Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-14 / 87. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. ÁPRILIS 14., SZERDA A kultúra helyzete Bátonyterenyén Helyzetben van-e a kultúra? Általában, vagy konkrétan, mondjuk, városunkban. Akkor, amikor a témával kapcsolat­ban többnyire ironikus, vagy éppen megkeseredett minősí­tésekkel, a lemondó kézlegyintést illusztráló, optimistának nem nevezhető megfogalmazásokkal, egy bizonyos korosz­tálynál a „jótékony hatású” nosztalgiázással találkozha­tunk. Amikor a tágabb környezet, a „valóság” kultúrát dur­ván támadó, nem csak a lelket, de a kultúra működtetéséhez szükséges anyagi feltételeket is tönkretevő hatásával kell együtt élnünk Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár A helyzet, mint olyan, kétség­telenül nehéz, de van, s nem re­ménytelen, ennek igazolásául szolgáljon e rövid interjú. Szeberényiné Érdi Éva gyakorlati­lag harminc éve áll a település közművelődésének szolgálatá­ban. Végigélve mindenfajta köz- igazgatási és szakmai átszerve­zést, összevonást, dolgozva vala­mennyi jogelőd intézménynél, könyvtárosként, népművelőként, igazgatóhelyettesként, igazgató­ként. Jelenlegi beosztását 2002. február 1-jétől tölti be.- Három évtized. Összehasonlí­taná röviden a pályakezdés idősza­kát a mai viszonyokkal?- A 70-es években jól bevált for­mája volt az intézmények műkö­désének, amelyek megfelelő tarta­lommal is párosultak, mindenek­Szeberényiné Érdi Éva előtt a korosztályokhoz kapcsoló­dó művelődési lehetőségekkel, gondoljunk csak az ifjúságiklub- mozgalomra, az ifjúsági szerveze­tek szerepére, a fiatalok szocializá­ciós igényére. A rendszerváltással megszűntek helyére nem kerültek a fiatalok háttértámogatásául szol­gáló lehetőségek, túlpolitizálódtak a dolgok. Teljesen mások lettek az igények, a társadalom teljes atomi­zálódásával megmaradt ugyan a korosztályi tevékenység, s az or­szágosan is jellemző módon a 90- es évek elejétől felerősödött a nyugdíjasok szerepe, gyakorlatilag a 60-as, 70« évek fiataljai találha­tóak a rendkívül aktív nyugdíjas­klubjainkban. Teljesen mások az anyagi körülmények is. Akkor a fenntartó a tartalmi tevékenységre próbált pénzt előteremteni, a la­kosság zsebében is több pénz volt, gondoljunk csak anra, hogy Euró­pában is irigylésre méltó családi könyvtárak alakultak ki ekkor nemcsak a szocialista irodalom, vagy a kevésbé értékes irodalom területéről, hanem szinte fillére­kért juthattunk értékes klassziku­sokhoz. Sokat gondolkodom azon, mit ronthatott el a mi korosz­tályunk, van-e szerepünk abban, hogy a bizonytalan élet- és világ- szemlélettel rendelkező mai ka­masz nem tudja feldolgozni a kö­rülötte zajló életet?-Van válasza erre a kérdésre?- Inkább a megoldásról, a to­vábblépésről beszélnék. Amit munkánkban elsősorban a kiscso­portos és rétegtevékenységben lá­tok. A közművelődés sokféleségé­nek megjelenési területei az emlí­tett rétegtevékenységen túl az olva­sás, a szórakozás, a hasznos idő­töltés, az informálódás igénye, a feltöltődés helyszínéül szolgáló szerep, egy pezsgő, helyes érték- központú tevékenység keretéül, te­rületeként kell, hogy szolgáljanak. Ezzel segíthetjük a város önmagá­ra találását, az egyre élhetőbb, jobb, boldogabb település megva­lósítását.- Ismert a város meglehetősen különös településszerkezete, a ko­rábban önálló településrészek önálló művelődési intézményekkel is rendelkeztek. Milyen a jelenlegi intézményi struktúra?- Rendkívül bonyolult. Tevé­kenységi körök szerint közművelő­dési, könyvtári és kiállítási (múze­umi L: tájház, kastély) feladatokat kell megoldani. Mindezek helyszí­nei Kisterenyén a Kastélykerti Mű­velődési Ház és Könyvtár, a nagy- bátonyi településrészen az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár, illetve a Petőfi Művelő­dési Ház. Minden intézmény őrzi a maga sajátos hagyományait. Pél­dául az Ádyban a bányászhagyo- mány-őrzésen és a kiállítási tevé­kenységen, Kisterenyén a kiscso­portos művelődési tevékenységen van a hangsúly (Kastélykerti Tár­salgó, nyugdíjasklub), valamint a folklór életben tartásán. A műkö­dés feltételrendszere is kétoldalú, nagy-nagy különbségekkel. Gon­doljunk akár a megközelíthetőség­re, például a kastélykerti intéz­mény esetében, nem beszélve az épület állagáról. így itt elsősorban a csodálatos park adta lehetősége­ket kihasználva főleg a szabadtéri programokra koncentrálunk. Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár jobb megközelíthetősé­gén túl a felújítása során a közmű­velődési igények maximális figye­lembevételére került sor, a jó akusztikájú nagyterem, kiál­lítóterem oktatóhelyiségek, konfe­renciaterem, zeneterem szinte mindenféle közösségi tevékenység helyszínéül szolgálhat (Az újbóli felújítás-ráfordítás szükségessége itt is kopogtat). Kisterenyén öt fő, Nagybátonyban összesen tizenkét fő látja el az állandó feladatokat, ezen túlmenően tiszteletdíjasok is segítik munkánkat, valamint a közmunkások ideirányításával is kapunk segítséget- Néhány jellemző a tartalmi munkáról?- Anyagi lehetőségek, lakossági igények, ezek függvényében zajlik tevékenységünk. Csoportjaink száma 14, tevékenységük változa­tos és sokszínű: amatőr művészeti tevékenység, kötetlen klubélet, korosztályi és érdeklődési réteg­csoport stb. Az előbb már említet­teken túl: pl. palóc népdalkor, jóga- torna, kismamaklub, színjátszók, ifjúsági csoportok stb. Új, pluszfel­adatot hozott - munkaidőben is - a netklub lehetősége. Pályázaton nyervén 22 millió Ft értékben 6 számítógépet működtetünk heti 40 órában. Ugyancsak új a kastély felújításával, az id. Szabó István al­kotásaiból rendezett állandó kiállí­tással kapcsolatos feladatunk, va­lamint a tájházhoz kötődő tenniva­ló, amiben nagy segítségünkre vannak a kisterenyei nyugdíjasklu- bosok, különösen vezetőjük, Sán­dor Imrémé. Továbbá sorolhatom: meseszínház, pódiumestek, mozi­előadások, kiállítások, állami és társadalmi ünnepek rendezése, az önkormányzat által szervezett ün­nepségek lebonyolítása. Utóbbiak közül a kultúra napja, majális, csa­ládi hét vége, kistérségi Ki mit tud?, elszármazottak találkozója, bányásznap, fúvószenekari talál­kozó, városnap, mindenki kará­csonya stb., amelyek már egyrészt hagyományokkal bírók, másrészt rendkívül népszerűek, s látogatot­tak. A könyvtári munka magán vi­seli a kor sajátosságaiból fakadó jellemzőket, nevezetesen: a beirat­kozottak számán túl lényegesen többen használják könyvtárain­kat, hiszen az egész családnak visznek olvasnivalót. Természete­sen nagyon sok a közvetlenül nem a kifejezetten közművelődési tevé­kenységhez kapcsolódó mun­kánk, úgy is fogalmazhatnák: he­lyet adunk mindenkinek, az intéz­mény mindenkié! PL: Fay-napok, irodalomórák, de jöhetnek a ga­lambászok stb.-Jövő, tervek?- Fontosnak tartom megtalálni azokat az forrásokat, amelyek se­gítik a tartalmi tevékenységet. (Anyagi forrásokra gondolok, szponzorokra, vállalkozásokra, bevételes rendezvényekre, pl. családi ünnepekre való helyiség­kiadás, esküvő, ballagás, akár az oly divatossá váló bálok stb.) A következőkben elkészülő köz- művelődési terv fontos kritériu­ma, hogy megvalósuljon a kistér­ség felé nyitás. (Erre nagyon jó példa a kistérségi Ki mit tud? sike­re, vagy az amatőr képzőművé­szek kiállítása.) Tervezünk úgy­nevezett gyermekheteket, ame­lyek a kistérségi Ki mit tud?-dal kezdődnének, s a gyermeknap­pal zárulnának. Szavalóverseny, roma művészeti fesztivál kistér­ségi döntője, megannyi lehetőség a szándék megvalósítására. To­vábbá a nagy rendezvények lebo­nyolítása, amelyek turisztikai je­lentőséggel bírnak, vagy nemzet­közi vonatkozásai vannak, mint pl. a fúvószenekari találkozó. Több pályázat van beadva, az utóbbi találkozó ürügyén, az hitemet fejlesztése érdekébe, a kiscsoportos közművelődési te­vékenység eredményesebb mű­ködéséért többek között. S hát, a számomra létkérdés: az ifjúság megszólítása, olyan bázis kialakí­tása, ami később alapul szolgál­hat az egészséges életmódra ne­velés területétől kezdve minden­féle művelődési tevékenység ki- szélesítéséig. Minden település- rész intézményében, építve jól bevált kapcsolatrendszerünkre, s minden, a kultúrát, a művelődést szívügyének tekintő városlakó (vagy itt dolgozó) jó szándékú se­gítő közreműködésére. ______________________ B átonyterenye kisterenyei városrészében működik az 1962-ben alapított Váci Mi­hály Gimnázium. Ebből az intézményből több olyan személy került ki, akik a mé­diában, a gazdasági vagy a politikai életben ismertté váltak, illetve széles körű, tartalmas nemzetközi kap­csolatokkal is rendelkezik a középiskola. Az intézmény igazgatójával, Oravecz Lászlóval beszélgettünk az iskola életéről, aki 1969-ben Szegeden, a József Attila Tudo­mányegyetemen szerzett mate­matika-ábrázológeometria sza­kos tanári diplomát és a nagy- bátonyi gimnáziumban kezdett tanítani. 1973-ban a nagy- bátonyi és kisterenyei gimnázi­um összevonását követően ke­rült Kisterenyére, azóta is itt ta­nít. 1983-tól igazgatóhelyettes, majd 1991-től igazgatója az in­tézménynek. . - Tekintsük át az iskola törté­netét.- Intézményünkben az 1962/63-as tanévben alakult meg egy 12 évfolyamos iskola, melyben két gimnáziumi osz­tály indult. Kezdetben a tan­testület közös volt az általá­nos iskolával. 1965-ben a me­gyei tanács megépíttetett egy nyolc tantermes gimnáziumot és ott egy új tantestület ala­kult meg. 1983 karácsonyán az akkor már jó hírű, ám névtelen gim­názium felvette Váci Mihály költő nevét. Két év múlva az is­kola melletti parkban felavat­tuk a névadó költő mellszobrát, Negyvennégy év tükrében Oravecz László igazgató Orosz Péter szobrászművész alkotását.- Az évek során szervezetileg müyen változások voltak?- Az egyik nagyon komoly szervezeti változást jelentette, hogy 1993-ban a Művelődési Minisztérium elfogadta a tantes­tületünk által kidolgozott hat évfolyamos gimnáziumi tanter­vet és engedélyezte az osztály indítását, így a következő tanév­ben gimnáziumunk négy és hat évfolyamos szerkezetűre módo­sult. A későbbiekben a hat évfo­lyamos osztályok tanulói na­gyon eredményesen szerepeltek a különböző tanulmányi verse­nyeken, fizika, matematika, an­gol és német nyelv tantárgyak­ból. Sokan tettek sikeres nyelv­vizsgát és a művészeti nevelés oktatása is magas szinten folyt két művész tanárunk Radics Ist­ván és Ivitz László személyé­ben. Többen érettségiztek rajz és műalkotások elemzéséből.- A bevezetőben szó esett ar­ról, hogy több itt érettségiző diák vált híressé a közéletben Kik ők?- Elég hosszú annak a listája, néhányat közülük Kotroczó Róbert történelem-angol sza­kos tanár, az RTL Klub hírigaz­gatója, Somorai László mate­matika-kémia szakos tanár, a Szerencsejáték Rt. kommuni­kációs igazgatója, dr. Bercsényi Lajos, a Szent Lázár Megyei Kórház főigazgató-főorvosa, Bányai Mónika orosz- történelem-japán szakos tanár, a Károlyi Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője, dr. Kaiser Ferenc hadtörténész, Kazinczi Károly, a Kossuth Rá­dió főszerkesztője. A helyiek közül itt érettségizett Vanya Gábor, Bátonyterenye polgár- mestere, dr. Nagy Károly, Bátonyterenye rendőrkapitá­nya, Száméi Erika, a Kossuth Lajos Általános Iskola tanára is.- Az iskola mindig rendelke­zett kiemelkedően kiváló peda­gógusokkal is.- Az előbbiekben már emlí­tettem Radics István, Ivitz Lász­ló és Tóth Norbertné nevét, meg kell említeni még Kovács Tibor biológia, dr. Medgyesi Jánosné, dr. Molnár Olga magyar-német- francia-finnugor nyelvből dok­torált - nyelvtanár nevét.- A kiemelkedő tanulók mel­lett vannak olyan diákok is, akik kevésbé érnek el jó ered­ményt.- Iskolánknak a betöltött funkciója alapján a jó tanulók felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés mellett, a gyengébb tanulókat az érettségi megszer­zéséhez segítse. Célunk, hogy ne hagyjunk elkallódni egyetlen tanulónkat sem.- Minden kö­zépiskolában megemlékeznek a névadóról. Itt ez hogyan törté­nik?- A mi isko­lánkban, min­den év decembe­rében tartjuk a Váci-napok ren­dezvénysoroza­tát, benne a sza­lagavató ünnep­séget, szavaló­versenyeket, ta­nulmányi verse­nyeket és külön­böző sportverse­nyeket.- A diákok a Duna Televízió nyelvi versenyén is részt vesznek.- A Váci Mi­hály Gimnázi­umban már hosszú évek óta működik a ma­gyar nyelvi kör, melynek élhar­cosa, alapítója iskolánk nyugalmazott magyar tanára, Tóth Norbertné volt. Je­lenleg Oravecz Lászlóné magyar szakos tanár irányításával él to­vább a kör. A nyelvművelés té­makörében a Duna Televízióban egy vetélkedősorozat keretében egy állandó csapattal mérkőzik meg egy-egy középiskola és az ott szerzett pontok alapján, a tanév végén derül ki, hogy me­lyik iskola volt a legeredménye­sebb. Ebben a vetélkedősorozat­ban a Váci Mihály Gimnázium csapata is részt vesz, jelenleg a mi iskolánk áll az első helyen. Mindemellett számos nyelvi ver­senyen eredményesen szerepel­nek tanulóink.- Az is divat a középiskolák­ban, hogy a kiváló tanulmányi eredményt elért diákokat elisme­résben részesítik. A Váci Mihály Gimnáziumban ez, hogyan tör­ténik?- Két ilyen elismerési forma van iskolánkban, a „Váci-díj”, amelyet a minden évben kitű­nő bizonyítványt elért tanulók kapnak, és a „Váci-jelvény”, amely a jeles bizonyítványért és jó közösségi eredményekért jár. Az előbbit 1987-ben, az utóbbit 1998-ban alapította is­kolánk.- Nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik a gimnázium.- Iskolánk régóta törekszik nemzetközi kapcsolatokra. Kezdetben szlovák iskolákkal voltak szórványos kapcsola­tunk. 1997-től rendelkezünk nemzetközi kapcsolatokkal. Egy rotherhami, diákcsoportos látogatást követően hoztuk lét­re a Comenius 1 elnevezésű is­kolai együttműködést az Euró­pai Unió Socrates programja keretében egy angol, egy né­met, egy szicíliai olasz és a mi részvételünkkel. Azóta ez a kapcsolat egy francia iskolával bővült, és a közelmúltban Svédországban megkezdtük egy svéd középiskolával a kap­csolat kiépítését. KEREKES LAJOS Az iskola névadója, Váci Mihály mellszobra az épület előtt _________________________________________________FOTÓ*! HU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom