Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-23 / 45. szám

7. OLDAL „Nem hoztam kincset, és az igazság arcát nekem sem tárta fel. Csepp víz szeretnék lenni, de tiszta, melyben az ég magára lel. ” Fésűs Éva, aki 16 meséskönyvvel, több mint 300 rádióműsorral és 28 mese­játékkal ajándékozta meg a gyereke­ket. A Csnpafül és a Palacsintás ki­rály szerzője állítja: a mesék olya­nok, mint a virágok: mindenkinek egyformán nyílnak. A mesék és a virágok egyformán nyílnak- Minden mesének megvan a magi mondandója, azért írja az ember. Vai mesém az igaz barátságról, az anyai é: az édesapa iránti szeretetről. Az, ami valaha is el akartam mondani a gyere keknek, benne van az Aranypofácska cí mű meséskönyvemben. Mesefiguráin egyébként mindig jókedvemben szülét tek. A rádió indított el a meseírás útján Nagyon szerettem az ott megzenésítet mesejátékokat, minden darabhoz ma gam írtam a dalszövegeket is. Boldogg; tett, ha a zeneszerzőnek is tetszett, ami írtam.- Milyen meséket szeretnek manapság a gyerekek a tv-show-k világában? Egyed talán van még igény a mesékre?- Az író-olvasó találkozókon azt ta pasztalom, hogy minden technikai vív mány ellenére igenis van. Nem elé| ugyanis okos gyerekeket nevelni, kell hogy legyen szívük is. Ehhez egyebei mellett a meséken keresztül vezet az út A legnépszerűbbek az állatmesék, a kis lányok viszont a tündérmeséket szereti! nagyon. Egyszer egy kislány tündérme sét írt gyerekeknek hirdetett meseíró-pá lyázatra. Az derült ki, hogy a mesebei tündér valójában az anyukája.- Az sem mindegy , hogy milyen raj zok kerülnek a mesébe, vagyis ki illuszt rálja a könyvet.- Bizony fontos hogy színesek, szé pen illusztráltak legyenek a könyvek Anélkül ugyanis szinte eladhatatlanok bármilyen jó és tanulságos is a mese Mindig azt szoktam mondani, hogy £ mesék olyanok, mint a virágok; min denkinek egyformán nyílnak. Aki akar ja leszakítja őket, aki nem, elmegy mel lettük. Ha viszont valaki az előbbi mel lett dönt, az élete érzelemdúsabb, színe­sebb lesz.- Három gyermeke, 12 unokája van. Nekik is könyvből mesélt? nek végül megbocsátanak a barátai. A mese hallatán a gyerekek többségében viaskodik a káröröm és a sajnálat, de leggyakrabban ez az utóbbi győz.- Régen könnyebb volt gye­reknek lenni, mint ma?- Manapság nehéz helyzetben vannak a gyerekek. Válságba került a hűség és a há­zasság egyaránt. Saj­nos a fiatalok mosta­nában nagyon köny- nyen feladják, rög­tön elválnak. Pedig a házasságnak szö­vetségnek kellene lennie jóra, rosszra, egészségre, betegségre. Az én üzenetem a szülők­nek az, hogy vigyázzanak jobban gyerekeikre, hiszen rajtuk múlik a jövő. A fe­lelősség az övék, ab­ban is, hogy milyen példát mutatnak. Kapcsolják tó a tv-t, ha olyan műsor van, ami nem gyereknek való. Tudom, hogy sokszor könnyebb a gyerekkel, ha a képernyőt bámulja, de ne felejtsük el, on­nan merít mintát, on­nan tanulja meg pél­dául azt is, mi az, hogy kegyet­lenség. Nem szabad min­den felelős­séget a peda­gógusokra há­rítani, hiszen 25-30 gyerek­kel nem lehet bi­zalmasan elbe­szélgetni. Azt sze­retném kérdezni a szülőktől: mikor ül­tek le utoljára be­szélgetni a Intelmek Névjegy „Ilyenkor nő meg a kék szeder, hízik az édes málnaszem, meglátod, te is nagyobb leszel, mire a hajnal itt terem.” (Mackóaltató) „Mert minden zsák elszakad, tél is, nyár is elszalad, Féltett kincsed elveszíted, csak amit adtál, az marad! Csak amit adtál, az marad!” (Aranypofácska dalából) „Az életünk mesés kaland, de itt se röpdös sült­galamb, és jó, ha nem felejted el: a boldogságért tenni kell!” (Egy készülő meséből) „A szép fényes udvarban, sétálgatnék hajnalban, aranypávát etetnék, ha királyné lehetnék.” (A Palacsintás király) „Este a hold süt, reggel a nap, Éjjel a fű nő, nappal a zab, nyáron eső hullik, télen hó, de éjjel-nappal, télen- nyáron légy te mindig jó!” (Aranypofácska dalából) „Kezdetben csak a nagyobb szem cukrot irigyeltem, később a más örö­métől szinte beteg lettem. Bárki kapott új cipőt, új ru­hát, az én szívem nagyon fájt! Jaj, de nagyon fájt!” (A Kobakházi Tők király dala) „Ha ló nincs jó a szamár is, a gyűrű helyett kaláris, az ország zsírja, kalácsa a fő, hogy senki ne lássa. Zsák, zsák, zsák, feneketlen zsák ez a rokonság." (A Palacsintás király) „Hiába az ügyesség, hiá­ba a fürgeség, engedetlen kisinasból so­ha sem lesz okos mester.” (Az erdei kalapos című meséből) „Mindened meg lehet, Mégse győzöd a telet, Meleg nélkül, mese nélkül Tavaszodni nem lehet.” (Télapó dalából) FÉSŰS ÉVA 1926-ban született Cegléden. 1958-tól húsz éven át a Magyar Rádió külső mun­katársa, 353 mű­sora és 28 mese- hangjátéka hang­zott el. Több bábfilmet írt a tv-nek, majd 1973-ban a Pala­csintás király című színes mesefilmet. 16 önálló mesés­könyve jelent meg. 2001 - Az Év gyermekkönyve - Életmű-díj; 2004 - Kaposvár díszpolgára. Három gyermeke, nyolc lány- és négy fiúunokája van.- Csak mások hangján volt módom mesélni nekik. Sajnos nagyon kevés volt az időm akkoriban, a gyerekek akkor hallották a meséimet, amikor leadta a rá­dió. Orroltak is néha rám, amikor újra és újra leültem az írógép mellé, ahelyett, hogy játszottam volna velük. Amikor az­tán a rádióban hallották a mesémet, megbékéltek, és már örültek is.- A mesék szinte mindig happy enddel végződnek. A meseíró számára kötelező az optimizmus?- Természetesen. A rádióban például követelmény volt, hogy nem szabad szomorítani a gyerekeket. Szerintem a meséknek akár gyógyító erejük is lehet, mert amíg a gyerek hallgatja, addig sem figyel a bajára. Egyébként pedig nem lenne érdemes az igazságért küzdeni, ha legalább a mese vége nem lenne mindig jó.- Mennyi idő alatt készül el egy mese?- Nagyon változó. Férjem halála óta nehezen megy az írás. Ő biztatott min­dig, újabb és újabb erőt adva. Amióta nincs, hiányzik a véleménye, az viszont inspirál, hogy tudom: szeretné, ha meg­írnám mindazt, ami még bennem van.- A már elkészült meséi meddig hever­tek a kiadó polcán?- Változó. Volt kiadó, amelyik felaján­lotta, hogy egy év alatt két könyvemet is kiadja. A legutóbbi kötetem, a Csaló az üveghegyen azonban három évig várt a megjelenésre. A meseírásból nem lehet megélni. Nekem legalábbis nem ment. Három gyerek mellett kellett egy állás is. Egész életemben gyors- és gépíró voltam.- A gyereknek milyen tulajdonságait fejleszti a mese?- Az attól függ. Nem mindegy, milyen tulajdonságokkal bír a főszereplő. Az egyik mesém- főhőse például egy utála­tos, irigy hörcsög, aki pórul jár, de aki­gyermekeikkel? Az ő feladatuk elmon­dani a gyerekeknek, miről is szól az életünk.- És miről szól?- Ugyanarról, mint a mesebeli figurá­ké, s erre az anyukáknak, apukáknak kell rávilágítani. Az életünknek tartalma van, s ez nem azonos a céljával. A tartal­ma a munka, a célja pedig egy másik di­menzióban: visszatalálni a Teremtőhöz, aki szeretetből hozta létre a világot.- Verseket is ír, egynek közülük igen fontos szerepe volt az életében.- A versek csak esetleges próbálkozá­sok voltak, de az egyik valóban sorsdön­tő lett. Ezt 16 évesen írtam, és 1943-ban közölték egy újság vasárnapi mellékleté­ben. Itt, Kaposváron elolvasta egy iroda­lomkedvelő diák, s válaszolt versben. Azután ismeretlenül váltottunk néhány levelet. A háború véget vetett ennek a rö­vid „kapcsolatnak”. Jó pár év múlva, ha­difogsága után egy különös véletlennek köszönhetően ismét eszébe jutottam, és megkeresett. Három találkozás után el­határoztuk: összeházasodunk. Álláso­mat, albérletemet hátrahagyva eljöttem hozzá Kaposvárra. Sohasem bántam meg, mert egy kiváló ember rrtellett él­hettem itt 52 boldog évet.- Aki ismeri, tudja, hogy nagyon szereti Kaposvárt. A díszpolgár címmel Kaposvár is bevallotta: szereti Fésűs Évát.- Amikor jöttek közölni a jó hírt, nem is akartam elhinni. Nem szégyellem, el is érzékenyültem. Mégis nagyon örülök, mert attól a várostól kaptam, ahol bol­dog voltam. Sok jó ember él itt, ők adták, s ez több, mintha csupán a város adta volna. Szeretem Kaposvárt, mert itt él­tem az életemet, itt születtek a gyerme­keim, itt van örökre a férjem, s majd én is ott leszek mellette örötóe. MÁRKUS KATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom