Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-22 / 68. szám
2004. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ HAZAI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Veszélyben a víz Szeged A kormány idén mintegy 12 milliárd forintot fordít árvíz- védelemre - mondta a víz világnapja alkalmából Per- sányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter vasárnap. A Vásárhelyi-terv, a kormány Európa-tervének keretében több mint 8 milliárd forint forrással fog rendelkezni. Ehhez járulnak még a gátépítési költségek, így összesen mintegy 12 milliárd forint lesz árvízvédelmi fejlesztésekre 2004-ben - közölte a tárca vezetője. Aki látta a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa következményeit, az tudja, mi a jelentősége annak, hogy sikerült tető alá hozni a magyar-román határvízi egyezményt, és megalakult a környezetvédelmi vegyes bizottság - jelentette ki a politikus. Megállapította: a vizek minőségét nem csak az ipari szennyezések veszélyeztetik. A miniszter elmondta: miközben a lakásállomány 95 százaléka ma már vezetékes ivóvizet kap, addig a csatornahálózat kiépítettsége csak 55 százalékos. Valaminek történnie kell a többi szennyvízzel is, hiszen „az az elsődleges vízadó réteg, amelyből eleink évszázadokon át nyerték az ivóvizet, ma már elszennyeződött”. Ennek helyre- állítása egy fél, vagy akár egy egész évszázadot kíván majd. Akkor lesz majd lehetséges, ha minden településen kiépülnek a csatornázás és szennyvíztisztítás megfelelő feltételei - mondta Persányi Miklós. Kártérítés szennyezésért Budapest Jogi előrelépés történt a határvizeken okozott károk miatti felelősség megállapítása és a kártérítés fizetése ügyében - áll a környezetvédelmi tárca közleményében. Magyarország leggyakrabban a szennyezések elszenvedője, és ritkán okozója. A kormány a környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti az ipari balesetekből származó, határvizeken okozott károkra vonatkozó javaslatot. A 2000-ben történt tiszai ciánszennyeződés tette időszerűvé és sürgetővé a megállapodás kidolgozását, amely megteremti a külföldi balesetekből eredő környezeti károk miatti kártérítés jogi alapjait. Az Országgyűlés utólagos megerősítésével válhatunk részeseivé a Ki- jevben még tavaly aláírt nemzetközi megállapodásnak. A Persányi Miklós miniszter kézjegyével ellátott dokumentum a veszélyes anyagok listája alapján szabályozza, mely cégek, vállalatok kötelesek váratlan ipari balesetek esetére biztosítást kötni. Az egyezmény hatályba helyezése Magyarországon fontos, mert felszíni vizeink 94 százaléka a határainkon túli vízgyűjtő területekről érkezik, s alvízi országként a máshonnan jövő szennyezéseket nem tudjuk befolyásolni. Országunk az esetek többségében a károk elszenvedője, és csak igen ritkán okozója. EUROPRESS Fáklyákkal az erőszak ellen Békedemonstráció és tiltakozás a Hősök terén A békejel fél évszázaddal ezelőtt született Budapest Békejelet formált több mint hétszáz, fáklyát tartó ember az iraki háború megindításának első évfordulóján, a katonai műveletek ellen tiltakozva a budapesti Hősök terén szombat este. A Békelánc tömörülés és a Civilek a Békéért mozgalom rendezvényén a demonstrálók egyperces csönddel adóztak a háborúk és az erőszak áldozatainak, majd meggyújtották a fáklyákat. A résztvevőket több tucatnyi rendező irányította meghatározott pozíciókba - közölte Várady Tibor, a Békelánc sajtóreferense. A látványterv egy hónapos munkával született, a fények felülnézetből kör alakú békeszimbólumot formáltak. A hangszórón bejátszott szöveg szerint a tiltakozók egy évvel ezelőtt nem tudták megállítani a háborút, és bár sokak szerint ez nem is lehetséges, mégis nagyon sokan mentek el, hogy szokásos szombat esti elfoglaltságuk helyett szót emeljenek a vérontás ellen. A demonstráció később zenés-táncos rendezvénnyé alakult át, a főként külföldi előadóktól származó dalok mind a szeretet- ről, a békéről, az erőszakmentességről szóltak. A szimpatizánsokkal együtt csaknem 1100 résztveFOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY vöt zsonglőrök, tűznyelők és kongadobosok szórakoztatták. A helyszínt a rendőrség biztosította, atrocitás nem történt. Az iraki háború évfordulóján a világ több nagyvárosában rendeztek hasonló jellegű megmozdulást. A békejel az 1950-es évek közepén született meg Angliában, ahol eredetileg a nukleáris leszerelést követelő demonstrációkon használták. ■ A régi érettségi utolsó éve FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT Bár ez a hagyományos érettségi utolsó éve, a középiskolai tanárok és a diákok továbbra sem látják át az új követelmény- és felvételi rendszert. Az oktatók nem tudják, milyen elvárásokra kell felkészíteniük diákjaikat, a tanulók pedig nincsenek teljesen tisztában az új rendszer nyújtotta lehetőségekkel, és az azokat kísérő kötelezettségekkel. Budapest Az Europress által megkérdezett tanárok a kétszintű érettségi kapcsán két problémát említettek: egyrészt - bár a próbaérettségi első köre már lezajlott 2003 májusában - nem tudják pontosan, milyen követelmények várják majd a diákokat az új rendszerben, másrészt úgy vélik, az emelt szintű érettségi „túl magasra rakja a lécet”. Több pedagógus attól tart, hogy az egységesített rendszerben több lesz a bukás, mint eddig. Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára az Europressnek azt mondta: a kétszintű érettségiről szóló kormányrendelet 1997 óta létezik, az iskoláknak már 1998-ban el kellett készíteniük felkészítő helyi tantervűket. Ezt 2001-ben a kötelező kerettantervekhez igazították, a tantárgyankénti részletes vizsgakövetelmények pedig 2003 közepén jelentek meg jogszabályban. A tantestületek tehát a legrosszabb esetben tavaly szeptember óta tudnak az új tantárgyi érettségi követelményekről. (A régi típusú érettségihez egyébként nem voltak ilyen tantárgyankénti részletes érettségi követelmények.) A bukással kapcsolatban a tárca képviselője közölte: 2002-ben különböző iskolákkal tesztelték az új követelményeket, és az akkor felbukkanó problémákat orvosolták a jogszabálytervezet előkészítésekor. A teljesíthetőség érdekében az emelt szintű vizsga követelményeit 25, a középszintű érettségiét 10 százalékkal csökkentették. 2004 májusában minden középiskola minden 11. évfolyamos tanulója tesz próbaérettségit 1-1 kötelező érettségi tantárgyból, a tanuló választása szerint közép- vagy emelt szinten. (A követelmények egyébként a diákok számára is hozzáférhetők a www.om.hu honlapon.) Sipos János valószínűnek tartja, hogy az első „éles” év után - különösen informatikából - folyamatosan változnak majd a követelmények, finomodni fog a rendszer. Attól azonban nem tart, hogy az új vizsgaforma a valóságtól el- rugaszkodottnak bizonyul. A diákokat nyilvánvalóan inkább a reform felsőoktatási vonatkozása érdekli. Ezen az oldalon alapvetően nem várható lényeges változás - attól eltekintve, hogy 2005-től nem kell felvételi vizsgát tenniük. Az érettségi évében felvételizők magukkal „viszik” öt tantárgyból az utolsó két év pontjait .- vagyis jegyeit -, hozzáadva valamennyi érettségi tárgy átlagának kétszeresét („hozott” pontként tehát maximum hat- vanat), és ehhez teszik majd hozzá az érettségin a felsőoktatási intézmény által előírt egy vagy két tárgyból szerzett jegyből kiszámított felvételi „szerzett” pontokat, amelyekből szintén hatvanat gyűjthetnek össze. (A legalább hármas osztályzatú emelt szintű tantárgyi vizsgára hét plusz felvételi pont kapható.) Az emelt szintű vizsga írásbeli részét a diákok saját iskolájukban írják meg, a dolgozatokat azonban két független értékelő javítja. Az emelt szintű szóbeli vizsgát az egyes tantárgyakból háromfős vizsgabizottság előtt kell letenni. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint megfelelő - 15-20 fős - létszám esetén Jegyek százalékban Az új rendszerben, 2005-től az érettségizők eredményeit százalékban mérik - ugyanaz a százalék azonban emelt szinten jobb jegyet jelent majd. Például egy 62 százalékos eredmény középszinten 4-est, emelt szinten azonban 5-öst ér. A jeles alsó határa minden vizsgatárgyból középszinten 80, emelt szinten 60 százalék. Lett volna idő a felkészülésre az emelt szintű vizsga bizottsága utazik a tanuló iskolájába, de legalábbis az adott városba. Ha nincs meg a létszám, a tanulónak kell a vizsgabizottsághoz utaznia. Sipos János az Europress kérdésére azt mondta: a költségvetésben várhatóan nem lesz elkülönített összeg az utazási költség fedezésére, egyrészt, mert az emelt szintű vizsgát a diák önszántából teszi, másrészt az államtitkár úgy véli, az így jelentkező költség sokkal kevesebb lesz annál, mint amit a tanulók most elköltenek, hogy az egyetemi felvételikre más városokba utazzanak. Azok, akik az érettségi évében nem nyernek felvételt egy főiskolára vagy egyetemre sem - akár a rosszul sikerült vizsga, akár a jelentkezés hiánya miatt -, a következő évben ismét próbálkozhatnak. Vagyis újra letehetik az adott érettségi vizsgát, ami akár eltérő is lehet az előző évitől. Például, ha valaki 2005- ben történész szeretne lenni, nyilván történelemből „felvételizik”, és nem fektet különösebb hangsúlyt a matematikára. Ha nem veszik fel, és a két vizsga közötti egy évben úgy dönt, inkább matematikus lesz, leteheti újra a korábAggodalmak Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke úgy véli, jogosak a tanárok aggodalmai az új érettségi kapcsán. A szak- szervezet nem látja biztosítottnak az emelt szintű érettségire való felkészülés tárgyi, munkajogi és pénzügyi feltételeit. A magasabb szintű érettségihez az iskoláknak plusz tanórákat kell biztosítania a diákoknak az adott tárgyakból, ehhez azonban a pedagógusnak is több időt kell eltöltenie az iskolában. Ezzel együtt a PSZ szakmailag alapvetően jónak tartja az érettségi reformot, és támogatta is azt a kezdetektől fogva. ban kevésbé fontosnak vélt matekvizsgát. Érvényes ez azokra is, akik a „régi rendszerben” érettségiztek. 2005-től nem csak egy - május-júniusi - „vizsgaidőszak” lesz, hanem lehet próbálkozni ősszel is. Az első próbaérettségi eredményeinek értékelése a napokban fejeződik be, ezért Sipos János nem tudta még megmondani, milyen következtetéseket vontak le. STEINER KATA Hírek Nem távozik Kovács László ma már elsietettnek tartja 2002-ben tett bejelentését a pártelnöki posztról való távozásáról - a szocialista politikus erről egy napilapnak nyilatkozott szombaton, mti Az adóról Az SZDSZ szerint az adócsökkentés ma a legfontosabb politikai kérdés - közölte Kuncze Gábor a szabad demokraták országos tanácsának ülése után. mti Sztrájk Kétórás munkaszünetet tart hétfőn a Malév-gépeket kiszolgáló földi személyzet - jelentette be a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője vasárnap, Ferihegyen. mti Választási lista Az „összefogás, a normális Magyarország listájának” nevezte Dávid Ibolya pártelnök a keresztény-konzervatív pártok szövetségének európai parlamenti (EP) listáját az MDF szombati kampánynyitó nagygyűlésén. MTI Családi erőszak Hangos kampánnyal kívánja felhívni a figyelmet a családon belüli erőszakra az Eszter Alapítvány - áll a szervezet közleményében. Számos magazinban, óriásplakáton és több tévécsatornán is láthatók lesznek hirdetéseik, mti Magyar Örökség A Magyar Örökség Aranykönyve újabb nevekkel gazdagodott szombaton. Az ünnepséget 34. alkalommal rendezték meg. A díjjal korunk, valamint a második világháború előtti időszak legjelentősebb magyar teljesít- ményeit tüntetik ki. mti ■
