Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-13 / 86. szám

4. OLDAL N Ó G R Á D MEGYEI HIVAT A L 2004. ÁPRILIS 13., KEDD KO ZIGAZGATASI Elismerést kapott a köztársasági elnöktől Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke érdemes és eredményes munkássága elis­meréséül Vasas Jó- zsefnének, a Nóg- rád Megyei Köz- igazgatási Hivatal koordinációs és szervezési főosz­tálya ügykezelő­jének a Magyar Köztársaság bronz érdemkereszt kitüntetést adományozta. Az elismerést 2004. március 15-én, miniszteri ünnepségen dr. Lamperth Móni­ka belügyminiszter adta át a ki­tüntetettnek. ■ I Vasas Józsefné Szakvizsgák Összesen 161 fő jelentkezett 2003-ban szakvizsgára hivata­lunknál, ezen belül az őszi vizsga- időszak volt a hangsúlyosabb, amelyre 102 je­lentkezés érke­zett. A - gyakran határidőn túl be­nyújtott - lemon­dásra vagy halasz­tásra vonatkozó kérelmek nagy száma a vizsga- szervezést megnehezíti, és általá­ban a vizsgacsoportot is hátrányo­san érintí. Az erre vonatkozó szi­gorú szabályok ellenére minden évben ez okozza a legtöbb problé­mát a szervezésben. Közigazgatási alapvizsgára is több mint száz jelentkező volt 2003-ban; ennek megfelelően már­cius, május, szeptember és no­vember hónapokban szerveztünk alapvizsgát, minden alkalommal kisebb csoportokban. A csoportok létszáma egyébként közel azonos volt, mivel a jelentkezések az egyes vizsgaidőpontok között kö­rülbelül arányosan oszlottak el. Dr. Tóth János Generáló és ösztönző szerepkörben Az ésszerű gazdálkodás, a hatékonyság, mint előrelépési le­hetőség ma már kormányszinten is célkitűzés, a gazdaság- politika alappillérévé vált. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalnál nem okozott megrázkódtatást a „szemléletvál­tás” - a takarékoskodásnak kényszerű hagyománya van. Dr. Szandai László helyettes államtitkár, amikor átvette a hiva­tal vezetését csaknem 33 milliós hiányt talált; az ésszerű gazdálkodás kikényszerítése nem tűrt halasztást...- Ma már elmondhatjuk, hogy a hivatal működőképességét, szigo­rú gazdasági intézkedésekkel sike­rült megőrizni; sőt, a működés és a munkavégzés színvonalán tud­tunk javítani - jegyezte meg dr. Szandai László helyettes államtit­kár. - Ennek persze ára volt. A hi- wtal „összébbhúzta magát” - visszaadtunk öt irodahelyiséget, szigorítottuk a telefonhasználatot (lecsökkent a telefonköltség) és két gépkocsitól is megváltunk. A lehetőségeinkhez mérten javítani tudtuk a munkakörülményeket: tíz új számítógépet üzemeltünk be, a fénymásoló gépeket is kicse­réltük; a berendezések javításával pénzt, az üzembiztonsággal mun­kaidőt takarítottunk meg.- A hivatal fizetőképességének és a működőképességének meg­őrzése komoly siker is lehetne. Ám az európai uniós csatlakozás, május 1-je után többletfeladato­kat is hoz; amire pénz kell(ene)... - Lesz-e?- A szakmai munkán van a hangsúly, két stratégiai irányt fo­galmaztunk meg: az európai uni­ós csatlakozás feladatai, valamint az elektronikus technológiavál­tást megalapozó tevékenység té­makörét.- A jogharmonizáció megkerül­hetetlen feladat, de hol tartanak ebben a munkában a Nógrád me­gyei önkormányzatok?- Egy februári felmérés szerint: Nógrád megye 130 önkormányza­ta közül öt önkormányzatnál tel- jeskörűen megtörtént a rendeletek felülvizsgálata, hetvenhét önkor­mányzatnál május 1-jére elkészül­nek, a többinél csúszik, mert a rendezési tervek (az építésügyi szabályok) elkészítésére pénz kell, ráadásul időigényes feladat. Ami szellemi kapacitás kérdése az kész lesz. Hivatalunk ötnapos kö­denkinek - a hivatal munkatársai­nak is...- Ez természetes, az is, hogy minden ilyen jellegű képzést tá­mogatunk. Az EU-szakértői kép­zésre jelenleg hatvanan járnak. Ezen túlmenően a közigazgatási hivatal internetes portálján - www.admnograd.hu - is ismer­tetjük az aktuális pályázati, kép­zési lehetőségeket. Honlapunk megújult, tartalmát bővítettük, naponta frissítjük. Az e-közigaz- gatás Nógrád megyei megvalósí­telező központi továbbképzést szervezett a jegyzők számára: „Bevezetés a helyi jogalkotás és joghannonizáció módszer­tanába” címmel, ami május 1-jéig szintén befejeződik. A megszerzett ismeretekre, pályázatíró tréningekre, pá­lyázatírásra ösztönzésre is nagy szükség van és lesz. A Nógrád Megyei Közigazga­tási Hivatal generáló, ösz­tönző szerepet vállalt fel. Erre ké­szülünk, a hivatalon belül egy olyan szakmai műhely alakul, ahol naprakész EU-s információk­kal szolgálnak.- Az európai uniós csatlakozás, május 1-je szemléletváltást is je­lent, erre fel kell készülni, min­tásán dolgozunk; a megyei köz- igazgatási portál elkészítésén. Olyan honlapot szeretnénk, ame­lyen az állampolgár megta­lálja azokat az információ­kat, lehetőségeket, amelyek segítik ügyei minél gyor­sabb, egyszerűbb olcsóbb elintézésében. Nógrád me­gye még őrzi előnyét, azt, hogy az „Intelligens régió” megvalósításának, fejlesz­tésének köszönhetően 1998 óta minden önkormányzat elérhető elektronikusan. Megyénk nagysá­gát, és felkészültségét tekintve al­kalmas arra, hogy az „e-kormány- zati” tervek kipróbálásának szín­tere is Nógrád megye legyen. Ingatlanszerző külföldiek A külföldiek ingatlanszerzésé­ről szóló 7/1996 (1.18.) Korm. sz. r. hatályba lépését követően a kül­földiek ingatlanszerzésének enge­délyezése közigazgatási hivatal- vezetői hatáskörbe került. E ren­delet alapján a hivatal vezetője ak­kor adhatja meg az engedélyt, ha a megszerezni kívánt ingatlan nem minősül termőföldnek, vé­dett természeti területnek, továb­bá ha a külföldi ingatlanszerzése önkormányzati vagy egyéb érde­ket nem sért. Erre vonatkozóan a hivatal megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes polgár- mester nyilatkozatot, a jegyző pe­dig véleményt ad ki. A rendelet hatálybalépését kö­vetően évente átlagban félszáz körül mozog a kérelmek száma. A vevők jelentős hányada magyar származású, s jelenleg is rokoni kapcsolatokkal rendelkezik azon a településen, ahol ingatlant vásá­rol. A megvásárolt ingatlanok mintegy 70%-a lakás, lakóház, a fennmaradó 30% pedig hétvégi ház, garázs, pince, illetve beépí­tetlen területként szerepel a föld­hivatali nyilvántartásban. A külföldiek által megszerzett ingatlanok a megye egész terüle­tén megtalálhatók. Nincs olyan település - a városok sem - amelyben kiemelkedően sok in­gatlant vásárolt volna külföldi. A vevők állampolgárság sze­rinti megoszlása széles skálán mozog, nagyobb részük német és román, de található közöttük a szomszédos államokbeli szlo­vák, ukrán, osztrák állampolgár­okon kívül ír, nigériai, svájci és amerikai is. Magyar igazolványok A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (továbbiak­ban: kedvezménytörvény) 2002. január 1-jén lépett ha­tályba. A 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján - mely a magyar igazolvány és a ma­gyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás­ról szól - 13 közigazgatási hi­vatal - köztük a Nógrád megyei is - vesz részt közreműködő­ként az igazolványok átadásá­ban. A Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatalnál a feladat ellátásával megbízott kollégák: dr. Szőllősné Papp Ildikó és Pincze Tamás. Az igazolvány érvényességi ideje: kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig; 18-60 életév közötti személy esetén 5 év; 60 év feletti személy esetén határidő nélküli. Ameny- nyiben az igazolvány érvényes­ségi ideje lejár, a kiadására irá­nyuló eljárást - kérelemre - is­mételten le kell folytatni. Az igazolványokkal művelő­dési, kulturális, tudományos, utazási, diák, valamint, peda­gógus és okta­tói kedvezmé­nyek vehetők igénybe. Az első iga­zolványok ün­nepélyes átadá­sára 2002. feb­ruár 19-én került sor. A kedvez­ménytörvény hatályba lépése óta eltelt több mint két év alatt a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal több mint 10 ezer ok­mányt adott ki. A határon túli információs irodákkal jó színvo­nalú a munkakapcsolat, ez a fél­évenként tartott tapasztalatcse­rének is köszönhető. Súlyos mozgáskorlátozottaknak A gépkocsiszerzési támogatási kérelmének elbírálása Építésfelügyeleti tapasztalatok Tavaly a közigazgatási hivatal építésfelügyelete 115 építésfelü­gyeleti ellenőrzést tervezett elvégez­ni. A kialakult gyakorlat szerint, a te­lepülés nagysága határozza meg az ellenőrzésre kerülő épületek számát. A helyszíneket részben a kiemelt I. fokú építésügyi hatóságok javasol­ják, részben pedig az építésfelü­gyelet által feltárt építkezések köré­ből kerülnek ki az ellenőrzöttek. Volt már példa egyedi kérésre, kezdemé­nyezésre is. 2003-ban 140 esetben volt építésfelügyeleti ellenőrzés. Tekintettel arra, hogy az építési kivitelezések túlnyomó többsége magánerős lakásépítés, az építés­felügyeleti vizsgálatoknak is ez volt a kiemelt célpontja. (79%) A családi- ház-építések mellett főleg önkor­mányzati beruházásban épülő in­tézményi (3%), egyéb mezőgazda- sági és ipari épületek (5%), valamint az üdülőépületek (4%), egyéb épüle­tek kivitelezését el­lenőriztük. A fentiekből is kitűnik, hogy fon­tos minden épület­típus leellenőrzé­se. Nógrád megye területén az építésfelügyeletek lét­rehozásával nagymértékben javult az építési fegyelem. Ennek ellené­re még mindig magas az építési engedélytől való eltérések száma (39%). Az építkezések túlnyomó többségében be volt jelentve a fele­lős műszaki vezető személye (90%), viszont igen magas szám­ban nem vezetnek munkanaplót (39%). Elsősorban engedélyezési tervek alapján építkeznek, az épít­tetők az esetek mindössze 3%- ában rendelkeztek kiviteli tervdo­kumentációval is. Szerkezeti hiba 14%-ban, egyéb hiba 25%-ban ke­rült feltárásra. Minden ötödik kéménypillér a szabványtól eltérően épült meg. Az esetek 6%-ban a kivitelezés azonna­li leállítása vált szükségessé. Névjegyzékek vezetésének ta­pasztalatai:- A felelős műszaki vezetői név­jegyzékben jelenleg 423 főt regiszt­ráltunk, közülük tavaly 43-an kerül­tek bejegyzésre.- A műszaki ellenőri névjegyzék vezetésével kapcsolatban az év má­sodik felében volt a legtöbb problé­ma. A vonatkozó jogszabály előírja, hogy 2003. július 31-e után, csak műszaki ellenőri szakvizsgával ren­delkező személyek maradhatnak a névjegyzékben. A tagok létszáma jelenleg 60 fő. KOSZTOLNIK KAROLY Gépjárművek tulajdonjoga A súlyos mozgáskorlátozott személyek közle­kedési támogatásának rendszerét a 164/1995. (XII. 27.) Korm. sz. rendelet szabályozza: súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti mozgásszervi betegsége kö­vetkeztében tömegközlekedési eszközt önerő­ből nem képes igénybe venni, de életvitelszerű­en nem ágyhoz kötött, és a 2., vagy 3., számú melléklet szerint a járás, terhelhetőség, vala­mint tömegközlekedési jármű használata alap­ján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több. A helyi önkormányzat jegyzője állapítja meg a szerzési támogatásra való jogosultságot a súlyos mozgáskorlátozott személynek saját jogán, ha ér­vényes vezetői engedéllyel rendelkezik vagy gépjár­művezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy vezetői engedéllyel nem ren­delkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szü­lője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja. Valamint annak a személynek, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltő sú­lyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írás­beli nyilatkozatban vállalja. A súlyos moz­gáskorlátozott személynek meg kell felel­nie mindkét esetben továbbá az alábbi fel­tételeknek: O családjában az egy főre jutó, a tárgyévet meg­előző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév ja­nuár 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg, (2004-ben: 58 000 Ft.) O a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben. A közigazgatási hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben szintén a jegyző állapítja meg a súlyos mozgáskorlátozottság tényét (nem a szerzési támo­gatásra való jogosultságot)! 2., A közieazsatási hivatal a fent említett Korm. rendelet 4/A §-a alapján a súlyos mozgáskorláto­zott személynek szerzési támogatásra való jogosult­ságot az alábbi feltételek együttes fennállása ese­tén állapíthat meg, aki:- Gépjárművezetői engedéllyel nem rendelke­zik, illetve a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan.- Szállítását érvényes vezetői engedéllyel ren­delkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke vagy testvére írásbeli nyi­latkozatban vállalja.- A családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgy­évjanuár 1. napján érvényes öregségi nyugdíj leg­kisebb összegének kettő és félszeresét nem halad­ja meg, ( 2004-ben: 58 000 Ft.)- A kérelem benyújtását megelőző hét éven be­lül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem ré­szesült szerzési támogatásban vagy gépjármű- be­hozatali vámmentességben.- A gépjármű használata munkaviszonya vagy tanulói jogviszony fenntartása miatt indokolt.- A rendelet 15. § (1.) bekezdés a) pontja értel­mében a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal ve­zetője az általa létrehozott bizottság véle­ményének figyelembevételével a jegyző szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozata alapján a szerzési támogatás kielégítéséről tárgyév július 31- ig dönt. (A jogszabály által kötelezően létreho­zott bizottság munkája a döntés szakmai megalapozottságát biztosítja.) A bizottság tagjai a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő, az ÁNTSZ me­gyei tiszti főorvosa által megbízott szakorvos, va­lamint a hivatal által felkért személy. A gépkocsiszerzési támogatás utalványainak elosztása a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének a hatáskörébe tartozik. Az évente kiadható szerzési támogatások keret­számát a MEOSZ-szal egyetértésben a Szociális, Egészségügyi és Családügyi Minisztérium hatá­rozza meg tárgyév április 30-ig. A bizottsági ülésén mérlegeli a megyében ren­delkezésre álló keretszámot, az igényjogosultak körülményeit, valamint az előnyben részesítés szempontjait és ennek alapján tesz javaslatot az igények tárgyévi kielégítésére. Eves szinten átlagban 800-900 igényt adnak be az ügyfelek. Az utalványok száma több év átla­gában 120 db, ezért sajnos sok esetben éveket kell várni a támogatás megszerzésére. Az eljárás definíciója: A közúti közlekedési nyil­vántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény kötele­zettségeket meghatározó rendelkezése szerint a jár­mű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogában bekövet­kezett változást a módosításra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni. Amennyiben a jármű tulajdonjogának a régi és az új tulajdonos közötti átruházása megtörtént, a jár­mű tulajdonjogának a megszerzését az új tulajdo­nosnak kell igazolnia a közlekedési igazgatási ható­ságnál. Az eljáráshoz az ügyfél által bemutatandó ok­mányok, nyomtatványok: Minden esetben bemutatandó okmányok: ■ Az okmányirodában kitöltött „Kérelem jármű­igazgatási ügy elintézésére” nyomtatvány, ■ Tulajdon átruházásáról kiállított okirat (adásvéte­li, ajándékozási szerződés, hatósági határozat stb.) vagy számla, ■ Az előzetes eredetiség-ellenőrző szakértői állomá­sok részére biztosított és a jármű megvizsgálása­kor kitöltött járműkísérő lap (szakvélemény), ki­véve lassú járművek esetén, ■ A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megköté­séről szóló igazolás (kötvény vagy fedezetigazolás), ■ A vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevény, vagy nyilatkozat az illetékmentes­ségről, ■ A forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illetékbélyeg, vagy nyilatkozat az ille­tékmentességről, ■ Az eljáró ügyfél személyazonosságát igazoló ok­mány, ■ A járműhöz korábban kiadott régi típusú forgalmi engedély, vagy az új típusú forgalmi engedély mű­szaki és üzembentartó lapja, melyen az eladó fel­tüntette a jogügylet időpontját és aláírásával látta el, valamint a jármű törzskönyve. Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági tár­saság (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kelt ■ Három hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegy­zést, illetve a cégbíróság által kiadott másolatot, ■ Három hónapnál nem régebbi aláírási címpéldányt, illetve a cégbíróság által kiadott másolatot, ■ Cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást. Dr. Szandai László [| U frTil I fi Q»r |li!l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom