Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
10. OLDAL EURÓPA I UNIÓ 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK- Elnök úr jóval azelőtt kezdett foglalkozni az európai jogrenddel, hogy hazánk csatlakozása szóba került volna. Gondolt-e akkor arra, hogy egyszer Magyarország is belép, s milyen időpontban számított erre?- Hálás vagyok a sorsomnak, hogy fiatal egyetemistaként, egyetemi oktatóim régi időkből megmaradt európai kapcsolatai révén Strasbourgban tanulhattam, és a karzatról olyan politikusokat hallgattam, mint Konrad Adenauer vagy Robert Schuman. Akkor szerettem bele az „európai egység” gondolatába, akkor kezdtem komolyan foglalkozni az európai jogrenddel. Kétféle érzés viaskodott az emberben akkoriban. Egyrészt Európához tartozásunk soha nem volt kérdéses, akkor sem, amikor a diktatúra más utat igyekezett kijelölni az ország számára. Ez a bizonyosság erőt adott, hiszen elég volt, ha csak arra gondoltunk, Európa mi mindennel gazdagodott általunk. Nemzeti kultúránk, tudományunk és felsőoktatásunk mindig hatással volt Európára. Ma már tizenkét magyar Nobel-díjast- tart számon a művelt világ, s a mindennapjainkat is meghatározó találmányok kötődnek magyar tudósok nevéhez: a golyóstoll, a számítógép, a hologram, az izzó, a C-vitamin, és még hosszasan sorolhatnám .az életünkben nélkülözhetetlenné vált találmányokat. Az elmúlt évszázadok során művészeink, tudósaink, feltalálóink sokasága ajándékozta tudását,^ tehetségét Európának és a világnak. És ez kitörölhetetlenül részévé vált az európai kultúrának. Az ország politikai jövőjét tekintve viszont kevésbé lehettünk optimisták, túl azon, hogy a remény természetesen bennünk élt. De voltak nagyon depressziós időszakok, Csehszlovákia 68-as megszállása például, vagy tizenkét évvel később a lengyelországi magyarországi társadalomban, mind a katonai puccs, amikor a diktatúra igye- politikai elitben erősebb lehet, mint a kezett erőt mutatni. Igaz, nem sokkal jelenlegi tagállamok némelyikében, később, a nyolcvanas évek felénél már Fontos magyar érdek, hogy a jövő- érezni lehetett a pártállam erodálódá- ben se legyen az érdekegyeztetés eseti sát, de kevéssé volt hihető, hogy né- erőpróbák színtere, hanem hány év alatt kártyavárként omlik ősz- tovább erősödjön a döntésho- sze a rendszer, évszámot mondani te- zatali eljárásrend demokrati- hát jóslásnak tűnt volna. kus, jogi és intézményi be- EU-tagként Magyarország milyen ágyazottsága. Ezért a legitimegreformált szövetségben kívánja az mitás és hatékonyság meg- érdekeit védelmezni? erősítéséről, az eszközrend- Olyan új, intézményiig is korsze- szer és a döntéshozatali eljárűsített, hatékony és működőképes rásrend egyszerűsítésének Unióban vagyunk érdekeltek, amely szükségességéről, a szub- biztosítja a szuverén tagállamok szidiaritás szerepéről a felegyenjogúságát, fokozatosan megerő- adatok és hatáskörök meg- síti a közösségi módszert, és lehetővé osztásában, valamint egy me- teszi az Unió hatékony nemzetközi fel- rév hatásköri katalógus eluta- lépését. Nem kevésbé fontos cél, hogy sításáról megfogalmazottak az emberi és nemzeti kisebbségi jogok összhangban állnak a magyar kielégítő módon jussanak kifejezésre elképzelésekkel, az új alkotmányban. A Konvent egye- - Elterjedt vélemény, hogy az uniós dülálló kísérlet volt az intézményi re- tagsággal sérül Magyarország önállósá- formok és az EU új, egységes jogi alap- ga. Elnök úr osztja ezt az aggodalmat? jának előkészítésére, és ez a munka - Sokrétű értelmezést igényel ez a komoly eredményeket hozott. probléma. Az ország alapvetően megAz integráció továbblépése ma már őrzi függetlenségét, önálló állam manem annyira a gazdasági fejlettség kér- rád ugyanúgy, ahogy az unió jelenlegi dése, inkább az integráció mélyítése tagországai sem veszítették el önállóiránti politikai-társadalmi elkötelezett- ságukat. Szuverenitása bizonyos ele- ség és igény függvénye, ami mind a meiről azonban egy-egy ország önként rul beszélők közössége alkotja. E közösség érdekeinek megóvását a magyar Alkotmány is előírja. Európa eljutott a történelmi fejlődésnek arra a pontjára, amikor a kisebbségeket pozitív megkülönböztetésben részesíti. A kisebbségi kultúra nagy humántőke-erőforrást jelent mind az államközi, mind a kistérségi együttműködés, mind pedig az európai integrációs folyamat számára. Magyarország a kisebbségeket nem a régió megosztása eszközének, hanem az európai integráció segítőinek tekinti. Ezért is külön öröm számunkra, hogy az Unió készülő új Alkotmányába egy fontos passzus, a kisebbségek védelméről szóló magyar kezdeményezést a Konvent végül is elfogadta. Erre büszkék is lehetünk!- Ön szerint hány év alatt lesz képes Magyarország gazdasága arra, hogy elérje a fejlett európai országok gazdasági színvonalát?- Magyarország számára alapvető fontosságú, hogy az ország olyan hosz- szú távon fenntartható gazdasági növekedési pályára álljon, amely mentén a GDP bővülésének üteme tartósan meghaladja az európai átlagot. Ez teheti lehetővé, hogy a magyar gazdaság fejlettségi szintje fokozatosan közelítse, majd elérje az uniós tagállamok átlagát. Ehhez az uniós csatlakozás nélkül valószínűleg még évtizedekre, lenne szükség, a csatlakozás ezt az időt várakozásaink szerint lerövidíti, a mai iskolás gyermekek felnőttkorukban várhatóan élvezik majd ennek előnyét. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást, és ennek részeként az egységes belső piacba történő integrálódást a már több mint tízéves gazdasági átmenet záróaktusának tekinthetjük. A belső piac diktálta feltételekhez történő sikeres alkalmazkodás ugyancsak elen- gazdasági folyamatok főbb ügyeiben gedhetetlen ahhoz, hogy Magyaror- tényleg egységes jog érvényesüljön, szág elérje a fejlett európai országok Majdani képviselőink felelőssége és gazdasági színvonalát, feladata lesz nagyon komolyan felké- - Elnök úr szerint hogyan néz ki tíz szülni e kérdések közös szabályozásé- év múlva az az Európai Unió, amely- ra az Európai Parlamentben, nek Magyarország most tagja lesz? az Európai Tanács fórumain. - Ahogy az első kérdésével kapcso- Nekik kell majd a magyar ér- latban is azt mondtam, hogy nehéz lett dekeket is képviselve komoly volna jósolni, most ezt tudom ismétel- döntéseket hozni. Ez lesz a ni. Biztos vagyok abban, hogy az Unió szuverenitás gyakorlásának tagországainak száma még nagyobb egyik igen fontos módja. lesz, s bízom abban, hogy a határain- Az uniós tagság katalizá- kon túl élő magyarok addigra már mind tora lehet a kisebbségi és az et- az Európai Unió polgárai lesznek. nikai problémák megoldású- De hagyjunk valamit a felnövekvő nak (bár ez nem mondható el generációknak is. Hiszen az ő felada- az EU valamennyi tagorszá- tűk lesz beteljesíteni az alapító atyák gáról). Mire számíthatunk e álmát: tartóssá tenni azt a szövetséget, téren? amelyet polgárai és népei egyénileg és- A regionális feszültségek kollektiven saját maguk vállaltak, s egyik alapvető oka az etnikai amelyben biztonságban és gazdagságkonfliktusokban rejlik. Abban, hogy a ban élhetnek. kisebbségek jogait nem biztosítják kel- Szeretünk álmodozni arról, hogy lő mértékben. Ez egy olyan probléma, milyen színt és értelmet adhat az em- amely bennünket különösen érzéke- bernek és a nemzetek életének az nyen érint, és ebből a szempontból is Európában való együttélés művészeté- különösen nagy várakozással tekin- nek megtanulása, és hogy eredményei tünk az uniós tagságra. A magyar köz- - a béke, a civilizáció és az aktív szoli- gondolkodást köztudottan a kulturális daritás - a legpozitívabb hatást teszik nemzet koncepciója uralja. E felfogás az egész világon. Az ő dolguk, hogy ez szerint a magyar nemzetet a Magyaron ne álom, hanem valóság legyen, szág határain belül és kívül élő magya- __________________________csak elemér lemondhat a nagyobb biztonság vagy a gazdasági, társadalmi fejlődés érdekében. De nem is a lemondás a megfelelő kifejezés, hanem az egyes jogkörök közös gyakorlása a társakkal. Azoknak a „Biztos vagyok abban, hogy az Unió tagországainak száma még nagyobb lesz, s bízom abban, hogy a határainkon túl élő magyarok addigra már mind az Európai Unió polgárai lesznek. ” döntéseknek egy része ugyanis, amelyek eddig kizárólag a magyar joghatóság, a törvényhozás alá tartoztak, átkerülnek az Unió jogalkotási folyamatába. Nem arról van tehát szó, hogy lemondunk a szuverenitásról, hanem arról, hogy bizonyos kérdésekben közösen döntünk az Európai Unió különböző fórumain. Fontos momentuma az európai mechanizmusnak, hogy az egységes Európa egészére kiterjedő Négy alapszabadság Az Európai Gazdasági Közösség alapvető célként határozta meg a tagállamok közös piacának megalakítását. Az EU területén ezért az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a személyek szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak. A négy alapszabadság biztosításához átfogó jogi keret megteremtésére volt szükség. 1. AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA Az EU egyetlen gazdasági térség, amely hasonlóan működik egy-egy nemzeti piachoz. A termékek szabad kereskedelmét vámunió felállítása, és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése garantálja. 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A Római Szerződés - biztonsági okokból - még nem tette lehetővé a szabad mozgás általános jogát. Kezdetben ez csak a gazdaságilag aktív személyekre és családtagjaikra vonatkozott. A Maastrichti Szerződés azonban - elvben - alapjoggá tette a mozgásszabadságot az Unió minden polgárára vonatkozóan. Továbbra is fennmaradtak azonban eltérő szabályozások aszerint, hogy az érintettek végeznek-e kereső tevékenységet, és ha igen, milyen formában. (A májusban csatlakozókat üle- tően - Máltát és Ciprust leszámítva - átmeneti korlátozásokat léptettek életbe.) 3. A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD NYÚJTÁSA A közösségi jog szolgáltatáson azt a díjazás ellenében végzett tevékenységet érti, amely nem esik az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó előírások alá. Ezek ipari, kereskedelmi és kézműves jellegű tevékenységek, valamint szellemi szabadfoglalkozások. 4. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA Sokáig a tőke szabad mozgásának olyan területeit szabályozta a közösségi jog, mint az ellenértékek (pl. munkabérek) határokon átnyúló átutalása. Az egységes piac igénye azonban kikényszerítette a korlátozások felszámolását. így most már semmi sem gátolja a beruházást a másik tagállamban, és az ott megtermelt profitot, megszerzett jövedelmet haza lehet vinni. Útra kel a kontinens Magyarországon most azok is lehetőséget kapnak a kalandozáshoz, akiknek nincs is útlevelük. (A távolabbi uniós országokba azonban egyelőre tanácsos magunkkal vinni az útlevelet.) Nem árt utasbiztosítást kötni, hiszen ha baleset történik, legfeljebb sürgősségi ellátásra számíthatunk. Az Allianz Hungária Biztosító szóvivője megerősítette: az egészségügyi szolgáltatásért csak akkor nem kell fizetnünk, ha kiváltjuk az E-lll jelű nyomtatványt. Sipos József szerint azonban erre főként azoknak lesz szükségük, akik hosszabb időt töltenek el valamelyik EU-tagor- szágban. Az utasbiztosítás kiterjed a poggyászra, lopáskárra is, s nem ártana példát venni Nyugat- Európáról. Míg nálunk a kiutazóknak csupán egyötöde köt ilyen biztosítást, Németországban vagy Angliában ez az arány 80 százalék fölötti. A biztosítási szakember szerint a csatlakozással nem nőnek a díjtételek, viszont az ügyfelek kiszolgálásnak színvonala emelkedik, a vagyonosodással pedig nőnek a fedezeti igények. Az uniós tagság magasabb követelményeket támaszt a panaszügyek kezelésében is. A magyarországi biztosítók az uniós országokban hamarosan képviseletet nyitnak a baj- bajutottak segítése érdekében. ____________toronyi A vásárlók érdekében Öt élelmiszert árusító boltos közül négy már felkészült az uniós elvárásoknak megfelelő úgynevezett HACCP-rendszerre. Hétfőtől ellenőrzik a szakemberek az üzleteket, de egyelőre csak figyelmeztetik a hiányosságokra a tulajdonoskat. Magyarországon 2002 óta ismeretes, ám - a bevezetésre adott türelmi idő lejártával - csak szombattól kötelező az az élelmiszer-biztonsági rendszer, amelyet HACCP-nek neveznek. A mozaikszó magyar fordítása: Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok - tájékoztatott Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatási főosztályának vezetője. A szakember elmondta: ennek a rendszernek az a lényege, hogy az élelmiszer-vásárlók érdekében figyelemmel kísérik az áru útját a gyártástól a szállításon át addig, amíg a vevő kosarából kikerül a termék. A jogszabály megtartását az ÁNTSZ, az Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai ellenőrzik. Hétfőtől mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy működik-e a rendszer. Ha vannak hiányosságok, türelmi időt adnak a pótlásra. Egyéb változással kapcsolatban Kathi Atüla elmondta, hogy a szavatossági idő két évre nőtt az uniós jogharmonizáció következtében. _____bárt* A kisebbség humántőke-erőforrás
