Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-21 / 93. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 9 6 2004. ÁPRILIS 21., SZERDA P F : A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A Félelem Városáról A Félelem Városa több szempontból is más, mint az ország többi hasonló „nagyvárosa”; nézhetjük akár a munkanélküliség, a lakosságmegtartó erő, vagy az elszegényedés számait. Mégsem ezekről ejtenék szót, hiszen ezeket minden lakója saját bőrén tapasztalhatja nap mint nap. Abban a városban, ahol a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, szinte nincs olyan tá- gabb értelemben vett család, amelynek tagjai közül legalább egy fő ne annak alárendelten dolgozna. Ezért érthető hát, hogy mindenki kétszer is meggondolja, mielőtt felemeli szavát a városvezetés döntése ellen. Ezzel a városvezetés vissza is él. így lettünk mi a Félelem Városa. Azok, akik mégiscsak ki mernek állni vélt vagy valós igazukért, hamar áldozatul eshetnek a hivatal „packázásainak”, megtudhatják, mi a „rend” a városban. Jó példa erre egy véletlen- szerű adóellenőrzés, vagy egy viharos hirtelenséggel történő elbocsátás. Mindezek alapján a városban lakók három csoportját különböztethetjük meg: 1. egy igen kis réteg, a „megvásároltak”. 2. egy nagyobb, a „megfélemlítettek”. 3. a maradék (akik egyébként a többség), az egyszerű városlakók, akik az „úgysem tehetnek semmit” kategóriát alkotják. Úgy érzem, véleményemet akkor is el kell mondanom, ha illetékes helyeken - a már megszokott módon - süket fülekre talál. Ha nem tíz-egynéhány éve épülő demokráciáról beszélnénk, én elfogadnám a királyság intézményrendszerét (a történelemkönyvek említenek jó királyokat is!). A trónus itt történő felállításával azonban már nem biztos, hogy egyetértenék. Ezért is került sor a számtalan tiltakozásra, amelyek némelyike bizonyos körökben nem aratott osztatlan sikert. Sajnálatos tény, hogy az óvoda- és iskolabezárások kapcsán nagyobb visszhangot kap egy eldobott torta, mint több száz család sorsa! Ha valóban gondosan (szakértők által egy-két tanévre becsült idő alatt) előkészített és minden szempontból megalapozott döntést hoznak egy intézmény bezárása mellett, hogyan állhat elő az a felháborító helyzet, hogy egy általunk, szülők által több szempontból is legjobbnak ítélt és választott óvodába 2004. január elejétől járó gyermekünknek ugyanezen hónap végétől új helyet kell keresnünk? Mára már - a törvényesség határait súrolva, azt csak formaságnak tekintve - a városatyák csak legyintenek az alapvető erkölcsi és etikai felvetésekre. Mennyiben racionális az a döntés, amivel bezárunk egy gazdaságosan, az előírásoknak minden tekintetben megfelelő, és kiemelkedő szakmai színvonalon működtetett intézményt, majd épületét átadjuk egy veszteségesen működő, a városnak több tízmillió forintjába kerülő kft-nek? A többszáz éves szomszédos települések - hiv. településrész - iskoláinak megszüntetését, az intézmények épületének értékesítését (az elválás küszöbén) én, mint gyanúsított egyszerűen anyagyilkosságnak nevezném! Nagyon dicséretes a polgár- mester azon kijelentése, hogy egy vezetőnek néha olyan döntéseket is meg kell hoznia, amik nem mindenkinek nyerik el a tetszését. Ez azonban nem azt jelenti, hogy büszkén és tánto- ríthatatlanul kell kiállnia egy rossz döntés mellett! Az is normális dolog - ha nem is mindenkinek természetes -, hogy az ember (főleg egy közösség által megválasztott vezető!) döntéseiért vállalja a felelősséget. De - meglátásom szerint - a különböző elismerések, juttatások és jutalmazások odaítélése nem a felelősségre vonás fogalmát takarják. A városlakók bizonyos döntésekkel szembeni ellenérzését nem lehet figyelmen kívül hagyni! Mindezeket mérlegelve én önként - ha nem is dalolva - polgármesteri megbízatásom lejárta előtt lemondanék további tevékenységem gyakorlásáról, elkerülve ezzel a köz utálatának kivívását. Köszönettel: TOMKA ISTVÁN Csőstül jött a baj... Tisztább Bátonyterenyét! Bátonyterenye Város Önkormányzata környezetünk szebbé tétele érdekében közös takarításra hív mindenkit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Turizmus Rt. által meghirdetett Tiszta Magyarországért környezetszépítő verseny keretében. Időpont: 2004. április 24. (szombat) 13.00 óra. Helyszínek: Nagybátony, Mátra lakótelep, Kisterenye, Jászai úti iskola környéke. Mindenkit várunk, akik a környezetükért tenni szeretnének. BÁTONYTERENYE ÖNKORMÁNYZATA Röviddel ezelőtt, pontosan március 19-én férjem rövid betegség után 72 éves korában elhunyt. Hirtelen jött halála nagyon megviselt. Az ő betegségéhez kapcsolódik e rövid, kellemetlen történet. Mint már említetem férjem betegeskedet. A háziorvos először otthon kezelte, s mivel állapota rosszabbodott, bekerült a pásztói Margit kórházba. Állapota súlyosbodott, majd hirtelen elhunyt. Mikor visszakaptam a dolgait, a pénztárcájában korábban otthagyott 2000 forint már nem volt meg. Mindketten rokkant nyugdíjasok voltunk, kevéske nyugdíjunkat kellett beosztani. Férjem hirtelen halála váratlanul ért mind anyagilag, mind érzelmileg. Nehezen nyugszik az ilyenbe az ember bele, s fájdalmamat tetézte ez az esemény. Szomorú, hogy egyáltalán ilyen megtörténhet, hogy egy szegény idős, beteg embert meglopjanak. ____________________HÉNYELJÓZSEFNÉ Csécse V éget ért egy fejezet Szeretném felidézni régi és közelmúltbeli emlékeimet, amelyek egy népszerű vendéglátó egységhez kötődnek. 1964. április 4-én Salgótarján Fő terén megnyílt az akkori idők egyik legmodernebb és egyik legszebb szállodája, amely építészetileg és a vendéglátás területén is Salgótarján és Nógrád megye jelképévé vált. Nincs olyan salgótarjáni képeslap akár régi, akár új, amelyiken ne lenne látható ez a hétemeletes épület, amely a városlakók egyik kedvenc szórakozóhelye volt, amit úgy hívnak: Karancs Szálló. Óriási esemény volt megnyitása akkor a város és a megye életében, mert az addigi két vendéglátás-profilú cég, a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat és a Salgótarján és Vidéke Áfész mellé belépett az országos hálózattal rendelkező és európai színvonalnak is megfelelő HungarHotels szállodalánc. A Karancs Szállón kívül még két népszerű egységet nyitottak: a Kis Karancsot (ma patika) és a város legszebb lakótelepén a Tajga Teázót (ma kocsma) . Az előbbi mindig friss, gyors melegétellel és sokféle hidegkonyhai termékkel várta vendégeit, míg a Tajga Teázóban az orosz ételkülönlegességek mellett az orosz folklórt idéző berendezések, dekorációk, és az egyik sarokba beállított hatalmas kitömött szibériai barnamedve volt csábító. De térjünk vissza a Karancs Szállóhoz. A nyitás alkalmával és után 160 szakember és kisegítő kereste a vendégek kegyeit és szorgoskodott a házban. Ebben a gasztrocentrumban volt melegkonyha modern berendezéssel és kiválóan felkészült szakembergárdával, külön hidegkonyhai részleggel és cukrászüzemmel. Gyönyörű, 200 főt befogadni képes étterem, zsúr- és flambírkocsi, ezüst jegesvödör állvánnyal és minden, akkor még ritka - ma már természetes - eszközzel és berendezéssel. Az illusztris vendégek fogadására a félemeleten 50 fős mozaikterem Csohány Kálmán pásztói születésű művész csodálatos mozaikképével, 100 főt befogadó éjszakai bár tükrökkel, csillogó bárpulttal, kényelmes plüss fotelokkal, hangulatvilágítással és három-négy tagú tánczenekarral, szintén Csohány Kálmán az egyik oldalfalat takaró mozaikkockáival. Ezen a falon az érdekes figurák mellett szellemes szövegek is voltak olvashatók (például: „Kicsiny még a mi húgunk, nincsen neki melle” - ugye emlékeznek?). A szálloda hét emeleten 84, a kor ízlésének megfelelően berendezett panorámás szoba volt, csodálatos recepcióval és szuvenírbolttal, amely a palócföld népi motívumaival díszített ajándékokat árusított. Ehhez a házhoz nagyon sok idelátogató és itt élő vendégnek máig kitörölhetetlen emléke fűződik. De máig felejthetetlen emlékek, anekdoták forognak az akkor ott dolgozó kollégák között is, amelyek felidézése elkerülhetetlen, ha találkoznak. Ebben a házban megtalálta a szórakozását aki jóízűt akart vacsorázni, akik társas összejövetelen vett részt, ebben a házban rendeztek miniszteri fogadásokat és helyszínt biztosított államközi egyezmény aláírásának is. De kipihenhette fáradalmait a a messziről idelátogató is, szerelmek szövődtek az éjszakai bárban, amely szerelmekből máig tartó házasságokat is ismerünk. A félemeleten hetente meghirdetett „Öt órai tea” keretén belül a városban népszerű beat együttesek - mint a Floo Boys, Liverpool, Hat-Man, Pallava - biztosították a fiatalok szórakozását. Itt csodálkozhattunk rá több alkalommal például a hazai rockélet egyik fenegyereke, Henning Róbert (Rudi) fenomenális, virtuóz gitárjátékára is. Ebben természetesen nagy részük volt azoknak a jól felkészült szakembereknek, akik a vendégek előtt és a háttérben dolgoztak. Olyan máig nevezetes vendéglátósok alkották a meghatározó törzsgárdát, mint aki a legendás nagy méretű Karancs étlapot készítette, Elek István séf úr, vagy később Kovács András séf úr, Koós Sándor mesterszakács konyhafőnök, vagy az étteremben máig nagy tiszteletnek örvendő pincérgárda: Papszász János, Gordos László (Bikás), Botos Hilda, Bisteiné Márti, Molnár Béla és akik sajnos már nincsenek közöttünk: Bistei István, Kakuk Zoltán és Verebélyi Tibor. De nem lehet kihagyni a már nyitásnál is ott lévő Gyurcsik Istvánt, Szűcs Istvánt és Begyik Istvánt, aki később sok éven keresztül igazgatta a házat és ha a pincérek „elúsztak”, nem átallotta kézbe venni a hangedlit, s beállt a „placcra” dolgozni. Az étteremnél maradva meg kell említeni azokat a nagyhírű cigány prímásokat is, akiknek a muzsikája elvitte jó hírüket szerte az országban és az országhatárokon kívül is. Ilyen volt Szikszai Horváth Lajos, Horváth Zsuzsa, Botos András és Gabora Károly zenekara. A betérő vendéget a recepción Kormos Erzsébet fogadta, aki nem csak hozzáértésével, felkészültségével, de küllemével is hozzájárult ahhoz, hogy a vendég már a belépés pillanatától jól érezze magát. Az éjszakai bárban is kiváló zenészek, zenekarok dolgoztak, mint a Rózsahegyi Ferenc, Dicki, a Bolo trio, Botos Lajos (Loló), Tóth László, Demkó Gyula, vagy Parándi Nándi zenekara. De muzsikált itt zenekarával a már Európa-hírű jazz gitáros, a salgótarjáni Snétberger Ferenc is. Az épület még áll. Ez év április 4-én lett volna 40 éves, de sajnos mint vendéglátó egység már nem érte meg e jeles évfordulót. Azok, akik ismerték és szerették, az ott szerzett sok-sok élmény már csak emlék marad. Örök szép emlék. ____________________________________________GABORA ATTILA mesterfelszolgáló, egy nem „karancsos"pincér Első kézből a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmát foglalkoztató kérdésekről A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Nógrád megyei Szervezetének elnöksége az európai uniós csatlakozás küszöbén fontos céljának tekinti a kamara tagjainak informálását, tájékoztatását. Szeretnék erősíteni a kamara szolgáltató jellegét is, annak érdekében, hogy a befizetett tagdíjakból minél többet tudjanak visszaforgatni, hasznosítani a tagság érdekében - hangsúlyozta Czene Gál Elemér, az SZVM- SZK Nógrád megyei Szervezetének elnöke és Gordos Tibor titkár, a munkatársunkkal folytatott beszélgetésen. Szakmai berkekben közismert, hogy a személy-, vagyonvédelmi és magán- nyomozói tevékenység szabályairól, a szakmai kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott 24/1998. (VI. 09.) számú BM rendelet, továbbá a korábbi „fegyvertörvény” helyett új jogszabályok kodifikálása, elfogadása van napirenden. Megyénkben a személy- és vagyonvédelemben, valamint a magán- nyomozásban közel 2500 ember dolgozik, akiket rendkívül érzékenyen érintenek a tervezett változások. A már kidolgozott, szerkesztett törvényi koncepció újraszabályozza a polgári biztonságvédelmi tevékenység, valamint a hivatásszerűen végzett információgyűjtés, magánnyomozás szabályait, feltételeit, kiemelten szól a gazdasági és foglalkoztatási összeférhetetlenségi szabályokról, az ún. „láncszerződésekről” az alvállalkozók közreműködéséről, a szerződésen belüli és kívüli károk megtérítéséről, az igazolványok és a rendőrhatósági engedélyek cseréjéről, megújításáról, továbbá az ún. „profilkényszer” megszüntetéséről is stb. Az európai uniós csatlakozásból adódó jogharmonizációs kötelezettségek, az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai, a változó világ kihívásai, a fegyverekről, lőszerekről és lőterekről szóló új jogszabály megalkotását is szükségessé tették. A jogszabály-tervezet részletesen meghatározza a hatósági engedélyezésre, a fegyverek, lőszerek megszerzésére, tartására, tárolására, szállítására, átadására, valamint a fegyverek gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, továbbá a lőterekre és nem utolsó sorban a fegyverek használatára vonatkozó szabályokat. A kamara 2004. április 23-án (pénteken) a KRF Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Salgótarján, Alkotmány út 9/A. szám alatti földszinti helyiségében szakmai napot tart, ahol tagjaink első kézből kaphatnak aktuális, jövőbe mutató információkat. A szakmai napra megnyert előadók ugyanis meghatározó szerepet játszottak az új jogszabályok előkészítésében, kodifikálásában. Nagy érdeklődésre tarthat számot a megyei rendőr-főkapitány úr tájékoztatója is. Czene Gál Elemér és Gordos Tibor külön kérte munkatársunkat, hogy a több ezer érintett személyre tekintettel a programot tegyük közzé, amelynek az alábbiakban teszünk eleget. A SZAKMAI NAP PROGRAMJA 09.00 - 09.05 Megnyitó Czene Gál Elemér, az SZVM- SZK megyei elnöke 09.05 - 09.45 Közrend, közbiztonság, terrorfenyegetettség Nógrád megyében az európai uniós csatlakozás küszöbén. Tájékoztató Dr. Havasi Zoltán dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány 09.45 - 10.45 Kihívások előtt a vagyonvédelmi, magánnyomozói piac szereplői. Tájékoztató és konzultáció. Dr. Szövényi György, az SZVM- SZK FEB elnöke 10.45 - 11.00 Szünet. Sajtótájékoztató. 11.00 - 12.00 Első kézből az új polgári biztonságvédelmi törvény koncepciójáról, hatásairól. Tájékoztató és konzultáció. Dr. Borai Ákos, Belügyminisztérium 12.00 - 13.00 Első kézből az új fegyverjogszabály koncepciójáról, hatásairól. Tájékoztató és konzultáció. Dr. Ring Béla, Belügyminisztérium A tartalmas program, a meghívott előadók ismeretében várják a társas vállalkozások vezetőinek, munkatársainak, az egyéni vállalkozóknak, vala- miht az alkalmazottként dolgozó szakembereknek, továbbá a témák után érdeklődő más személyeknek - megrendelőknek, illetve jövendőbeli kamarai tagoknak - a megjelenését is. A részvétel természetesen díjtalan. Czene Gál Elemér és Gordos Tibor örömmel számoltak be arról is, hogy a közelmúltban együttműködési megállapodást kötöttek a Nógrádi Média Kiadói Kft-vel. Mindketten úgy vélik, hogy az együttműködési megállapodásban rejlő lehetőségek kiaknázása hatékonyan szolgálja a tagság tájékoztatását, informálását, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakma tekintélyének védelmét, erősítését, az e területeken dolgozók szakmai érdekképviseletének, a közrend, a közbiztonság, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozását. A Nógrádi Média Kiadói Kft. az együttműködési megálla'podás keretében vállalta, hogy-a Nógrád Megyei Hírlapban a kamarával kapcsolatos közérdekű események publikálásával, cikkek megjelentetésével segítik az SZVMSZK Nógrád megyei Szervezetének munkáját. A lap munkatársai rendszeresen kapcsolatot tartanak a kamara tisztség- viselőivel, tagjaival és elősegítik a kamara kommunikációs és marketing munkájának javítását. PR
