Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-26 / 72. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁRCIUS 26., PÉNTEK Boldvaitászló, dr. Nagy Sándor és Dóra Ottó a megyeházi megbeszélésen FOTÓ: GÓCS ÉVA Területfejlesztési lehetőségek A területfejlesztés aktuális kérdéseiről tartott előadást teg­nap a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai karán Nagy Sán­dor politikai államtitkár, aki a Magyar Közigazgatási Társa­ság Nógrád Megyei Szervezetének meghívására érkezett Sal­gótarjánba. A politikus a megyeházán tartott rövid ismertetőt a megyei közgyűlés elnökével, Dóra Ottóval, illetve Boldvai László országgyűlési képviselővel. .Salgótarján- Az Európa-terv teljes fej­lesztési összege csaknem 350 milliárd forint a nemzeti társfi­nanszírozással együtt - fogal­mazta meg az államütkár, s cél­zott arra az öt operatív program­ra, amelyek egyike a régiófej­lesztési program, s amelyek kö­zött szétosztják az összeget. A regionális operatív program 120 milliárd forintot foglal magába, amelyre a hét régión belüli in­tézmények, önkormányzatok, szervezetek pályázhatnak.- Határozott szándék mutat­kozik arra - hangsúlyozta - hogy a források legalább 75 százalékát a négy leghátrányo­sabb régió használja fel, ame­lyek között Észak-Magyaror­szág kiemelkedő helyen szere­pel. A megyei rangsorban az egy főre jutó GDP-mutató alap­ján Nógrád megye az utolsó he­lyet foglalja el. A programban rendelkezésre álló pénzből már kiírtak pályázatokat, amelyek turisztikai vonzerő fejlesztés­ére, szálláshelybővítésre, a négy és öt számjegyű utak, va­lamint az iskolák, óvodák fej­lesztésére vonatkoznak. A má­sodik fordulóban, azaz a márci­usban megjelenő csomagban pályázni lehet majd integrált közlekedésre, városközpontok rehabilitációjára, barnamezős beruházásokra, tehát azoknak a problémáknak az orvoslását célozzák meg ezzel a lehetős­séggel, amelyek a közepes és annál nagyobb településekre egyaránt jellemző. Mindezekre Nógrád megye települései jó eséllyel pályázhatnak.- Nemzeti forrásokból ez év­ben mintegy 41-42 milliárd fo­rintot tudunk használni terület- fejlesztésre, ebből 22,6 milliár- dot osztunk fel a hét régió kö­zött. Két előirányzat formájában - amelyek döntően felzárkózta­tásra szólnak - 16,3 milliárd fo­rintot a megyék használnak majd fel. Az országos jelentősé­gű területfejlesztési programok támogatására a hivatal 3,6 milli­árd forintot különített el - hang­zott el a tájékoztatón. Az államtitkár beszélt még a területfejlesztési törvény módo­sításáról, amelynek kapcsán ki­emelte: bízik abban, hogy a koa­líciós partnerrel és az ellenzék­kel fennálló viták oldódni fog­nak. Magyarországnak elemi ér­deke, hogy a kistérségeknél az ország területét teljes körűen le­fedő struktúra, a kistérségi fej­lesztési tanács létrejöjjön - mondta Nagy Sándor. SZELES Egyre többen használják az internetet (Folytatás az 1. oldalról) a magyar versenyképesség egyik kulcsa, az informatikai technológiák széles körű alkal­mazása a másik kulcsa a sikeres európai Magyarországnak.- Szeretnénk elérni, hogy azok számára is elérhető legyen ez az új szolgáltatás, akik kis te­lepüléseken, hátrányos helyzet­ben vannak - hangsúlyozta Ko­vács Kálmán. - Ezért indítottuk be az eMagyarország-pont prog­ramot, amely a közösségi inter­net-hozzáférés programja. Szerdai ülésén fogadta el a kor­mány azt KRESZ-tábla módosí­tást, amely szerint újfajta táblák hirdetik május elsejétől 2004 he­lyen, év végéig remélhetőleg 2500 helyen az országban, hogy hol van eMagyarország-pont, azaz internet-hozzáférési lehetőség egy településen - a kórházat vagy isko­lát előjelző táblákhoz hasonlóan. Kovács Kálmán elmondta azt is: az előzetes pályázatok lezárul­tak, ennek alapján Nógrád me­gyében például közel 80 helyen lesz úgynevezett eMagyarország- pont: a teljesség igénye nélkül például Szécsényfelfaluban a községi önkormányzat épületé­ben, Salgótarjánban a Szent Láz­ár Megyei Kórházban, Patakon a római katolikus plébánián, de lesz a megyei könyvtárban, a ba­lassagyarmati városi könyvtár­ban, s különféle cégeknél, ahol állandó, meghirdetett nyitva tar­tással, segítő személyzettel bizto­sítanak helyiséget, a minisztéri­um pedig számítógépet és széles­sávú internet-hozzáférést. A miniszter a sajtótájékoztató után a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban tartott liberális fó­rumot, ahol a szakpolitikai té­mákon kívül aktuálpolitikai kér­désekről is szó esett. HEGEDŰS E. Erő, nyugalom, határozottság „Érezze az állampolgár, hogy rendőrök figyelnek és védik őket” Salgótarjánban a városi rendőrkapitányságon tartotta tegnap ülését a Salgótarján és Környéke Bűnmegelőzési és Közbiz­tonsági Bizottság. A madridi terrortámadás után a városi rendőrkapitányságok vezetőinek is végre kell hajtani műkö­dési területükön a szükséges intézkedéseket. A koordinációs értekezleten Juhász István rendőr ezredes, Salgótarján rend­őrkapitánya elmondta: ebben a helyzetben mutathatja meg igazán a bizottság, mit tud és mennyit ér. Salgótarján Az ülésen részt vettek a polgár­őr-munkacsoport tagja, a Salgó­tarján város biztonságáért mun­kacsoport, a társszervek képvise­lői, az önkormányzat, a katasztró­favédelem képviselői. Juhász Ist­ván elmondta, mit vár a kapitány­ság dolgozóitól és segítséget kér a jelenlévőktől, javaslatokat, ötlete­ket a megelőzés érdekében.- Az első lépcső egy állomány­gyűlés volt, ahol elmondtam: amit minden rendőrnek be kell tartam, az az erő, nyugalom, hatá­rozottság - hangsúlyozta az ezre­des. - Feszített szolgálatellátással demonstrálni kell az utcai jelenlé­tet: gyalogos járőrözés, a bűnügyi szolgálatnak nyomozóportyák. Feladatul szabtam meg a tolerált, differenciált intézkedést, de a jog­szabálysértések mellett nem lehet elmenni. Érezzék az állampol­gárok, hogy a rendőrök figyelnek és védik őket. A körzeti megbízot­tak külön feladatul kapták: a terü­letükön vegyék fel a kapcsolatot a polgármesterekkel, jegyzőkkel. A kapitányság vezetője Halász Ferenc rendőr őrnagyot, a köz- rendvédelmi osztály vezetőjét je­lölte ki a tevékenység összefogásá­ra: mint közvetlen irányító, felel a megyével való kapcsolattartásért, a jelentési kötelezettségekért. A polgárőrvezetőktől fokozott, kö­zös szolgálatellátást kért rend­őrökkel, határőrökkel. Fokozzák a külföldiek, a szálláshelyek, az IBUSZ-lakások ellenőrzését. Felve­szik a kapcsolatot a sajtóval az em­berek tájékoztatása érdekében: nincs vészhelyzet, de minden gya­nús körülményről értesítsék a rendőrséget. A lőszerrel, lőfegy­verrel való visszaélést eddig is ko­molyan kezelték, most kiemelt sú­lyozással azonnal lépnek.- Több lesz az ellenőrzés, amely gépkocsikat és gyalogoso­kat egyaránt érint, de ezt ne ve­gyék zaklatásnak - mondta vége­zetül Juhász István. H. E. Lopások éjszakája A salgótarjáni rendőrkapitányság lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen, aki március 22-re virra­dóan Karancslapujtöről eltulajdonított egy Trabantot. Az autó nyitva volt és az indítókulcsot is az utastérben hagyták. A lopással 100 000 forint kár érte a tulajdonost. A salgótarjáni rendőrök keresik azt az ismeretlen tettest is, aki március 22-én Mihálygergén egy istállóból öt juhot és egy terménydarálót lopott el 180 ezer forint értékben. Salgótarján A gyermek, ifjúsági és sportminisztert bírálta csütörtökön a Fidesz-MPSZ megyei irodáján Szijjártó Péter, a Fidelitas választmányi elnöke, or­szággyűlési képviselő, aki szerint úgy tűnik, a tár­cavezető ahelyett, hogy a három szakterület érdekeit érvényesítené, a szocialista felemelkedésről beszél és saját ingatlanügyeivel foglalkozik. Szijjártó Péter azzal folytatta, hogy az Orbán-kormány alatt szá­mos, a fiataloknak kedvező intézke­dések születtek, a példák között em­lítette az általános tandíj-kötelezett­ség eltörlését, az utazási kedvezményeket, a diákhi­tel bevezetését. Véleménye szerint a jelenlegi kor­mány ehhez képest inkább bosszút áll a fiatalokon, hiszen „szétverték az otthonteremtési támogatást, a diákhitel kamatai kilencről 12 százalékra nőttek, a távolsági közlekedésben hatszorosára nőtt a diákje­gyek ára a teljes árú jegyekhez képest. S az ígéretek­kel ellentétben nem gyarapodtak a kollégiumi férő­helyek.- Mindezek után a Draskovics-csomag fűnyíró­ja végigment az egész költségvetésen és azt látjuk, hogy arányaiban a legnagyobb veszteséget a Gyer­mek, Ifjúsági és Sportminisztérium (GY1SM) kény­telen elkönyvelni. Ha egy egyébként is alacsony költségvetési főösszeggel rendelkező tárcát ilyen komoly vérveszteség ér, akkor közgazdaságilag bi­zonyított tény, hogy nem tudja a feladatait ellátni. Amennyiben ennek az ellenkezőjét állítják, akkor viszont helytelenül tervezték meg a költségvetést. Egyetlenegy sportlétesítmény-fejlesztési pályáza­tot nem hirdetnek meg, másodsorban az ifjúsági közösségi helyek fejlesztésére nulla forintot szán­nak. Az úszó Európa-bajnokság magyarországi megrendezésére pedig a tavaly bejelentett 1,8 mil­liárd helyett 400 millió jut - mondta Szijjártó Péter. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő a GYISM tárcavezetőjének tavalyi, Nógrád megyei látogatá­sa során tett ígéreteire, például uszodaépítésekre, sportcsarnok-beruházásra emlékeztetett. Szavai szerint „itt, Salgótarjánban is tisztelettel várják ezek teljesítését, a városi sportcsarnok felújítását, a katasztrofális állapotokat mutató Tóstrand és környéke hasonló munkálatainak elvégzését, a vá­rosi uszoda teljes körű helyreállítását.” Dr. Fenyvesi Gábor Salgótarján legnagyobb problémájáról, a fiatalok elvándorlásáról beszélt. Megjegyez­te, ezt már az MSZP-s városvezetés is kezdi felmérni. A Fidesz-MPSZ vá­rosi elnöke szerint ennek a következőek az okai: nem létesül­nek munkahelyek, a munkanélküli­ség már a 19 százalékot közelíti, a lakhatás nem biztosított ennek a korosztálynak, bérlakások nem épülnek, kulturált szórakozási, il­letve a XXI. századnak megfelelő sportolási lehető­ség nincsen. Sajnos, a műfüves pályaépítést is 2005- re halasztották, mert a megnyert pályázati pénzhez az önerőt nem tudja hozzátenni a városvezetés. Dr. Fenyvesi úgy látja: ilyen gazdaságpolitika mellett jö­vőre sem lesz meg az önerő. Majd feltette a kérdést: „mitől várunk változást?” Hozzátette: a városveze­tés talán attól, hogy bezárt két iskolát, jelenleg pe­dig egy óvodát akar megszüntetni. MIHALIK J. A nemzeti bank elnöke volt a főiskola vendége Salgótarján A Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezetének meg­hívására látogatott március 24-én, kedden Salgótarjánba Járai Zsig- mond, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. A jegybankelnök a helyi új­ságírók tájékoztatása és az öblös- üveggyári látogatása mellett a sal­gótarjáni gazdasági és politikai élet több mint ötven szereplőjének adott díszebédet, délutáni prog­ramjában pedig szerepelt a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tartott előadás, amelyre rendkívüli érdeklődés mutatkozott. A jegybank elnöke egy szakmai, de könnyű hangvételű előadást tartott a fi­atal, az idősebb és tapasztaltabb köz­gazdászok számára egyaránt. Szó volt az euró bevezetésének előnyeiről, és az euróhoz vezető monetáris politika esz­közeiről. Járai Zsigmond a közös valu­ta előnyei között kihangsúlyozta az ár­folyam-ingadozás megszűnését. Mint elmondta: a gazdasági és pénzügyi in­tegráció további mélyülése révén szin­tén az előnyök közé tartozik, hogy bő­víti a külkereskedelmet, növeli a gazda­melyet a piac szabályoz. Az árfolyam hat az inflációra: közvetlen hatása van az importárakra, közvetett hatása a makro­gazdasági keresletre - amely az erősödő ság hosszú távú növekedési ütemét, va­lamint csökkenti a negatív külső sok­kok valószínűségét, illetve ezek követ­kezményeit.- Mindezek miatt az MNB támogatja a gyors eurócsatlakozási stra­tégiát - szögezte le Járai. Az inflációval kap­csolatban úgy fogalma­zott: a monetáris politi­ka célja az árstabilitás fenntartása, azaz az inflációt 3,5 százalé­kosra leszorítania. Az infláció árstabilitásnál nagyobb üteme ugyan­is szétzilálja a társadal­mat. Az inflációt gene­ráló tényezők között megemlítette a költség- vetési hiányt, valamint elmondta, ha a bérek gyorsabban növeked­nek a termelékenység­nél az szintén infláció­hoz vezet. Magyarországon a monetáris politika fő járaj Zsjgmond (középen) előadásában leszögezte: az MNB támogatja a gyors eurócsatlakozást eszKozG 3z anoiyam, verseny útján fejti ki hatását az árakra - az úgynevezett várakozási hatás pedig az inflációs várakozásokat mérsékli hite­les monetáris politika esetén. Járai kérdésre válaszolva a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban megfo­galmazta: elsősorban a kormánytól kell, hogy független legyen a jegybank. A kormány gazdaságpolitiká­jának támogatása azonban stratégiai feladata az MNB- nek az elsődleges cél - az ár- stabilitás elérésének és fenn­tartásának - veszélyeztetése nélkül. A jegybankelnök el­mondta, hogy az erős valuta a stabil gazdaság egyik feltétele. Az előadáson elhangzott: gyengébb árfolyammal nem lehet tartósan élénkíteni a gazdaságot, bár átmenetileg az exportálók nagyobb forint árbevételt érnek el, idővel minden vállalat költségei megnőnek, tehát tartósan nem javulna a vállalatok jöve­delmezősége. A főiskolai előadás után Járai Zsigmond a polgári kö­rök vendége volt a Nemzeti- Család és Szociálpolitikai In­tézet Képzési Központjában, ahol számos aktuális gazdasá­gi kérdésre válaszolt. FOTÓ: G. É. SZ. E. Mitől várunk változást?!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom