Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-27 / 98. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ SZÉCSÉNY 2004. ÁPRILIS 27., KEDD Május elseje az Európai Unióhoz való csatlakozás napja A szécsényi emberek véleménye a csatlakozcLsról Május elsején hazánk teljes jogú tagként csatlakozik a fejlett demokratikus euró­pai országok családjához, az Európai Unióhoz. A történelmi sorfordulót megelőző napokban embereket kérdeztünk meg Szécsényben, hogy mit jelent számukra a csatlakozás, mit várnak ők ettől. DR. SERFOZONE DR. FÁBIÁN ERZSÉBET polgármester asszony:- Magyarország, azon - belül Nógrád megye és városunk számára is az Európai Unióhoz való csatlakozás a gazdasági és társadalmi felzárkózás esélyeit biztosítja. Sze­mély szerint meggyőződésem, hogy a ha­zánknak a világ egyik legerősebb közösségé­ben a helye. Felgyorsul hazánk fejlődése, szellemi, anyagi gyarapodása. Szécsény nem egy önálló sziget, szerves része ennek az'országnak, a fejlődést, a gyarapodást mi is élvezni fogjuk. Azt gondolom, hogy a vá­ros fejlesztése szempontjából pályázat útján olyan forrásokhoz juthatunk, amelyek eddig nem álltak a rendelkezésünkre, így Szécsény fejújítását, szépítését egy kicsit fel­gyorsítva tovább tudjuk folytatni. A pályáza­tok lehetősége kiszélesedik a vállalkozók előtt is. Munkahelyeket teremthetnek. Ha a vállalkozó gyarapodik, azzal Szécsény is gazdagabb lesz. Ki gondolta volna, mondjuk 20 évvel ez­előtt, hogy Pösténypusztánál a XXI. század elején az Ipolyon híd köü össze a két orszá­got? Ma ez elérhető közelségben van. A csat­lakozást követően eddig elválasztó határok szűnnek meg. Ennek gazdasági, kulturális, oktatási és egyéb előnyeit most még fel sem tudjuk fogni. Gondoljuk csak bele, hogy mit jelent az a szécsényieknek, hogy az Ipoly május 1-je után nem elválasztja a két partján élő embereket, hanem összeköü. A csatlakozás kemény feladatokat ró ránk. Nem csak abban, hogy önkormányza­ti rendeleteknek jogharmonizálni kell az Unióval. Sok mindent meg kell tanulni, pél­dául, európai uniós pályázatokat írni. Gon­dolkodásunkat is át kell alakítani. Több min­denben térségben kell gondolkodnunk. Május 1-jén a lehetőségek kapuja nyílik ki előttünk, magában véve ez már óriási dolog, de a lehetőségekkel nekünk kell élni. OKOSI NIKOLETT egye­temi hallgató:- Örülök a csatlakozás­nak, aminek igazán mi fi­atalok leszünk az élve­zői. Úgy érzem, hogy a lehetőség már most is motiválja a fiatalokat, az egyetemi, főiskolai hall­gatókat a nyelvtanulásra. Az egyetemen politológiát tanulok, s az el­múlt időszakban IAPSS azaz, a Nemzetközi Politológus Szervezet meghívására egy fél­évet töltöttem Dániában, ahová Európa szá­mos országából érkeztek fiatalok. Az előadá­sokat angolul hallgattuk, és az azt követő szemináriumon is angolul beszélgettünk. Ott éreztem igazán, hogy mit jelent majd számunkra a csatlakozás, amikor nyugod­tan mehetünk az egyik országból a másikba tanulni, munkát vállalni. Még jobban kitárul előttünk a világ azzal, hogy a határok nyíl­nak meg előttünk. A csatlakozás egy lehető­ség. Nekünk, fiataloknak nyelvtudással, szakmai ismeretekkel fel kell készülni, hogy élni tudjunk az Európai Unió nyújtotta lehe­tőségekkel. Befejezésül talán még annyit, Dániában velünk volt 15 román fiatal is. Lát­tam rajtuk, s a beszélgetés során is elmond­ták, hogy mennyire várják a csatlakozást, s egy kicsit irigyeltek minket, akik május 1-jé- től már teljes jogú tagjai leszünk a Európai Uniónak és élvezhetjük annak összes elő­nyeit. SÜMEGI FERENC me­zőgazdasági vállalkozó:- Arra törekedtem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásig a szá­momra szükséges erő- és munkagépeket beszerez­zem. Tisztában vagyok azzal, hogy a csatlakozás egy újabb komoly kihí­vást jelent a mezőgazdasági szakemberek számára, de azt is tudom, hogy aki arra idő­ben felkészült, azt nem érhet váratlan, kelle­metlen meglepetés. Kiegyensúlyozott szabályozó rendszert várok a csatlakozástól, hogy hosszú távon lehessen tervezni. Kialakíthassa az ember az egyéni, gazdasági stratégiáját. Mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság erősen időjá­rásfüggő, legalább a szabályozók adjanak hosszú távon egyfajta biztonságot. Remélhe­tően folyamatos pályázati rendszernek le­szünk a részesei. Ha támogatásban, értéke­sítésben, terméskultúrában, kiszámítható­ságban elérjük a nyugati országok színvona­lát, azt mondhatjuk, hogy elégedettek va­gyunk. Szeretném, ha még az én korosztá­lyom is élvezője lenne a csatlakozásnak. Most független attól, hogy különböző érzel­mek kavarodnak bennem, optimista vagyok és bizakodó. OLÁH RÓBERT vállal kozó, önkormányzati ta­nácsnok:- Örülök a csatlako­zásnak, úgy ítélem meg, hogy ez a magyar nép fontos történelmi lépése. Ugyanakkor mint vállal­kozó tele vagyok aggoda­lommal, nem tudjuk, hogy május 1-je után mi vár ránk. Úgy ér­zem, hogy nem vagyunk felkészülve, de re­mélem, hogy az új kihívásnak meg tudunk majd felelni. Előttem komoly gond, s gon­dolom, nem vagyok vele egyedül, az a kér­dés, hogy mi lesz a kisemberekkel, hogyan alakul majd a kereslet és kínálat aránya. Azt mondom, hogy most egy olyan fát ülte­tünk el, amelynek gyümölcsét a gyermeke­ink fogják leszedni és azt élvezni. Mint önkormányzati tanácsnok, aki a ro­ma kisebbség ügyeivel is foglalkozom, úgy érzem, hogy nekünk óriási hátrányt kell le­dolgozni. A romáknak is fel kell ismerniük a tanulás, a tudás, a szakismeret, a nyelvtanu­lás fontosságát, mert csak így tudnak boldo­gulni. Mi is felemelt fővel megyünk be az Euró­pai Unióba, s átérezzük a saját felelősségün­ket. KASZÁS JÁNOS nyu galmazott alezredes:- Én nem gondolom, hogy a csatlakozás az én életemet akár így, akár úgy nagymértékben megváltoztatja, hiszen, ha megérem, október 15-ét már 85 éves leszek. Nem hiszem, hogy a nyugdíjak rövid távon olyan mértékben emelkednének, hogy azt még én is érzékel­ném. Mi a feleségemmel nyugdíjból élünk, de nem panaszkodunk, beosztjuk úgy, hogy jusson is, maradjon is. Remélem, hogy a gyermekeimnek, unokáimnak jobb lesz. Tény, hogy a csatlakozás az egész or­szágot érinti, de igazi élvezői azért a fiata­lok lesznek, persze csak akkor, ha okosan élnek a felkínált lehetőségekkel. Egyet nem szabad elfelejteni, ahhoz, hogy az ország­nak, egyénnek jobb legyen, azért tennünk is kell valamit. Az a nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik most munkanélküliek. A csatlakozás utáni idő­szakban teremtődnek-e új munkahelyek. Én azt mondom, ha elérjük a jelenlegi nyu­gati életszínvonal 80-85 %-át, akkor azt mondhatjuk: megérte. És én abban bízok, hogy így lesz. FALUHELYI LÁSZLÓ vidékfejlesztési mene­dzser:- Az Európai Uniótól csak lehetőségeket ka­punk, hogy felzárkóz­zunk hozzájuk. Kistérségünk pályáz­hat a kohéziós és struk­turális alapok forrásaira. Én ezért drukkolok, hogy ki tudjuk-e használni a lehetősége­ket. Ha igen, akkor be tudjuk hozni lema­radásunkat a közepesen fejlett kistérségek­hez viszonyítva. Kemény erőpróba lesz versenyezni a fejlettebb, és gyakorlottabb Európai Uniós vállalkozásokkal, jó ötletek és sok munka kell. Amíg átvesszük az Eu­rópai Unió munkastí­lusát, gon­dolkodási módját, sok nehézsé­günk lesz, de meggyőződésem, hogy utána gyors fej­lődést fogunk elérni. Az én korosztályom remélem megteremti az alapját annak, hogy gyermekeink és uno­káink európai polgárként, európai szintű életet élhessenek. SZABÓ FERENCNÉ an­gol szakos tanárnő, a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola igaz­gatóhelyettese:.- Az Európai Unióhoz való csatlakozásra gon­dolva vegyes érzelmek töltenek el. Nyelvszakos tanárként és optimistaként mindenképpen nagyobb lehetőségeket várok, hogy tanítvá­nyaink, kollégáink kipróbálhassák magu­kat országhatárokon kívül is. Abban bí­zom, hogy diákjaink a nálunk megszerzett és a felsőoktatásban kiteljesedett tudásuk­kal, saját egyéniségüket hozzáadva megta­lálják majd a helyüket. Ugyanakkor aggó­dom értük, mert mint minden új dolog „kétélű”. Mindenesetre, itt az iskolában már jó ideje tudatosan készítjük fel tanítvá­nyainkat „a nagy kihívásra”. Ezek után az idegen nyelv tudás még jobban felértékelő­dik. Hiszen a megszerzett ismeretanyagot kell, hogy el tudja mondani idegen nyel­ven, illetve a felsőfokú tanulmányokban is szüksége lesz az idegen nyelven való be­szédre, értésre, gondolok itt például a szak- irodalmakra. Mi, pedagógusok az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán már javában ké­szülünk az újdonságokra. Az iskolai doku­mentációink átdolgozás alatt állnak. Ismer­kedünk és tréningezünk az új típusú érett­ségire. A megszokottról az újra való átállás­ra óriási energiát és munkát fordítunk. Ugyanakkor úgy érzem, nem áll rendelke­zésünkre elegendő idő különösen a kipró­bálásra. Tehát kétségek, aggodalmak, de remé­nyek és bizakodások is kavarognak a gon­dolataimban. Én is hiszem, hogy az új dol­gok legtöbb esetben előre viszik az ügyet. Fontosnak tartom, hogy mind magunkat, mind diákjainkat az állandó önfejlesztésre, önképzésre inspiráljuk. A mi szakmánkban kulcsfontosságú sikerélményhez való jutta­tás és jutás. Ha ezt sikerül ezek után is megvalósítani, akkor elmondhatjuk, hogy megérte. VARGA BÉLA cégveze tő, közéleti személy:- Nem lesz kolbász­ból a kerítés. Szerintem lesznek a csatlakozás­nak rövid távon nyerte­sei és lesznek kevésbé szerencsések. A nyerte­sek közé fognak tartozni a jogászok, ügyvédek, tanácsadók, pályázatírók, könyvelők, a ru­galmas önkormányzatok, amelyek jól tud­nak pályázni és megvan a megfelelő hátte­rük; s a közalkalmazottak és köztisztvise­lők (az utóbbi kettőnél már szükség is lesz erre).. Akinek nehézségei lesznek, a kis- és kö­zépvállalkozók, a mezőgazdaságból élők. Úgy érzem, hogy az utóbbiakban felké­szítése a kormányzat részéről nincs meg­oldva. A csatlakozást követően az első egy két évben hatalmas hátrányból indulnak az Uniós társaikhoz képest. Elég, ha csak arra a rengeteg minősítésre gondolok, amelyet be kell szerezniük, hiszen a legki­sebb hiány is súlyos szankciókhoz fog ve­zetni. Ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben mind ezek komoly kiadásokat jelente­nek a vállalkozóknak. Ebben a szférában markánsabb érdekképviseletre lenne szük­ség a felelősök részéről. Én úgy érzem, hogy a kormánynak nincs egy kiforrott stratégiája, ami a nehézségeken átsegítené az érdekelteket. Mindezek ellenére bíz­nunk kell, hiszen nincs más út mint előre, a két választás közül csak az Európai Uni­ós út a járható. SZENOGRÁDI FERENC __________A TÖRTÉNELEM NÉMA TANÚI_________ F elszabadulási emlékmű A könyvtár udvarának keleti irányú folytatásában, a Felszaba­dulás téren áll a felszabadulási emlékmű. Szécsénybe háromhe­tes ostrom után, 1944. december 28-án vonultak be a szovjet csa­patok. A község vezetői a felsza­badulás 25. évfordulóján, 1969. december 28-án a városháza előtti téren felavatták Vasas Kár­oly szobrászművész - a felsza­badulást szimbolizáló - vörös- rézlemezből készült női szobrát. Az alkotást 1976-ban, amikor a Rákóczi út szélesítésével, a buszmegállóhoz bejáró úttest építésével (a Tűztorony előtti szakasz) a városháza előtti park kisebb lett, a szobrot áthelyezték a Felszabadulás térre. Kandallószalon és -üzlet Új színfolttal gazdagodott Szécsény kereskedelmi pa­lettája. A Rákóczi út 68-ban, a volt húsüzlet helyén, Rákó- czi-emlékművel szemben megnyílt a kandallószalon és -üzlet. Pifka György az üzlet tulajdo­nosa, elmondta, hogy gázzal, villamos energiával és fával fűt­hető francia típusú kandallóikat hétéves garanciával árulják. A lakásberendezés szempontjából is szép, ízléses kandallók üze­meltetése gazdaságos. Az ener­giaveszteség csupán 10 %-os. Ezt a légöblítés, üvegkisugárzás és a burkolat hőleadása teszi le­hetővé. A kandallók kiegészítő fűtésre éppen úgy, mint teljes fűtésre használhatók. Típusoktól függően 160-tól 350 légköbméter teret lehet ve­lük kifűteni. A kandallók a meg­lévő lakásokba is beszerelhetők. Ezt a munkát az üzlet tulajdono­sa vállalja. A burkolólapok a rendelő igénye szerint márvány­ból, francia kövekből, mészkő­ből, gránitból készülnek. Az ügyfél igénye szerint egyéni ki­vitelezést is vállalnak. Az árakra vonatkozóan az üz­let vezetője azt mondta, hogy az függ a típusoktól, mérettől és a teljesítménytől. A legszebb házeleje Szécsény Város Önkormány­zata az idén is versenyt irt ki A legszebb házeleje cím elnyeré­sére. A versenyben részt vehet­nek Szécsényben, Ben- czúrfalván, Pösténypusztán ingatlan tulajdonnal rendelke­ző magánszemélyek, társas­házakban lakó családok. A versenyre külön nevezést nem kell benyújtani, mindenki a munkájával teljesíti a részvé­tel feltételeit. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró te­lepüléskép kialakításának előse­gítése, a hagyományos virág kultúra fejlesztése, kiteljesítése. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a versenyt a Műem­léki, Idegenforgalmi és Városfej­lesztési Bizottság bonyolítja le, s tesz javaslatot a képviselő-testü­letnek a díjak odaítélésre. A ver­seny elbírálása ez év szeptembe­rében lesz. Az eredményhirde­tésre és a díjak átadására októ­ber 23-án a városi ünnepségen kerül sor. A fő díj nettó 100 ezer forint. Ezen kívül második és harma­dik díj, valamint külön díjak át­adására is sor kerül._________■ Megyei elsők lettek A Hungaroton-Hang-Játék országos zenei műveltségi ver­senyének megyei döntőjén a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola szé­csényi tagozatának csoportja az első helyen végzett. Lévárdi Beáta tanárnő tanítványai Bur­gundi Dávid, Tőzsér Bálint, Pásztor Alma, Talpai Viktória, Varga Egon, Glózer Katalin, He­gedűs Réka, Sisa Attila mint megyei első helyezett csapat készülnek az ősszel sorra kerü­lő területi döntőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom