Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-12 / 61. szám

2004. MÁRCIUS 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Micsoda nap lehetett a 156 évvel előtti?” Dóra Ottó egyhavi járandóságát ajánlotta fel a kárpátaljai főiskolának (Folytatás az 1. oldalról) elmondta: a röntgen gépei tíz éve­sek, a CT már nyolc, s két év múl­va majd „a CT finanszírozása nul­la forinttal történik”. Bővíteni kel­lene az ultrahangos parkot és a mammográfiás berendezéseket, de mindez 500 milliós beruházás. Privatizációról szó sincs. Dóra Ot­tó szintén hangsúlyozta, hogy ez nem privatizáció, de „várható, hogy közfelháborodás lesz”. A napirendi ponttal kapcsolatban többen is kérdéseket vetettek föl, amelyekre dr. Rozgonyi József próbált válaszolni.- Magyarországon két olyan dolog van, amit még nem szed­tek szét. Egyik a föld, másik az egészségügy - fogalmazott Bar­na János Béla képviselő. A „pontot” végül 33 igen, három nem szavazattal és egy tartózko­dással elfogadták. Az ülés után - nemzeti ünne­pünkhöz közeledvén - kitünte­téseket adtak át. Egy órától ün­nepi műsor volt a balassagyar­mati Rózsavölgyi Márk Művé­szeti Iskola növendékeinek köz­reműködésével, majd Bakos Eri­ka mondott köszöntőt. A képvi­selő beszélt 1848. március 15- ről, s kérte az egybegyűlteket, hogy „képzeljék maguk elé a na­pot", mikor a márciusi havas esőben az „ifjak” kiálltak esz­méikért. „Micsoda nap lehetett a 156 évvel előtti?” Dr. Lamperth Mónika, a Ma­gyar Köztársaság belügyminisz­tere a „Köz szolgálatáért” díj bronz fokozatát adományozta Kenyeres Istvánnak, a „Köz szol­gálatáért” ezüst fokozatát Rába­közi Istvánná dr.-nak, Sirkó Fe­rencnek és Sándor Istvánnak. Nógrád Megye Önkormányza­ta Bérczy Károly-dljban részesí­tette Kanyó Ferenc sportvezetőt, Pelyhe Dénes edző, sportvezetőt és Szabó Attila edzőt, testnevelő tanárt. A megyei önkormányzat Szondi György-díjat adományo­zott Ferencsik Pál dandártábor­noknak, Szabó János tűzoltó al­ezredesnek és a pásztói rendőr- kapitányság bűnügyi osztályá­nak (az osztály nevében Vida Ot­tó őrnagy vette át a díjat). Az idei sajtódijat Szendi Márta, lapunk egykori főszerkesztője, az MTI volt megyei tudósítója vehette át. J. ANITA Lapunk és az MTI egykori munkatársa, Szendi Márta kapta ez évben a sajtódíjat fotó! gy. t. Eredményes évet zárt az ügyészség Balassagyarmat A Nógrád Megyei Főügyész­ség tegnapi összügyészi értekez­letén dr. Tolvay Őrs Csaba me­gyei főügyész számolt be 2003- ban kifejtett tevékenységükről. Elmondta, hogy a létszámgon­dok valamelyest enyhültek, de az engedélyezett létszámkeretet még mindig nem sikerült teljes mértékben feltölteniük Ez külö­nösen a 2003. július 1. napján be­vezetett új büntetőeljárási tör­vény folytán megszaporodott fel­adatok miatt jelentett problémát. A törvény a korábbiaknál lénye­gesen hangsúlyosabbá tette az ügyész szerepét a nyomozásban. Dr. Tolvay Örs beszámolt az egyes ügyészi szakterületekről is. A júliusi törvény a nyomozás törvényessége feletti felügyeletre jelentős feladatot rótt. Az ügyészi állásfoglalások többsége kiállta a bírósági eljárás próbáját. Az eseményen jelen volt Polt Péter, a Magyar Köztársaság leg­főbb ügyésze, aki elmondta, hogy az új büntetőeljárási tör­vény személyzeti és szerkezeti változtatásai révén a Balassa­gyarmati Városi Ügyészség elhe­lyezkedési körülményei szűkö­sek, de kilátás nyílik egy 250 négyzetméteres bővítésre. A 2005-ben befejeződő beruházás jelentős mértékben javíthatja a munkaviszonyokat. Nógrád me­gye az országos átlagnál is job­ban teljesít csaknem 98 százalé­kos váderedményességével - szögezte le Polt Péter. SZABÓ ANDREA Polt Péter (balról) legfőbb ügyész és dr. Tolvay Örs Csaba fotó: rigó tibor így hozott tavaszt 1848 Petőfi-napok ünnepi nyitánya koszorúzással és megemlékezéssel Segíthet-e bennünket a közös gondolkodásban '48 tapasztalata és vajon gondolunk- e néha Petőfire, a forradalmárra, a költőre, aki életét vesztette a szabadságért? A kérdéseket ünnepi beszédében tette fel Virágné Nagy Zsuzsanna, a salgótarjáni Pe­tőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, a tegnap délelőtti, a '48-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére az Apolló moziban tartott iskolai rendezvényen. _____ Salgótarján N évadója szobrának megkoszorúzásával és az ünnepéllyel indította idei Petőfi-napok rendezvénysorozatát az iskola. A mozite­remben ünneplőbe öltözött diáksereg és a pedagógusok hallgatták az igazgató emlék­beszédét, amely a nemzetek útját meghatá­rozó fordulópontokra utalva megfogalmazta azt is, mi lehet március 15. titka. Egy új Eu­rópa volt születőben akkor, olyan, amiben nincsenek születési jogok, ahol a szabadság áldásában részesülhetnek a nemzetek. Negyvennyolc tapasztalata segíthet bennün­ket a közös gondolkodásban - mondta Virágné Nagy Zsuzsanna, majd Petőfiről, az emlékezés fontosságáról szólt. '48 így hozott tavaszt... A nyolcadik „A” osztályosok zenés-verses, nagy tetszést ara­tott műsora, (Tóth Marianna tanárnő össze­állításában) a forrongást, a szabadság mámo- rító lelkesedését, s a vad, sötét időket idézte. Az ünneplés a hagyományok mentén folytatódott: az iskolaigazgató emlékeztetett arra, hogy az iskola 2001-ben alapította a Pe- tőfi-emlékérmet, amit évente odaítélnek ta­nárnak és diáknak. Ezúttal dr. Kinczel Ferencné vette át az elismerést. A pedagógus 1976-tól tanít a Petőfiben, s kiváló munkát végez. Ezután az intézmények közötti he­lyesírási verseny legjobbjai kapták még az okleveleket, majd más megmérettetések és a különböző pályázatok eredményeit hirdet­ték ki. A rendezvénysorozat keretében ma diák­napot tartanak az intézményben, ennek egyik programja lesz az Oláh Lajos képeiből rendezett kiállítás délelőtti megnyitása. MIHALIK Faragó Zoltán A Nagy rt(Ő)stény Kinek van a világon a legjobb dolga? Hát a bak­nyúlnak! Teljes ellátást kap, a jól zárható ólban biztonságban él, a tapsifüles leányzókat és asz- szonykákat pedig helybe viszik neld, néha napon­ta többet is. Nem vagyunk azonban nyulak - fogy is a magyar erősen, a tavalyi statisztika sosem ta­pasztalt mélypontot mutat - így aztán sokáig úgy tűnt, a baknyúlnak senki nem lehet vetélytársa... Aztán egyszer csak megjelent a képernyőn az A Nagy Ő című mű­sor! Szégyen ide vagy oda, én bizony bevallom, hogy egy időben irigyeltem Noszály baknyúl Sándort! Merthogy neki helybe vitték a leányzókat és az asszonykákat, méghozzá méltó körülmények közé, s csak annyi dolga maradt, hogy válogasson közöttük. Még utazhatott és ismerkedhetett is velük, amire, ugye, egy igazi bak­nyúlnak nincs sem lehetősége, sem ideje - de szüksége sem. A vé­gén a választás persze nem lehetett könnyű, de ami a gondokat il­leti, ez azért a kellemesebb fajtába tartozhat. Aki azonban Magyarországon él, az megszokhatta, hogy minden­nek - de szó szerint mindennek! - megtörténik az ellenkezője is. Elég mostanában az egyik tévécsatorna műsorára pillantani, ahol egy csinos hölgy - eredetileg egy másik adóról ismerhetik a valóságshowk kedvelői - kegyeiért versengenek a vállalkozó szel­lemű férfiak. Anikó gyönyörű nő, magas, szőke, láthattuk levet­kőzve, tetszik is nagyon, de ha a negyede igaz annak, ami a plety­kalapokban eddig megjelent róla, már az elegendő ok arra, hogy egy átlagos ember nagy ívben elkerülje. De hát nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a baknyúlnak nőstény az utódja, ugyanis a hábo­rúban, a szerelemben és a nézettségi mutatók javítására mindent szabad! Persze mindegy, hogy mi van éppen a képernyőn... A baj az, hogy fogy a magyar! Viccelődhetünk a baknyúlsággal, bármi egyébbel, szülni csak a nőneműek fognak - hagyjuk most a lombikokat és a kiónokat - s amíg a magyar családokban már nem csak a második és a harmadik gyermek hiányzik, hanem sokszor az első is, öreg­szik a lakossága, fogy az ország lélekszáma. Utódok nevelése helyett aztán maradnak a manipulált valóságshowk, virtuális baromságok és egyebek. Kevesebb is ve­lük a gond, mint a gyerekekkel, csak éppen értelmük nincs... Szabó Andrea Csillog a vidéki Magyarország „Ez itt az én hazám” - énekelte a tiszadobi intézeti, lány, Oláh Ibolya olyan megrázó erővel, valami olyanfajta mélységgel Máté Péter dalát a TV2 Megasztár című zenei produkciójában, hogy az embernek szinte végigborsódzott a háta. Jól mondta méltatója, Bakáts Tibor Settenkedő: pél­dát mutatott hazaszeretetből az összes bőrfejű­nek. S az is igaz, hogy éneklése közben átlép egy titkos kaput, egy titkos dimenziót, amelyen átjutva művésszé ne­mesül. Ilyen művészet csakis a mélységből, a megélt szenvedé­sekből, megkülönböztetésből születhet. Be kell vallanom, hogy a szombat esténként látható tehetségkuta­tó verseny címe először elriasztott attól, hogy nyomon kövessem az adásokat. Már megint valami Valóvilág-féle, Nagy Ő-féle, ko­runk sok-sok értéktelenségét felmutató műsorról lehet szó - gon­doltam magamban. Aztán megtudtam, hogy az énekesek között egy balassagyarmati fiú is fellép, s innentől kezdve „hivatalból” is, magánérdeklődésből is figyelni kezdtem a megmérettetést. S láss csodát: egy kereskedelmi televízió ebben a kesze-kusza vi­lágban fel tudott mutatni valami értéket. Ez az érték a tehetség. A play back-periódus, a megcsinált, kreált bandák, énekesek korá­ban talán visszaköltözhet a valódi ének, a dal Magyarországra. Napnál világosabb, hogy a nem egyszer igen mélyről jött verseny­zők mindegyikében ott csillog az egyéniség, a magával ragadó, tiszta báj - minden, amire a „szakma” még nem nyomta rá bélye­gét. Azon kaptam magam, hogy nem csak a balassagyarmati Gás­pár Laciért szurkolok természetszerűleg, hanem valamennyi­ükért. Hogy őszinte hitük megmaradjon, hogy képességük fel­színre kerülhessen, hogy ki ne essenek a sors kegyetlen rostáján. Legtöbbjüknél - az élet nagy rendező - nincs a háttérben senki. Se pénzes szülő, se otthoni menedzselés. S mindemellett: Tapolca, Tiszadob, Pécs, Miskolc, Fót, Balatonszabadi, Balassagyarmat az indulás helyszíne. Csonka családok, hátrányos helyzet, kisebbsé­gi háttér, nevelőintézet, vidék. Hölgyeim és uraim, szurkoljunk nekik: a sokszor sete-suta rende­zés mögött ott csillognak a valódi tehetségek. Ott csillog a vidéki Magyarország... Fáklyás ünnepség SZÉCSÉNY A városi ünnepség március 15-én este hat órakor kezdődik a Szontagh-kúriánál, ahol a város vezetői, a pártok képviselői, az intézmények és civil szerveze­tek megkoszorúzzák Szontagh Pál emléktábláját. Ekkorra ér­keznek oda a szécsényi amatőr futók által szervezett Karancs- völgyi és Ipoly menti futás részt­vevői. Az ünnepség résztvevői fáklyákkal a kezükben vonulnak a múzeum előtti térre, ahol dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet mond ünnepi beszédet. Az ün­nepség keretén belül adják át a „Szécsényért” kitüntetést. Síkra magyarok! Mátranovák A Május 1. Művelődési Ház nagytermében március 15-én 16 órakor kezdődik „Síkra magya­rok!” címmel az ünnepi műsor, amelyen az általános iskola ta­nulói közreműködnek. Ezt kö­vetően a Premier Ifjúsági Szín­pad bemutatja Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjáté­kát egy felvonásban. Az előadást Balláné Kollár Anna rendezte. Veszélyes erdők megyeszerte NMH-információ Nógrád megyét csaknem két héttel ez­előtt érte az ónos eső, amit úgy gondolhat­nánk, hogy már régen volt, de a balassa­gyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. szakem­bereinek tájékoztatása szerint még mindig veszélyes a hegyekben túrázni. Körülbelül a tenger szintje feletti 400 méteres magas­ság felett a jégteher alatt sokfelé meghajlot­tak a fák, a kidőlő törzsek, leszakadó ágak és jégkoloncok már ritkábbak ugyan, de azért fokozott veszélyt jelentenek. Az erdé­szetek megkezdték a károk felmérését és a jégtörésekben kidőlt fák eltávolítását. A fa­veszteség mellett az újraerdősítés költségei is növelik az Ipoly Erdő Rt. kárát. A cég ál­tal Nógrád és Pest megyében kezelt 65 ezer hektárnyi erdőből mintegy 10 ezer hektá­ron érte az ónos eső. ■----------------------------------------——— -------aBi-------■» i rr- m—yw- . sam-. ~r_________________________________ E lvételünk a Medves-fennsíkon készült néhány napja fotó. farago zoltan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom