Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

2. OLDAL REGIONÁLIS NAPLÓ SZÉCSÉNY 2004. MÁRCIUS 30., KEDD Tízéves a Körösi - Hozzátartozik a város szellemi életéhez Szécsényben 1963-ban alapították a négy évfolyamos gim­náziumot, amelynek közös igazgatója volt a II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolával. Az első időszakban a tanítás az ál­talános iskola épületében és a tsz-től kölcsönkapott helyisé­gekben volt. Az iskola 1966-ban Szerémy Gyula igazgatásá­val önálló intézmény lett. Közben a Rákóczi úton felépült az iskola, ahol 1968-ban kezdődött el a tanítás. Az önkormányzat elismeri az itt folyó magas színvonalú pedagógiai munkát - mondotta dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony 1976-ban megyei elhatározásra a szécsényi gimnáziumot meg­szüntették, új gimnáziumi osztály nem indult. A megmaradt osztá­lyokat átvette a mezőgazdasági szakképző iskola. Az intézmény három évig mint gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskola működött. Az utolsó évfolyam 1980-ban érettségizett. 1994-ben döntött a városi kép­viselő-testület, az önálló 8, illetve 6 évfolyamos gimnázium meg­szervezéséről. Az oktatás 1994 szeptemberében a Kossuth Lajos utcai épületben kezdődött el, 4 gimnáziumi - 2 nyolc évfolyamos és két 6 évfolyamos gimnázium első osztályaival - valamint két ál­talános iskola 6. osztályával. A kö­vetkező tanévben ők voltak a 6 évfolyamos gimnázium elsősei. Az önkormányzat Szerémy Gyu­lát nevezte ki az iskola igazgatójá­nak, aki 1999-ig, nyugállományba vonulásáig vezette az intézményt. Az alapítók közül még ma is az is­kola tantestületének tagjai: Istók Ferenc, Lantos Sándomé, Majsányi Lászlóné, Obrecsányné Tóth Erzsébet, Stayemé Gömöri Beáta, Szabó Ferencné, Szenográdi Ferenc, Szenográdi Ta­más, Végh Gábomé. Az intézmény jogutódja lett a korábbi gimnáziumnak és felvette Körösi Csorna Sándor nevét. Már az első tanévben több olyan ren­dezvényre került sor, amely ha­gyományt teremtett. A következő nyáron, 1995- ben a gimnázium átköltözött a régi gimnáziumi épületbe, a mostani helyére. Egy évvel ké­sőbb az új szárnyban, az úgy­nevezett toronyépületben újabb tantermeket kapott az in­tézmény. 1998-ban számítástechnikai szakközépiskolával, 2001-től ügy­viteli szakkal bővült az iskola pro­filja. Gyarmati Attila, az iskola igaz­gatója mondta a jubileumi Körösi- napok megnyitó ünnepélyén: „Az iskola semmiből indult, ma jól mű­ködő eredményes gimnáziumként tartják számon a megyében. Tíz év alatt a tantestületnek a legfonto­sabb belső motivációja volt az a hit, hogy iskolát akar teremteni és teremtett. Olyan iskolát, amelynek diákjai megyei, országos versenye­ken öregbítik a fiatal intézmény hírnevét. A végzősök több mint 80%-a bekerül a felsőfokú intéz­ményekbe. A szertárak felszerelé­sének hiányosságát pótolta és pó­tolja a hozzáadott pedagógiai ér­ték, a tudás iránti vágy kialakítása a tanulókban”. Az iskola létszáma évről évre bővül. Az induláskor 201-en vol­tak, jelenleg 428 tanulójuk van. A bővítéssel újabb tanárok kerültek a Körösibe. Minden évben valamivel gazda­gabb lett az intézmény. Kialakítás­ra kerültek a számítógéptermek, ahol jelenleg 46 gép áll a tanulók rendelkezésére. Az intemetlabor- ban lévő számítógépeket a tanárok használják a mindennapi munká­jukhoz. 2000-ben elkészült az első szaktanterem, amelynek a magyar szakos tanárok örültek igazán. Még abban az évben átadták a szép és modem nyelvi labort. 2001-ben felújításra került a sza­badtéri sportpálya és ugyanabban az évben felavatták a Benczúr-ga- lériát. 2002-ben természettudomá­nyi szaktantermet avattak, 2003- ban múlti média és rajz szaktante­rem átadására került sor. 2003­2004-es tanév elejétől az iskola 9-12. évfolyamosai részére beve­zették a kabinetoktatást. Minden diák kapott egy kis szekrényt, aho­vá személyes tárgyait elhelyezheti. Korszerű könyvtár segíti a diá­kokat az ismeretszerzésben, a ta­nárokat a tanítási órákra felkészü­lésben. A jubileumi Körösi-napok kere­tén belül avatták fel az iskola törté­netét bemutató kiállítást. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet pol­gármester asszony a megnyitójá­ban mondta: „Több ez a kiállítás bemutatott emléktárgyaknál, fo­tóknál és okleveleknél. A tárlat egy közösséghez való tartozás érzését erősíti, pozitív példaértékkel hat az iskola tanulóifjúságára. Azok, akik végignézik az iskola történetét be­mutató kiállítást, megismerhetik az intézmény színes, gazdag, ered­ményes munkáját, az iskola egy évtizedét. Képek mutatják be a gó- lyaavatót, a Körösi-napokat, nyelvi karácsonyt, diák­farsangot, szalag­avatót, ballagást, osztály- és tantestü­leti kirándulásokat, tudományos ülés­szakot. Az, akire büszkék vagyunk tablókon, a ldtűnő- re érettségizett diá­kok és a versenye­ken kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó tanulók képei látha­tók. Az önkor­mányzat elismeri az itt folyó magas színvonalú pedagó­giai munkát, fon­tosnak tartja a gim­náziumot, amely hozzátartozik egy kisváros szellemi életéhez”. Az elmúlt négy évben a nappali tagozaton 204-en érettségiztek. Az érettségi átlag minden évben négy egész feletti volt. Bukás nem volt. A levelező tagozaton 40-en érettsé­giztek, ott sem volt bukás. Harmadik alkalommal jelent meg az iskolaévkönyv. A jubileu­mi kiadvány áttekinti az iskola 10 évét. Megjelentek benne diákok tudományos dolgozatai, versei, volt tanárok és diákok visszaemlé­kezései. Közli a kiadvány a ver­senyeredményeket. Bodnár Istvánná szülő a követ­kezőket írta a könyvbe. „10 éves gyermekemmel egyszerre kellett megküzdenem az új iskola meg­ismerésével és a bejárás nehézsé gével... hamarosan azt tapasztal­tam, hogy az akkori tárgyi felsze­relések hiányosságát a pedagógu sok szakmai tudása, igyekezete és gyermekek iránt megnyilvánu­ló szeretete bőven kárpótolta... úgy érzem, jól választottunk gim­náziumot, gyermekünknek a 8 év alatt, melyet nem tört meg iskola- váltás, rengeteg sikerélményben volt része, sok segítséget, bizta­tást és szeretetet kapott tanárai­tól, méltán lehet büszke iskolájá­ra, a Körösire”. SZENOGRÁDI FERENC Gazdag műsorral köszöntötték iskolájukat a diákok Kiemelt feladat az oktatás Elkészült Szécsény város közokta­tási fejlesztési terve, amely 2008-ig határozza meg az önkormányzat és az oktatási intézmények feladatait. Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes főjegyzővel az intézkedési tervben foglaltakról beszélgettünk.- Milyen „állomásai” voltak a terv el­készítésének?- Az oktatási intézmények az őket érintő részt megvitatták a tantestülettel, szülői szervezettel, a diák önkormányzat­tal. Az egységes tervet véleményezte az oktatási bizottság és így került az a képvi­selő-testület elé. A terv 2008-ig határozza meg a feladatokat, de az abban foglalta­kat két évenként felül kell vizsgálni. Tartalmazza az önkormányzat köte­lező feladatait, az óvodai és általános iskolai képzés biztosítását, illetve azt, hogy milyen nem kötelező közoktatási feladatot vállalunk fel.- Az elkészítésnél milyen tényezőket vettek figyelembe?- Figyelembe vettünk minden olyan tényezőt, amely hosszabb távra meghatá­rozza a helyi oktatáspolitika alakulását. Ezek a népesség, a gyermek- és tanulók létszámának alakulása, a munkaerő-piaci előrejelzések, az oktatási tradíciók, a kis­térségi igények, az út-, közlekedési viszo­nyok, a terület pedagógusellátottsága. A közoktatásban új szabályozási rendszer bevezetése van folyamatban, a folyamatszabályozást a kimenetsza­bályozás váltja fel. Változik az oktatás tartalma és bővülnek a nevelés-oktatás eszközei. A terv elkészítésénél erre is figyelemmel voltunk.- Mit mutatnak az ön által említett tények?- 2001. évi népszámlálási adatok alap­ján a mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak aránya 16%-ról 4%-ra csökkent. Az átalakulás nyertese a szolgáltatás, amely a foglalkoztatottak 53%-ának biztosít munkalehetőséget. Szécsényben a re­gisztrált munkanélküliek aránya 20,3%. Sajnos a népesség száma csökken.- A terv milyen fejlesztési alapelveket fogalmaz meg?- Az önkormányzat olyan oktatás­szolgáltatást kíván biztosítani, melyben lehetőség nyűik az egyéni képességek kibontakoztatására, a nemzeti és közös­ségi értékorientációra. A feladatellátás­hoz szükséges épületek felújítását, állag- megóvását a pályázatok és a költségve­tés lehetőségeinek függvényében terv­szerűen, többéves ütemezésben kíván­juk megvalósítani. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a minőség elismerésére. Az eredményesség és minőségfejlesztés ér­dekében fontosnak tartjuk az oktató- ne­velő tevékenység ellenőrzését, értékelé­sét, az egységes minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. Célunk, hogy minden feladatellátáshoz elegendő, jól felkészült pedagógus álljon rendelkezé­sünkre. E szempontok szerint koordi­náljuk a pedagógusok továbbképzését, átképzését. Szécsény Város Önkormányzata a nehéz gazdasági körülmények, az ön- kormányzat költségvetésének forráshi­ánya ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatás a lakosság ál­tal elvárt szinten működhessen.- Milyen célokat, feladatokat fogal­maztak meg az óvoda részére?- Az óvoda egy nevelési intézmény, amely három tagóvodával és egy böl­csődei csoporttal működik. Az óvodá­sok eltérő családi környezetből kerül­nek az intézménybe, így az óvoda szol­gáltatási körébe tartozik az egyéni sor­sokkal való törődés, a családgondozás, segítségnyújtás a hátrányok csökkenté­séhez. E feladatokat a gyermekvédelmi felelős fogja össze. Az óvodai és bölcső­dei férőhelyek száma 240. Az előző tan­évben a tényleges létszám 220 volt. Az idén 226. A vidékről bejáró gyermekek száma 23. Az óvodában Szécsény térsé­gi önkormányzatok közigazgatási terü­letéről csak azon szülők gyermekeit vesszük fel, akik Szécsényben dolgoz­nak, ezt is csak abban az esetben, ha a létszámnövekedés miatt nem nő a cso­portok száma. Felméréseink szerint 2008-ig jelentő­sen nem változik a gyermekek száma, így nem tervezünk csoportbővítést, csoportcsökkentést.- A város legnagyobb oktatási intéz­ménye az általános iskola, részükre mi­lyen célokat, feladatokat jelölt meg a fej­lesztési terv?- Városunk egyetlen általános iskolá­jában 590 tanuló jár. A bejárók száma 125. Az alsó tagozaton 14 tanulócsoport­ban 327-en, a felső tagozaton 11 tanuló- csoportban 263-an tanulnak. A napközis szolgáltatást 318-an veszik igénybe. Az általános iskola évenkénti beszámolója alapján megállapítható, hogy nő a hal­mozottan hátrányos, tanulási és maga­tartási zavarokkal küszködő gyermekek száma. A logopédiai ellátást az elmúlt évben 60-an az idén 50-en vették igény­be. Felméréseink alapján az elkövetkező években az általános iskolába járó tanu­lók száma lesz amikor csökken, de lesz­nek évek, amikor ismét emelkedik. A következő tanévben a várható létszám 564, egy év múlva 543. Ennek függvé­nyében a tanulócsoportok száma kettő­vel csökken, aztán a gyermeklétszám emelkedésével kettővel növekszik.- A Körösi Csorna Sándor Gimnázi­um és Szakközépiskolában milyen fel­adatok megvalósítását irányozta elő a fejlesztési terv?- Itt a beiskolázás területe Szécsény és vonzáskörzete. Az iskola nevelési programja megfogalmazza, hogy vállal­ják az egyetemes emberi értékek közve­títését. Az iskola tanulók rendszeresen részt vesznek a város kulturális életé­ben. Az intézmény szerkezetváltó isko­la, melyben jelenleg 8 évfolyamos gim­názium, 4 'évfolyamos gimnázium és szakközépiskolai képzés folyik. Az is­kola a fejlesztőmunkájában célul tűzte ki az egyéni vagy differenciált segítést igénylő tanulók tanulási, magatartási nehézségeinek és a kudarcok okainak feltárását, s a velük való foglalkozás egyéni útjainak megszervezését A kö­vetkező tanévben idegen nyelvi infor­matikai előkészítő évfolyam indításával további egy osztállyal bővül a tanuló- csoportok száma. A 2004-2005-ös tanévtől új érettségi rendszer lép életbe. Az új rendszer telje­sen más felkészítést követel, hangsúlyt kap a problémamegoldó készségek, az ok-okozati összefüggések meglátása. A 2005-2006-os tanévtől szüksé­gessé válhat a szakközépiskolában a 13. évfolyam indítása. A szakközépis­kolai képzési profil bővítésével a 2007-2008-as tanévtől felsőfokú szak­képzéssel is emelheti az iskola képzé­si színvonalát. SZENO Ünnepi pillanatok a tízéves évfordulón

Next

/
Oldalképek
Tartalom