Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK MUNKAÜGYI Az Európai Szociális Alappal kapcsolatos feladatok Pirisi Károly a foglalkoztatási hivatal főigazgatója a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szakmai napján tájékoztatást adott a munkaügyi szakembereknek, a jelen lévő civil szer­vezetek képviselőinek, a munkaügyi tanács tagjainak az Ál­lami Foglalkoztatási Szolgálat feladatainak bővüléséről. Előadásában többek között az alábbi fontos dolgokat emelte ki. A munkaügyi központok a Hu­mánerőforrás-fejlesztési Opera­tív Program (HEF OP.) végrehaj­tásában érintettek és érdekeltek, amit a Strukturális Alapok közül az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszíroz az unió. A Humánerőforrás-fejlesztési Ope­ratív Program további 5 priori­tásra és azon belül több intézke­désre bontható. A munkaügyi központok ezen operatív prog­ram 1. prioritásának, ami az Ak­tív munkaerő-piaci politikák tá­mogatása címet viseli, 1.1. intéz­kedésében végső kedvezménye­zettként szerepelnek. A támogatási keret 112.866.505 euró, a programin­dítás tervezett időpontja 2004. március 31. A HEF OP. 1.1. intézkedés „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” címmel azt tűzte ki cé­lul, hogy a célcsoportok azon tagjainál, ahol a munkaügyi szer­vezet a hagyományos eszközei­vel nem tud eredményt elérni, ott az ESZA lehetőségeit kihasznál­va új típusú megközelítéseket, támogatásokat és szolgáltatáso­kat is alkalmazva segítse elő a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást. Ennek a feladatnak az ESZA támogatáspolitikájában már hagyományai vannak, mivel minden tagország küzd hasonló problémáival. A hazai foglalkoz­tatás alacsony színvonala, a fog­lalkoztatottság javításának általá­nos szükségessége kiemelten fontos feladatává teszi orszá­gunknak a munkaerő-állomány munkaerőpiactól átmenetileg vagy tartósan távol lévő részének aktivizálását. A munkaügyi központok 3 év­re szóló (2004-2006), több kom­ponensből álló programot dolgoz­nak ki, amelyek egy országos programmá állnak össze. A cél­csoportonkénti létszám és forrás arányát minden munkaügyi köz­pont saját maga határozza meg a megye munkaerő-piaci helyzeté­nek, adottságainak, a célcsopor­tokba tartozók számának, arányá­nak, a foglalkoztatás várható ala­kulásának a figyelembevételével. Az intézkedés célcsoportja: Munkanélküli és inaktív sze­mélyek, különösen: 1. Fiatalok célcsoportja: a 16-30 év közötti fiatalok, akik még nem tudtak tartósan elhe­lyezkedni a munkaerőpiacon, vagy be sem tudtak oda lépni. 2. 30 év feletti tartósan munkanélküliek célcsoportja: a 30 éven felüli tartós regisztrált munkanélküliek, különös tekin­tettel a 45 éven felüliekre. 3. 30 év feletti preventív, megelőző intézkedések célcso­portja: a 30 éven felüli, még nem tartós, regisztrált és nem regisztrált munkanélküliek (kü­lönös tekintettel a 45 éven felüli­ekre és ezen belül a tömeges le­építésekkel érintettekre), akik várhatóan kiszorulnak a mun­kaerőpiacról, és akiknek az ese­tében a központi program támo­gatásával megelőzhetővé válik a tartós munkanélküliség kialaku­lása. Továbbá a 30 éven felüli inaktívak, akik esetében a prog­ram támogatásai elősegítik a munkaerőpiacra való be- vagy visszakerülést. Az esélyegyenlőséghez kötő­dő horizontális szempontok (nők és férfiak, romák, fogya­tékkal élők) mellett az 1.1 intéz­kedés során horizontális szem­pontként kezeljük azoknak a vállalkozóknak a támogatását, akik vállalkozásukat feladni kényszerülnek, és foglalkozta­tottként kívánnak belépni a munkaerőpiacra. A program során alkalmazható szolgáltatások, támogatások:- valamennyi, a munkaügyi központ által jelenleg is alkal­mazható humán szolgáltatás- a programba történő bevo­nást és a bennmaradást segítő szolgáltatások- képzési programok támoga­tása- a foglalkoztatáshoz kapcso­lódó munkabér támogatása- vállalkozóvá válás támoga­tása, önfoglalkoztatóvá válás tá­mogatása- a programban való részvé­telhez kapcsolódó helyi és hely­közi utazási költségek támoga­tása- képzés esetén ösztöndíj-tá­mogatás „Láthatjuk, hogy bár hozzá­férhetővé válnak számunkra az uniós pénzek, az összes uniós követelményt szigorúan be kell tartanunk és szigorúan ellen­őrizni fogják azt is, hogy mit si­került a támogatási pénzből el­érnünk és milyen eredménnyel zártuk le programunkat. Mind­ez a közös célért: ami mind a csatlakozó, mind az unió régeb­bi tagállamainak érdeke: a fog­lalkoztatottsági szint növelésé­ért, a humánerőforrások jobb ki­használásáért és ezen keresztül a gazdaság versenyképességé­nek javításáért és a kiegyensú­lyozott regionális gazdasági fej­lődés elősegítéséért” - fejezte be előadását Pirisi Károly. Európai állásközvetítő rendszer 1993-ban az Európai Unió létrehozta az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert (EURopean Employment Services), amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. AZ EURES CÉLJAI: információk és tanácsadás biztosítása a munkalehetőségek­ről és a mobil munkaerő számá­ra az élet- és munkakörülmé­nyekről az EGT országokban. Segítség nyújtása a munka­adóknak más országokból mun­kások toborzásához. Különleges tanácsadás és út­mutatás biztosítása munkaadók­nak és munkavállalóknak a határ menti régiókban. Az EURES számítógépes mun­kaerő-közvetítési rendszere há­rom alappillérre épül:- az adatbázisra- az EURES-tanácsadókra- az informatikai rendszerre. Az adatbázis két részre bont­ható: az egyik tárolja az adatokat a megüresedett álláshelyekről, a másik olyan általános informáci­ókat közöl, amelyek a más tagál­lamban történő munkavállalást segítik elő. Ebben a második adatbázisban kapnak helyet az EU- és EGT-államokat bemutató oldalak, amelyek az egyes orszá­gokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályokat jelenítik meg, továbbá hasznos informáci­ókat tartalmaznak az adott or­szág politikai, kulturális, gazda­sági és szociális helyzetéről. Eze­ket az adatbázisokat az EURES- tanácsadók frissítik és használ­ják. A TANÁCSADÓ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT INFORMÁCIÓK:- szociális szabályozás és adózás- oktatás és egészségügy- képzési lehetőségek- képzettségek összehasonlítha­tósága- megélhetési költségek és szál­láslehetőségek- hasznos címek és kapcsolatok. A magyar munkavállalóknak is rendelkezésére áll majd az EURES, az európai üres állások listája. Az internetről elérhető adatbázisból információkhoz le­het jutni az egyes tagországok munkavállalási, társadalombiz­tosítási, adózási, idegenrendé­szeti szabályairól is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat már készül arra, hogy a hazai adatokkal, információkkal csatlakozzon a rendszerhez. Az adatbázis információi az összes tagállam nyelvén, így ma­gyarul is lekérdezhetők lesznek, a külföldi munkavállaláshoz vi­szont nyilván szükséges az adott országban használt nyelv isme­rete. Az informatikai rendszer a brüsszeli adatbázishoz kapcsoló­dik és összeköttetésben áll az egyes országok EURES tanács­adóinak munkaállomásaival, a nemzeti munkaerő-piaci adathá­lózatokkal. Az álláshelyek bejelentése is az interneten keresztül történik. A rendszer egyre inkább az internet segítségével megvalósítható önki­szolgálással működik. Az ügyfe­lek egyre nagyobb része önállóan keresi meg a megfelelő munka­adót, munkavállalót, s így tájéko­zódnak az adott ország munkakö­rülményeiről, a szociális viszo­nyokról. Az EURES tanácsakók- nak így kevesebb időt kell fordíta­niuk információnyújtásra, s több idejük jut a tanácsadói tevékeny­ségre. Ennek során segítik azokat a munkavállalókat, akik egy má­sik országban kívánnak dolgozni, illetve azokat a vállalatokat, ame­lyek külföldi munkavállaló foglal­koztatását tervezik. Magyarországon is szervezi már az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az EURES tanácsadó há­lózatot. A tervek szerint vala­mennyi statisztikai-tervezési régi­óban dolgozik majd egy-egy ta­nácsadó, az adott megyeszékhely munkaügyi kirendeltségén. A világhálón (a jelen és a jövő) A munkaügyi központ jelenleg egy honlappal és két portállal van a jelen a világhálón. A megyei honlapon ( www.nogradmmk.hu ). a látogató egy átfogó képet kap a központ és kirendeltségei mun­kájáról, felépítéséről. Részletes információ találha­tó szolgáltatásainkról, támogatásaikról, képzése­inkről mindezek mellett különféle adatlapok, nyomtatványok is letölthetőek. Itt tesszük közzé legfrissebb munkaerő-piaci adataink, elemzése­ink. A honlap továbbá tájékoztatást nyújt legfris­sebb pályázatainkról, ill. a központ életét érintő fontosabb eseményekről, elérhetőségeinkről. Az országos portál f www.afsz.hu ) mint a neve is sejteti az ország munkaügyi központjainak köz­ponti lapja. Minden központnak saját megye spe­cifikus része található a portálon. Bár a szerkezete és a tartalma is hasonló a megyei szinthez, mégis tartalmaz több kiegészítő szolgáltatást. Elsősor­ban napi frissítésű képzési és állásajánlat található itt, amelyben kirendeltségi szintre lebontva lehet böngészi, több hasznos keresési feltétel beállítása mellett. Új kirendeltségi modellünkben is, melyet PHARE-támogatásból valósítunk meg, fontos sze­repet kap a portál. A tervek szerint ügyfeleink a kirendeltségeken el­helyezett kioszkokon keresztül lehetőséget kapnak a portál elérésére, azon az állások - képzések böngé­szésére. Emellett felvihetik önéletrajzaikat, melyben a munkáltatók paraméterek alapján kereshetnek. A felhasználók, (munkanélküli és munkavállaló) a be­állított keresési feltételeket elmenthetik, s ha a ké­sőbbiekben a paramétereknek megfelelő állás, ill. munkavállaló kerül a rendszerbe arról e-mailen, vagy SMS-en keresztül értesítést kaphatnak. Megkezdte működését egy régiós portál is f www.palvatars.hu ). A portált három megye Bor­sod - Heves - Nógrád hozta létre, itt speciális pá­lyaválasztási, pályaorientációs információk talál­hatóak. Többek között az oktatási - képzési intéz­ményekről, iskolarendszerről, szakmákról, mun­kaerő-piaci igényekről olvashat a látogató, infor­mációt kaphat a régióban található tanácsadói szervezetekről. A statikus információkon kívül fó­rum, on line tesztek várják pályaválasztási témá­ban az érdeklődőket. Említésre méltó még a 2004. május 1-jétől in­duló Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (EM­MA). Ez a szolgáltatás az első államigazgatási alapszolgáltatás, amit Interneten keresztül, inte­raktív módon lesz igénybe vehető. Az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok vállalták, hogy 20 db államigazgatási alapszolgáltatást 2004 vé­géig Interneten keresztül elérhetővé tesznek, ezért kormányzati szintről is figyelemmel kísérik a projektet. A rendszer célja egy olyan nyilvántar­tás létrehozása, mely a munkaviszony megválto­zás azonnali bejelentésén alapul. Ez a munkálta­tók számára kötelesség lesz, míg a munkaválla­lók számára egy lehetőség a munkáltatója ellen­őrzésére. Ezáltal nő a munkavállalók jogbizton­sága, s nem utolsó sorban hatékonyabbá válik a munkaügyi ellenőrzés. Az adatbázis elsősorban az interneten keresztül lesz elérhető, de telefo­non (Call-center) és postai úton (csak bejelentés) is hozzáférhető lesz. További lehetőség lesz a munkaügyi kirendeltségeken keresztül történő bejelentés. Munkavállalás az Európai Unión belül Az Európai Unióhoz való csatlakozást a magyar állampolgárok egyre na­gyobb érdeklődéssel várják, és ez az érdeklődés a csatlakozás idejének kö­zeledtével egyre fokozódik. Az érdeklődés fokozódásával egyre több kér­dés merül fel, amelyek minden embernél más- más aspektusban jelennek meg. Más kérdésekre keresi a választ egy vállalkozó, egy őstermelő, egy munkanélküli, egy köztisztviselő, és sorolhatnánk a mai Magyarország minden egyes társadalmi rétegét, de a különböző rétegekhez tartozó em­berekben eltérő formában megjelenő kérdések mégis egyetlen lényeges probléma körül forognak. Ez pedig az, hogy „Nekem magyar állampolgár­nak mennyivel lesz jobb a helyzetem 2004. május 1. után?” Ebben a rövid összefoglalóban kifejezetten az EU-n belül munkát kereső magyar állam­polgárokat érintő kérdésekre próbálunk meg választ adni. Az a gondolat, elképzelés - hogy az EU-hoz való csatlakozásunkkal egy­szerre megoldódik