Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

4. OLDAL 2004. március 18. ® online interjú A nyugdíjasok kerítése nem lesz kolbászból! Balassagyarmati nyugdíjasokkal találkozott a közelmúlt­ban Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi de­legációjának tanácsosa. Arról beszélgettünk, mi történik az itt élő emberekkel, köztük a nyugdíjasokkal, ha az ország május elsején az Európai Unió tagja lesz.- Közöttünk él, talán ismer is bennünket, milyennek ítéli meg Európa felkészülésünket a csat­lakozásra?- Magyarország megítélése az Európai Unióban nem romlott az utóbbi két esztendőben sem, a csatlakozó országok élbolyá­ban található. A tavaly novem­beri értékelés óta is javított hely­zetén, elkezdte azt a gazdasági programot, amely további fejlő­dést hoz. Igaz, a külföldi tőkebe­fektetések szerények, de ennek egészen egyszerű oka van. Ami vonzza a tőkét, a privatizáció, itt már korábban megtörtént. A tő­ke természete, hogy elsősorban oda megy, ahol ez most folyik.-Sön milyennek lát bennün­ket?- Azt tartom, egy országot 3 nap, vagy 30 év alatt lehet meg­ismerni. Két és fél éve élek itt és nem mondhatom, hogy isme­rem a magyarokat. Azt látom, hogy a mezőgazdaság az, ahol van javítanivaló. Magyarorszá­gon a lakosság 6 százaléka dol­gozik a mezőgazdaságban, eb­ből 1 százalék a maga kis földjé­vel bíbelődik. Örömmel szaba­dultak meg a tsz-ektől, de úgy tűnik, most egymással rivalizál­nak. Nem egyesítik erőiket ak­kor sem, ha történetesen boru­kat kellene kivinni egy francia szupermarketbe és értékesítését marketinggel segíteni. Azért sem egyesülnek, hogy közösen címkézzék, értékesítsék a son­kájukat. Mindenki maga akar mindent csinálni. Mintha nem ismernék azt az igazságot, hogy egységben az erő. Én úgy látom, hogy a technikai gondok mellett ezeket a pszichológiai akadályo­kat is le kell küzdenie a magyar mezőgazdaságnak. Emellett az Európai Unióban nagy figyelem fordul a környezetvédelemre, hiszen az országok átéltek már néhány ilyen katasztrófát. Ma­gyarországon az elmúlt 40-50 évben a termelés volt az elsődle­ges, erre nemigen fordítottak gondot, s ezt bizony pótolni keü.- Ezek valós gondok, de mire lehetünk büszkék?- Sok mindenre. A magyarok gyakran alábecsülik magukat. Persze, hogy csináltak nagyon jó dolgokat is, ami most a csatla­kozás során előnyükre válik. Magyarországnak jó az oktatási rendszere, nagy hagyományai vannak a matematika-, a kom­putertudománynak, ami abszo­lút gyors pályát jelenthet az uni­ón belül is. A miskolci, vagy a salgótarjáni gondok ellenére is azt mondom, Magyarország nem viseli az óriási nehézipari beruházások terhét, mint a ke­let-európai országok. S Magyar- országnak van egy hatalmas stratégiai-geopolitikai előnye is: az Európai Unió fontos pontja a Balkán, a Közel-Kelet felé. Hely­zete, az itt felhalmozódott tudás birtokában, ha a politikusok, a kormányzó politikusok megfe­lelő módon teszik a dolgukat, akkor Magyarországnak a né­pesség számánál, gazdasági sú­lyánál jelentősebb hatása lehet az európai uniós politika kiala­kításában.- Mire számíthatnak a nyug­díjasok? Most, hogy közeledünk a csatlakozáshoz, nőnek aggo­dalmaik, félelmeik. Valóban fél­niük kell az idős embereknek?- Nagyon fontosnak tartom, hogy a nyugdíjasok tudják, mi történik velük és mi nem a csat­lakozás után. Nem hiszem, hogy bárkinek is félnie kell. Az unió egyetlen országtól sem ve­szi el nyugdíjrendszerét, a dön­tések a nyugdíjak emeléséről, az emelés módszeréről a csatlako­zás után is Budapesten marad­nak. A tagállamok között együttműködés csak a leglénye­gesebb kérdésekben van. így az életszínvonal növelése, a szoli­daritás, a járulékok kiegyensú­lyozott alakítása, vagy a nyug­díjrendszer pénzügyi fenntart­hatósága a közös célkitűzés. Ta­valy nagyon sok nyugdíjassal ta­lálkoztam. Volt olyan hét is, hogy legalább háromezerrel. Nekik is azt mondtam, nem lesznek sem olyan nagyok, sem olyan rosszak a változások, mint ahogyan azt most gondolják. Természetesen nem lesz kol­bászból a kerítés sem. Nem jön­nek Magyarországra a francia nyugdíjak, a dán tb-járulékok és a német árak sem. De az Euró­pai Unió forrásokat ad új mun­kahelyek teremtéséhez. Ha jól élnek vele, a költségvetést kímé­lik, amelyből így több juthat a nyugdíjakra is. Ami pedig az árakat illeti, nem tartok attól, hogy Magyar- országon erőteljes árnövekedés lesz. A csaüakozással egy nagy, nyílt piacba lép, ahol az élesedő verseny lefelé hajtja az árakat. Természetesen néhány terüle­ten, így például a szolgáltatások­nál az árak növekedhetnek is.- Nem csak az országban, a megyében is nő a civil szerveze­tek száma és szerepe. Az unió or­szágaiban milyen körülmények között dolgoznak a civilek? Mi­lyen a kapcsolatuk az állammal?- A civil szervezetek helyzete, lehetőségei nagyon változóak Európán belül is. Észak-Európa országaiban, így Dániában, Svédországban, de Németor­szágban, Nagy-Britanniában és Írországban is többnyire maguk teremtik meg működésük anya­gi feltételeit. Maguk szervezik meg tevékenységüket és ehhez az államtól adómentességet kapnak. Nagy-Britanniában pél­dául gyűjtéseket szerveznek, üzleteket nyitnak, ahol használt ruhákat, meg egyéb dolgokat árulnak. Azáltal, hogy pénz­ügyileg függeüenek a szerveze­tek, nagy önállóságuk, befolyá­suk is van. Közülük az erőseb­bek, mint például a mozgáskor­látozottak, elérték, hogy a bu­szokat újra tervezzék, legyen feljárójuk az épületekbe. Ez ter­mészetesen harc kérdése, de a kormány előbb-utóbb enged, mert nem akarja, hogy túl nagy legyen a „zaj" körülötte. V.G. RÁTGÉBER LÁSZLÓ Március 18., csütörtök, 12.00-13.00 Rátgéber László, a MiZo-PVSK női kosárlabdacsapatának vezetőedzője lesz szerkesztőségünk vendége március 18-án, csütörtökön 12 órától. www.nogradmegyeihirlap.hu Képviselő az időseknél A bányászszakszervezet nyugdíjasokat összefogó salgó­tarjáni 2. számú alapszervezete, az Oszidő nyugdíjasklub és az Aranykor idősek klubjának ven­dége volt Puszta Béla ország- gyűlési képviselő, Salgótarján polgármestere a zagyvapálfalvai városrészben. Arról tájékoztatta a nyugdíjasokat, milyen intéz­kedéseket hozott a kormány az idős emberek érdekében, mi­lyen városfejlesztési tervek fog­lalkoztatják Salgótarján önkor­mányzatát és milyen lehetősé­geket kínál a városnak és lakói­nak az uniós csatlakozás. Puszta Béla többek között munkahelyteremtésről - az ipari park 17 hektáros bővítéséről - bérlakásokról, a kereskedelmi hálózat szélesítéséről, közútfej­lesztésről, az idegenforgalom fel­lendítéséről beszélt. Mint mon­dotta, ha elkészül a 21-es út Kisterenye és Hatvan közötti hat előzési sávos szakasza, egy óra alatt Budapestre érhetünk. Mind­ezek, valamint a tranzitforgalom „gyorsítása” - amely tíz év alatt tizenötszörösére nőtt - az uniós csatlakozás után lesz igazán fon­tos, amikor a magyar-szlovák ha­tár átjárható lesz. A 21-esre és a tehermentesítő útra 15 milliárd forintot fordítanak. A szociális célokat szolgáló beruházások 14 százalékkal emelkednek az idén. A tájékoztatót közvetlen be­szélgetés követte. Ennek során az idős emberek elsősorban azokról az intézkedésekről szól­tak, amelyek életkörülményeik javítását szolgálják. így a bérek és a nyugdíjak uniós felzárkóz­tatását, az 53. heti nyugdíj után az 54. kifizetését, az energia- és gyógyszerár-emelések kompen­zálását, az egészségügyi alapel­látás és szakellátás feltételeinek javítását, valamint a rendezet­tebb közlekedési viszonyok megteremtését tették szóvá. Ez volt a tizedik fórum, ame­lyet a megye nyugdíjasszerveze­teiben, klubjaiban szervezetek, s amelyek vendégei országos, vagy megyei szakemberek, poli­tikusok voltak. Üdülési támogatás Negyedszázados pénzügyi szolgálat A Salgótarján Pécskő utcai „kockaházak” egyikében Várhelyi Ernő felesége nyit ajtót és tessékel beljebb az otthonosan be­rendezett lakásba. A volt megyei tanács nyugdíjas osztályve­zetője, Salgótarján jól ismert személyisége szívélyesen fogad. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma saját for­rásból 500 millió forintot fordít az idén szociális üdültetési támoga­tásra - mondta tájékoztatója so­rán Karácsony Mihály, a kuratóri­um elnöke. Ebből 400 milliót a gazdálkodó szervezeteken ke­resztül juttat el a munkavállalók és a szervezet nyugdíjasai részé­re. Az egyéni nyugdíjas kérelme­zők támogatására 100 millió fo­rint áll rendelkezésre. Támogatást azok a belföldi ille­tőségű, nyugdíjtörzsszámmal ren­delkező nyugdíjasok kaphatnak (öregségi, özvegyi, szülői, rokkant­sági nyugdíjban részesülők), akik­nek havi ellátása - a nyugdíjfolyósí­tó igazgatóság 2004. évi igazolásá­nak végösszege alapján - nem ha­ladja meg a havi 53 ezer forintot és munkaviszonyból, vagy vállalko­zásból származó egyéb jövedel­mük nincs. A támogatás értéke 30 ezer fo­rint és üdülési csekk formájában jut el a támogatottakhoz a megálla­pított havi nyugellátási összeg alapján differenciált önrész megfi­zetése mellett. A kérelem benyújtásához szüksé­ges adatlap a Magyar Nemzeti Üdü­lési Alapítvány ( www.mnua.hu ), és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ( www.nusz.hu ), valamint a teleház- szövetség ( www.telehaz.hu ) hon­lapjáról tölthető le. A nyugdíjasok üdülésicsekk-tá- mogatási kérelmeiket 2004. március 1-jétől április 30-ig küldhetik el az alábbi címre: Nemzeti Üdülési Szol­gálat Kft. 1519 Budapest, Pf.: 406. A határidő lejárta után kérelem már nem nyújtható be. Az adatlap­hoz semmüyen melléklet benyúj­tása nem szükséges. Az azon fel­tüntetett adatokért a kérelmező büntetőjogi felelősséggel tartozik. A kérelmeket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szociális bizott­sága bírálja el 2004 május 15-ig. A támogatásban részesülteket a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. le­vélben értesíti 2004. május 31-ig, amely tartalmazza az önrész befize­téséhez szükséges postai csekket is. A csekk befizetésének határideje 2004. június 30. Amennyiben a be­fizetés a határidőig nem történik meg, a kérelmező elveszíti jogát a támogatásra. Azokat, akik nem kap­nak támogatást, írásban nem értesí­tik. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. információs vonalat működtet, amelyen az adóazonosító jel bebü- lentyűzését követően tájékozódhat­nak az érdeklődők, hogy kaptak tá­mogatást, vagy nem. A telefonszám a következő: 06-30-303-0-303. Az üdülési csekket a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. az önbefize­tés számláján való megjelenésétől számított két héten belül értékkül­deményként, díjmentesen postáz­za a kérelmező lakcímére. Ahogy Karácsony Mihály elmon­dotta, az üdülési csekk jelenleg mintegy 2000 szálláshelyen, illetve utazási irodában váltható be. A tö­megközlekedési vállalatokkal (MÁV, GYSEV, Volánbusz, Mahart) kötött szerződés alapján az üdülési csekk a tömegközlekedési járműve­ken helyközi forgalomra is felhasz­nálható 2004. március 1-jétől.- Balassagyarmaton szület­tem, egy hatgyermekes család­ban, én voltam a legkisebb. Apám cipészmester volt, anyám a háztartást vezette. Gyarmaton jártam iskolába, 1942-ben a reálgimnáziumban érettségiztem. Még ez év szep­temberében felvettek a Buda­pesti Műegyetem Közgazda­ságtudományi Karára. Tanul­mányaimat - szüleim szegény­sége miatt - csak úgy kezdhet­tem meg, hogy Budapesten élő sógoromék befogadtak és gon­doskodtak rólam. Egy korty kávé után kérés nélkül folytatja:- Hogy nehéz anyagi helyze­temen könnyítsék, az első évfo­lyam utáni nyári szünetben a Leszámítoló Bank alkalmazásá­ban két hónapig, majd a követ­kező évben néhány hónapig a Weiss Manfréd Művek doboz­gyárában dolgoztam, 1944 ka­rácsonyán a sógoromék lakása előtt civilként estem fogságba. Először Temesvárra vittek, ahol gyűjtőtáborba kerültem, majd Szabadkára szállítottak, ahol kiütéses tífuszt kaptam, ezért a szovjetek átadtak a szerbek­nek. A háború után Budapestre, majd Balassagyarmatra utazott a szüleihez. Még ez év novem­ber elsején a forgalmiadó-hiva- talnál helyezkedett el kisegítő­nek. E hivatal közvetlenül a pénzügy-igazgatósághoz tarto­zott, amely viszont a Pénzügy­minisztérium irányítása alatt működött. Megkezdődött Vár­helyi Ernő pénzügyi karrierje.- Egyetemi tanulmányaimat nem folytathattam, mert sógo­romat a rendőrség Sátoraljaúj­helyre helyezte, s én lakás nél­kül maradtam. Tanulmányai­mat később levelezőként fejez­tem be. A megyei tanács hivata­la 1951 decemberében költö­zött Salgótarjánba. Mi átmene- tüeg egy kocsmahelyiségből át­alakított szoba-konyhás lakást kaptunk, mert a bérházak még nem készültek el, 1953-ban megszületett Béla, 1954-ben László fiunk. Időközben a Pénzügyminisztérium revizori főosztályának kikérése alapján a Pénzügyminisztérium állo­mányába kerültem, és itt a me­gyei kirendeltségen dolgoztam nyolc évig. Jól érezte magát munkaköré­ben és a bőrében is, eszébe sem jutott más beosztás, csakhogy a sors közbeszólt.- 1960-ban pénzügyi osztály­vezető-helyettesnek, majd 1963 márciusában - amikor elődö­met, Illés Miklóst kihelyezték a nógrádmegyeri tsz-be - osztály- vezetőnek neveztek ki. Itt jegy­zem meg, amikor osztályveze­tő-helyettes lettem, a közgaz­dász-képesítés (diploma) meg­szerzésére is köteleztek. Várhelyi Ernő egészségi álla­pota a ’70-es évek végén, a '80- as évek elején megromlott, többször kezelték Balatonfüre- den és Nógrádgárdonyban is, amíg végül - közel 60 éves ko­rában - úgy határozott, nyug­díjba vonul. Főnökei marasztal­ták, de döntése végleges volt, a feleségével együtt akart nyug­díjba menni és ez 1983-ban be is következett.- Mindenkire szívesen em­lékszem, soha senkivel nem volt olyan konfliktusom, hogy valakire is ne­heztelnem kel­lene. Voltak vi­tánk, de ezek soha nem lép­ték túl a kor­rekt, kollegális határokat. Szá­mos kiváló szakembert ismertem meg kol­légáim között, többek tanulmá­nyait támogattam, karrierjüket elősegítettem vagy egyenget­tem. Munkája, tevékenysége elis­merésével, megbecsültségével kapcsolatban így nyilatkozott:- Munkaviszonyom hosszú ideje alatt számos kitüntetés­ben és más elismerésben ré­szesültem. A Pénzügyminisz­tériumban is akceptálták tevé­kenységemet. Ennek ékes bi­zonyítéka, hogy nagyon sok munkatársam - akiket én ösz­tönöztem továbbtanulásra - szerzett főiskolai, egyetemi végzettséget. Innováció iránti elkötelezettségemet jól pél­dázza, hogy Somogy mellett Nógrád megyében kezdődött meg a tanácsi igazgatás szá­mítógépes feldolgozásának ki­építése. Ennek keretében na­gyon jó kapcsolat alakult ki a PM számítástechnikai intéze­tével. Az itt végzett közel négy évtizedes tevékenysé­gemre ma is jó érzéssel gon­dolok vissza. Fantasztikus memóriája volt, költségvetés minden rovatára és sorára, minden fontosabb adatra jobban emlékezett, mint bármelyikük.- Én még értekezleteken sem jegyzeteltem, nagyon jó emlé­kezőképességem volt, minden lényegesre emlékezni tudtam, aláírásnál én már tudtam kinek a papírját kell megnézni és kiét nem. Aztán megtanultam pél­dául a gyorsolvasás módszerét, ugyanígy a lényeglátást az ada­tok tömegében, jól tudtam sze­lektálni, eligazodni, s a fonto­sabbakat rögzítettem is.- Miként telnek napjai, mit csinál mostanában?- kz átállás semmi nehézsé­get nem okozott. Sokáig jöt- tünk-mentünk, jártuk az orszá­got autóval, üdültünk a Bala­tonnál és máshol, meglátogat­tuk a kisebb fiamat Budapes­ten, változatosan és hasznosan is töltöttük az időnket. Mosta­nában már kevesebbet mozdu­lunk ki, itthon igyekszem elfog­lalni magam. Egy ideig én vol­tam a lakásszövetkezetünk pénzügyi-gazdasági mindene­se. Még most is dolgozom egy ismerősnek, minden ellenszol­gáltatás nélkül, csakhogy tor­náztassam a memóriámat. Ol­vasok, keresztrejtvényt fejtek, éldegélek nyugodtan, békében a feleségemmel. BARÁTHI OTTÓ Várhelyi Ernőt 80. szü­letésnapja alkalmából a megyeházán baráti talál­kozón köszöntötte közel félszáz munkatársa, kol­légája, barátja. Farkas Sándomé dr., a Pénz­ügyminisztérium képvi­seletében a Magyar Pénzügyek Szolgálatá­ért kitüntetést adta át az ünnepeltnek. Az üdülési alapítvány 2004. évi támogatási rendszere Havi ellátás összege Önrész Támogatás összege Csekkérték (Ft) ____________fFt/fő) ÍFt/fő)________fFt/fő) 3 5 000 Ft-ig 5 000 25 000 30 000 35 001-45 000 Ft 15 000 15 000 30 000 45 001-53 000 Ft 20 000 10 000 30 000

Next

/
Oldalképek
Tartalom