Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-21 / 93. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 9 6 2004. ÁPRILIS 21., SZERDA P F : A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A Félelem Városáról A Félelem Városa több szem­pontból is más, mint az ország többi hasonló „nagyvárosa”; nézhetjük akár a munkanélküli­ség, a lakosságmegtartó erő, vagy az elszegényedés számait. Mégsem ezekről ejtenék szót, hiszen ezeket minden lakója sa­ját bőrén tapasztalhatja nap mint nap. Abban a városban, ahol a leg­nagyobb munkáltató az önkor­mányzat, szinte nincs olyan tá- gabb értelemben vett család, amelynek tagjai közül legalább egy fő ne annak alárendelten dolgozna. Ezért érthető hát, hogy min­denki kétszer is meggondolja, mielőtt felemeli szavát a vá­rosvezetés döntése ellen. Ez­zel a városvezetés vissza is él. így lettünk mi a Félelem Vá­rosa. Azok, akik mégiscsak ki mer­nek állni vélt vagy valós igazu­kért, hamar áldozatul eshetnek a hivatal „packázásainak”, meg­tudhatják, mi a „rend” a város­ban. Jó példa erre egy véletlen- szerű adóellenőrzés, vagy egy viharos hirtelenséggel történő elbocsátás. Mindezek alapján a városban lakók három csoportját külön­böztethetjük meg: 1. egy igen kis réteg, a „meg­vásároltak”. 2. egy nagyobb, a „megfé­lemlítettek”. 3. a maradék (akik egyéb­ként a többség), az egyszerű vá­roslakók, akik az „úgysem te­hetnek semmit” kategóriát al­kotják. Úgy érzem, véleményemet akkor is el kell mondanom, ha illetékes helyeken - a már meg­szokott módon - süket fülekre talál. Ha nem tíz-egynéhány éve épülő demokráciáról beszél­nénk, én elfogadnám a királyság intézményrendszerét (a történe­lemkönyvek említenek jó kirá­lyokat is!). A trónus itt történő felállításával azonban már nem biztos, hogy egyetértenék. Ezért is került sor a számtalan tiltako­zásra, amelyek némelyike bizo­nyos körökben nem aratott osz­tatlan sikert. Sajnálatos tény, hogy az óvoda- és iskolabezárá­sok kapcsán nagyobb visszhan­got kap egy eldobott torta, mint több száz család sorsa! Ha valóban gondosan (szak­értők által egy-két tanévre be­csült idő alatt) előkészített és minden szempontból megala­pozott döntést hoznak egy in­tézmény bezárása mellett, ho­gyan állhat elő az a felháborító helyzet, hogy egy általunk, szü­lők által több szempontból is legjobbnak ítélt és választott óvodába 2004. január elejétől járó gyermekünknek ugyan­ezen hónap végétől új helyet kell keresnünk? Mára már - a törvényesség határait súrolva, azt csak forma­ságnak tekintve - a városatyák csak legyintenek az alapvető er­kölcsi és etikai felvetésekre. Mennyiben racionális az a döntés, amivel bezárunk egy gazdaságosan, az előírásoknak minden tekintetben megfelelő, és kiemelkedő szakmai színvo­nalon működtetett intézményt, majd épületét átadjuk egy vesz­teségesen működő, a városnak több tízmillió forintjába kerülő kft-nek? A többszáz éves szomszédos települések - hiv. településrész - iskoláinak megszüntetését, az intézmények épületének értéke­sítését (az elválás küszöbén) én, mint gyanúsított egyszerűen anyagyilkosságnak nevezném! Nagyon dicséretes a polgár- mester azon kijelentése, hogy egy vezetőnek néha olyan dön­téseket is meg kell hoznia, amik nem mindenkinek nyerik el a tetszését. Ez azonban nem azt jelenti, hogy büszkén és tánto- ríthatatlanul kell kiállnia egy rossz döntés mellett! Az is normális dolog - ha nem is mindenkinek természetes -, hogy az ember (főleg egy közös­ség által megválasztott vezető!) döntéseiért vállalja a felelőssé­get. De - meglátásom szerint - a különböző elismerések, juttatá­sok és jutalmazások odaítélése nem a felelősségre vonás fogal­mát takarják. A városlakók bizonyos dön­tésekkel szembeni ellenérzését nem lehet figyelmen kívül hagyni! Mindezeket mérlegelve én önként - ha nem is dalolva - polgármesteri megbízatásom lejárta előtt lemondanék továb­bi tevékenységem gyakorlásá­ról, elkerülve ezzel a köz utála­tának kivívását. Köszönettel: TOMKA ISTVÁN Csőstül jött a baj... Tisztább Bátonyterenyét! Bátonyterenye Város Önkor­mányzata környezetünk szebbé tétele érdekében közös takarítás­ra hív mindenkit a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Turizmus Rt. által meghirdetett Tiszta Magyaror­szágért környezetszépítő ver­seny keretében. Időpont: 2004. április 24. (szombat) 13.00 óra. Helyszínek: Nagybátony, Mát­ra lakótelep, Kisterenye, Jászai úti iskola környéke. Mindenkit várunk, akik a kör­nyezetükért tenni szeretnének. BÁTONYTERENYE ÖNKORMÁNYZATA Röviddel ezelőtt, pontosan március 19-én férjem rövid be­tegség után 72 éves korában el­hunyt. Hirtelen jött halála na­gyon megviselt. Az ő betegsé­géhez kapcsolódik e rövid, kel­lemetlen történet. Mint már említetem férjem betegeskedet. A háziorvos elő­ször otthon kezelte, s mivel ál­lapota rosszabbodott, beke­rült a pásztói Margit kórház­ba. Állapota súlyosbodott, majd hirtelen elhunyt. Mikor visszakaptam a dolgait, a pénztárcájában korábban ott­hagyott 2000 forint már nem volt meg. Mindketten rokkant nyugdíja­sok voltunk, kevéske nyugdíjun­kat kellett beosztani. Férjem hir­telen halála váratlanul ért mind anyagilag, mind érzelmileg. Nehezen nyugszik az ilyen­be az ember bele, s fájdalma­mat tetézte ez az esemény. Szo­morú, hogy egyáltalán ilyen megtörténhet, hogy egy sze­gény idős, beteg embert meg­lopjanak. ____________________HÉNYELJÓZSEFNÉ Csécse V éget ért egy fejezet Szeretném felidézni régi és közelmúltbeli emlé­keimet, amelyek egy népszerű vendéglátó egység­hez kötődnek. 1964. április 4-én Salgótarján Fő terén megnyílt az akkori idők egyik legmodernebb és egyik leg­szebb szállodája, amely építészetileg és a vendég­látás területén is Salgótarján és Nógrád megye jel­képévé vált. Nincs olyan salgótarjáni képeslap akár régi, akár új, amelyiken ne lenne látható ez a hétemeletes épület, amely a városlakók egyik ked­venc szórakozóhelye volt, amit úgy hívnak: Karancs Szálló. Óriási esemény volt megnyitása akkor a vá­ros és a megye életében, mert az addigi két vendéglátás-profilú cég, a Nógrád Megyei Ven­déglátó Vállalat és a Salgótarján és Vidéke Áfész mellé belépett az országos hálózattal rendelkező és európai színvonalnak is megfe­lelő HungarHotels szállodalánc. A Karancs Szállón kívül még két népszerű egységet nyi­tottak: a Kis Karancsot (ma patika) és a város legszebb lakótelepén a Tajga Teázót (ma kocs­ma) . Az előbbi mindig friss, gyors melegétellel és sokféle hidegkonyhai termékkel várta ven­dégeit, míg a Tajga Teázóban az orosz ételkü­lönlegességek mellett az orosz folklórt idéző berendezések, dekorációk, és az egyik sarok­ba beállított hatalmas kitömött szibériai bar­namedve volt csábító. De térjünk vissza a Karancs Szállóhoz. A nyitás alkalmával és után 160 szakember és ki­segítő kereste a vendégek kegyeit és szorgos­kodott a házban. Ebben a gasztrocentrumban volt melegkonyha modern berendezéssel és kiválóan felkészült szakembergárdával, külön hidegkonyhai részleggel és cukrászüzemmel. Gyönyörű, 200 főt befogadni képes étterem, zsúr- és flambírkocsi, ezüst jegesvödör áll­vánnyal és minden, akkor még ritka - ma már természetes - eszközzel és berendezéssel. Az illusztris vendégek fogadására a félemeleten 50 fős mozaikterem Csohány Kálmán pásztói szü­letésű művész csodálatos mozaikképével, 100 főt befogadó éjszakai bár tükrökkel, csillogó bárpult­tal, kényelmes plüss fotelokkal, hangulatvilágítás­sal és három-négy tagú tánczenekarral, szintén Csohány Kálmán az egyik oldalfalat takaró moza­ikkockáival. Ezen a falon az érdekes figurák mel­lett szellemes szövegek is voltak olvashatók (pél­dául: „Kicsiny még a mi húgunk, nincsen neki melle” - ugye emlékeznek?). A szálloda hét emeleten 84, a kor ízlésének megfelelően berendezett panorámás szoba volt, csodálatos recepcióval és szuvenírbolttal, amely a palócföld népi motívumaival díszített ajándékokat árusított. Ehhez a házhoz nagyon sok idelátogató és itt élő vendégnek máig kitörölhetetlen emléke fűző­dik. De máig felejthetetlen emlékek, anekdoták fo­rognak az akkor ott dolgozó kollégák között is, amelyek felidézése elkerülhetetlen, ha találkoz­nak. Ebben a házban megtalálta a szórakozását aki jóízűt akart vacsorázni, akik társas összejövetelen vett részt, ebben a házban rendeztek miniszteri fo­gadásokat és helyszínt biztosított államközi egyez­mény aláírásának is. De kipihenhette fáradalmait a a messziről idelátogató is, szerelmek szövődtek az éjszakai bárban, amely szerelmekből máig tartó házasságokat is ismerünk. A félemeleten hetente meghirdetett „Öt órai tea” keretén belül a városban népszerű beat együttesek - mint a Floo Boys, Liverpool, Hat-Man, Pallava - biztosították a fiatalok szórakozását. Itt csodálkoz­hattunk rá több alkalommal például a hazai rock­élet egyik fenegyereke, Henning Róbert (Rudi) fe­nomenális, virtuóz gitárjátékára is. Ebben természetesen nagy részük volt azoknak a jól felkészült szakembereknek, akik a vendégek előtt és a háttérben dolgoztak. Olyan máig neveze­tes vendéglátósok alkották a meghatározó törzs­gárdát, mint aki a legendás nagy méretű Karancs étlapot készítette, Elek István séf úr, vagy később Kovács András séf úr, Koós Sándor mesterszakács konyhafőnök, vagy az étteremben máig nagy tisz­teletnek örvendő pincérgárda: Papszász János, Gordos László (Bikás), Botos Hilda, Bisteiné Már­ti, Molnár Béla és akik sajnos már nincsenek kö­zöttünk: Bistei István, Kakuk Zoltán és Verebélyi Tibor. De nem lehet kihagyni a már nyitásnál is ott lévő Gyurcsik Istvánt, Szűcs Istvánt és Begyik Ist­vánt, aki később sok éven keresztül igazgatta a há­zat és ha a pincérek „elúsztak”, nem átallotta kéz­be venni a hangedlit, s beállt a „placcra” dolgozni. Az étteremnél maradva meg kell említeni azo­kat a nagyhírű cigány prímásokat is, akiknek a muzsikája elvitte jó hírüket szerte az országban és az országhatárokon kívül is. Ilyen volt Szikszai Horváth Lajos, Horváth Zsuzsa, Botos András és Gabora Károly zenekara. A betérő vendéget a recepción Kormos Erzsébet fogadta, aki nem csak hozzáértésével, felkészült­ségével, de küllemével is hozzájárult ahhoz, hogy a vendég már a belépés pillanatától jól érezze ma­gát. Az éjszakai bárban is kiváló zenészek, zenekar­ok dolgoztak, mint a Rózsahegyi Ferenc, Dicki, a Bolo trio, Botos Lajos (Loló), Tóth László, Demkó Gyula, vagy Parándi Nándi zenekara. De muzsi­kált itt zenekarával a már Európa-hírű jazz gitáros, a salgótarjáni Snétberger Ferenc is. Az épület még áll. Ez év április 4-én lett volna 40 éves, de sajnos mint vendéglátó egység már nem érte meg e jeles évfordulót. Azok, akik ismerték és szerették, az ott szerzett sok-sok élmény már csak emlék marad. Örök szép emlék. ____________________________________________GABORA ATTILA mesterfelszolgáló, egy nem „karancsos"pincér Első kézből a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmát foglalkoztató kérdésekről A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Nógrád megyei Szervezetének elnöksége az európai uniós csatlakozás küszöbén fontos céljának tekinti a kamara tagjainak informálását, tájékoztatását. Szeretnék erősíteni a kamara szolgáltató jellegét is, annak érdekében, hogy a befizetett tagdíjakból minél többet tudjanak visszaforgatni, hasz­nosítani a tagság érdekében - hangsúlyozta Czene Gál Elemér, az SZVM- SZK Nógrád megyei Szervezetének elnöke és Gordos Tibor titkár, a mun­katársunkkal folytatott beszélgetésen. Szakmai berkekben közismert, hogy a személy-, vagyonvédelmi és magán- nyomozói tevékenység szabályairól, a szakmai kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény, valamint az e törvény végre­hajtására kiadott 24/1998. (VI. 09.) szá­mú BM rendelet, továbbá a korábbi „fegyvertörvény” helyett új jogszabály­ok kodifikálása, elfogadása van napi­renden. Megyénkben a személy- és va­gyonvédelemben, valamint a magán- nyomozásban közel 2500 ember dolgo­zik, akiket rendkívül érzékenyen érinte­nek a tervezett változások. A már kidolgozott, szerkesztett tör­vényi koncepció újraszabályozza a pol­gári biztonságvédelmi tevékenység, va­lamint a hivatásszerűen végzett infor­mációgyűjtés, magánnyomozás szabá­lyait, feltételeit, kiemelten szól a gazda­sági és foglalkoztatási összeférhetetlen­ségi szabályokról, az ún. „láncszerző­désekről” az alvállalkozók közreműkö­déséről, a szerződésen belüli és kívüli károk megtérítéséről, az igazolványok és a rendőrhatósági engedélyek cseréjé­ről, megújításáról, továbbá az ún. „pro­filkényszer” megszüntetéséről is stb. Az európai uniós csatlakozásból adódó jogharmonizációs kötelezettsé­gek, az elmúlt évek gyakorlati tapaszta­latai, a változó világ kihívásai, a fegyve­rekről, lőszerekről és lőterekről szóló új jogszabály megalkotását is szükségessé tették. A jogszabály-tervezet részlete­sen meghatározza a hatósági engedé­lyezésre, a fegyverek, lőszerek meg­szerzésére, tartására, tárolására, szállí­tására, átadására, valamint a fegyverek gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, továbbá a lőterekre és nem utolsó sorban a fegyverek hasz­nálatára vonatkozó szabályokat. A kamara 2004. április 23-án (pénte­ken) a KRF Közép-Magyarországi Regio­nális Fejlesztési Rt. Salgótarján, Alkot­mány út 9/A. szám alatti földszinti helyi­ségében szakmai napot tart, ahol tagjaink első kézből kaphatnak aktuális, jövőbe mutató információkat. A szakmai napra megnyert előadók ugyanis meghatározó szerepet játszottak az új jogszabályok előkészítésében, kodifikálásában. Nagy érdeklődésre tarthat számot a megyei rendőr-főkapitány úr tájékoztatója is. Czene Gál Elemér és Gordos Tibor külön kérte munkatársunkat, hogy a több ezer érintett személyre tekintettel a programot tegyük közzé, amelynek az alábbiakban teszünk eleget. A SZAKMAI NAP PROGRAMJA 09.00 - 09.05 Megnyitó Czene Gál Elemér, az SZVM- SZK megyei elnöke 09.05 - 09.45 Közrend, közbiztonság, terrorfenyegetettség Nógrád megyében az európai uniós csatlakozás küszöbén. Tájékoztató Dr. Havasi Zoltán dandártábor­nok, megyei rendőrfőkapitány 09.45 - 10.45 Kihívások előtt a vagyon­védelmi, magánnyomozói pi­ac szereplői. Tájékoztató és konzultáció. Dr. Szövényi György, az SZVM- SZK FEB elnöke 10.45 - 11.00 Szünet. Sajtótájékoztató. 11.00 - 12.00 Első kézből az új polgári biztonságvédelmi törvény koncepciójáról, hatásairól. Tájékoztató és konzultáció. Dr. Borai Ákos, Belügyminisz­térium 12.00 - 13.00 Első kézből az új fegyver­jogszabály koncepciójáról, hatásairól. Tájékoztató és konzultáció. Dr. Ring Béla, Belügyminiszté­rium A tartalmas program, a meghívott előadók ismeretében várják a társas vál­lalkozások vezetőinek, munkatársai­nak, az egyéni vállalkozóknak, vala- miht az alkalmazottként dolgozó szak­embereknek, továbbá a témák után ér­deklődő más személyeknek - megren­delőknek, illetve jövendőbeli kamarai tagoknak - a megjelenését is. A részvé­tel természetesen díjtalan. Czene Gál Elemér és Gordos Tibor örömmel számoltak be arról is, hogy a közelmúltban együttműködési megálla­podást kötöttek a Nógrádi Média Kiadói Kft-vel. Mindketten úgy vélik, hogy az együttműködési megállapodásban rejlő lehetőségek kiaknázása hatékonyan szolgálja a tagság tájékoztatását, infor­málását, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakma tekintélyének védelmét, erősítését, az e területeken dolgozók szakmai érdekképviseletének, a közrend, a közbiztonság, a bűnmeg­előzés hatékonyságának fokozását. A Nógrádi Média Kiadói Kft. az együttműködési megálla'podás kereté­ben vállalta, hogy-a Nógrád Megyei Hír­lapban a kamarával kapcsolatos közér­dekű események publikálásával, cikkek megjelentetésével segítik az SZVMSZK Nógrád megyei Szervezetének munká­ját. A lap munkatársai rendszeresen kapcsolatot tartanak a kamara tisztség- viselőivel, tagjaival és elősegítik a ka­mara kommunikációs és marketing munkájának javítását. PR

Next

/
Oldalképek
Tartalom