Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám

2004. MÁRCIUS 16., KEDD BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ Nem csak a városért dolgozik Kihívás és megbecsülés a feladat Tavaly decemberben vehette át a fővárosi Petőfi Csarnokban Kolompár Orbántól, az Országos Cigány Önkormányzat elnö­kétől a Közéleti díjat Baranyi János, a balassagyarmati ci­gány kisebbségi önkormányzat elnöke. A megtisztelő kitün­tetést a Nógrád megyei cigány ifjúság sportjáért, a labdarúgó- utánpótlás területén végzett tevékenységéért kapta meg. A tősgyökeres gyarmati muzsi­kuscsaládból származó Bara­nyi János nagyap­jának testvére, a városban immár legendává ■ vált „Rekett” volt, s a nagy szegénységben élő, 6 gyer­meket felnevelő család összetartó erejeként a szeretet és áldozatvál­lalás működött. Az Óváros téren felnövő négy fiú egyaránt leérett­ségizett. A zene mellett János vendéglátó-ipari technikumba járt, melynek később hasznát vet­te. 32 esztendeig volt előadómű­vész Pesten, bejárta az egész vilá­got, majd 1988-tól 1994-ig a nagy hírű, 1280 négyzetméteres alapte­rületű, 29 főt foglalkoztató Balassa étterem vezetője lett, s a piacon is működtetett büfét. Időközben kitanulta a hang­szerkészítő szakmát, ma is készít vonósokat a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában. Két gyerme­kére igen büszke: fia a fővárosi Belcanto étterem 6 nyelvet beszélő pincére, aki minden hangszeren játszik, lánya pedig a budapesü Matáv főigazgatóságán titkárnő. Baranyi János a 2002-es önkor­mányzati választások óta került az öttagú szervbe. A régi tagok mel­lett [Jónás Gábor, Baranyi Gábor) a három belépő új tag Mogyorósi Gabriella, Váradi László és Baranyi János lett, aki szavazás útján vált elnökké. Az 5 főből ketten a szoci­ális bizottságnak is tagjai (Baranyi János és Mogyorósi Gabriella], utóbbi listán bekerült a képviselő- testületbe is. Baranyi János sportért végzett munkája valóban kiemelkedő. Tavaly 90 ezer forintot kaptak e célra a költségvetésből. Az elmúlt év januárjában a város által ren­dezett teremtornán 3. helyezett lett a cigány futballcsapat, s itt Mátyás Zsolt kapta meg a legjobb futballista címet. A megyei ci­gány kisebbségi önkormányza­tok futballcsapatainak tornáján másodikok lettek, itt Oláh Tibor bizonyult a gólkirálynak. A Gyöngyösön megrendezett 19 évesek tornáján a megyei cigány­válogatott megnyerte a bajnoksá­got, Nyíregyházán pedig 64 cso­portból lettek a harmadikok. Au­gusztusban élményszámba me­nő esemény történt: a Puskás-sta­dion gyepszőnyegén döntőt ját­szottak a 14-16-17 éves válogatot­tak, ahol a legjobb kapus címet Mészáros Zsolt, a legfiatalabb já­tékos kupája címet pedig Jónás István szerezte meg. Idén febru­árban a balassagyarmati cigány kisebbségi önkormányzat csapa­ta második helyen végzett a váro­si teremtornán. Sikereik eléréséhez nagy segít­séget nyújt a városvezetés. Lombos István polgármester a volt úttörőtá­bort bocsátotta rendelkezésükre, a sportcsarnokot pedig minden ked­den este 8-tól 10-ig megkaphatták. Amiben tud, melléjük áll a polgár­mester, az alpolgármesterek és Látkóczki Bálint, az MSZP városi elnöke. Baranyi János a tehetség- kutatáshoz minden iskolával tartja a kapcsolatot, s az úttörőtáborban 25-40 fős csapatokkal foglalkozik Oláh Tibor, Jónás Zsolt, Mátyás Zsolt, Kardos Iván segédletével. A Nádor utcában úgyszintén gyako­rolnak. A sporton kívül azonban más közéleti tevékenységet is folytat Baranyi János. Tavaly nyáron 600 zsák ruhát osztottak szét a roma- ság és a szegény emberek köré­ben, iskolaköpenyt adományoztak az általános iskolások részére. E célra 200 ezer forintot szerzett, de szponzorok, barátok is segítik munkáját. A Szent Imre Keresz­tény Iskola például kölcsönmezzel látta el a versenyzőket. Pályázati úton 100 ezer forintot nyert sport­célokra Baranyi János, aki április­ban meg akarja szervezni a kistér­ségi roma vers- és mesemondó­versenyt is. Múlt decemberben 5 évestől a 60 évesig mindenkit megmozga­tott az általa szervezett roma ren­dezvény. Baranyi János kiemelte a közelmúlt eredményeit is: 14 év után dr. Bacskó József alpolgár­mester heteken belül meg tudja szüntetni az újkóvári cigánytele­pet, és 5-6 családot fürdőszobás, összkomfortos lakáshoz juttat. A szociális bizottság és a városveze­tés adósságkezelési programjával, felméréseivel megpróbál megoldá st találni a jogcímnélküli lakás­használókkal szemben.- Nem a sikerekért dolgozom, nem is csak a városért, de az orszá­gért is. Ahol a cigánysággal baj van, én ott vagyok - mondta a Köz­életi díjas kisebbségi önkormány­zati elnök. ÜGYÉSZSÉG: EREDMÉNYES ÉV. A Nógrád Megyei Főügyészség összügyészi értekezletén dr. Tolvay Örs Csaba megyei fő­ügyész számolt be 2003-ban kifejtett tevékenységükről. Nógrád megye az országos átlagnál is jobban teljesít, csaknem 98 százalékos váderedményességével - emelte ki a meghívottként szintén jelen lévő Polt Péter legfőbb ügyész. Március 1-jétől Dúzs József ezredes vette át a Balassagyar­mati Határőr Igazgatóság igazgatói posztját a februárban saját kérésére felmentett Ferencsik Pál dandártábornoktól. Az új vezetőt korábbi tevékenységéről, terveiről, a határőr­ség jövőbeli feladatairól kérdeztük.- Bizonyára sokan kíváncsi­ak eddigi pályafutására, életé­nek állomásaira, személyére.- Borsod megyéből szárma­zom, 49 éves vagyok, nős, két felnőtt gyermek édesapja. A hivatásos tiszti pályafutásom 1977-ben, a Miskolci Határőr Igazgatóság jogelőd szerveze­ténél kezdődött, ahol 1995-ig megszakítás nélkül dolgoz­tam. A kirendeltségvezető-he- lyettestől a kerületparancs- nok-helyettesi beosztásig sok­féle funkciót töltöttem be és ez idő alatt két egyetemi és egy főiskolai diplomát szerez­tem. 1996-97-ben a budapesti Ferihegyi nemzetközi repülő­tér határrendészeti szervének voltam a vezetője, majd a ha­tárőrség idegenrendészeti és Dúzs szabálysértési főosztályveze­tője lettem. Ebből a pozícióból kért fel az országos parancsnok úr a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatói feladatai­nak ellátására. Bár korábban is főosztályvezető voltam, úgy éreztem, nem árt 5-6 évente vál­tani. Ami a várost illeti: már többször jártam itt, s mivel a szülőhelyemhez hasonlít, na­gyon szimpatikusnak találom ezt a környezetet, s kedvesnek az embereket. Jelenleg a határőr­ség pihenőházában lakom, csak hétvégente járok haza. A csalá­dom nem szándékozik elköltöz­ni Budapestről. Magamról még annyit, hogy oroszból felsőfokú, németből középfokú nyelvvizs­gával rendelkezem, és tagja va­gyok a központi tisztikarnak is, hobbim a sakk. Az edelényi sportkör versenyzőjeként az OB I/B-ben játszottam, de sajnos mostanában egyre kevesebb az időm erre.- Az utóbbi időben felborzol­ták a közvéleményt a balassa­gyarmati igazgatóság kirendelt­ségein előforduló korrupciós ügyek. Milyen fellépést tervez ez­zel a jelenséggel szemben?- Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a határőrség korrupt, hanem volt néhány korrupt tag­ja, akiknek ügyében a bíróság majd ítél, s ha kell, munkaviszo­nyuk megszűnik. A jövő egyik kiemelt feladata az, hogy csírájá­ban elfojtsuk a korrupciót, s lép­jünk az első gyanús jelre. A leg­radikálisabb ellenőrzési rend­szerrel kell, hogy visszatartsuk az állományt. A „nulla toleran­cia”-elvét érvényesítjük a vissza­élésekkel szemben. Aki a határ­őri hivatást választotta, azono­József sulnia kell a makulátlan előélet­tel. Szeretném, ha a határőrök udvariasak, kulturáltak, segítő­készek lennének az állampol­gárokkal, a jogsértések esetében azonban határozottan, törvénye­sen és szakszerű intézkedések­kel lépnének fel. Föl kell mérni a korrupciót elősegítő körülmé­nyeket, azokat a szabályokat, melyeket kijátszhatnak az embe­rek. Csak úgy lehet az ellenőrzés módszerét kialakítani, ha tud­juk, mit akarunk, mi ellen küz­dünk. A helyzet mindenkori vál­tozásához kell a folyamatos el­lenőrző munka stílusát alakítani. Rá kell szolgálnunk a közbiza­lomra.- Milyen nagy átalakulások érintik a határőrség feladatkörét az uniós csatlakozás kapcsán?- A szakmai munka szem­pontjából a schengeni határel­lenőrzési feladatokra való felké­szülést kell biztosítani az igazga­tóságon és a kirendeltségeken. Úgy tapasztaltam, hogy az állo­mánynál van egyfajta bizonyta­lanság e területen. A kollégáim pontosan szeretnék tudni, hogy milyen feladat vár rájuk a jövő­ben, változó világunkban vi­szont nem olyan könnyű a jövő­kép kialakítása. Ehhez a realitá­sokból kell kiindulni, csak így jö­het létre a biztonságérzet. A schengeni ellenőrzési rendszer nem csak a külső határokon való ellenőrzést jelenti, hanem az or­szág mélységi ellenőrzésére is vonatkozik, a belső határokig terjed, sőt bizonyos esetben a szomszéd ország területét is érinti, például a bűnelkövetők üldözésekor. A schengeni egyez­ményhez történő csatlakozás után a belső határokon megszű­nik a személyek és a járművek átléptetésének ellenőrzése, de az ország mélységében és a határte­rületen a határőrség jelenlétére továbbra is szükség lesz. En­nek elsődleges oka abból fa­kad, hogy a határon átnyúló bűnözést csak fokozott határ- rendészeti jelenléttel lehet I majd visszaszorítani és meg­akadályozni. Ebben az idő­szakban is számolni lehet majd olyan személyek megje­lenésével a belső határok térsé­gében, akik csak Magyaror­szágra kaptak beutazási lehe­tőséget, ennek ellenére illegáli­san próbálnak meg Nyugat-Eu- rópába hazánkból eljutni. A külföldi illegális munkaválla­lókkal szembeni hatékony fel­lépés is EU-s követelmény a határőrség részére. Ha az ország a fenti folya­matokat nem tudja majd meg­felelően kezelni, az unió részé­ről komoly szankciókkal lehet számolni. Tehát a becsülettel dolgozó kollégáknak nincs mi­ért félni a jövőtől: modem, haté­kony határőrségre van szükség, mely az egész ország területén diszlokál. Ki szeretném emelni azt a körülményt is, hogy a schengeni és az európai uniós csatlakozásunk időpontja nem fog egybeesni. A határforgalom ellenőrzése a belső határokon május 1-je után is fenn fog ma­radni, egészen a schengeni csat­lakozásunk időpontjáig, amely­re várhatóan 2007 után kerülhet majd sor. Az ellenőrzés mélysé­ge és tartalma differenciált lesz, az uniós országok állampolgárai részére könnyített, akik akár személyi igazolvánnyal is átlép­hetik az államhatárt. Az egyéb kategóriába tartozók esetében az ellenőrzés technológiája és tartalma a jelenlegihez viszo­nyítva nem fog lényegesen vál­tozni, ugyanakkor mindenki számára megszűnik a vámellen­őrzés és az utasoknak csak egy­szer kell majd megállni a határ- átkelőhelyen, vagyis az ellenőr­zés „egyvonalas” lesz. Az új el­lenőrzési technológia azonban gyorsítani fogja majd a határát­kelőhelyen való ki- és beutazást.- Mennyire volt könnyű a fel­adatok átvétele az igazgatósá­gon?- Két hét alatt történt meg az átadás-átvétel. Most már teljes felelősséggel irányítom az igaz­gatóság tevékenységét. A 27 éves szakmai és vezetői gyakorlat kel­lő önbizalmat ad számomra, hogy sikeresen megbirkózzam ezzel a feladatkörrel, amely meg­becsülés, kihívás és megmérette­tés is számomra. SZABÓ A. Kovács János 1989-től kisiparos­ként, majd egyéni vállalkozóként dolgozik. Azt követően, hogy fia betöltötte 18. életévét, ő is hasonló profilú vállalkozást indított. Mind­két cégnél 40-40 alkalmazottnak adnak munkát, s fél esztendeje kft.-t hoztak létre, mely kifejezet­ten a fogyatékkal élők és megválto­zott munkaképességűek számára kínál munkahelyet. Kovács Jánosnak jó tapasztalatai voltak a fogyatékkal élőket illetően ere­deti vállalkozásában is: lelki életüket megváltoztatja a tevékenység, melyet alázattal és hálával végeznek. Kerekesszékesek, hallás- és látássérül­tek, szívinfarktus után rehabilitálódók találnak a vállalkozásban testre sza­bott, megfelelő elfoglaltságot. A 27 megváltozott munkaképessé­gű személyből mintegy 15-en járnak be, a többiek bedolgozási rendszer­ben, otthon végzik munkájukat. Za­varszűrők és kistranszformátorok te­kercselésével foglalkoznak a megvál­tozott munkaképességűek, akik há­rom műszakban, rugalmas munka­idő-beosztással ténykednek. A térség­ben egyedülálló lehetőség iránt, me­lyet az állam is támogat, nagy az ér­deklődés nem csak a városban, de pél­dául Szugyben, Érsekvadkerten, Mohorán, Orhalomban is. Kovács János kiemelte, hogy a kft. működésében sorsdöntő fordulat le­het a március 10-én beadott pályázat, mely egy telephely megvásárlását cé­lozza meg. A modern telephely a nagybeszállítókkal is megkönnyíti a kapcsolattartást, a modern célgépek pedig a termelékenység növelését, a minőségbiztosítás feltételeit adhatják meg. S az sem utolsó szempont, hogy 50 új fő foglalkoztatására nyílhat le­hetőség az áprilisban elbírálandó pá­lyázat keretében. A munkahely biztosítása elősegíti a foglalkoztatottak társadalomba való visszailleszkedését, lelki egyensúlyuk megtalálását - hangsúlyozta Kovács János. SZ. A. A modern célgépek a termelékenység növelését is szolgálják Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom