Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-17 / 90. szám

L L ^Színházi esték >■£18 Akárcsak a legeseké­ig) lyebb tehetségű és mi­'N nimális jártasságú színházi emberek is ké­pesek bizonyos szövegköny­vekből jó előadást produkálni. Vannak ugyanis olyan művek, amelyeket - ahogy mondani szokás - nehéz elrontani. Sarkadi Imre 1961-ben, halála évében írott „Elveszett paradi- csom’-a ezek közül való, mert az emberi élet legszebb érzését, legnagyobb titkát, a szerelmet a maga tiszta formájában emeli piedesztálra. Olyan sajátos szi­tuációt teremt köréje, amelyben az olvasónak, nézőnek nincs más „dolga”, mint együttérezni a főhősökkel, s mélyen sajnálni, hogy őszinte érzelmeik,külső” okok miatt nem teljesedhetnek ki. Az ilyen részvétre mindig éhes a lélek... Ez persze csak egyik lehetséges - mondhatni kissé felületes meg­közelítésű - értelmezése Sarkadi drámájának. Ő, mint a huszadik század közepi magyar irodalom nagy reményű és tragikus végű képviselője, ennél sokkal többet írt bele ifj. Sebők Zoltán agysebész és távoli rokona, Mira találkozásának történetébe, s az apa, a mindkettő­jük által szeretett id. Sebők Zoltán alakjába, egymáshoz való viszo­nyukba. Akárcsak az összetartozó „Bolond és szömyeteg”-ben, az „Oszlopos Simeon”-ban, vagy a „Gyávábban, itt is az etikai dilem­mák dominálnak, nagy hangsúlyt kap egy önsorsrontó személyiség, mintegy az ötvenes évek traumái Szerelem, életre-halálra után nehezen magára találó értel­miségi magatartás reprezentánsa­ként. A fiatalabbik Sebők orvos­ként sikeresen építi ugyan karrier­jét, magánéletében azonban alig több mint harmincéves kora elle­nére túlságosan is sokat tapasztalt, már-már kiégett, cinikus ember. Egy, számára korántsem fontos kapcsolata okozza vesztét is: aktu­ális szeretője rábeszéli, hogy vegye el tőle férje magzatát. A küret azonban a páciens életé­be kerül. Zoltán tudván, hogy tiltott műtétet, mű­hibát követett el, néhány napra hazautazik apjá­hoz, hogy elbúcsúzzék tőle. Akkor még nem tisztázta, hogy miként dönt: vállalja-e tettének jogi következményeit, vagy inkább elmenekül az életből, a felelősségre vonás elől. Szilaj, sza­badsághoz, sőt szaba­dossághoz kötött termé­szete az utóbbi megol­dáshoz közelíti, mindad­dig, amíg apjánál meg nem ismeri a kolozsvári egyetemistát, az építész­nek készülő tizenkilenc éves Mirát. A lány bája, rajongó lénye magával ragadja, azonmód bele­szeret és ráébreszti: az ő hiánya jelenti számára az igazi veszteséget. „Ezért a lányért éltem volna...” - mondja apjá­nak a darab végén, aid a lehető legbölcsebben válaszol: „Próbáld meg.” Az éppen 75. szü­letésnapját Mira „közreműködésé­vel" ünneplő idős Sebők humán műveltségű, görög-latin szakos ta­nár, de nyugdíjazását követően ter­mészettudományos stúdiumokba, kutatásokba kezd, növényekkel kí­sérletezik, méhészkedik, barkács- kodik. A magasröptű intellektus és a kétkezi munka ilyen szintű társu­lása azonban nemcsak szokatlan, hanem eléggé valószerűtlen, élet­idegen is, amit bizony éppúgy szo­kás felróni Sarkadinak, mint a sze­relmespár meseszerű, váratlan, szinte deus ex machina módjára bekövetkező egymásra találását. Mira utal is rá, hogy ő „boszor- kánykodta” apja házához éppen ez idő tájt a jó hírű doktort. A né­zők azonban általában „megbo­csátják” e romantikus vonást, sőt talán éppen ezért szeretik évtize­dek óta a rendre elővett „Elveszett paradicsom”-ot. Az viszont, hogy e már-már klasszikus dráma élménye sokak­ban él korábbi színházi előadások vagy televíziós közvetítések révén - az egyik legutóbbi változatot 1989-ben mutatta be a Nemzeti Színház Kállai Ferenc, Cserhalmi György és Malek Andrea főszerep­lésével - bizony eléggé megnehe­zíti a mindenkori színpadra állítok dolgát. Mint minden ismert darab esetében fennáll az összehasonlít- gatás lehetősége, s ez igaztalanul befolyásolhatja a ráhangolódás, a befogadás folyamatát. Pedig az adott előadást az alapműhöz lehet csak viszonyítani, s mindig „itt és most” kell minősíteni. A mindösz- sze néhány éves múltú Turay Ida Színtársulat a korábbiakban is kor­rekt, igényes produkciókkal tette le névjegyét Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban. E Sarkadi-művel sem okozott csaló­dást. Hű maradt az író mondandó­jához, nem aktualizált minden­áron, de korszerű, jó ritmusú, ugyanakkor túlzásoktól mentes in­terpretációját adta. Ez elsősorban a rendező, Koltai János érdeme, aki - az eredetiben jelzett szoba­belsőtől már hagyományosan el­térően - egy idülisztikus vidéki otthon verandáján és udvarán lát­tatja a cselekményt. Jó ötlete a ló­cák és asztalok, mint bejárható tárgyak bevonása a játékba. Koltai önmagára is osztott szerepet: visszafogottan, emberi értékeit hangsúlyozván jeleníti meg id. Se­bők Zoltánt. Bubik István ugyan­csak hitelesen formálja meg a vib­ráló, a világra haragvó, de szeretni is képes, kétségek közt gyötrődő Zoltánt. Neki még azt is el lehet hinni, hogy vérző, fájdalmas kéz­zel is vadul veri a „tam-tam”-ot, hogy kidobolja bánatát, megold­hatatlan feszültségeit. Kellemes meglepetés Haumann Petra érett játéka Mira szerepében. Figye­lemre méltó az az érzelmi fejlő­déstörténet, amely során az áb­rándos, cserfes, kedves kislányból órák alatt változik vonzó, szerel­mét tudatosan vállaló nővé. A szerző eleve háttérszerepet szánt Mira apjának és a házvezető Zsó­fi néninek. Cs. Németh Lajos és Tóth Judit játéka ennek megfele­lően értékelendő. A durvasággal, thrillerrel, hor­rorral, öldökléssel teli való vilá­gunkban, jelenkorunk sokszínű, az alternatív, kísérletező színhá­zat előszeretettel preferáló mű­vészeti életében üdítő kivételnek hat - minden valószínűtlensége ellenére - az ilyen, lélekbe mar­koló, erkölcsi állásfoglalásra késztető, katartikus hatású da­rab, illetve előadás. E drámatí­pus soha nem mehet ki a divat­ból, szükségünk van - kell, hogy legyen! - a tükörre, az önma­gunkkal való szembenézésre. El­lenkező esetben érzelmi életünk fokozatosan sivárrá válhat, a végletekig kiüresedhet, s hovato­vább emberi mivoltunk is ve­szélybe kerülhet... CSONGRÁDY BÉLA Mira (Haumann Petra) kedvessége először id. Sebők Zoltánt (Kottái János) hódította meg Hét Végi Ügyeletek Orvosi készenlét Salgótarján: A hét végi ügye­leti ellátás péntek 16 órától hét­fő reggel 8 óráig tart. A központi ügyelet (felnőtt és gyermek), Ady Endre út 3. szám alatt, a volt bőr- és nemibeteg- gondozó épületében lévő egész­ségügyi létesítményben van. Tel.: 32/410-853. Az anyatejgyűjtő állomáson - szintén az Ady Endre út 3. szám alatt - a fenti napokon reggel 8-9 óra között veszik át a tejet. Balassagyarmat: Rákóczi fe­jedelem út 66. szám alatt, szin­tén a fenti időkben lesz az ügye­leti ellátás. Telefon: 06-35/301- 621. Bátonyterenye, Rétság: az alábbi helyeken tartanak ügye­leti ellátást, péntek 16 órától hétfő reggel 7.30 óráig.- Bátonyterenyén: az Ózdi út 60. szám alatti rendelőben, tele­fon: 06-32/353-344;- Rétságon: a József Attila út 13. szám alatti rendelőben, tele­fon: 06-35/350-561. Szécsény: a Rákóczi út 113. sz. alatt lesz a fenti napokon ügyelet. Telefon: 06-32/370-432. Pásztó: a gondozóházban, a Hársfa utca 1. szám alatt (a ren­delőintézet mögötti Semmelwe­is utcai bejáratnál) lesz házior­vosi ügyeleti ellátás a fenti na­pokon. Telefon: 06-32/561-020, vagy 06-32/561 -000/2191 -es mellék. Lelkisegély-telefonszolgá­lat: Salgótarjáni körzet: 06- 32/311-600. (Este 18 órától reg­gel 6 óráig ingyenes!) Balassagyarmati körzetben: a 06-80/505-502-es ingyenes kör­zeti hívószámon. Gyógyszertárak nyitva tartása Hét végi ügyeletet - a fenti napokon - az alábbi gyógyszer- tárak tartanak megyénkben: Salgótarjánban a Kossuth út 2. szám alatti Szent Anna patika. Balassagyarmaton a Rákó­czi út 51. szám alatti Szent György gyógyszertár; Bátonyterenyén a Kiste- renye, Vasút út 5. szám alatti Kastélykert patika; Pásztón a Semmelweis út 9. szám alatti Gyógyír patika; Szécsényben a Rákóczi út 94. szám alatti Szent Jób gyógy­szertár ügyel. Rútságon nincs ügyelet, a sürgős segítségre szoruló bete­geket Balassagyarmat és Vác patikái látják el a hét végén gyógyszerrel. Állatorvosi ügyeletek A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének magán-állatorvosi (betegbejelen­tés) ügyeleti szolgálatának idő­tartama péntek (vagy az ünnep­nap előtti munkanap) 14 órától hétfő (vagy az ünnepnapot köve­tő nap) reggel 6 óráig tart. Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet (B.-gyarmat, Szécsény, Szügy, Rimóc, Terény székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Hegedűs Szilárd Ba­lassagyarmat, Jópalócok út 45., tel./mobil: 06-35/313-341, 06- 30/307-6390; Rétsági ügyeleti körzet (Rétság, Romhány, Diósjenő, E)ejtár, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Dobos Attila Rétság, Börzsönyi út 33., tel./mobil.: 06-35/350-140, 06- 30/9581-175; Salgótarjáni ügyeleti körzet (Salgótarján, Cered, Litke, Karancslapujtő, Bátonyterenye, Mátraterenye székhelyű állatorvo­si működési terület): dr. Juhász Béla Karancskeszi, Fő út 42., tel./mobil: 06-32/450-052, 06- 20/2149-255; Pásztói ügyeled körzet (Pász­tó, Kálló, Alsótold, Ecseg, Palotás, Márkháza székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Brenda Pé­ter Márkháza, Rákóczi út 70., tel./mobil.: 06-32/390-003, 06- 20/230-6554. A Nógrád Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszerellenőrző Ál­lomás hatósági állatorvosi ügyele­té a hét végén (szombat-vasárnap) az alábbiak szerint alakul: Rétság és környékén (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagy­oroszi, Érsekvadkert, Drégely-pa- lánk és környéke): dr. Mácsik László Érsekvadkert, Petőfi út 12., tel./mobil: 06-35/3404)15; Balassagyarmat, Szécsény és környékén (Szanda, Érsekvad­kert, Terény, Magyamándor, Őrhalom, Varsány, Rimóc, Endrefalva) : dr. Érsek Ervin Balas­sagyarmat, Óváros tér 22., tel: 06- 30/949-8676; Salgótarján és környékén (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátra­terenye, Kazár és környéke): dr. Mag Gyula Salgótarján, Kővár út 4., tel./mobil: 32/421-307, 06- 20/936-2008; Pásztó, Palotás és környékén (Pásztó Kálló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és környéke): dr. Baboss Csongor Kálló, Kossuth út. 4L, tel./mobil: 06-32/477-033. _______ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES___________ Á prilis 10-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Értein Giziké, szőkíteni, mint az olajat!” Szerencsés nyer­tesünk: Bocsa Árpád Pásztó, Kinizsi P. u. 9. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb április 23-ig juttassák el szerkesztőségünk címére. Válságán 8) Sebők Zoltán (Buták István), a staes agysebész élete __________________________________FOTÓiP. TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom