Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-03 / 79. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASAG 2004. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Magyar régiók uniós mezőnyben Devizaárfolyamok PÉCS A globális verseny a régiók, nagyvárosok erőpróbája: ez a szemlélet a regionális identitások felerősödésével különösen az Európai Unióban kapott jelentőséget. A hazai régiók helyzetéről készített tanulmányt a Horváth Gyula főigazgató (MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs) által vezetett kutatócsoport. Helyi gazdaság A régiók felemelkedését a versenyképesség erősödése befolyásolja, azaz a termékek és szolgáltatások értékesítési képességének javulása a nyílt versenypiacokon. Ez idővel a beruházásoknak vonzó telephelyeket jelent, illetve kölcsönhatás jön létre a telephelyválasztás és a verseny- képesség között. A makroökonómiai tényezők befolyásolják a régiók gazdasági teljesítményét. A verseny- előny főleg a keresleti oldalt érinti, amelyet számos részpolitika befolyásol. Ezek közül a regionális gazdaságpolitika kulcsfontosságú, amely a szak- politikák széles körét öleli fel: a fejlődő vagy hanyatló ágazatok közvetlen támogatását, az innovációhoz, az új technológiák vagy k + f eredmények átvételéhez nyújtott segítséget, tőke- támogatást, ágazati stratégiákat, közvetlen állami megrendelést. Előnyök, hátrányok A kutatás jelenlegi fázisában a tényezőfelbontásos módszerrel végzett számításokat a Horváth Gyula vezette csoport a 149 hazai kistérségről. Az országban elfoglalt egyedülálló helyzete, dominanciája miatt a vizsgálatból kihagyták a fővárost. A GDP (az adóköteles jövedelmek), a népesség (az állandó népesség), a foglalkoztatottak (az adófizetők száma), az aktív korúak (a 18-59 évesek száma) voltak az egyes térségi szinteken végzett vizsgálatokban az általános modell megkövetelte jelzőszámok. Az elemzés szerint 53 olyan kistérség található az országban, amelyben a vizsgált időpontokban, illetve térségi szinten (statikus versenyképesség 1993-1999, dinamikus verseny- képesség 1993-1999, városi, illetve községi versenyképesség 1999) komplex versenyelőny mutatható ki. Azaz mind az egy lakosra jutó jövedelem, mind az élőmunka-termelékenység, a foglalkoztatottság és a korszerkezet mérőszáma az átlagnál nagyobb értékű. Délkelet felé A kistérségi statikus (1999-re vonatkozó), illetve különösképpen a dinamikus (az 1993- 1999-es perjódusbeli növekedést elemző) versenyképesség térszerkezete északnyugat-délkelet kettősséget mutat, amely erőteljesen hasonlít a hazai térszerkezeti fej lettségi-fej lődé- si tagoltságot feltáró vizsgálatokhoz. Pest megye kistérségeinek többsége egy vagy több szempontból is versenyelőnyös helyzetű (ez alól csak Dabas, Nagykáta és Cegléd körzete kivétel). A megye kistérségi versenyképességi tagozódását egyértelműen uralja a fővárosi agglomerációs zóna, és a megye periférikus térségeinek kettőssége. Míg az előbbi övezetben a statikus versenyképességi helyzetben mutatkozik versenyelőny, az utóbbiak főként a dinamikus versenyképesség szempontjából vannak kedvezőbb helyzetben. Különösen feltűnő ez a kettősség a szobi kistérségnél. A közép-dunántúli régióban is jelentős többségben vannak az egy- vagy több szempontból versenyelőnyt felmutató kistérségek '(a már említett, minden elemében komplex versenyelőnnyel jellemezhető Székesfehérvár, Mór és Komárom kistérsége). KomáAz utóbbi két évtizedben a globalizáció felerősödésével a versenyképesség vált az egyik kulcsfogalommá, amellyel az új feltételek közötti világméretű versengés jelenségeit, a vállalatok, az országok és a régiók e versenyben való sikeres részvételét igyekeznek meghatározni - állapítja meg az MTA kutató- csoportja által végzett tanulmány. A globalizáció a nemzet- gazdaságok jelentőségét mérsékelte, a régiók gazdasági szerepét pedig felértékelte, a helyi üzleti feltételeket elsődlegessé tette. Területi rivalizálás A globalizáció két alapvető folyamata - a dereguláció és a kommunikációs-informatikai technológiák elterjedése - egyre kevésbé teszi lehetővé a nemzeti kormányoknak, hogy hagyományosan (például exporttámogatásokkal, vámokkal és illetékekkel stb.) közvetlenül befolyásolják a nemzetközi versenyt. Ezért előtérbe kerültek a közvetett módszerek és eszközök, amelyek a vállalatok versenyelőnyeit meghatározó háttérfeltételekre, elsősorban a versenyképességet befolyásoló üzleti környezet javítására irányulnak. A versenyképesség gyűjtőfogalom, elsősorban a piaci pozíció szerzésére, megtartására és javítására való hajlamot, a piaci versenyben való helytállás képességét, az üzleti sikerességet jelenti. A globalizáció másik alapvető következménye a térségek, régiók szerepének megváltozása és felértékelődése. A régiók, földrajzi koncentrációk előtérbe kerülése nem valamilyen politikai vagy eszmei divat következménye, hanem annak, hogy a globalizáció új gazdasági teret hozott létre. A nemzetközi verseny helyébe a globális rivalizálás lépett, amelynek szereplői a régiók is. Ezt a versenyt a hagyományos fogalmakkal már nem lehet leírni. A területi egységek közötti verseny során bizonyos csoportok a helyi politikán keresztül más térségekkel versengve igyekeznek befolyásolni a helyi gazdaság fejlődését. A regionális versenyképességnek nincs egyetlen kiemelt mutatója, nem jellemezhető egyetlen tényezővel. A verseny- képesség a régióban olyan fenntartható gazdasági növekedés, amely a magas foglalkoztatottsági ráta melletti magas termelékenységből származik. Ez nehezen mérhető. Bár az alapkategóriák (GDP/fő, munkatermelékenység, foglalkoztatottsági ráta, nyitottság) jól becsülhetők, a versenyképesség javítására szolgáló közvetlen és közvetett tényezők csak komplex mutató- rendszerrel írhatók le. Magyarországon a régiók mellett a megyék, valamint a nagyvárosi vonzáskörzetek jöhetnek számításba. A verseny- képességet befolyásoló közvetlen és közvetett tényezőket azonban akár kistérségenként vagy településenként is lehet elemezni. Egy-egy település verseny- képességét csak nagyobb városokban, azok vonzáskörzeteivel együtt lehet vizsgálni. Például Németországban a 167 munkaerő-piaci körzet, Nagy-Britan- niában a 123 ingázási övezet azon legkisebb térségek, ame- lyekfe bár GDP-t nem lehet számolni, de azért megbecsülhető a versenyképesség több mutatója. A legfejlettebb EU-régiók részesedése a tagállamok népességéből (százalék) | s 108 / y > j /y y * y y .✓ V VWSAFIKA <F JT J? & Forrás: Horváth Gyula rom-Esztergom megye átmenetet mutat Pest és Győr-Moson-Sop- ron dinamikus zónája között, 1999-ben a megye minden kistérsége és községe is versenyelőnyös helyzetű. Fejér megye kiugró dinamikájú térségei ellenére is éles megosztottságot, „mini” észak-dél megosztottságot jelez. Veszprém szintén tagolt: Tapolca kistérsége máig „depressziós” jegyeket mutat, ellenben a tipikusan belső perifériának látszó sümegi térségben a dinamikus elemzés felzárkózást jelez. A Nyugat-Dunán- túl egyértelmű dinamizmusát jelzi az, hogy 1993-hoz képest 1999-re egyetlen versenyképességi komponensben sincs visz- szaesés: vagy javultak a térségek jellemzői, vagy megtartották a korábbi pozíciókat. Győr-Moson-Sopron megyében figyelemre méltó, hogy minden körzeti periféria (község) versenyelőnyös helyzetű. Győr az országos összevetésben is az egyik legjobb helyzetű térség. Sopronról - mint az átalakulás kezdetén kialakult előnyeit tartó, de nem kiugróan gyors fej- lődésű térségről - már volt szó. Vasban - ami teljesen egyedi a megyék közül - minden kistérség versenyelőnyös a dinamikus vizsgálat szerint (az 1993-1999 közötti növekedésben). Szentgotthárd teljes megújulása, valamint Körmend, Kőszeg és Sárvár körzetének javuló jövedelempozíciója (termelékenysége) külön is említést érdemel. Zalában a megye- székhely kisrégiója valamivel jobb helyzetű Nagykanizsa térségénél, a többi meglehetősen ellentmondásos, labilis helyzetű. A Dél-Dunántúlra jellemző leginkább, hogy a verseny- előny egy-egy elszigetelt központra szűkül (például Pécs, Paks, Szekszárdi, de ezekben sincs kedvező irányú elmozdulás a dinamikus versenyképességben. A régióban még leginkább a korszerkezeti, demográfiai mutatókban látszanak bizonyos lehetőségek, amelyeknek köszönhetően nincs olyan térség, amely minden szempontból komplex versenyhátrányban lenne. Baranya és Tolna minden térsége lényegében stagnál (relatív értelemben), Baranyában a községek leszakadása a legszembetűnőbb (még Pécs körzetében is). Észak-Magyaror- szág súlyos és átfogó válsághelyzetének ol- | dódását ma még lényegében csak a dinamikus versenyképességi elemek jelzik (ez alól Miskolc térsége látványos kivétel). Az abaúji térség teljes versenyhátrányával ellentétben a dinamika mind Hevesben, mind Nógrádban viszonylag kiterjedt, Eger térsége egyértelműen. kiválik a régióból, Nógrádban a megyeszékhelyet maga mögé utasítja Rétság és Balassagyarmat térségének fejlődése (a salgótarjáni térség város község relációban is erősen megosztott). A vizsgálatok szerint összességében még ma is Észak- Alföld a legnagyobb nehézségekkel küszködő régió. Sza- bolcs-Szatmár-Beregben például egyetlen dimenzióban sem mutatható ki versenyelőnyös térség (az elemzés nem erősíti meg Nyíregyháza többek által igazoltnak vélt dinamikáját sem, vélhetően azért, mert ebben a térségben a relatíve gyors népességnövekedés következtében nem javulnak a különböző fajlagos jellemzők). Debrecent kivéve nem kedvező a kép Hajdú- Biharban sem. Jász-Nagykun- Szolnokban a megyeszékhely kedvezőtlen dinamikus mutatói figyelmeztetőek (az ellentétes típust Jászberény kistérsége képviseli, ahol a statikus jellemzők versenyhátrányosak, de a dinamika versenyelőnyt jelez). A régió középső zónája - az itteni belső periféria - stagnálására utal az, hogy Hajdúszoboszló, Törökszentmiklós, Karcag, valamint Polgár 1999-re rosszabb helyzetbe került, mint volt az évtized elején. A Dél-Alföld helyzete sem tűnik sokkal kedvezőbbnek. A régió vitathatatlan központja, Szeged dinamikus versenyképessége is kedvezőtlen - többé- kevésbé hasonlóan más megye- székhelyekéhez, így az említett Szolnokhoz, valamint Békéscsabához és Kecskeméthez. Békés megye különleges vonása az, hogy egyetlen dimenzióban és térségben sincs az átlagnál magasabb termelékenységű (jövedelem/adózó) pozíció, itt is legfeljebb a foglalkoztatottsági vagy demográfiai komponens enyhít valamit a hátrányokon. Bács-Kiskunt szintén az egyik legkedvezőtlenebb helyzetű megyének mutatja a vizsgálat. Ahogy azt több korábbi vizsgálat jelezte: ebben a megyében feltételezhető leginkább, hogy a számításban használt adóköteles jövedelem „lefelé” torzít a megye tényleges gazdasági-jövedelmi helyzetéhez képest. A kutatók összegzésképpen megállapítják, hogy a magyar régiók versenyképessége az Európai Unió régióival összevetve igen gyenge. Négy magyar régió található az uniós mezőny végén. Még az itthon kiemelkedően sikeresnek tartott Nyugat-Dunántúl is gyengének tekinthető európai ösz- szehasonlításban. Egyedül Kö- zép-Magyarország sorolható be a harmadik haripad közepére, Budapest pedig önmagában a középmezőnyben helyezkedik el, és versenyképessége javul. EUROPA LEGFEJLETTEBB RÉGIÓI Cseh korona 7,63 Euró 249,59 Japán jen (100) 194,32 Lengyel zloty 52,52 Svájci frank 159,70 Szlovák korona 6,22 Angol font 375,03 Zárolt jutalmak Budapest Takarékossági intézkedéseket vezetett be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Egyebek mellett zárolták a negyedévi jutalmak kifizetését, szigorították a telefonhasználatot, csökkentik a papírfelhasználást. Összesen 2,5 milliárd forint évi megtakarítást várnak a mostani intézkedésektől - közölte Király László György, a hivatal elnöke. Hozzáfűzte azt is, hogy abban az esetben, ha javulnak az adóhatóság működési feltételei, a dolgozók megkapják a jutalmat. Az Euro- press kérdésére válaszolva elmondta, hogy a takarékosság jegyében végrehajtott létszámleépítés nem hátráltatja a szervezet ellenőrzési tevékenységét. A legnagyobb adózói körbe tartozó cégeket kétévente, míg a kockázatosnak ítélt vállalkozásokat akár többször is felkeresik a revizorok. A legkisebb adózók ellenőrzése véletlenszerűen, az adószámok kisorsolásával történik. NÉMETH __________Hírek__________ F oglalkoztatás A pályakezdők 65 százalékát a munkatapasztalat-szerzés céljából történő alkalmazás támogatott időszaka után is továbbfoglalkoztatják a munkaadók, bár nincs ilyen kötelezettségük - derül ki a munkaügyi tárcánál készített, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével foglalkozó elemzésből. A munkatapasztalat-szerzés céljából történő alkalmazás népszerű a munkáltatók és a pályakezdők körében: évente 15-17 ezer fiatal jut így munkához, mti Újjászületés A szövetkezetek reneszánsza várható Magyarországon, s ehhez a kormány megfelelő szabályozással és a partnerség kialakításával minden segítséget megad- mondta Kiss Péter. A kancelláriaminiszter a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (ICA) 1904-ben Budapesten megtartott hatodik kongresszusának ünnepi centenáriumi megemlékezésén kijelentette: az érdekképviseletek és a kormány részvételével megalakult szövetkezetpolitikai kollégium elkezdte az egységes új szövetkezeti törvény ledolgozását. MTI Népesedési tár Elkészült az internetes népesedési adattár, a NEP1NFO portálja- jelentették be a honlap bemutatása alkalmával. Olyan modern és korszerű portálról van szó, amely szeretné megismerhetővé tenni mindazokat az adatokat, amelyek a népesedéspolitika kapcsán fontosak lehetnek, mert azoknak, akik bármilyen módon is döntéshozók vagy érdeklődnek ez iránt a téma iránt, a teljes nyilvánosság biztosítása elengedhetetlen - mondta Szekeres Imre államtitkár, mti E-ország Május 1-jéig 2600 helyen alakít ki Magyarországon közösségi internet-hozzáférési lehetőséget az úgynevezett eMagyarország- pontokon az Informatikai és Hírközlési Minisztérium - közölte Kovács Kálmán. Az eMagyar- ország-pontoknak április 1-jétől külön közlekedési táblája is létezik, amelyek alá kiírják, hogy a táblától hány méterre található a legközelebbi közösségi internet-hozzáférési lehetőség- mondta a miniszter, mti