minden nehézség és gond, és a munkát vállalni akaró ma­gyar állampolgár egyik napról a másik­ra megtalálja a számára mesés körül­ményeket és busás jövedelmet produ­káló munkahelyet pl. Németországban - már a múlté. A személyek szabad mozgása ter­mészetesen meg kell, hogy valósul­jon, hiszen ez az unió egyik fontos pil­lére, de ennek úgy kell megvalósulnia, hogy egyik tagország se kerüljön mél­tánytalanul hátrányos helyzetbe. A már tagországok és a csatlakozó or­szágok között kétoldalú tárgyalások­kal rendezik azokat a feltételeket, amelyek a személyek szabad mozgá­sát bizonyos keretek közé szorítják. A magyar kormány a kétoldalú tárgyalá­sokon arra törekszik, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel vállalhas­sanak munkát magyarok az unió or­szágaiban. A tárgyalások folyamato­san zajlanak, ezért még a végleges ál­láspontokat nem lehet ismerni, azon­ban az alábbiakban bemutatott hely­zetkép a 2004. március elején kiala­kult állapotot tükrözi. Az uniós tagállamokat a magyar munkavállalók iránt tanúsított nyitott­sága alapján három nagy csoportba so­rolhatjuk. Az első csoportba tartoznak azon tagállamok, amelyek teljesen megnyit­ják a munkaerőpiacukat a magyarok előtt, azaz munkavállalási engedély nélkül lehet az adott államban szaba­don munkát vállalni. Ide tartozik Íror­szág, ahol a munkaerőpiac megnyitásá­ról jogszabály rendelkezik. Az Egyesült Királyságban is várhatóan munkaválla­lási engedély nélkül lehet munkát vál­lalni, viszont a Nagy-Britanniában munkát vállalóknak majd be kell je­gyeztetniük magukat megadva munkál­tatójuk nevét, a munkavégzés jellegét és helyét. Ez nem engedélyezési, ha­nem regisztrációs célzatú eljárás lesz. A második csoportba tartoznak azok az uniós tagállamok, amelyek munka- vállalási engedélyhez kötik a magyarok foglalkoztatását, viszont az eddigi szi­gorú feltételektől könnyebben lehet majd munkavállalási engedélyt kapni. Ebbe a csoportba tartozik Dánia, Svéd­ország és Hollandia, mint speciális eset. Hollandiában ugyanis a munkaválla­lási engedély kiadását csak akkor köny- nyítik meg, ha a foglalkoztatás olyan szektorban történik, ahol munkaerőhi­ány van. Ebben az esetben egyszerűsí­tett eljárásban a munkaerő-piaci hely­zet vizsgálata nélkül az engedélyezési eljárás 1-2 hét alatt lebonyolódik. A munkaerőhiánnyal nem küzdő szekto­rokban továbbra is vizsgálják a munka­erő-piaci helyzetet. A harmadik csoportba tartoznak azok az országok, amelyek továbbra is fenntartják a jelenlegi munkavállalási engedélyezési eljárást, azaz szükséges munkavállalási engedély, és ennek ké­relmezésére az engedély kiadására ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az unión kívüli országokra. Ide tartozik Ausztria, Németország, Finnor­szág, Belgium, Franciaország, Spanyol- ország, Görögország, Portugália. A csatlakozási tárgyalások óta külön­böző nyilatkozatokat tett ugyan Olasz­ország, Luxemburg, de hivatalos állás­pontjuk még nem ismeretes. A három nem EU-tag EGT ország esetében, Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, várhatóan a megoldása a második csoportba tartozó országokéhoz hasonló módon történik. Izland hivatalosan még nem nyilatko­zott. Liechtenstein vonatkozásában Ma­gyarország is részese lesz a liechtenstei­ni kvótarendszernek. Mielőtt azonban az unióba igyekvő és munkát vállalni akaró magyar ál­lampolgár kedvét a fentebb bemutatott korlátozások teljesen elvették volna, és feltenné azt a kérdést, hogy ......hát a kkor miért is csatlakozunk az unió­hoz, ha nagy vonalakban nem változik semmi?”, azt a megnyugtató és türe­lemre intő választ adjuk, hogy ezek a korlátozások maximum hét évig áll­hatnak fenn, az úgynevezett átmeneti időszakban. A hét év letelte után nem lesz különbség a magyar és más tagál­lam munkavállalója között, az unió munkaerőpiaca nyitottá válik a ma­gyar munkavállalók előtt is. Addig még sok mindent meg kell ta­nulnunk egymásról. Nekünk az unió­ról, az uniónak pedig rólunk magya­rokról. A népi hagyományok továbbélése színesíti az uniót_______

Next

/
Oldalképek
Tartalom