Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-11 / 35. szám

2004. FEBRUÁR 11., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Tízmilliárd forint a régió egészségügyére Január elsejétől Nógrád Megye Közgyűlésének az elnöke, Dóra Ottó látja el az Észak-magyarországi Regionális Terü­letfejlesztési Tanács elnöki posztját. Hasonlóra eddig még nem volt példa, a tanács története óta ugyanis mindig Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei politikus látta el ezt a tisztsé­get. Arra sem volt még példa mindeddig, hogy a regionális tanács Nógrád megyében ülésezzen. Idén azonban ezt a hi­ányosságot is pótolják az illetékesek, sőt, a szervezet elnök­sége már túl van az első salgótarjáni tanácskozáson. Salgótarján A Nógrád Megyei Hírlap kér­désére Dóra Ottó elmondta, hogy az elnökség szót váltott a 2004-ben a régióra decentralizált területfejlesztési források fel- használásáról, ami a tavalyi esz­tendőben összesen 3,4 milliárd forint volt, míg az idén reménye­ik szerint ez az összeg ötmilliárd forint fölé nő. Ez csak egy eleme azoknak a lehetőségeknek, ame­lyek fölött a regionális tanács rendelkezhet, hiszen ehhez kap­csolódik még több olyan euró­pai uniós vagy nemzeti forrás is, amely regionális döntést igényel akár az egészség­ügy területén, akár kommunális infrastruktúra területén, akár más közlekedési infrastruktúra és egyéb területeken. Második napirendként a pá­lyázati előkészítő alapról (pea) tárgyalt az elnökség. Ennek a tá­mogatási formának az év máso­dik felében indul a második for­dulója, a felhasználható pénz pe­dig körülbelül hat és fél milliárd forint. A harmadik napirend a nem­zeti fejlesztési tervhez kapcsoló­dó észak-magyarországi regioná­lis akcióterv előkészítése volt. Ebben az akciótervben minden olyan fontos kérdés prioritásként szerepel, ami a régión belül Nóg­rád megyét érinti. Az idegenfor­galom területén, a meglévő érté­kek, Hollókő és Ipolytamóc fej­lesztése mellett nagy súllyal esik latba a megyében a kerékpárutak építése, a közlekedési infrastruk­túrában a 21-es út építésének folytatása, a bekötőutak építése, illetve a hidak építése az Ipolyon. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az északi régióban minél előbb létre kell hozni a regionális egészségügyi tanácsot, mert a következő három évben mintegy negyvenmilliárd forintnyi euró­pai uniós forrást szánnak a regio­nális egészségügyi szervezetek­nek, ráadásul a pénz nyolcvan százalékát a hátrányos régiók kö­zött osztanák szét. Az északi ré­giónak szánt közel tízmilliárd fo­rint Nógrád megyének azt jelen­ti, hogy a jelenleg leromlott álla­potban lévő gyógyító infrastruk­túrát fejlesztem tudják, gépeket, műszereket, technikai felszere­lést szerezhetnek be. Dóra Ottó végül reményét fe­jezte ki, hogy elnöki pozícióját a megye, az itt lévő vállalkozások, önkormányzatok kamatoztatni tudják, ezáltal többletforrások kerülhetnek térségünkbe. Élű­hez azonban az is kell, hogy a gazdálkodók nagyságrendekkel más minőségű és darabszámú pályázatot nyújtsanak be. _________J. G. „ Ha kell, százszor mondom el...!” A szülők és gyermekeik átvonultak Salgótarján belvárosán is ■ (Folytatás az 1. oldalról) amelyet a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális és sportiroda vezetőjének Szűcsné Zagyi Annának címeztek, s amely­ben arra hívják fel a figyelmet, mi mindent tud felmutatni a Százszorszép, s amihez méltatlan az, hogy a bezárását fontolgas­sák. Hiszen - mint írják - a város legrégeb­bi, százszázalékos kihasználtsággal műkö­dő, jó hírnevű, szakmailag alaposan felké­szült, családias hangulatú gyermekintéz­ményéről van szó. A leírtak részben a polgármesteri hivatal részéről megfogalmazott indokokra adott szülői válaszok. Arra például, hogy „az óvo­dasűrűség a belvárosban túl nagy” így érvel­nek: a belvárosban hat óvoda van, közülük a Mackóvárnak és a Százszorszépnek teljes a kihasználtsága, míg a többi egy-két szünete­lő csoporttal működik. Az említett óvodasű­rűség kapcsán azt írják, a Pitypang és a Me­sekert egymáshoz sokkal közelebb lévő in­tézmény. Másrészt „egyáltalán nem mérle­gelték azt a szempontot, hogy a tervezett el­kerülő út, a Rákóczi és a vasút által hosszan­ti irányban kettészelt város nyugati része - amennyiben a bezárás mellett döntenek - óvoda nélkül marad.” Kitér a beadvány arra az önkormányzati felvetésre, amely úgy szól: a Százszorszép „gyerekeinek” zöme nem a körzethez tarto­zik. Megfogalmazza továbbá a következőket is: „kifogásoljuk, hogy - mint az ügyben érin­tett hozzátartozóknak - esélyünk sincs arra, hogy a bezárásra vonatkozó döntést valami­lyen módon befolyásoljuk." A szülői munka- közösség jogsértőnek tartja, hogy bár az óvo­da sorsáról még nem határoztak, de az intéz­mény már nem szerepel az óvodai beiratko­zási körzetek között. A beadványt a délutáni órákban tartott bizottsági ülésen felolvasták a szülői munkaközösség képviselői. Az egyik apuka verset írt a Százszorszép­ről - a Százszorszépért. A sorok felolvasása két ízben is könnyekbe fulladt a Múzeum téren, végül az egyik óvónő fejezte be, amit elkezdtek. Könnyeztek mások is, azonban - mint az az anyuka mondta, aki sokadmagá­val, gyerekével kéz a kézben vonult és vára­kozott a városháza előtt - kitartóan remény­kednek abban, hogy megmozdulásuk eléri az eredményét, s nem fogják bezárni az óvodájukat. Méhes András alpolgármester a tiltakozás kapcsán - megkeresésünkre - egyrészt emlé­keztetett arra, hogy tavaly, a középtávú okta­tásfejlesztési tervben az óvodák működésé­nek áttekintését határozták el. Számba vették a férőhelyeket, a ki­használtságot, s az eredmény azt mutatta, hogy jelentős a kapaci­tástöbblet, ezért szűkíteni kell az óvodai hálózatot. Amiért a Száz­szorszép neve merült fel, annak egyebek mellett az az oka, hogy ez nem óvodának épült, másrészt a kicsik jelentős részét a körzeten kí­vülről hordják oda. Méhes András jelezte azt is: a belvároson belül megfelelő színvonalon el tudják helyezni a gyerekeket. Ovodaügyben pár nap múlva, a közgyűlés mondja ki az utolsó szót. MIHALIK JÚLIA Juhász Anita n — ’■ i „Színház az egész világ” Szívbe markoló látvány már önmagában is egy gyászszalag, nem még ha az egy magyar nemzeti­színű zászlón „leng”. Somoson a minap demonst­rációt szerveztek és fölkötötték a piros-fehér-zöld színek mellé a feketét is. Ennyire gyászos lenne a helyzet?... Nehéz véleményt mondani, mégis megpróbálok, hiszen nem va­gyok somosi (még csak tősgyökeres salgótarjáni sem, hiszen né­hány éve kerültem csak faluról a „nagyvárosba”), s ebből a szem­pontból nem lehetek elfogult. Mégis, azt kell mondjam: február 6- án elkezdődött valami, amely már nem csak arról szól, hogy be- zárják-e, vagy sem a somosi általános iskolát. Ennél már többről van szó. Megkezdődött egy „színdarab”, amelynek első felvonása a minap lezajlott. A függöny „lement”, de valószínű, hogy ismét „felhúzzák” még annyiszor... Tudom, meg vagyok győződve róla, mert én láttam az elszánt ar­cokat, a kétségbeesett és dühödt tekinteteket, valamint azt az em­bertömeget, amely komolyan gondolja, hogy a somosi iskolának : maradnia kell, és Somoskőújfalu egyetlen járható útja a leválás, a „bátytól” való elszakadás. Kiéleződött Somos és Salgótarján ellentéte, pedig ennek nem szabad lett volna megtörténnie. Egy szívként dobog a város és te­lepülésrésze, de lelkűk már széthasadni látszik. Miért vannak há­borúk, ha békében jobb élni? Miért vannak áldozatok, ha csak egyszer élünk? A miértre gyakran „csak” a válasz és a kérdés nyitva marad. So­moskőújfalu polgárai most tudják a választ - legalábbis azt hiszik. Ugyanúgy, mint ahogy Salgótarján is. A legtöbb küzdelemből az „erősebb” fél kerül ki győztesen, de lehet, hogy most a „gyen­gébb” majd jól taktikázik? Ha az előadás tetszett, jöhet a tapsvihar, de ha a színészek pocsé­kak voltak, az ováció elmarad... Mikor lesz kolóniából skanzenfalu! Hogyan tovább Salgótarján? címmel adott hírt a Nógrád Megyei Hírlap február 9-i számában a Salgói Baráti Kör összejöveteléről, amely­ben lakossági véleményeket, észrevételeket fogalmaz meg a szerző, s amelyek egy része negatívan érinti a Salgó Va­gyon Kft-t.- Társaságunk nem tudja, de nem is kívánja meghiúsítani Salgóbánya fejlődését - fogalmaz­ta meg véleményét Tóth Edit, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igaz­gatója. - Feladatunk, hogy a tele­pülésrészen lévő 24 darab önkor­mányzati tulajdonú bérlakás ke­zelését, üzemeltetését ellássuk, mindaddig, amíg a tulajdonos Pincétől a padlásig... Ságújfalu A Kubinyi-Prónay-kastély a település jeles épülete azért is, mert pincétől a padlásig már alig van olyan helyisége, amit vala­milyen célra ne hasznosítottak volna. Itt működik többek közt a polgármesteri hivatal, s éppen az önkormányzat vetette fel, hogy érdemes volna a pincének is találni valamilyen szerepet. S meg is született az ötlet, misze­rint az ódon, boltíves helyiség másképp nem dönt. Ezek az ön- kormányzati bérlakások valóban komfort nélküliek, az 1800-as években épültek, s hosszú éve­ken át bányakolóniai épületek­ként funkcionáltak. Tekintettel az épületek korára, műszaki állapo­tára felújításuk gazdaságosan nem valósítható meg - vélekedett az igazgató asszony. A 24 önkormányzati lakáson túlmenően jelentős számú, a bérlakások számát jóval megha­ladó magántulajdonú, kolónia- jellegű épület található még Salgóbányán, amelyek valóban megnehezíthetik és időben ki­tolhatják a terület rehabilitáció­ját, egy majdani skanzenfalu ki­alakítását. rendezvényteremként működ­hetne a jövőben. Jelenlegi álla­potában persze nem alkalmas erre, fel kell előbb újítani, s mi­vel ez elsősorban pénzkérdés, az önkormányzat pályázott, hogy támogatást szerezzen a munkára. Amennyiben a törek­véseket siker koronázza majd, a hangulatos kastély - udvarán a gesztenyefákkal, s az itt tanyá­zó mókusokkal - még fonto­sabb, kedvesebb lesz a helyiek számára. ■ Turisztikai konferencia Mivel Svédország és Magyarország igen rövid idő múlva már partnerek lesznek az új Európában, a svéd kormány úgy döntött, hogy egész éves magyarországi programsoro­zattal kívánja élénkíteni a két ország közötti kapcsolatot - jelentette be tegnap Budapesten Bengt Lundborg nagykövet, aki a részletes ismertető keretében kitért arra is, hogy a ki­emelt programok sorában május 12-15. között Somogy és Heves megyék mellett Nógrád ad otthont svéd napok elneve­zéssel a regionális programsorozatnak. Svéd-magyar „svédasztal” Salgótarján A Nógrád Megyei Közműve­lődési és Turisztikai Intézet „Kultúra, turizmus, környezet” címmel regionális konferenciát rendez február 25-én Salgótar­jánban a megyeháza nagyter­mében. A negyedik konferen­cia programja között szerepel az Eszak-magyarországi Regio­nális Marketing Igazgatóság ez évi marketingtervének ismerte­tése, tíz óra tíz perces kezdet­tel, amit Nógrád megye turisz­tikai honlapjának bemutatása követ, a Teszár Térképészeti Kft. ügyvezető igazgatójának, Teszár Tamás közreműködésé­vel. A délutáni program Borsod- Abaúj-Zemplén megye néprajzi térképének bemutatásával kez­dődik, majd Kiss János, a He­ves Megyei Önkormányzati Hi­vatal nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi irodájának vezetője a „Palóc út”-ról tart előadást. Szandai József, pro­jektkoordinátor, a belső-cserhá­ti LEADER-programot ismerte­ti, ezt követően a felső-magyar­országi várak együttműködésé­nek lehetőségeiről és problé­máiról hallhatnak előadást a vendégek, aztán pedig a salgói vár helyreállításáról és fejlesz­tési elképzeléseiről. Szó lesz még a magyar köz- igazgatás reformjáról, valamint a rendezvény zárásaként dr. Pavluska Valéria, a Pécsi Tudo­mányegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézet Művelődési Menedzs­ment Tanszékének egyetemi adjunktusa tart előadást a kon­ferencia résztvevőinek az elad­ható kultúráról. ______NMH-IN FORMÁCIÓ A Svédületes! svéd-magyar Randevú 2004 elnevezésű prog­ramsor fő támogatói a svéd.kor- mányhivatalok, a stockholmi Svéd Intézet, Svédország ma­gyarországi nagykövetsége és a svéd kereskedelmi kirendeltség. Melléjük csatlakozott négy svéd régió - köztük a Nógráddal már eddig is baráti szálakat szövő Örebro megye - azzal a szán­dékkal, hogy minél több szállal lehessen szilárdítani a két or­szág polgárai közötti sokoldalú kapcsolatot - hangsúlyozta a nagykövet. A Svédületes! négy fő területre összpontosít: a politikai dialógus­ra, a kortárs svéd kultúra és Svéd­ország bemutatkozására, a gaz­dasági-üzleti kapcsolatok elmé­lyítésére, valamint a regionális együttműködések fejlesztésére.- Ezt akár úgy is lehet értel­mezni, mint egy csupa-csupa fi­nomsággal teli, dúsan, s válasz­tékosán terített svédasztalt, amelynek ez a négy terület a négy lába. S amelyhez ezúton is őszinte szívvel invitálok min­denkit - tette hozzá Bengt Lundborg, majd arról szólt, hogy a politikai dialógussal a közel két évszázada háborút nem viselt, meghatározóan bé­kepárti Svédországnak az a szándéka, hogy erős és tartós kapcsolatok jöjjenek létre Ma­gyarországgal. Mivel hasonló a két ország lakosainak száma,^ez jó alapot teremt az ismereteKfo-' lyamatos cseréjére és összessé­gében az együttműködésre.- Különösen érdemes megvizs­gálnunk az unión belül a közös kezdeményezések lehetőségét. Hogy csak a legközelebbi heteket említsem, szerdán érkezik Buda­pestre Hans Karlsson munkaügyi miniszter, 23-án Lena Sommestad környezetvédelmi miniszter, ké­sőbb pedig a honvédelmi minisz­terünk, több parlamenti csoport és beruházási-promóciós szakem­berek delegációja is ide látogat. Természetesen mindegyikük jó néhány fővárosi és vidélti találko­zón, tapasztalatcserén, konzultá­ción vesz részt ittléte alatt - tette hozzá a nagykövet. Ester Engrström, a Svédületes! regionális projektmenedzsere el­mondta, hogy a programsorozat­ban részt vevő négy svéd régió közül a stockholmi egész évben budapesti rendezvényeken talál­kozik a lakossággal, a vidékiek közül pedig az örebroiak Nógrád megyébe látogatnak május 12 és 15 között. A svéd napok elneve­zésű sorozat Salgótarjántól Ba­lassagyarmatig számos városi és községi helyszínen biztosít lehe­tőséget politikai, közéleti, gazda­sági és mezőgazdasági, kulturá­lis, oktatási és más rendezvé­nyekre, találkozókra. G. SZŰCS LÁSZLÓ A több száz fős menet a városháza előtt a Múzeum téren FOTÓK: ÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom