Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-06 / 31. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. FEBRUÁR 6., PÉNTEK GAZDASÁG Szinkronban vagyunk jFHBJSaNKRON^HlTEÜ Kedvező kamat (12,5% -14,5%).* Rugalmas feltételek. 1,5 millió forinttól 50 millió forintig már két évre is felvehető, de akár 15 évre is igényelhető. Felhasználható:- bármilyen ingatlan (iroda, üzlethelyiség, étterem, panzió, üdülő, telek, garázs stb.) vásárlására, építésére vagy felújítására,- korábban felvett banki kölcsön kiváltására,- szabadon, arra, ami szinkronban van vágyaival, elképzeléseivel. Támogatott lakáshitellel együtt is felvehető. Akár jövedelemigazolás nélkül is elérhető. Néhány hét alatt hozzá lehet jutni. @FHB További információ: FHB Miskolci képviselete • 3530 Miskolc, Széchenyi u. 88. tel.: 46/502-060 • hitelvonal: 06-40-200-115 internet: www.fhb.hu • MTV, RTL Klub képújság 508. oldala —-—— ‘A kuttnsíiij úvi . Válság a tejiparban A feldolgozók gyenge hatékonysága és az állam kivonulása okozza a krízist TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX Umax I Euró/Ft Dollár/Ft t t Budapest Az utóbbi hetekben egyre több tejtermelő riogat az ágazat tel­jes összeomlásával, miután az állam januártól teljes egészé­ben kivonult a piacról. A tehe­nészetek szerint a feldolgozók hatékonysági problémáit is nekik kell finanszírozni, míg a tejüzemek a csatlakozó or­szágok alacsonyabb áraira hi­vatkoznak. Nehéz tisztán látni a magyar tej­piacon: az érdekelt felek egymás­ra mutogatnak, miközben január­tól semmiféle állami szabályozás sem érvényesül. A problémák gyökere alighanem négy-öt esz­tendővel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még a tejtermelés tisztes jövedelmet hozott a tehenésze­teknek. A feldolgozóknak akkori­ban komoly erőfeszítésbe került a nullszaldó elérése is, ezért a pia­con keletkező tejfelesleg levezeté­sének költségeit már végképp nem akarták teljes egészében ma­gukra vállalni. Ezért a problémát úgy hidalták át, hogy a Tej Ter­méktanács (TT) égisze alatt létre­hozott exporttámogatási alapot fele-fele részben a gazdák és a tej­üzemek adták össze, míg a minél nagyobb uniós kvótát elérni kívá­nó állam a termelés ösztönzésére ugyancsak jókora mennyiségű, belföldön eladhatatlan tej felvá­sárlását vállalta. Bár a gondolat jó volt, s évekig sikerült is kellő rugalmassággal Exportlefölözés a külföldi búzánál is Budapest Abszurdnak tartják a hazai ga­bonaágazati szereplők, hogy az agrártárca a más országokból származó búza és liszt kereske­delmét is akadályozza 11 ezer forintos tonnánkénti lefölözési intézkedésével. Mint ismert, a hivatalos indoklás szerint az úgynevezett kiegyenlítő befize­tést a minisztérium azért léptet­te életbe, mert a határparitásos exportátlagár jelentősen megha­ladta a búza „külön jogszabály­ban meghatározott” interven­ciós árát, és a kivitel veszélyez­tette a belföldi áruellátást. A ja­nuár közepén meghozott dön­tés azt jelenti: a kereskedők bú­zát és lisztet akkor exportálhat­nak, ha a 11 ezer forintos össze­get előzetesen egy APEH-szám- lára befizetik. A VPOP a minisztérium ren­deletére hivatkozva nemcsak a magyar, hanem a más országok­ból származó áruk kiléptetését is lefölözési feltételhez köti - közölte Babinszki János, a kecs­keméti Gabonás Kft. ügyvezető igazgatója. így állítása szerint befizetés nélkül nem valósulhat meg az úgynevezett reexport, amikor valaki a külföldön vett búzát vagy lisztet - származási papírokkal ellátva - harmadik országnbak akarja eladni. Gá­tolt az importált liszt hazai át­csomagolása, majd exportálása is. A „középkori árumegállítási módszereket tükröző” intézke­dés indokolatlan korlátozást je­lent, mivel az FVM-nek csak a hazai búza és liszt kereskedel­mét lenne joga fékezni - vélik szakértők. Az FVM szerint a kiegyenlítő befizetés akkor is kiterjed az ex­portügyietekre, ha a külföldről származó áru előzőleg tulajdo­nost vagy okmányt cserélt. így a lefölözés alól legfeljebb a tran­zitfuvarok jelenthetnek kivételt. Értesüléseink szerint a minisz­térium már tájékoztatta állás­pontjáról a VPOP-t. A tárca nem tartja jogosnak a panaszokat, mert megítélése szerint a kivite­li korlátozásra hónapokkal ez­előtt számítani lehetett. ■ Tejtermelés Magyarországon (ezer tonna) 2500 .................................................. Több milliárd forintot is veszíthetnek az idén a repülőjegy-ér­tékesítő nagy utazási irodák, hiszen 6 százalékpontos jutalék­csökkenésüket alig ellentételezi a most bevezetett foglalási díj. Ennek nyomán átrendeződés várható az értékesítési piacon. Budapest Nehéz év vár a hazai repülő­jegy-értékesítő cégekre, miután a légitársaságok a nemzetközi ten­denciának megfelelően a korábbi 7 százalékról 1 százalékra csök­kentették a jutalékot - húzta alá Gordon Mária, a Repülőjegy-érté­kesítők Szövetségének elnöke. Számítások szerint tavaly közel 80 milliárd forint volt a mintegy 200 repülőjegy-értékesítéssel fog­lalkozó hazai utazási vállalkozás bevétele e tevékenységből. Ennek a jutaléka 4,5 milliárdra tehető. A változás a 10-12 nagy értékesítőt azért érinti érzékenyen, mivel ők adták a forgalom 60-70 százalé­kát, a kicsik számára viszont a talpon maradáshoz minden befo­lyó forint számít - tette hozzá. A repülőjegy-értékesítők költsége jóval meghaladja az egyszázalé­kos jutalék mértékét, s ezt még a közelmúltban bevezetett foglalási díj sem fedezi teljes mértékben. Igaz, ez utóbbinak nincs felső határa. Az utaztatók azonban en­nek megállapításánál figyelembe veszik a légitársaságok gyakor­latát. így ez 5000-5500 forinttól akár 40 ezer forintig is terjedhet. Olyan utazási iroda nem nagyon lesz, amelyik alacsonyabb rezer­vációs díjat számolna fel, mint a légitársaság, amelynek jegyét árulja. Vélhetően minden jegyér­tékesítő bevezeti ezt a díjat. Bár pontos számítás nem ké­szült, azonban vélhetően az egy százalék jutalék és a rezervációs díj összege nem éri el a korábbi hétszázalékos jutalék összegét. Gordon Mária úgy véli, bár az internetes repülőjegy-vásárlás ol­csóbb, mint az irodán keresztül beszerzett jegy, ma még Magyar- országon az internet nem konku­renciája a cégeknek. így ez az ér­tékesítési forma nem jelent ve­szélyt az utaztatók számára. Alacsonyabb jutalékot a Malév, a Lufthansa, a KLM, a SAS, az Air France és a British Airways számít fel. A kisebb társaságok egy része még tartja a 7 százalékot, más ré­szük azonban még nem nyilatko­zik a változtatásról. Az európai or­szágok egy részében - így a skan­dináv országokban, Nagy-Britan- niában, Csehországban - már ja­nuár 1-jétől bevezették az egyszá­zalékos jutalékot. Milliárdokat veszthetnek 10065.58 0.54 % FTSE-100 (London) 267,27 2.39 n 4385,10 212.06 0.63R (-0,30%) Xetra DAX (Frankfurt) CAC-40 (Párizs) Arßny (1 uncia) 4014,79 3610,31 400,10 (-0134%)_ (0,08%) (-0,40%) 1000 VGCKAFIKA eltüntetni a felesleget, a piaci fo­lyamatok a rendszert tavaly vég­képp ellehetetlenítették. Az esz­tendők során ugyanis valóban megindult a termelés növekedé­se, amivel a belföldi fogyasztás nem tartott lépést. így viszont a kiviteli támogatási igény megnőtt, egyre nagyobb terhet hárítva a terméktanács tagjaira. Ezzel egy időben megkezdő­dött a termékvonal jövedelmének újraelosztása is. A szétaprózott kapacitású, tőkeszegény terme­lőknek fizetett felvásárlási ár 1996 és 2002 között 110 százalékkal emelkedett, miközben a piaci ár 120, a zacskós tej bolti ára pedig 144 százalékkal nőtt. (A fogyasz­tói árak ezalatt átlagosan 96,62 százalékkal emelkedtek.) Mindebből a gazdák úgy érzik: korábbi hasznuk egy részét a fel­dolgozók teszik zsebre. A feldolgozók oldaláról nézve azonban pontosan érthető az ár­leszorítás: a 2002-es mérlegek alapján a legnagyobb tejipari cé­gek üzemi és mérleg szerinti eredménye egyaránt esett. Ár­nyalja a képet, hogy a KSH adatai szerint, bár a feldolgozók egyre kevesebb tejet vásárolnak fel, ár­bevételüket mégis képesek voltak az inflációnak megfelelően növel­ni. A tej felvásárlási ára ugyanak­Forrás: KSH kor a bevételnek stabilan 69-70 százaléka, vagyis a cégek ered­ményességének romlását más jel­legű költségeik gyorsabb növeke­dése okozta. Az utóbbi években a feldolgo­zók jövedelmezőségük javítására számos intézkedést hoztak. Nem­csak a felvásárlási és értékesítési árak közti ollót nyitották széle­sebbre, de forgalmazni kezdték a korábban hulladékként kezelt agyagokból előállított reggeli vagy tejitalt is. Csakhogy ez jóko­ra fogyasztói réteget vont el a tej­től, miközben az árak miatt a bol­tokban már feltűnt az olcsó szlo- vák UHT tej. _________________■ B fent (1 hordó) 28,93 USD (-0,89%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző GYARAPODÓ ÁRUKÜLDŐK A konkurencia élteti a piacot. Ennélfogva örülünk minden új szereplőnek, amely az árukül­dés tisztességes oldalát erősíti - fogadta Thurzó György, a Magyar Áruküldők Egyesülete (MAE) elnöke a lapunkban megjelent hírt, hogy az olasz Postalmarket is hazánkba ké­szül. Az éppen tízéves egyesület­nek jelenleg 14 tagja van, míg közel 160 cég jegyeztette be legalább egyik tevékenysége­ként ezt a profilt. BRÜSSZELBŐL CSENGETTEK A TŐZSDÉN A kormányuk helyett ma már a belga fővárosban érdemes jó kapcsolatokra szert tenni a ma­gyaroknak - tanácsolta Paul Arlman brüsszeli tőzsdefőtit­kár, mielőtt szimbolikus csen­getéssel megnyitotta a Budapes­ti Értéktőzsde tegnapi kereske­dését. A közelgő uniós csatlako­zás új lépéseket kíván a magyar tőzsde menedzsmentjétől is, a BÉT vezetőinek most az együtt­működési tárgyalásokra kell fel­készülniük. 2000 1500 1996 1997 1998 1999 2000 2001 200 TAKARMANYKUKORICA 2004. március 23300 2004. május 25400 2004. július 34100 2004. november 30000 2004. december 30500 2005. március 31 000 2005. május 31 800 48500 40 200 39400 44350 41 000 41 000 45 500 42 000 42 000 32020 31 000 31 000 32000 31 450 31 450 32 930 32450 32450 43 000 33150 33150 TAKARMANYBUZA 2004. március 24100 50400 48400 48400 2004. május 33500 45000 48300 49100 2004. augusztus 24 000 32 200 29800 29800 2004. szeptember 29 600 32430 30 300 30300 2004. december 30000 30000 31 550 31 550 BÚZA 2004. március 2004. május 2004. augusztus 2004. szeptember 2004. december 24 200 52500 33 500 52470 30000 34100 29 800 35 500 33050 36 000 47 700 47 700 48 200 48 200 31 760 31 760 32 500 32 500 33 600 33 600 Forrás: Budapesti Árutőzsde A VERSENYKÉPESSÉG ÉRDEKÉBEN Nő a munkaerő ára, emelkednek a mű­ködési költségek, megszűnnek az adó- kedvezmények, elfogyott a privatizá­ciós tartalék - Parragh László szerint ezek a tényezők játszanak közre Ma­gyarország versenyképességének rom­lásában. Az MKIK elnöke szerint új előnyöket kell találni annak érdeké­ben, hogy a működő tőke hazánkat vá­lassza. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK termelés belföldi felhasználás 500 MAX * 236.9574-1.9021 pont EU/Dollár t 1260 0,70 cent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom