Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-09 / 33. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2004. FEBRUÁR 9„ HÉTFŐ KORKÉP Nógrád kincse, az erdő - Fakitermeléstől állami támogatásig Lapunk olvasói szeretik a természetet, aggódnak az erdőkért, környezetünk tisztaságáért és megfelelő állapotáért! Nagyon jó dolog, hogy Szendehelytől Zabarig, Salgótarjántól Pásztóig jó pár településről telefonok, levelek érkeznek szerkesztőségünkbe, amelyek a fatolvajok tevékenységének szomorú nyomaira hívják fel a figyelmet. Az is öröm, hogy a természetvédelmi területeken zajló fakitermelést is észreveszik azok, akik szívesen járják az erdőt, különösen akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Nógrád kincse a fa. A részletekről Karnis Gáborral, a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. szakemberével beszélgettünk.- Megújuló és nélkülözhetetlen energiaforrás a fa. Gondolkodjunk el azon, hogy például egy házépítés során milyen sok célra felhasználható! A tetőszerkezet szinte kizárólag fából készül, akárcsak a parketta, a lambéria, a bútorok többsége. Az ember olyan lakásban érzi jól magát, ami a meleg otthon érzését kelti és ehhez természetes anyagok kellenek. Aztán igen jelentős az ipari felhasználás is, mindenekelőtt a cellulóz gyártása. Utóbbi célra a keményfafajok is felhasználhatók, Német- és Olaszországban a bükkből, a gyertyánból, a cserből, a tölgyből is készül cellulóz. Az utóbbi években a gázhálózat kiépítése gyorsan haladt országszerte, de még mindig jelentős a tűzifa-felhasználás is, ami becslésem szerint a háztartások 20-30 százalékát érinü. Ma már arra is lehetőség van, hogy az erőműveket fával fűtsék szén helyett, például a kazincbarcikai is így működik. Akár három méter hosszú, negyven-öt- ven centiméter átmérőjű, tűzifa minőségű rönköket is képesek előkészíteni a fel- használásra. A fatörzseket hatalmas zúzógépekkel felaprítják, az így keletkezett őrleményt befújják a kazánba, ahol elég. Az ország több pontján is tervezik az erőművek fafűtésre való átállítását, mert a fa környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, mint a szén. Utóbbinak ugyanis magas a kéntartalma, emiatt szennyező gázok képződnek belőle. Az eléggé közismert, hogy főleg Nyugat-Európában igen sok kárt okoztak már a savas esők. Tudomásom szerint itthon is több erőmű átállítását tervezik fafűtésre, ezek akár százezer tonnaszámra is fel tudják használni a tűzifát. Ez persze nem azt jelenti, hogy az országban több fát vágnának ki. A gázfűtés terjedése miatt az utóbbi években tűzifából túltermelés volt, a lakossági igények nehézség nélkül kielégíthetők. A teljesség kedvéért még meg kell említeni a megyében is sok évszázados múltra visszatekintő erdei mesterséget, a szénégetést. Ezt is felelevenítettük, mert a faszénnek biztos piaca van Nyugat-Európában, grillezésnél, kerti partikon használják. Az Ipoly Erdő Rt. területén több ezer köbméternyi fából égetnek szenet.- Ki ellenőrzi a fakitermelést?- Az erdőgazdálkodó nem ad hoc módon, hanem csakis a szigorú, hosszú távú és tervszerű előírások szerint termelhetí ki a fát! Az Állami Erdészeti Szolgálat, ami nem profitorientált szervezet, szigorúan ellenőrzi e tevékenységet, a tíz évre szóló üzemtervek alapján. Ebben minden egyes fa tízéves sorsa meghatározott. Gazdálkodni csak az üzemtervek alapján lehet. Régebben a tartamos erdőgazdálkodás volt a jellemző Magyarországon, ami azt jelenti, hogy minden évben a nö- vedékhez hasonló mennyiségű fát termeltek ki. Az újszerű gazdálkodás a fenntartható fejlődés elvébe illeszkedik, a minőségi fejlesztésre helyezve a hangsúlyt.- Az Ipoly Erdő Rt. milyen arányban részesedik a hazai fakitermelésből?- Magyarországon évente hétmillió köbméter fát termelnek ki, ehhez az Ipoly Erdő Rt. mintegy 170-180 ezer bruttó köbméterrel járul hozzá. Ami a kitermelést illeti, tudni kell, hogy a fa évről évre magasabb és vastagabb lesz, növekszik a térfogata. Az erdők élőfa-készletének csak töredéke a kitermelt fa térfogata, ami soha nem haladja meg az éves növedéElszállításra váró bükkrönkök két! A gyarapodás meg nem látványos dolog. A hazai erdőket ugyanis zömmel a lassan növő, kemény, lombos fafajok alkotják, amelyek hosszú idő alatt érik el a megfelelő magasságot és vastagságot.- Mi jellemző az erdőtelepítések állami finanszírozására?- Igen jelentős támogatás vehető igénybe őshonos erdőségek telepítésére, de ezeket a gazda nem magának, hanem a gyermekeinek, az unokáinak ülteti. Egyébként az a gond, hogy a támogatás hektáronként több-százezer forint is lehet, ami tekintélyes összeg, de csak akkor fizethető ki, amikor már biztos, hogy az adott területen erdő lesz, ez pedig hat-hét év alatt derül ki. A gazdának addig állnia kell a költségeket. Az igaz, hogy előleget kaphat, de azt a végelszámolásnál levonják. A jelenlegi rendszerben csupán a támogatásból nagyon nehéz, szinte lehetetlen erdőt telepíteni. Bükköst vagy tölgyest nehéz is, lassan is növekszik mindkettő. A gazdák ezért jobban szeretik az igénytelen, gyorsan növő akácot, amit akár huszonöt éves korában is letermelhetnek, aztán gyökérsarjról gond nélkül újrahajt. A nem őshonos fajok telepítésére természetesen kevesebb támogatás jár. így akarja az állam előtérbe helyezni az őshonos, nagyobb értéket képviselő lombos fafajok térnyerését.- Miért a tél a kitermelés fő időszaka?- A fák ilyenkor nyugalmi állapotban vannak, a nedvek keringése lelassul szöveteikben, értelemszerűen kisebb a nedvességtartalmuk, ezért ilyenkor a legjobb a minőségük az ipari felhasználásra. A hidegben a farontó gombák is nehezebben támadják meg a kitermelt faanyagot. A bükk és a gyertyán például nagyon érzékeny, de bizonyos fokig a tölgy is. Ezek tavaszi vagy nyári kitermelés esetén már pár nap alatt is károsodhatnak. Az erdészek szempontjából az is nagyon fontos, hogy legyen hó, mert a fehér lepel megvédi az anyag- mozgatás során keletkező sérülésektől a facsemeték nagy részét, és a talaj sem erodálódik. A kitermelt fát aztán el kell juttatni valamilyen járható út mellé, hogy onnan a felhasználási helyére kerülhessen. A ló is használatos erre a célra, régebben az Ipoly Erdő Rt. jogelődjének is volt 150460 igáslova. Az utóbbi években a fakitermelést végző alvállalkozók többsége is vásárolt lovat. A fogatnak egy hátránya van, az, hogy csak lejtőn lefelé lehet igénybe venni. Ami a gépeket illeti, úgy harminc éve jelentek meg a jó terepjáró tulajdonságokkal rendelkező, csőrlővel is ellátott traktorok, amelyek akár 50-60 méterről is képesek elhúzni a faanyagot. Nagy hátrányuk, hogy a talajon vonszolt fatörzsek tönkreteszik a lágy szárú növényzetet és a csemetéket. Emiatt mára előtérbe került a járműre téve való szállítás. Ezeket a gépeket úgy tervezik, hogy a talajra nehezedő nyomás minimális legyen, daruval szerelik fel őket és rakfelületükön akár hatnyolc méter hosszúságú faanyag is elvihető. Ahol különösen meredek hegyoldalból, értékes újulat felett kell szállítani a fát, ott drótkötélpálya is igénybe vehető. Igen drága megoldás, nem is termelékeny, de hegyvidéken, néhol ártereken is; megéri igénybe venni. Cégünk területén a Börzsönyben használják alkalomadtán, mert megfelelő, fagyos időjárás is kell hozzá. Ami a faanyagmozgatás többi részét illeti, a rönk-, a tűzi- vagy a papírfa az utak melletti rakodókból már normál darus tehergépkocsikkal is elszállítható.- Sokat hallani mostanában a falopásokról. Mi jellemzi a cég működési területét?- A falopásnak ma két fajtája van. Az egyik elkövető kézi eszközökkel tulajdonítja el a lakása közelében lévő erdőből a fát azért, mert valamilyen okból nincs tüzelője. Terjed azonban a csoportos falopás, amikor többen összeállnak, motorfűrésszel és tehergépjárművel felszerelkezve viszik a fát, amit aztán gyorsan értékesítenek. Védekezni nagyon nehéz mindkettő ellen, de cégünk dolgozói komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az illegálisan kitermelt és elszállított faanyagot a lehető legkisebb mennyiségre csökkentsék. A rendőrséggel is szoros és jó az együttműködés. Egyébként jellemző, hogy ahol sok menekülési útvonal kínálkozik, ott gyakran fordulnak elő ilyen bűncselekmények, a könnyen ellenőrizhető erdészetek területén pedig szinte ismeretlen a falopás. FARAGÓ ZOLTÁN Százalékok és hektárok ■ Magyarország erdősültsége ma már csaknem 19 százalékos, ez 1,8 millió hektárnyi erdőterületet jelent. Ebből egymillió hektár van állami tulajdonban, a többi magánerdő, illetve a honvédség, a vízügyi igazgatóságok és a nemzeti parkok is birtokolnak bizonyos területeket. Az állami erdőket 19, szintén állami tulajdonú részvénytársaság kezeli. ■ Az ország a trianoni békediktátum miatt erdőterületeinek 88, ezen belül a fenyvesek 97 százalékát vesztette el. 1920-ban Magyarország területének csak 12 százaléka volt erdő. Ennek hét százalékkal való emelése világviszonylatban is jelentős elismerést szerzett a magyar erdészeknek. ■ Az Európai Unióban az erdősültség aránya 32 százalék körül alakul. Magyarországon a jelenlegi 19 százalék legfeljebb 24-25-re növelhető az elkövetkezendő tiz-tizenöt évben, de ehhez jelentős kormányzati támogatás szükséges. Az erdő társadalmi jelentősége óriási, nagyobb állami támogatást és megbecsülést érdemelne! ■ Nógrádban az erdőterület aránya 37,1 százalék. Ez a hazai átlaghoz képest igen magas, így kevés új erdőt, legfeljebb évi 150-160 hektárt telepítenek megyében. Az európai uniós kvóták teljesítése miatt parlagon maradó területek hasznosítására azonban újabb erdősítések várhatók országszerte. Fiatal és tevékeny polgármester áll Nemti község élén Erős Róbert polgármester másfél éve a falu első embere és szerencséjére nem kellett eltérnie a választási programjában vázolt elképzeléseitől. Lassan, de biztosan halad a település a tervezett úton.- Térség- és vállalkozásfejlesztési menedzser diplomám megszerzésével úgy érzem, hogy átlátom a térség problémáit, és égető gondjait, így maximálisan azokra tudok odafigyelni és koncentrálni. A sokrétű tanulmányaim és tapasztalataim alapján Nemti fejlődésében tudom ezeket kamatoztatni. Mi kell a jóléthez? Természetesen pénz. S, miből van pénz? Munkából. Különböző munkahely-teremtési lehetőségek után kezdtünk kutatni, mert ahhoz, hogy a polgárok jól éljenek, ahhoz dolgozniuk kell. A településen élő munkanélküliek többségének iskolai végzettsége, szak- képzettsége és egészségi állapota alapján elsősorban a rehabilitációs munkahelyteremtés jöhetett számításba. Arra törekedtünk, hogy azok is munkához jussanak, akik csökkent munkaképességűek. Projektünk elkészült, jelenleg az épület terveinek engedélyezése folyik, meg van a partner cég, együtt várjuk a pályázat kiírást.- Másfél éve folyamatosan 8-10 közmunkást foglalkoztatunk, elsősorban államilag támogatott közmunkaprogramokban: közterületek karbantartásában és idős emberek házi gondozásában vesznek részt. Személy szerint nem nagyon vagyok híve a közmunkának, de ez még mindig jobb mint a semmi. Egyébként azt az elvet vallom, hogy egészséges, munkaképes embernek segélyt csak a végső esetben szabad adni. Dolgozzon meg a pénzért, ezáltal a családja is egy picivel jobban él és talán nem érzi magát feleslegesnek, megteremtve az önbizalmat és hitet arra, hogy újra visszakerülhessen az elsődleges munkaerőpiacra, nem utolsósorban példát mutatva gyerekeinek is. Erős Róbert polgármester úr készségesen felvázolta, hogy milyen nagy volumenű beruházások várhatók még Nemti községben, természetesen pályázatok megírásának és benyújtásának a várható segítéségével.- Több pályázatot is benyújtottunk, egyszerre több mindennel is foglalkozunk. A tájházra már nyertünk pénzt. Az önkormányzat megvásárolt egy kontyos palóc házat és ezt szeretnénk eredeti formában helyreállítani és berendezni. A templomot az egyházközséggel karöltve szeretnénk felújítani és Szent Mihály napján - településünk búcsúján, a tájházzal együtt ünnepélyesen átadni. A közvilágításra még az előző ciklus képvi- selő-testülete nyerte el a pénzt, és mi fejeztük be, de terveink között szerepel, hogy Nemti faluképét javítsuk új buszmegállók felújításával, utcanévtáblák, tájékoztató táblák kihelyezésével, parkosítással. S, hogy a fiatalságnak a kedvébe járjunk, most a téli időszakban készítettünk egy 20x10 méteres korcsolyapályát, amely az év többi szakában focipálya lesz. A lányok, asszonyok megszervezték immár közel egy éve az aerobikedzéseket, amelyből „kinőhet” egy „egészséges életért” civil egyesület. Pályázni fogunk egy teleház kialakítására is, ahol terveink szerint nyolctíz számítógép kapna helyet nagy sebességű „mikrohullámú” internet-hozzáféréssel. Nagy sikere volt a tavaly őszszel megrendezett „Eredeti nemti palóc lakodaloménak. Ezen a rangos rendezvényen sok vendég vett részt, és ebből adódóan már több család érdeklődött Nemtiben ingatlanvásárlás ügyében. Vonzónak találták a környéket. Külön „hozadéka” a rendezvénynek, hogy az ott szereplő fiatalok továbbra is együtt maradtak, tánctanár irányításával tanulják a magyar néptáncokat. Szüleik pedig csíráját képezik egy, a napokban alakuló palóc hagyományőrző egyesületnek.- Örömmel töltenek el ezek a kezdeményezések, mert ebből is látszik, hogy ez a rendezvény nem volt hiábavaló és mindenképpen dicséretet érdemelnek a hagyományőrzők, és a segítők, akik részt vettek a lakodalom megszervezésében és lebonyolításában. Nemti lakossága 810 fő, és sajnos többen halnak, mint születnek, ezért az így ide települni szándékozókat is nagyon szívesen látjuk.- Életre hívtunk egy újságot Nemti Valóság címmel, ami negyedévente jelenik meg. Utoljára hagytam a szennyvízcsatornázási programot, ez a legnagyobb beruházásunk, amely közel 80 százalékos állami támogatás mellett nemcsak az önkormányzatra ró nagy terheket, hanem a lakosságra is. Többen szegény anyagi körülményeikre hivatkozva sokallják az egy ingatlanon történő bekötés rájuk eső költségét, okolva ezért az önkormányzatot. Mi önkormányzati képviselők elkötelezett hívei vagyunk egy korszerű európai település kialakításának, amelynek része egy, a kornak megfelelő színvonalú szilárd- és folyékonyhulladék-keze- lés és ennek ára van, amelyet most kell gyermekeink, unokáink érdekében is megfizetni. Ugyanakkor itt élve ezek között az emberek között, átérezzük nehéz helyzetüket, de azt is tudjuk, hogy jövőbeni munkahely- teremtéshez, befektetésekhez szükség van egy teljesen kiépített infrastruktúrára. Bár az árakra nagyon kevés befolyásunk van, amit el tudtunk érni, hogy egy elviselhető mértékű havi terhet - 1660 forintot igaz ez 96 hónap futamidejű, de inflációtól, euróbevezetéstől független mértékű - tegyünk a lakosaink vállára, ez az állam által 30 százalékkal támogatott lakástakarék-pénztári megtakarítás és ebből még a beruházás végén 15 százalékot közműfejlesztési hozzájárulásként visszakapnak. A fejlesztés eredményeként, nemcsak a szennyvíz megnyugtató módon történő kezelése lesz megoldva, hanem új burkolattal lesz ellátva a községnek szinte az összes útja. Erős Róbert polgármester úrtól megtudtam, hogy ő nem főállású polgármester, meggyőződése, hogy jó stratégiai tervekkel rendelkező, egy, a település érde- * keit egyéni és pártérdekek elé helyező, fontos dolgokban egyetértő képviselőkkel és jó hivatalnokokkal így is el lehet látni a feladatokat, legfeljebb kevesebbet pihen az ember. Ezzel évente közel 3 500 000 forintot spórol meg a községnek, amit máshová tudnak befektetni, hogy ezáltal is fejlődjön, szépüljön Nemti. CSERHALMI ADÉL Örökzöldek alkonyaikor FOTÓK: FARAGÓ ZOLTÁN
