Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-06 / 81. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. ÁPRILIS 6., KEDD Arany érdemkereszt egy élet munkájáért Dr. Horváth István: A múzeumban eltöltött időre mindig szívesen emlékszem Budapesten, a Belügyminisztérium központi ünnepségén vehette át március 15-én a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét dr. Horváth István, a Nógrádi Történeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. 36 éves munkaviszonya alatt egyebek mellett tanított a közgazdasági technikumban, dolgozott a megyei könyvtárban, volt közéleti szereplő, 17 évig állt a múzeum élén, ahonnan 1999-ben, 60 éves korában vonult nyugdíjba. Nyugdíjasként még három évig ellátta a vezetői teendőket, majd 2002-ben végleg megszűnt a munkaviszonya. Dr. Horváth István alföldi származású, szülőfaluja Kocsér. Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát 1963-ban magyar irodalom-történelem szakon. Pályázat útján került Salgótarjánba, a Táncsics köz- gazdasági technikumba. Tanítás mellett szerzett másoddiplomát 1965-ben az ELTE könyvtáros szakán.- A hatvanas évek kulturális szempontból is mozgalmas időszak volt - emlékszik vissza pályája kezdetére dr. Horváth István. - Keresték és megbecsülték a fiatal értelmiségieket, s nemcsak a kultúra területén, hanem kiterjesztették a műszakiakra, jogászokra, orvosokra is. Ez egyben annak a korszaknak a különlegessége is volt: történt ez akkor, amikor néhány évvel voltunk csak a salgótarjáni sortűz után, amikor a politikai elit az értelmiséget tette felelőssé a történtekért. Akkoriban Iványi Ödön volt a megyei könyvtár igazgatója: mint mondja, ő kereste meg azzal, hogy „gyere át hozzám, kisöcsém”. S bár jó osztálya volt és szeretett tanítani is, a 700 forinttal több fizetés átcsábította: albérletben élve a 2000 forintos havi fut nagyobb biztonságot jelentett. Módszertanos- ként kezdett el dolgozni, végigjárta Nógrád megye összes települését, beleértve a legkisebbeket is. Jó emberi kapcsolatokra, alapos hely- és helyzetismeretre tett szert, úgyhogy nyugodtan állíthatja: megyénket nem a térképről ismeri. A könyvtárban akkoriban kevés egyetemi végzettségű ember dolgozott, 1965-ben kezdődött a „nekibuzdulás”, jó értelmiségi csapat jött össze. Danyi Gábor Neműből, Kirschner Erika Budapestről, Hann Ferenc, Kojnok Nándor. A könyvtárban volt a Palócföld szerkesztősége, rendszeresen bejártak az alkotó nógrádi értelmiségek: Czinke Ferenc, Csikász István. 1975-ben nevezték ki a Nógrádi Történed Múzeum élére, miután az előző igazgató nyugdíjba ment.- Akkor már elkezdődött az új múzeum tervezése, az utolsó fázisba kapcsolódtam be - idézi fel új munkakörének kezdetét. - Végignéztük az építkezést, javaslatokat tettünk, amelyeket a kivitelező el is fogadott. 1980-ban készült el a múzeum a jelenlegi helyén. A mostani kollégák többsége a '70-es években érkezett: Szabó Béla, Praznovszky Mihály, Szvircsek Ferenc, Kovács Anna, Szécsénybe Kapros Márta és Majcher Tamás, Pásztora Hír Jancsi. Mondhatni, új épület, új emberek. Az én feladatom volt a különféle tudományos programokban a részvétel biztosítása: ez volt a legnehezebb. A környéken túl sok tudományosan gondolkodó ember és légkör nincs, elég gyenge intenzitású volt az igény. Nehéz feladat volt pénzt, támogatást szerezni, és hát voltak belső feszültségek is. Balassagyarmaton, majd Szécsényben és Pásztón is létrejött a múzeum, kialakult a múzeumi szervezet törzse, érdekek jelentek meg: a kollégák figyelték, melyik intézmény milyen támogatást, milyen előnyöket kap, és ez bizony, nem mindig ment zökkenőmentesen. Azt viszont állítom: munkát gátló és visszavető tényezők nem voltak. A múzeumban eltöltött időre mindig szívesen emlékszem vissza: minden szögletét ismertem. Aztán beszél a '90-es évekről, amikor tragikus változások történtek a kultúrában: a múzeum az első volt az intézmények között, amely sérüléseket szenvedett. 1991-től fokozatosan visszafejlesztette az akkori fenntartó, elsőként megszüntette a nemzetközi művésztelepet, mondván, fenntartása nem tartozik a múzeum feladatai közé. Csakhogy ez nem volt ilyen egyszerű, hiszen a múzeum felépülése után a szakmai irány a rajzok gyűjtése volt, a művésztelepen alkotók pedig itthagyták alkotásaikat. Még nehezebb volt megélni a nagy létszámleépítést: el kellett küldeni az egyik művészettörténészt, dekoratőrt, restaurátort, muzeológusokat kellett leépíteni. Nehéz időszak volt emberileg, szakmailag egyaránt, amely sok csalódással párosult.- Ilyen mértékű visszafejlesztés sehol sem volt, az országos szakma teljesen értetlenül állt előtte - jegyzi meg Horváth István. - Kerestem magamban is a hibát, amelyet talán ott követtem el, hogy naiv voltam, nem feltételeztem, hogy becsapnak. Ettől kezdve „takaréklángon” működött a múzeum, de a közönség ebből semmit nem vett észre, köszönhetően a dolgozók erőfeszítéseinek, no meg annak, hogy már 1988-ban szponzori támogatások, pályázatok fedezték a kiadványok költségeit. 1999-ben saját akaratából ment nyugdíjba 60 éves korában, de még három évig megbízott igazgatóként ellátta a feladatokat. 2002-ben végleg megszűnt a munkaviszonya, de azért még ma is gyakorta benéz. Mint mondja, tudomásul kell venni, hogy ebben a korban már fizikailag és szellemüeg is kevesebbet bír az ember. Teljesen azért nem vonult vissza, szabad idejének egy részét elfoglalja a Salgótarjáni Polgári Kör, amelynek megalakítását 1996-ban kezdeményezte: beszélgetési, ötletátadási igényeit tökéletesen kielégíti. Dolgozik otthon is, hiszen egy kertes házban mindig akad tennivaló. Dolgozik egy tanulmányon is: azon kevesek közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a 18. századtól érdemes a világot kutatni. A felvüágosodás hatása és eszméje miatt ugyanis új társadalmi-gazdasági-szelle- mi világot kellett felépíteni, s ez még most sem fejeződött be. Sokrétű tevékenysége ellenére mégsem várta a kitüntetést.- Teljesen meglepődtem, annál is inkább, mert átadáskor sem indokolták különösebben a miértet - mondja dr. Horváth István. - Izgultam is nagyon, hiszen a BM- közeg eléggé idegen volt nekem, de amikor több ismerőssel is találkoztam, megnyugodtam. A kitüntetést úgy fogom fel, hogy nyugdíjas és címzetes múzeumigazgatói munkásságom lezárásaként kaptam, három évvel nyugdíjba vonulásom után. HEGEDŰS ERZSEBET „Felkészülten Európába - Űtravaló a célegyenesben” Április 13-án kezdődik a XXVI. Nógrád megyei pedagógiai napok rendezvénysorozata Jó fél esztendeje - 2003. szeptember elsejétől - Bratinkáné Magyar Éva személyében új igazgatója van a Nógrád Megyei Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézetnek. A salgótarjáni gyökerű matematikatanár pedagógiai szakképzettséggel és ugyancsak egyetemi szintű értékelési szakértői vizsgával is rendelkezik. 1986 és ’90 között már dolgozott jelenlegi munkahelyén, majd kilenc éven át tanított a Gagarin Általános Iskolában, ahol igazgatóhelyettes is volt. 1999-ben tért vissza a pedagógiai intézetbe. NMH-információ- Bevezetőként azt lenne érdemes tisztáznunk, hogy miért ilyen hosszú, nem könnyen kezelhető a neve az immár ön által vezetett intézetnek?- A választ onnan kezdem, hogy 1986-ban az egykori továbbképzési kabinetből alakult ki az egységes megyei pedagógiai intézet, amelynek ez a rövi- debb elnevezése is hivatalosnak számít napjainkban is. A hosszú név bevezetésére, használatára az a jogszabály kötelezett bennünket, amely elrendelte, hogy minden közoktatási intézmény, intézet elnevezésének utalnia kell az általa végzett teljes tevékenységi körre. Miután 1999- ben, a mi hagyományos profilunk, a pedagógiai szakmai szolgáltatás kibővült a tanulási képességeket vizsgáló szakértő és rehabilitációs bizottság szakszolgálati tevékenységével, e változás tükröződik a nevünkben is.- Ugyancsak több olvasó nevében kérem, hogy beszéljünk az önök által irányított, az iskolákban, óvodákban fel- feltűnő szak- tanácsadókról is, akik a korábbi szakfelügyelők helyébe léptek.- Valóban, a szakfelügyelői hálózatot a nyolcvanas évek végétől szaktanácsadói rendszer váltotta fel. Erre azért volt szükség, mert az intézmények megnövekedett szakmai önállósága, a különböző tantervek alkalmazásának lehetősége, valamint a pedagógust önálló, szuverén egyéniségként értelmező szemlélet és gyakorlat sokkal inkább igényli és feltételezi a szakmai segítséget, mint a jó szándékú, de mégiscsak rigorózus, tételes ellenőrzést. Az is nagy különbség, hogy amíg a szakfelügyelők jobbára saját elhatározásuk szerint jelentek meg az intézményekben, a tanácsadókat hívják a tantestületek. Az utóbbi években a szaktanácsadók munkája a különböző iskolatípusokra épült, tantárgyi rendszerekhez kapcsolódott. Ebből következően bizonyos területekre, újabb feladatokra nem volt szaktanács- adó, a meglévők pedig az intézményi igények szerint nagyon különböző terhelésben részesültek. Mindezen tapasztalatok figyelembevételével ez év januárjától megszüntettük az állandó szaktanácsadói rendszert, s pályázatot írtunk ki, amelyre 105 eredményes pályázat érkezett. A hét vezető tanácsadó ebből a szakmai körből választja ki azokat, akik az iskolák, óvodák igényeinek figyelembevételével eseti megbízást kapnak. Ez rugalmasabb, életszerűbb rendszer, amely közelebb van az intézményeihez, közvetlenebb információcserét feltételez. E mechanizmusban a tanórai látogatás és elemzés, a szakmai, metodikai tanácsadás bár fontos, de csak az egyik eszköze a kölcsönös kapcsolatnak, amely például a kezdő nevelők, kollégiumi nevelők munkájának segítésén túl tankönyv- és taneszközajánlásra éppúgy kiterjed, mint a szertárak, szaktantermek felszereléséhez, fejlesztéséhez tett javaslatokra, a sajátos nevelési igényű gyermekkel való foglalkozásra, vagy az intézményvezetői munkához nyújtott pedagógiai, igazgatási tanácsokra.- A szaktanácsadáson túl milyen szolgáltatásokat nyújt még az intézet az intézményfenntartók, a nevelési, oktatási intézmények és az egyének számára?- Az ingyenes szolgáltatások közül megemlítem a képesség- és tudásszintmérést, a pedagógiai értékelést, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítését, szervezését, a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezését, a felzárkóztatásban való részvételt és a tanulók, a diákok különféle formájú informálását. A felsorolt területeken - kiegészülve a pedagógiai tájékoztatás - szakkönyvtár és médiatár, tanáruda - lehetőségeivel készek vagyunk térítéses szolgáltatásokra is. Szolgáltatásaink, intézményegységeink - az odatartozók név szerint felsorolásával - 2004-re vonatkozó pontos, részletes listája, ajánlata egyébként a februárban megjelent tájékoztatónkban található meg. Havi rendszerességű kiadványunk a Pedagógiai Hírkörkép, amelyben információkat közlünk általános feladatainkról, soron lévő teendőinkről, a pályázatokról, a szakirodalom újdonságairól, a tanfolyami kínálatról. Az évszakokhoz igazodóan jelentetjük meg a „NógráDiák”-ot, amely - mint neve is mutatja - elsősorban az iskola diákönkormányzatoknak és az őket segítő nevelőknek szól.- A közvélemény az önök intézetével kapcsolja össze a pedagógiai napok rendezvényeit. Úgy hírlik, most ismét előtte állnak egy ilyen programnak.- A hír igaz, hiszen április 13-án Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban veszi kezdetét a XXVI. megyei pedagógiai napok rendezvénysorozata. 9.30 órakor nyitjuk meg az alkotó pedagógusok képzőművészeti kiállítását, majd 10 órától tartjuk a nyitó konferenciát „Felkészülten Európába - Űtravaló a célegyenesben" címmel. A magyar közoktatás időszerű kérdéseiről rangos miniszteriális előadók, jeles kutatók, szakemberek fejtik ki véleményüket. A bevezető előadást terveink és reményeink szerint Magyar Bádint oktatási miniszter tartja. Nagy örömünkre szolgál, hogy a megnyitó keretében nemcsak a képzőművészeti pályázat díjait oszthatjuk ki, hanem a pedagógiai innovációs pályázatra beérkezett több mint ötven sikeres pályamű elismerése is megtörténhet. A megnyitó programja délután a költészet napi ünnepséggel, Dunai Tamás színművész „Szavakat fúvók” című műsorával zárul. A pedagógiai napok további - április 14-15-16-i - rendezvényei behálózzák szinte az egész megyét Balassagyarmattól, Bátonyterenyén, Diósjenőn, Ipolytamócon, Kálión, Pásztón, Rétságon, Romhányon át a megyeszékhelyig. A rendkívül gazdag tematika érinti az óvodapedagógia, az általános és középfokú oktatás egész rendszerét és aktuális kérdéseit. Csak érdekességként emelem ki a 11. évfolyamos diákoknak és szüleiknek különösen ajánlott előadást a 2005- ben bevezetendő kétszintű érettségiről, amelynek előkészítése értelemszerűen intézetünk munkájában is nagy hangsúlyt kap a következőkben. CSONGRÁDY BÉLA Bratinkáné Magyar Éva, a Nógrád Megyei Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet igazgatója ■ Az intézet pedagógiai szakkönyvtára és médiatára elsősorban az önképzésben, a felsőoktatásban résztvevőknek, valamint a publikációt készítőknek nyújt segítséget F0TÓK, gócs éva
