Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-23 / 95. szám

2004. ÁPRILIS 23., PÉNTEK Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Szakképzés kertépítésből PÁSZTÓ Egy év múlva kész a második ütem A városi képviselő-testület március 29-i ülésén döntött arról, hogy négy vállalkozó közül az Alterra Kft-t bízza meg a váro­si szennyvízberuházás második, ütemének kivitelezésével, így elindulhat a beruházás. A részletekről Sisák Imre, Pásztó város polgármestere beszélt lapunknak. A Környezetrendezési Köz­hasznú Komplex II. képzéssel párosult program elméleti vizs­gája (amelyet régebben tartottak meg) folytatásaként a pásztói strandfürdő területén hét önkor­mányzat - Pásztó, Kutasó, Bo­kor, Mátraszőlős, Cserhát- szentiván, Alsótold és Felsőtold - összefogásával megvalósult kistérségi program keretében 29 fő kertépítő betanított munkás képzés gyakorlati vizsgáját tar­Megoldódtak a pásztói pol­gárőrszervezet iroda-gondjai. Petiik Ödön, a szervezet vezető­je elmondta, hogy az alakuló közgyűlésükön a városi rendőr- kapitány ígéretet tett arra, hogy segítségükre lesz egy megfelelő hivatali helyiség megszerzésé­ben és berendezésében. Az ígé­retet tett követte, Juhász Gábor országgyűlési képviselő és Bod­rogi István rendőrkapitány köz­benjárására a volt földhivatal épületében önálló helyiségbe rendezkedhettek be. A helyiséggel kapcsolatos ki­adásokat a Pásztó és Körzete Bűnmegelőzési és Vagyonvédel­mi Alapítvány, a bútorozást pe­dig a városi rendőrkapitányság t tották a minap. Minden résztve­vő eredményes vizsgát tett. A képzés a Nógrád megyei TIT szervezésében valósult meg. Mi­vel a programban résztvevők kö­zel nyolcvan százaléka roma származású, hátrányos helyzetű munkanélküli volt a vizsgabi­zottság munkájában részt vett a pásztói cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke is. A program keretében legkö­zelebb május hónapban hét fő részére motorfűrész-kezelő OKJ-s képzést tartanak. ______■ v állalta magára. A szükséges fel­újítási munkálatokat és az ah­hoz szükséges anyagokat helyi vállalkozók biztosították. Petrik Ödön arról is szólt, hogy a szol­gálat ellátáshoz a legszüksége­sebb felszerelések beszerzésé­nek anyagi fedezetét szponzo­rok biztosították. A polgárőrök tudják, hogy ez az önzetlen segítség számukra előlegezett bizalom, amelyet ne­kik kemény munkával, helytál­lással kell megköszönni. Bizto­sítják a város polgárait arról, hogy a polgárőrök - mint eddig is - a jövőben még eredménye­sebben fogják az önként vállalt feladataikat ellátni, a város lakó­inak biztonságérzete erősítésé­vel. PÁSZTÓ- A beruházással egy hosszú fo­lyamat végére került pont - kezdte a honatya-polgármester. - A koráb­bi években két alkalommal is be­nyújtottuk a város teljes csatorna­hálózatának kiépítésére vonatkozó pályázatot. Először Pásztó egye­dül, majd azt követően hat környe­ző településsel egyetemben. Saj­nos a címzett támogatási igényün­ket mind a két alkalommal elutasí­tották. A címzett támogatással megvalósuló szennyvízberuházás esetében „bármilyen” nagyságren­dű fejlesztés elindulhat, viszont céltámogatás esetén csak az egy- milliárd forint alattiakat támogatja a Belügyminisztérium. így hát mi az elmúlt évben az egymilliárd fo­rint alatti célt jelöltük meg, konkré­tan 912 975 000 forint nagyság­renddel. A beruházási összköltség 40 százalékos fedezete elnyerésére nyújtottunk be céltámogatást. A tervezővel történt előzetes tárgya­lások során azt a javaslatot kaptuk, hogy lehetőség szerint egybefüggő területek maradjanak ki a város szennyvízberuházásából, amelyet egy a következő, harmadik ütem­ben tudunk majd megvalósítani, így most elmondhatjuk, hogy 1714 érdekeltségi egységre teljed ki ez a fejlesztés. Ez azt jelenti, hogy 1699 természetes személy, húsz jogi személy és 25 önkormányzati tu­lajdonú ingatlanra köthetjük be a szennyvízcsatorna-hálózat. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az 1714 érdekeltségi egységből 1548 tulajdonos nyilatkozott úgy: támo­gatja a beruházást. Magyarán a la- kástakarék-pénztárszerződést megköti az OTP-vel, vagy egy ösz- szegben befizeti az érdekeltségi hozzájárulást. A tulajdonosoknak több mint 88 százaléka döntött a beruházás támogatása mellett. Je­lenleg egy érdekeltségi egységre a hozzájárulás 223 621 forint, amely­ből 30 százalékot az állam támoga­tásként biztosít, így ténylegesen egy ingatlantulajdonosnak 149184 forintba kerül a beruházás, amit nyolc éven át lehet részletekben megfizetni. Itt rögtön szeretnék egy félreértést eloszlatni, illetve egy, a lakosság részről érkező kér­dést megválaszolni. Sokan azt kér­dezik, hogy ha náluk nem rögtön indul a beruházás, akkor miért kell már 2004. február elsejétől az OTP részére az 1554 forintos havi tör­lesztő részletet fizetni. Mindenki­nek tisztában kell lenni azzal, hogy ezt az összeget nyolc éven keresz­tül kell fizetni, és ebben van a 30 százalékos állami támogatás. Te­hát azon utcák lakóinak is, ahol el­sőként indul a munka, és ott is, ahol csak 2-3 hónap múlva. Ter­mészetesen mindenkinek ugyan­olyan nagyságrendű összegbe ke­rül a beruházás.- A város mely részeit érinti pontosan a mostani beruházás?- Már az előzőekben említet­tem, hogy március 29-én döntött a képviselőtestület, majd nyolc nap múlva, április hetedikén megkö­töttük az Alterra Kft-vel a szerző­dést. Szeretném jelezni, hogy a beruházás, amely 898 millió net­tó, illetve 1 122 500 forintos bruttó összegű fejlesztés, május 2-án in­dul. Ezen a napon tíz brigád fog hozzá a munkának a város tíz kü­lönböző részén, így a Vörösmarty, a Kishegy, a Szondy, az Esze Ta­más, a Szentlélek, a Kis, a Homok, az Orgona és a Táncsics úton. A beruházás 2005. május 2-án feje­ződik be, tehát egy év alatt a kivi­telező elvégzi ezt a feladatot, amely azt fogja eredményezni, hogy a város 80 százalékban csa­tornázottá válik. Említettem már, hogy a nettó 912 975 000 forint nagyságrendű beruházás állami támogatottsági része 72 százalé­kos. Céltámogatásként a beruhá­zás 40 százalékát 365 190 000 fo­rintot kaptuk meg. Vízügyi célelő­irányzatként 182 595 000 forintot, a területi kiegyenlítő keretből 31 701000 forintot, a környezetvédel­mi támogatásból 55 642 000 forin­tot, vízügyi támogatásból 4 550 000 forintot kaptunk, míg a regio­nális támogatás, térség és terület- fejlesztési célelőirányzatból mind­össze csak 18,5 millió forintot nyertünk el. Azt mindig kihangsú­lyozom, hogy a TTFC-ből az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács csak 18 500 000 forintot biztosított számunkra a 91,2 millió forintos igényünkhöz képest. Ha itt nagyobb támogatást nyertünk volna el, akkor a lakossá­gi és önkormányzati rész nem 28 százalékos, hanem'ennél alacso­nyabb mértékű lehetett volna. De azt gondolom, hogy ezzel nem kell foglalkozni, öriüjünk annak, hogy ez a beruházás ebben a ne­héz gazdasági helyzetben elindul­hatott Pásztó városában.- Milyen kellemetlenségekre le­het számítani a munkálatok so­rán?- Nyilvánvalóan sok olyan probléma lehet, ami a lakosságot zavarhatja, hiszen ez a beruházás kellemetlenségekkel is jár, mivel az utakat, járdákat fel fogják bon­tani. Azt kérem a város lakosságá­tól, hogy legyenek türelemmel a kivitelezővel szemben. A problé­mákat egyrészt az önkormányzat, másrészt a lebonyolító Márkus és Társa Bt. felé jelezzék.- Felmerülhet a kérdés, hogy a kivitelező milyen minőségben vég­zi majd el a munkát?- Akkor, amikor a képviselőtes­tület a kivitelezőt kijelölte a feladat megvalósítására, figyelembe vette hogy milyen referenciamunkák­kal rendelkezik. A lebonyolítónál is ezeket a szempontokat tartottuk szem előtt. Nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a kivitelező nagyon sok referenciamunkával rendelke­zik. Nógrád megyében különösen sok szennyvízberuházást hajtott végre. így Salgótarjánban és kör­nyékén, vagy a pásztói szennyvíz- tisztító beruházása esetében. A Márkus és Társa Bt., mint lebo­nyolító szintén sok feladatot haj­tott végre. Nagy tapasztalattal ren­delkező vízügyi szakmérnökök tartoznak a munkatársaik közé. Nagyon fontos számunkra és ta­nultunk az elmúlt évek hibáiból, hogy a beruházás után az utak, járdák helyreállítása milyen minő­ségben történik meg. Mi a kivitele­zőtől azt várjuk, hogy a beruhá­zást követően a helyreállítás első osztályú minőségben történjen meg. Azt is tudnunk kell azonban, hogy minden beruházásnál csak sávos helyreállítást lehet vállalni. Az önkormányzat - ahogy koráb­ban is ígértük - a saját pénzügyi forrásaihoz mérten, illetve állami támogatás elnyerésével mindent megtesz annak érdekében, hogy az utak és járdák kiépítésre kerül­jenek. A lakosság igényeit min­denkor figyelembe vesszük.- Mit nyerhet a város a beruhá­zással?- Örömmel nyugtázhatjuk: vég­re egy jelentős környezetvédelmi probléma megoldásának a küszö­béhez érkeztünk. Sok kellemet­lenségtől megmenekülünk és re­méljük megszűnik a szennyvíz közterületekre történő ürítése is. Úgy gondolom, hogy időzített bomba ketyegett az elmúlt évek­ben és most hamarosan megszű­nik e környezetvédelmi probléma.- Mikorra várható a város teljes csatornázottsága?- Mint ahogy előzetesen emlí­tettem, sajnos a város teljes csa­tornahálózata kiépítésére vonat­kozó címzett támogatási igényün­ket 2001-ben és 2002-ben is eluta­sították, ezért csak ütemezve tud­juk megvalósítani a csatornaháló­zat megépítését. A képviselőtestü­let javaslatomra március 29-i ülé­sén úgy döntött, hogy újabb céltá­mogatási pályázatot nyújt be a Belügyminisztériumhoz a harma­dik ütem kivitelezéséhez. Ez azt jelenti, hogy Pásztó belterületi la­kott részén teljes egészében csa­tornázottá válna. A szennyvízhá­lózat a Zagyván túli területen, Hasznoson, s a Régi vásártér utcá­ban is megépülne. A szennyvíz­csatorna-hálózat harmadik üteme nettó 410 461 000 forintot tesz ki, ennek bruttó értéke 513 076 000 forint. Sajnos azt állapíthattuk meg az elmúlt hetek történései kapcsán, hogy egyre inkább be­szűkülnek azok a kormányzati pénzügyi lehetőségek, amelyek egy csatornahálózat építésére cél- , illetve címzett támogatásként rendelkezésre állnak. Ezek közül egy példa a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanácsnál sem kör­nyezetvédelmi, sem vízügyi cél- előirányzatra nem lehet már pá­lyázni 2004-ben. A Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium sem tud saját forrásából a szenny­vízberuházások megvalósítására pénzügyi támogatást biztosítani. Mi azonban mindent megteszünk - remélhetőleg nyertes céltámoga­tási pályázat esetén -, hogy a pásztói szennyvíz-beruházás har­madik szakasza is megvalósul­hasson. Ez alapvető kötelezettsé­günk Pásztó város lakossága felé. A lakosságtól azt kérjük, hogy le­gyen türelemmel a kivitelezés so­rán és jelezzék az önkormányzat felé azokat a problémákat, ame­lyek a fejlesztés során jelentkez­nek, azért, hogy 2005. május 2-án közösen örülhessünk a megvaló­sulásnak. _________________ KEREKES LAJOS Ú j irodát kaptak a polgárőrök PÁSZTÓ 30U BAUMIT: magasabbra tették a mércét jm MB . Dr. Kaslik Gyula 2003. november 1-től vezeti a BAUMIT pásztói gyáregységét. Ezt megelőzően a cégen belül az ér­tékesítés, termékmenedzselés területén dolgozott. Az Eöt­vös Loránd Tudományegyetemen szerzett vegyészdiplo­mát, majd doktori fokozatot. A gyöngyösi származású fia­talember jelenleg naponta jár Budapestről pásztói munkahelyére. A BAU­MIT Kft. múltjáról és jelenéről a következőket mondja dr. Kaslik Gyula:- A pásztói volt a kft. első magyaror­szági telephelye, amit az akkori Koszig vállalattól 1991-ben megvásárolt. Ké­sőbb több telephellyel gazdagodott a Baumit magyaroszági érdekeltségi kö­re: Nyírteleken, Gánton, Dorogon vásárolt a cég üzemeket, amelyek közül a gántit időközben el is ad­ta, s idén kerül átadásra egy száraz- vakolatgyár a Miskolc melleti Alsózsolcán. Jelenleg a cég központ­ja Dorogon van, ott történik a száraz vakolat-gyártás egy nagy kapacitá sú, korszerű keverőüzemben Ez a gyártási folyamat ré­gebben Pásztón történt.- Jelenleg Pásztón milyen tevékenység fo­lyik?- Pásztón most a BAU MIT Kft. végső felületképző rétegeinek, a színes termékeknek a gyártása folyik: a Baumit Nemes Va­kolatok és Festékek 200 különféle szín­ben. Ez egyrészt jelenti az ásványi ne­mes vakolatok, tehát száraz mész és ce­mentkötésű termékeket és jelenti az úgynevezett nedves termékeket: három különböző kötőanyagú vakolatot és fes­téket (műgyanta, szilikát, illetve szil­ikon), ezentúl mozaik vakolatot és ter­mészetesen alapozót. A Baumit színvi­lágát az elegancia és az életközeliség jellemzi, ahogyan a szlogenünk mond­ja a „Baumit színek az élet színei”. Ter­melési volumenét tekintve a nedves ter­mékek valamivel meghaladják a száraz termékek gyártási mennyiségét. Működik még gyáregységünknél egy perlit duzzasztó üzem, ami a nyolcva­nas évek elején került rendszerbe állí­tásra és akkor volt az az időszak, ami­kor nagy kapacitással üzemelt. Napja­inkban csak az egyre szűkülő hazai zsákos felhasználást elégítjük ki, illetve szükség esetén a dorogi gyárunk részé­re készítünk duzzasztott perlitet.- Mennyi munkaerővel végzik a ter­melést?- Jelen pillanatban 52 fő dolgozik az üzemben. Amikor átvettem a gyáregy­ség irányítását még negyven fő körül volt a létszám. Eddig a gyártás, illetve ennek következtében a munkaerőigény szezonalitása miatt külső vállalkozó­val oldottuk meg az időszakos mun­kaerő gondokat. Úgy gondoltuk, hogy a minőség és megbízhatóság ér­dekében saját munkaerővel oldjuk meg a továbbiakban ezt a feladatot és így alakulhatott ki az 52 fős lét­szám, amelyből 44 fő fizikai dol­gozó és nyolc fő az adminisztratív területen dolgozó. A dolgozók a nedves üzemben három, a szárazter­mékeknél pedig két műszakban vég­zik a termelőmunkát. Fontosnak ítéljük meg, hogy a dolgo­zók ne csak dolgozni járjanak ide, ha­nem lehetőség szerint jól is érezzék itt magukat. Ezért átalakítottuk a szociális helyiséget, kialakítottunk egy étkezőt a megnövekedett létszámállományra és az új körülményekre tekintettel. Maga­sabbra tettük a mércét, a dolgozók munkájával szemben támasztott köve­telmények növekedtek, de ezzel párhu­Dr. Kaslik Gyula zamosan ösztönző elemeket vezettünk be a bérezésben a munka minősége és a termelékenység javítása érdekében.- Hamarosan új beruházásra is sor kerül itt Pásztón...- Ausztriában, a cég központjában folyamatos termékfejlesztés folyik. Idén Pásztón megépül egy 40 millió forintos beruházás a gyártási technológia kor­szerűsítésére, és a káros anyag kibocsá­tás további korlátozására.- A gyár a város intézményeivel mi­lyen kapcsolatot tart fenn?- Példaként említhetem, hogy a Gár­donyi Géza Általános Iskola felújításá­hoz biztosítottunk anyagot és a Dózsa György Általános Iskola felújításához is biztosítunk majd anyagot. Fontosnak érézzük a várossal és annak szervezeti­vel való jó kapcsolatot, együttműkö­dést. ___________________-_—_—_____ í gy kell helyesen kertészkedni - kép a vizsgáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom