Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

2004. FEBRUÁR 28., SZOMBAT MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Hét végi ügyeletek Orvosi készenlét Salgótarján: a hét végi ügyeleti ellátás péntek 16 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A központi ügyelet (felnőtt és gyermek), Ady Endre út 3. szám alatt, a volt bőr- és ne- mibeteg-gondozó épületében lévő egészségügyi létesítményben van. Tel.: 32/410- 853. Az anyatejgyűjtő állomáson - szintén az Ady Endre út 3. szám alatt - a fenti na­pokon reggel 8-9 óra között veszik át a tejet. Balassagyarmat: a Rákóczi fejedelem út 66. szám alatt, szintén a fenti időkben lesz az ügyeleti ellátás. Telefon: 06-35/301-621. Bátonyterenye, Rétság: az alábbi helyeken tartanak ügyeleti ellátást, péntek 16 órától hétfő reggel 7.30 óráig.- Bátonyterenyáv az Ózdi út 60. szám alatti rendelőben, telefon: 06-32/353-344;- Rétságon: a József Attila út 13. szám alatti rendelőben, telefon: 06-35/350-561. Szécsény: a Rákóczi út 113. szám alatt lesz a fenti napokon ügyelet. Telefon: 06-32/370-432. Pásztó: a gondozóházban, a Hársfa utca 1. szám alatt (a rendelőintézet mögötti Sem­melweis utcai bejáratnál) lesz háziorvosi ügyeleti ellátás a fenti napokon. Telefon: 06- 32/561-020, vagy 06-32/561-000/2191-es mellék. Lelkisegély-telefonszolgálal: Salgótarjáni körzet 06-32/311-600. (Este 18 órától reggel 6 óráig ingyenes!) Balassagyarmati körzetben: a 06-80/505-502-es ingyenes körzeti hívószámon. Gyógyszertárak nyitva tartása Hét végi ügyeletet - a fenti napokon - az alábbi gyógyszertárak tartanak megyénkben: Salgótarjánban a Főtér 9. szám alatti Pécskőpatika; Balassagyarmaton a Rákóczi út 22. szám alatti Winkler gyógyszertár; Bátonyterenyén - az Ózdi út 31. szám alatti Elixir patika; Pásztón a Fő út 54. szám alatti Korom patika; Szécsényben a Rákóczi út 94. szám alatti Szent Jób gyógyszertár ügyel. Rétságon nincs ügyelet, a sürgős segítségre szoruló betegeket Balassagyarmat és Vác patikái látják el a hét végén gyógyszerrel. Állatorvosi ügyeletek A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének magán-állatorvosi (beteg­bejelentés) ügyeleti szolgálatán a hét végén (szombat-vasárnap) az alábbi orvosok tar­tanak ügyeletet péntek 14 órától hétfő reggel 6 óráig: Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet (B.-gyarmat, Szécsény, Endrefalva, Szügy, Rimóc, Terény, Magyamándor és környéke): dr. Érsek Ervin Balassagyarmat, Óváros tér 22., mobil: 06-30/9498-676; Rétsági ügyeleti körzet (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk és környéke): dr. Dobos Attila Rétság, Börzsönyi út 33., tel./mobil: 06-35/350-140,06-30/9581-175; Salgótarjáni ügyeleti körzet (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke): dr. Juhász Béla, Karancskeszi, Fő út 42., tel./mobil: 06-32/450-052,06-20/2149-255; Pásztói ügyeleti körzet: (Pásztó, Kalló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és környéke): dr. BrendaPéter Márkháza, Rákóczi út 70., tel./mobil; 06-32/390-003,06-20/230-6554. A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hatósági állator­vosi ügyelete a hét végén (szombat-vasárnap) az alábbiak szerint alakul: Rétság és környékén (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk és környéke): dr. Barna Róbert, Balassagyarmat, Óváros tér 17/A., tel./mobil: 06-35/314-176; Balassagyarmat, Szécsény és környékén (Szanda, Érsekvadkert, Terény, M.-nándor, Őrhalom, Varsány, Rimóc, Endrefalva): dr. Perjés Zoltán Balassagyarmat, Béri B. Á. u. 13., tel.: 35/311-187; Salgótarján és környékén (Salgótarján Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke): dr. Mag Gyu­la Salgótarján, Kővár út 4., tel./mobil: 32/421-307,06-20/9362-008; Pásztó, Palotás és környékén (Pásztó, Kálló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és kör­nyéke): dr. Osgyán Béla Palotás, Szabadság u. 24., tel./mobil: 06-32/480-002. Fazekas a faluszélen Kutasó főutcáján, ha Bokor felé veszi az irányt az ember, szépen felújított ház hívja fel magára a figyelmet. Szembeszomszéd nincs, az épület a falu szélén áll. A domb lábánál, gyümölcsfás kert alatt megbújó portán tavasztól őszig minden egészen más lehet! De hát február vége van, amin csak az idő múlása változtathat. Egyébként az ud­varon macskák hada tanyázik, valami kilencen vannak a jól táplált cirmosok, társaságuk egy barátságos vizsla. A kert végében is áll egy szép, de a kívülálló számára első látásra meghatározhatatlan rendeltetésű építmény, ami per­sze már arra is utal, hogy különleges képességekkel megál­dott emberek laknak itt... Alkotások sorakoznak Ferenczy Krístófék otthonának minden elképzelhető pontján ______________________________________________________________________A SZERZŐ FELVÉTELEI F erenczy Kristóf az édesanyjával él a kutasói házban. Maga az épü­let, a már említett, a kert végében álló építmény, az otthonosan be­rendezett helyiségek, sőt, a szom­széd ház is mind a 29 éves házi­gazda kezemunkáját dicsérik. Benn a lakásban első ránézésre két dolog tűnik fel: a szebbnél szebb képek a falakon és a rengeteg kerá­mia. A kisebb-nagyobb vázák, kö­csögök, korsók, bögrék minden el­képzelhető helyet elfoglalnak, a polcoktól a szekrények tetejéig, az ablakpárkányoktól a szobasarko­kig. Nagy ész nem kell hozzá, hogy a látogató kitalálja: itt egy fa­zekas él és dolgozik. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Február 21-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Egy percre lemaradok és máris megcsalsz?” Szerencsés nyertesünk: Nágel Józsefné Karancslapujtő, Ady E. út 18. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legké­sőbb március 5-ig juttassák el szerkesztőségünk címére. ELEM ÉPÍT­KEZÉS­HEZ er SZEMÉ­LYÉRŐL |EGYÜGYŰ PAIJ DOHÁNY­TERMÉK. BECÉZVE L c. JAPÁN VÁLTÓ­PÉNZ KAMBO­DZSAI AUTÓJEL GŐZÖLNI KEZD ! w. fT) ír ’£j r Wr U K 7­£ O K r & T~ £ L ü r £ F A­Pr TENISZ; PINGPONG K LOCO- MOTTV ...; EGYÜT­TES T~ T L T F C £ HANGTA­LANUL ÉREZ ! NÉVELŐ ~y~ a­T" is t*' fir A. MARÓ ANYAG KÉZI- A CÉZIUM p X MUNKA VEGYJELeI f i Cr K * BÖR- DÖCE; ZALAI HELY Ff s ÚJSÁGCIKK RÉSZE ír 5 £ S £ u üx E I £ /V HÓGÖR­GETEG A PONTOT T" ‘*■^1-fc. u ■M I L ír \J ~T F-l a U A KÉN VEGYJELE KÁVÉ ALJA ~T a ft. HALKAN LÉPDELŐ K fír fi Pr r Q VÉZLÁGYÍ­TÓSZER S Ü F A­'fi Pr £ FÜRDŐ, NÉMETÜL TÁRSASÁ­GODBAN V £ c D AZ ÁBÉCÉ BETŰJE VÍZZEL TISZTÍT T h. g h 0 5 egyfajtaI I--------X L EKVÁR FORMAI j W ME ■■■■ A TANGERE tTt F L O T L v ILJUSIN­RÓL EL­NEVEZETT GÉP # U ŐRLE­MÉNY b m b FIGYEL­MEZTE­TÉS T /o <2? £ ih u /V AJ JÓ ERŐBEN LEVŐ T" £ D VERDI OPERÁJA T D IV T a •r PÁROSÁN GYÓN ! T ELŐTAG: FÜL T~ O r- A magam kárán tanultam meg, amit tudok - nézeget egy, a többihez képest egyszerű, mázas köcsögöt Ferenczy Kristóf, miköz­ben az általa készített égetett agyagtárgyakat vesszük sorra. - Mesterem sosem volt, akit csak megkerestem, hogy a régi inasok módjára, akár a műhely takarításá­ért is megtanulhassam tőle a faze­kasságot, mind elutasított. Azt hi­szem, hogy egyikük azért megér­tett valamit abból a szakmai alázat­ból, amit én e mesterség iránt ér­zek, mert később eljött hozzám, de akkorra már meggondoltam magamat...- Hogyan kezdődött? - kérdez vissza. - Miskolcon születtem, ott is éltünk, lakótelepi kulcsos gyerek voltam. Gyakran jártam azért a ter­mészetet a bátyámmal együtt, he­gyet is másztunk, barlangásztunk, eljutottunk a Tátrába és Görögor­szágba is. Egyébként manuális tí­pus vagyok, festettem is - mutat is egy képet a falon, ami arról árulko­dik, hogy alkotójuk rendkívüli ér­zékkel igazodik el az ecsetek és a színes festékek között.- Nyolc éve költöztünk el Mis­kolcról és a Cserhátban, ezen a környéken kerestünk eladó házat. Az, hogy éppen Kutasón teleped­tünk le, a véletlen műve. Ezután üzletkötőként dolgoztam, elég jól is kerestem, de az a munka nem elégített ki, valami mást akartam csinálni. Időskoromban nem kezd­hetek el vállalkozni, most kell megpróbálnom! Két évvel ezelőtt aztán belevágtam, elkezdtem épí­teni a kemencémet, mert azt mondtam, hogy korongozni csak azután kezdek, ha már lesz hol ki­égetni a köcsögöket. Merthogy amit csinálok - mindegy, hogy mi az - azt az egyszerűség kedvéért csak köcsögnek hívom... A ke­mencével elég sok bajom volt, mert tapasztalat nélkül láttam munkához. Előtte végigjártam a falut, hogy ahol még megvan a kemence, tanulmányozzam. Vé­gül helyi vulkáni tufából és agyag­ból építettem meg, akárcsak a ré­giek. Két hét alatt lett készen, nagy munka volt, de a gyári ke­mence nagyon drága, nem tud­tam volna megfizetni. Egyedül csináltam mindent... Amikor később már egymás után jöttek a meg­rendelések, hi­vatalossá tettem a dolgot, hogy számlát tudjak adni. A vállalko­zás nehezen in­dult, sok utánjá­rással járt, de most már végre a munká­ra tudok összpontosítani! A dolog most kezd kiteljesedni, nagy öröm, hogy májusig van munkám, sőt, volt olyan megrendelés is, amit vissza kellett utasítanom, mert nem győztem volna sem én, sem a kemence. Selejtet pedig nem készíthetek, mert akkor lejá­ratom magamat! Egyébként ami a kerámiát illeti, a megrendelő igényeinek megfele­lően kell elkészíteni, de a mintada­rabokat azért tartom a lakásban, hogy megmutassam, mit tudok el­készíteni. Ezeket a darabokat el nem adnám! Egyébként amikor megrendelés adódik, félreteszek mindent és az előttem álló feladat­ra összpontosítok. Mit rendelnek? Vázákat, kupákat, címereket. Eh­hez hozzátartozik a festés és a fa­ragás is, mert egy alkalmas idő­szakban, amit úgy mondanak, hogy az agyag bőmedves, farag­ható is. Különben meg minden a tervezéssel indul - elővesz egy spi­rálfüzetet, amiben egymás után sorakoznak a kerámiákra szánt különféle minták: növényi indák és levelek, madarak, sárkányok, egyebek. Aztán feljegyzések az égetés módjáról, a tapasztalatok, megfigyelések esszenciája, sőt, egy ház tervrajzai is...- Ilyen füzet több is van - mondja. - Fontosak a tervezéshez is, meg a feljegyzések a megszer­zett ismeretek rögzítésére is. Az öt­leteket, fikciókat is rögzítem, néha egész tanulmányokat írok, min­dent, ami jön. Amit az ember két dimenzióban lát, azt háromban már könnyebb megalkotni. Az embernek legyenek tervei!- Igen, az agyag nagy részét is én magam és helyben szerzem be, de a kutasói agyagot soványítani kell kvarcliszt hozzáadásával, mert egyébként nagyon kövér. így mondják ezt a fazekasok, mert, ha mesterem nem is volt, a szakköny­vekből sokat tanultam.- A fiatal értelmiség nagy része csak váro­siként tudja elképzel­ni a megélhetést - vált hirtelen témát. - Az is igaz, hogy a föld nem ad megélhetést a kör­nyéken, mert itt még a legjobb termőföldek sem érik el a tíz arany­koronás értéket. Az sem biztos, hogy ne­kem azt kell csinál­nom, amit másoknak! Az is meggyőződé­sem, hogy az ember­nek időnként váltania kell, de nem biztos, hogy olyan dologra, ami máshol valakinek már bejött. Nem aka­rok én művésszé vál­ni, kézművesnek tar­tom magamat. A szép táj, az itteni élet nyu­galma inspirációt ad az alkotáshoz, az igé­nyes kézművester­mékekre pedig szük­ség van! Hogyan tovább? Társakra van szükségem, hiszen, ha sikerülne pályázati támogatást szereznem, négy-öt munkatárssal már komoly megrendeléseket is teljesíteni le­hetne. A környéken sok az állásta­lan, pár kilométerről pedig akár bi­ciklivel is el lehet jönni Kutasóra. Az is tény, hogy a kézi munkának varázsa van, és az anyaggal az is közvetlen kapcsolatba kerülhet, aki nem részesült magas fokú isko­lai képzésben. Nézzük meg egy paraszt fazekas munkáit, mert ilyenek is vannak itt - válogat egy kicsit a cserép­edények tu­catjai között, azután elő­vesz egy korsót.- Bárki­nek öröme telt ebben a darabban, annak is, aki megalkotta, annak is, aki hasz­nálta! A régebbi korok termékeit mindig tisztelettel veszem a ke­zembe. Egy ilyen alkotás sok üze­netet hordoz és ebből tanulhatunk is! Ez az aratókorsó például mázat­lan, így az égetés után is porózus agyagon keresztül a víz párologha­tott, és a legnagyobb nyári meleg­ben is hűs maradt benne a víz. A szájánál szűrőt készítettek, hogy a patakba merítve is tiszta víz kerül­jön bele. Ez a rész és a csecsnek nevezett bütyök, amin keresztül it­tak belőle, mázt kapott, higiéniai okokból. Persze ma már alig van agyagból készített használati tárgy, de a díszítőfunkciójuk még mindig jelentős. Felkeressük végre a kertben ál­ló, szép, de a kívülálló számára el­ső látásra meghatározhatatlan ren­deltetésű építményt. A mesteri fa- ragású, ácskapcsok és szögek he­lyett csapolással készített, oszlopo­kon álló tető alatt a már említett, kutasói tufából épült kemencét ta­láljuk.- Hónapokon keresztül kísérle­teztem vele - emeli ki Ferenczy Kristóf a kemence téglalap alakú, a közepén kémlelőnyűással ellátott ajtaját, amit persze ő maga faragott a tufakőből. - Az első változat majdnem összedőlt, aztán még nyolcszor építettem át! A kerámi­ák kiégetéséhez legalább 800-900 Celsius-fok hőmérséklet kell, amit végül terelőlapok, csappantyúk, füstjáratok és szűrők beépítésével sikerült megcsinálnom. A szűrő azért kell, mert a fatűz szennyezi a kerámiamázt, de ez a sajátos, ősi technológia egy különleges, sárga fajanszt eredményez. Egyébként vállaltam már olyan tárgyak elkészítését is, amikről nem tudtam, hogyan fognak elkészülni. Főleg az ége­tés terén kellett sok tapasztalatot szereznem, hiszen elsőre a zöld színű máz fekete lett, a sárga meg sötétbarna... Az egyenletes hőfok beállítása csak kísérletezés árán ment, s néha bizony na­gyon elkeseredtem közben. Az én szememben minden apróság hiba, ami javításra szorul. A fa­A saját kezűleg készített kemence előtt tűzzel nagyon szép termékeket lehet előállítani, mély, selyemfé­nyeket lehet így kihozni a kerá­miából, de nem egyszerű a do­log, ezért a fazekasok ma már nem is használják. Különben az égetésnél gyilkos a végkifejlet, 10-12 órát is ott kell lenni a kemence mellett, mert a máz színéből látom, hogy mit és hogy kell csinálni. Amíg a hőmér- séldet 600 fok alatt van, addig be lehet avatkozni, felette azonban irányíthatatlanná válnak a folya­matok. Minden termék a sajátom, az ötletek, a tapasztalatok további motivációt adnak. Tulajdonkép­pen a munkám helyettesíti a csalá­dot. A barátaim, amikor néha fel­keresnek, azt mondják, én vagyok a kutasói remete. Végül megnézzük a szomszéd épületet, amit Ferenczy Kristóf a Budapesten élő tulajdonostól bé­rel. Már átalakította, csaknem kész az új műhely, az elektromos ke­mencének is helye van benne. Re­ményei szerint a közeljövőben munkatársaival együtt itt fog dol­gozni ötletei megvalósításán: a ke­rámiáin. FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom