Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-04 / 29. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE I KÖR KÉP 2004. FEBRUÁR 4., SZERDA Tárlat az egészségházban Héhalomban, a felújított egészségház előterében Szilágyi Gyula amatőr festő és fafaragó alkotásait láthatják az érdeklődők. A több darabból álló kollekció nagy sikert aratott az érdeklődők körében. ___ FOTÓ: ESLA A falu új jegyzője Jobbágyi A képviselő-testület 16 jelölt közül Tóth Renátát választotta a község jegyzőjévé a napokban. A fiatal jegyző a községben nőtt fel, Hatvanban, a Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakközépis­kola pénzügyi szakán érettségi­zett, majd a Bánki Donát Mű­szaki Főiskola szervező és infor­matika szakán szervezőmérnö­ki oklevelet szerzett. Később a Budapesti Gazdasági Főiskolán diplomázott. Ezt követően a mérlegképes könyvelői képe­sítést is megsze­rezte. 1999-től dolgozik a jobbá­gyi önkormány­zatnál igazgatási főelőadói mun­kakörben. Az el­múlt évben letet­te a közigazgatási szakvizsgát. Jelenleg a Pécsi Tudományegye­tem jogi karán folytatja tanul­mányait. KEREKES Emelkedett a kiszabott pénzbírság összege A panaszügyintézés többnyire túlmutat az egyéni érdeksérelmeken 2003-ban 18 országos és két saját kezdeményezésű téma- vizsgálatot végeztünk - tudtuk meg Póka Györgytől, a Nóg­rád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatójától. Mint mondta, a központi vizsgálatok mellett volt lehetősé- gük a megyei lakosság érdekeit szolgáló terület átfogó vizs­gálatára is, de a pénzügyi megszorítások miatt egy saját kezdeményezésű tervezett vizsgálatot, a termények, tápok, állati eledelek forgalmazásának fogyasztóvédelmi ellenőr­zését el kellett hagyniuk. NMH-információ Póka György kiemelte: tavaly is soronkívüliséget biztosítottak a lakossági panaszügyek kivizs­gálásának, illetve a társhatósá­gok, helyi önkormányzatok fel­kérésére történő ellenőrzések­nek. - Vizsgálataink során 1228 kereskedelmi és szolgáltató egy­séget ellenőriztünk: a kifogáso­lási arány 61,5 százalék volt, ami megegyezik az előző évivel - mondta az igazgató. - Felügye­lőségünk bírságolási, szankcio­nálási gyakorlatát 2003-ban is a megalapozott, körültekintő ki­szabás jellemezte. Tavaly 312 esetben kezdeményeztünk sza­bálysértési eljárást: 282 esetben szabtunk ki pénzbírságot, amelyből év végéig 265 emelke­dett jogerőre összesen 8 millió 525 ezer forint összeggel. A szolgáltatási nemek közül az árakkal, az élelmiszerekkel, a kereskedésre vonatkozó szabá­lyok megsértésével kapcsolatos esetek voltak a leggyakoribbak. A fogyasztóvédelmi felügye­lőség államigazgatási jogkör­ében eljárva 617 határozatot ho­zott: minőségvédelmi bírságot 88 esetben szabtak ki 4 millió 998 ezer forint értékben. Fogyasztó- védelmi bírságot 146 esetben 26 millió 940 ezer forint értékben al­kalmaztak, amely mind esetszám­ban, mind érték­ben nagyságrend­del meghaladta az előző évit. Rek­lámfelügyeleti bír­ságot 12 esetben 1 millió 830 ezer fo­rint értékben, vég­rehajtási bírságként 18 esetben 855 ezer forintot szabtak ki. A helyi polgármeste­ri hivatalok jegyzőméi 10 eset­ben kezdeményezték az egység ideiglenes bezárását.- Az összes kiszabott pénz­bírság összege 43 millió 148 ezer forint volt, ami a fogyasztó- védelmi bírságok számottevő növekedésének következménye - foglalta össze Póka György. - Kedvezőtlen viszont, hogy a be nem fizetett bírságok is emel­kedtek: a halmozott kinnlevőség meghaladja a 6 millió forintot. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a behajtás fokozására. Az igazgató elmondta azt is, hogy a megyei fogyasztók érde­keire figyelemmel célirányosan saját kezdeményezésű téma- vizsgálatokat is végeztek: a kis­településeken üzemelő, alapel­látást biztosító élelmiszerbol­tok, vendéglátóegységek fo­gyasztóvédelmi vizsgálata so­rán 71 hálózati ellenőrzést vé­geztek. A kifogásolt egységek száma 62(!) volt. Ez a kifogáso­lási arány 87 százalékot jelent, ami az átlagost lényegesen meghaladta. Mivel a megye la­kosságának jelentős része kiste­lepüléseken él, az átlagnál ked­vezőtlenebb kereskedelmi, szolgáltatási feltételek szüksé­gessé teszik az itt élő fogyasz­tók védelmét. Póka György szólt a panaszügyintézésről is: mint mondta, ez tevékenységük egyik legfrekventáltabb terüle­te. A panaszügyintézés az ese­tek döntő többségében túlmutat az egyéni érdeksérelmeken, hi­szen az ismétlődő panaszok fel­hívják a figyelmet bizonyos te­rületek, tevékenységek rende­zetlenségére. HEGEDŰS E. Halálos fametszés PlLINY Egy 77 éves pilinyi férfi a na­pokban a lakása előtt létrá­ról metszette a fákat, közben a létráról leesett és a háza előtt található vízelvezető árokba zuhant. Az idős férfi olyan szeren­csétlenül esett, hogy a helyszí­nen életét vesztette. A helyszíni intézkedések során megállapí­tották, hogy a szerencsétlenül járt férfi a baleset után egy ideig még élt, de az orvos kiérkezése előtt a belső sérülései miatt el­halálozott. A halottszemle során a szemlebizottság idegenkezű­ségre utaló nyomot nem talált. Kispuska engedély nélkül Rétság Lőfegyverrel visszaélés bűn­tett megalapozott gyanúja miatt nyomozást indított a rendőrség egy diósjenői férfi ellen, aki tanyáján engedély nélkül tartott egy kínai gyártmányú kispuskát. A rendőröket a határőrök ér­tesítették, akik a tanyán ellenőr­zést tartottak. A tulajdonost nem találták otthon, viszont megtaláltak egy kispuskát. Nem tudták, a tulajdonos rendelke­zik-e engedéllyel, ezért riasztot­ták a rendőröket. A nyomozók megállapították, hogy a férfinek nincs fegyvertartási engedélye, ezért őt elfogták és gyanúsított- ként kihallgatták. ___________u M egalakult Nógrád megye idősügyi tanácsa Tegnap Salgótarjánban tartotta alakuló ülését a Nógrád Me­gyei Idősügyi Tanács. Ahogy Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke mondotta, a testület célja az, hogy ajánlá­saival, javaslataival segítse az idős emberek élethelyzeté­nek jobbítását. Salgótarján Tagjai a megyében élő nyug­díjasok javára kamatoztassák azt a tudást, tapasztalatot és életböl­csességet, amelyet összegyűjtöt­tek. Az idősügyi tanács tagjai: dr. Fancsik János (Salgótarján), Ke­lemen Béla (Szécsény), Kiss Emőné (Bánk), Konti Ferenc (Salgótarján), dr. Kovács Berta­lan (Pásztó), Molnár Istvánná (Balassagyarmat), Ozsvár Ist­vánná (Salgótarján), Serfőző Ta­más (Salgótarján), Széky Miklós (Salgótarján). A tanács elnöke: Dóra Ottó. Az alakuló ülésen megvitat­ták a megye 2009-ig szóló átfogó szociális szolgáltató programját. Serfőző Tamás, a módszertani feladatokat is ellátó bátony- terenyei Ezüstfenyő idősek ott­honának vezetője többek között elmondotta: a program elkészí­tését széles körű felmérő és elemző munka előzte meg, fi­gyelembe vették a helyi önkor­mányzatok és a civil szerveze­tek véleményét is. Céljuk az volt, hogy jövőképet rajzolja­nak, mit kell és mit lehet tenni a szociálisan rászoruló felnőttek és gyermekek ellátása érdeké­ben. Az év végéig - illeszkedve a megyei koncepcióhoz - elkészí­tik terveiket a települések ön- kormányzatai is. A vitában a tanács valameny- nyi tagja kifejtette véleményét, elismerve azt a munkát, amelyet a program készítői végeztek. Nógrád megye sajátos helyzeté­ből adódóan - a lakosság mint­egy harmada az idős korosztály­hoz tartozik - a férőhelyek szá­mának növelését tartották a leg­fontosabbnak a bentlakásos ott­honokban. Ugyanis meghaladja a 700-at azoknak az idős, ellátás­ra, ápolásra szoruló embereknek a száma, akik elhelyezésre vár­nak. Szükségesnek ítélték az idősek napközi ellátását biztosí­tó otthonok nyitását és a segítsé­get „hívó” jelzőrendszer kiépíté­sét azok támogatására, akik még ellátják magukat, de egyedül él­nek. Ma már csak Nógrád és He­ves megye az, ahol nem műkö­dik ilyen segélyhívó rendszer. A megye 2004-es költségveté­si tervezete - amelyről a közgyű­lés elnöke tájékoztatta az idős­ügyi tanács tagjait - több mint 12 milliárddal „számol”. Ez ugyan 14 százalékkal több az el­múlt évinél, de nem oldja meg, csupán enyhíti a szociális ellátás gondjait. Többen is szóvá tették, arra van szükség, hogy ebből - lehetőségeikhez mérten - részt vállaljanak a helyi önkormány­zatok, a vállalkozók és a csalá­dok is. A továbbiakban megvitatta a tanács a kormányzati idősügyi cselekvési programtervezetet. Több észrevétel, javaslat hang­zott el az idős emberek életkö­rülményeinek javítására, az ala­csony nyugdíjak rendezésére, az özvegyek, az egyedül élők, a rokkantak ellátásának további javítására, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megterem­tésére. Olvasói reagálás „Már nem lövik, etetik a vadat” című írásra „Már nem lövik, etetik a vadat” címmel, somogyi helyzetje­lentésre vállalkozott munkatársunk a hétfői lapban - kezd­ték mondandójukat betelefonáló vadász olvasóink. Ők úgy látták, hogy egy kicsit keverednek a dolgok az írásban. Rög­tön a felvezető gondolatokat furcsállták, miszerint meghosz- szabbítják a vadászati idényt, de nem vadásznak. Mi pedig azt tesszük hozzá, ami az írásból kiderül: nem mindenben egyeznek erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és vadászok. Az állomány nagyságát és a kívánatos egyedszámot illetően jelentősek a nézetkülönbségek.- Hogyan néz ki megyénkben a helyzet? Erről kérdeztük And­rási Lászlót, megyénk vadászati főfelügyelőségének vezetőjét.- Nógrádban a vadászati idénynek megfelelő ütemtervet betartjuk. A megyében teljesül­nek a kilövési tervek, mindössze vaddisznóból ejtettek el keve­sebbet a vadászok. A vaddisznó­állomány csökkentéséről az el­múlt év eleji mostoha időjárás is gondoskodott. Megyénkben a gím-, a dánszarvas, a muflon és az őz mennyisége a kívánatos mennyiségen tartható.-És a vadkárokkal hogyan ál­lunk?- Az erdővédelmi bírságokat a vadásztartó minden gondossá­ga ellenére kiróják a szakhatósá­gok. A vaddisznó okozza talán a legtöbb gondot azzal, hogy föl­eszi a makkot. Mi vadászok azonban úgy érvelünk, hogy amennyit megeszik, annyit a tú­rásával el is telepít.- Végezetül: fövik, vagy etetik a vadat?- Mi is engedélyeztük a koca kilövését és a fegyverlámpa használatát. Tapasztalataink alapján állíthatom, hogy a vadá­szati joggal rendelkezők az ete­tésről gondoskodnak, hiszen eb­ben rejlik a jövő. És ha lehet még egy észrevételem, akkor ki­fogásolnám a megjelent fotót is. Azt mondanám legszívesebben, hogy a vaddisznó nem ilyen, ta­lán egy kicsit hasonló...- HOROG ­Mátraszele hétszáz éves Mátraszele az idén ünnepli fennállásának 700. évfordu­lóját. Ez alkalomból Vincze László, a község polgármes­tere nyilatkozott lapunknak. NMH-információ- Az első írásos emlékek a községünkről 1304-ből marad­tak fenn - tájékoztatta lapunkat Vincze László, Mátraszele pol­gármestere. - Ezekben már megemlítik a falu nevét, de még csak úgy, hogy „Szele”, nem mint Mátraszele.- Hogyan ünnepük meg a hét évszázadot?- A kerek évfordulóra színes rendezvénysorozattal készü­lünk. Ezenkívül voltak még hiá­nyosságaink, melyeket most pó­toltunk. Ilyen az is, hogy a tele­pülésünknek nem volt még cí­mere. Most már van és rendelet­be foglaltatott. Mondhatnám azt is, hogy erre az alkalomra tartogattuk. Ezzel együtt elké­szült a község zászlója is. A ren­dezvénysorozat első állomása januárban volt, mikor is sport- versenyt rendeztünk. Február­ban a szülői munkaközösség ál­tal előkészített bál lesz. Márci­usban falutörténeti előadás-so­rozatot rendezünk, amelynek közreműködői között helybeli­ek is lesznek. Az egyik minden bizonnyal Földi István lesz, aki szelei lakos és kiváló helytörté­nész. Áprilisban községi Ki mit tud?-ot szervezünk, májusban sportnapot tartunk majd. Júni­usban képzőművészeti kiállítá­sok lesznek, gyermekek és fel­nőttek alkotásaiból. Abban a szerencsében van részünk, hogy Mátraszelén több profi képzőművész is él az üvegcsi­szolótól a festőig bezárólag. Ezért nem lesz nehéz kiállításo­kat szervezni a remekművek­ből. Szintén júniusban, 19-én lesz a központi emlékünnep­ség, melyre egy korabeli temp- iomromot építünk a polgármes­teri hivatal melletti parkba. _____ ___________ J. A. Ö zek a havas téli mezőn Ipolytarnóc határában FOTÓ: RIGÓ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom