvtárban. Közremű­ködnek: Zádori Mária szoprán, Liszt-díjas, kiváló művész, Ewa Barlay Zsuzsa alt, Virágh László tenor, Mókán László basszus, Szabó István lantművész. Az együttes művészeti vezetője Virágh László, a Magyar Régizenei Társaság elnöke, az ELTE és a PPKE tanára. Műsoraik főként a régi korok zenéjének és irodalmának ösz- szefüggésében Virágh László ku­tatásainak eredményeként kerül­nek színpadra. A tagok közül Zádori Máriának mintegy 40 hanglemeze jelent meg és turnéi révén világszerte ismert. Az éne­kesnő a historikus előadói stílus legrangosabb képviselői között foglal helyet. Az együttes 30 éves tevékenysége során több mint 2000 fellépést, számos rádió- és tévészereplést tudhat maga mö­gött. Legnagyobb hatású hang­verseny sorozataik (Colloquia Amorosa, Vers és dallam az ókor­tól a reneszánszig) a Nemzeti Múzeumban, az egykori Egyete­mi Színpadon, a Budai Vár törté­neti múzeumában és más jeles helyszíneken hangzottak el több­ször is. Külföldön a franciaorszá­gi Toursban, Anger-ban, Bruxelles-ben az 1989-es Hunga­rológiai kongresszuson, majd Strassbourgban és Colmarban szerepeltek. Olaszországban töb­bek között a gallarate-i zsinaton és a velencei karneválon léptek fel nagy sikerrel. Legutóbb Fémárában adták elő műsorukat 2002-ben. Jóllehet tevékenysé­gük oroszlánrésze mind ez idáig hangversenydobogón zajlott, két önálló hanglemezt készítettek „Magyar énekek a VII. század­ból” címmel. Európa legnagyobb országa: az unió Az EU valahogy egyre inkább úgy viselkedik, a működést meghatározó szabálya folytán úgy funkcionál, mint egy or­szág, amelynek alapító dokumentumai sok esetben közel olyan hatással lesznek jogi, gazdasági és sok szempontból po­litikai életünkre is, mint mondjuk a saját alkotmányunk. Fo­kozottan igaz ez arra a két szerződésre, amelyet az EU állam- és kormányfői 2000 decemberében Nizzában hagytak jóvá. A nizzai szerződést még nél­külünk kötötték - de a miénk is lesz. A soron következő hasonló megállapodás kialkudásában pedig kezdettől fogva mi is részt veszünk. Mivel azonban ennek magvait is voltaképpen már Niz­zában vetették el, elkerülhetet­len, hogy ez utóbbival is mie­lőbb megismerkedjünk. Az 1986-os egységes európai okmány az unión belüli gazda­sági folyamatok lanyhulására kí­vánt recepttel szolgálni. A külső vámhatóságok egységesítése után egyszerre tűnt logikusnak és - a holtponttól való lumozdu- lás érdekében - kívánatosnak az árumozgásban a fizikai ország­határok elmozdítása is, vele együtt kilátásba helyezve a szol­gáltatások szabadságának teljes körű belső „EU-határtalan- ságát”. Az 1993. január 1-jétől ha­tályba lépett egységes piac meg­teremtésének elhatározása ugyanakkor a startlövést jelen­tette az EU elmúlt másfél évtize­des történetét végigkísérő szün­telen reformok és megújulások sorához. Az 1989-ben a Kelet- és Közép-Európában végbement földcsuszamlásszerű politikai változások sürgetővé tették a még radikálisabb léptékű előre gondolkodást. 1991-re kinőtt (és 1993 no­vemberében életbe lépett) maastrichti szerződés már a kö­zös pénz megteremtését tűzte ki célul (monetáris unió), miköz­ben azzal is számot vetett, hogy a határok belső fellazulása elke­rülhetetlenné teszi a bel- és igaz­ságügyi együttműködést befelé, s hogy a közös gazdasági érde­kek miatti hatékonyabb érdek­érvényesítés még egyértel­műbb, közösen formált külpoli­tikát követel meg kifelé. A kelet-európai átrendeződés a vártnál gyorsabban és széle­sebb körben zajlott le, azonban még erőteljesebben ráirányította a figyelmet az időközben tizenöt tagúra nőtt unió működésének növekvő nehézségeire. Hamaro­san tehát az alig életbe lépett egységes piaccal és a maastrichti szerződéssel a háttérben, megint reformkonferencia vette kezde­tét, elvezetve az 1997. évi amsz­terdami szerződéshez. Amszterdamban javították a bel- és igazságügyi együttműkö­dés, valamint a közös kül- és biztonságpolitika formálásának feltételeit. A bővítés nyomán leginkább húsba vágónak szá­mító lépések megtételétől még visszariadtak: ezek megoldására kellett összegyűlni 2000 decem­berében Nizzában. A KULCS: A BŐVÍTÉS Az EU mára túlnőtte azokat a kereteket, amelyek között alapí­tó atyái eredetileg létrehozták. A taglétszám bővülése, s különö­sen az elsöprő többségében kis népességű országok csatlakozá­sa három területen is alapvető változásokat tettek megkerülhe- tetlenné. SZAVAZATI SÚLYOK Az Európai Unióban a szava­zati súlyok szándékoltan nem teljesen népességarányosak. A kis tagállamoknak aránytalanul sok, nagyobb EU-tagoknak aránytalanul kevesebb szavaza­tuk van. Újabb kis létszámú or­szágok csatlakozása felvetette volna annak lehetőségét, hogy esetenként olyan szavazatszám szerint többségek alakuljanak ki, amelyek mögött nincs tény­leges népességi többség. EURÓPAI BIZOTTSÁG Az EU brüsszeli testületé - pontosabban annak politikai szintű vezetése - már jelenleg is húsz tagot számlál. Hatékonysá­ga sokak szerint kétséges. Való­színűsíthető, hogy nem mind a húsz EU-biztos végez egyenlő súlyú, jelentőségű munkát. Hu­szonöt-harminc fős bizottság esetében ez a gond előrelátható­an meghatványozódna. VÉTÓJOG Az EU-szintű döntéshozás­ban a tagországokat megillető vétójog mára már jelentősen visszaszorult. A döntéshozási ellehetetlenülés esélye azonban a bővülés után azonban megnö­vekedne. NIZZAI CSOMAG, REFORMOK A korábbi reformok az unión belüli intézmények egymáshoz való viszonyával foglalkozott. A jelenlegi tagok alapvetően két dolgot tartottak kiemelten fon­tosnak újabb ország befogadásá­nak esetén. Az egyik a létszám- emelkedéssel esetlegesen együtt járó döntéshozási ellehetetlenü­lés elkerülése volt. A másik, hogy a mai tagok egy majdani, 25-27 országot számláló unióba is mi­nimum ugyanolyan érdekérvé­nyesítési és befolyásolási képes­séggel akartak rendelkezni, mint amivel a mostani EU-tizenötök közösségén belül bírnak. A nizzai szerződés képes volt sok igény ötvözésére is. Növelte a nagyobb tagországok szavaza­ti súlyát, miközben a „kicsik” még éppen meg tudták őrizni 50+1 százalékos szavazattöbb­ségüket. A szerződés szavatolta, hogy továbbra is minden tagál­lam legalább egy fővel jelen le­het az Európai Bizottságban. A szerződés további fontos, immár jövőbe mutató eredmé­nye az a nyilatkozat, amelyet a szerződés mellékleteként fogad­tak el. Legkésőbb 2004-re újabb reformkonferenciát helyez kilá­tásba, immár az EU átfogó jövő­jét véve górcső alá. Jelezve, hogy Nizzában csak egy sza­kaszt zártak le, ám a reformok egészének további fontos felvo­násai még csak ezután követ­keznek. Gál Georgina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom