Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-24 / 46. szám

2004. FEBRUÁR 24., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal A TÖRTÉNELEM NÉMA TANÚI Akikért a harang szólt AII. világháború áldozatainak emlékműve SZÉCSÉNY 1988. október 30-án 14 órakor a II: világháború 152 szécsényi ál­dozatának az emlékére megszó­laltak a város harangjai. Ezzel vet­te kezdetét a háború helyi áldoza­tainak a nevét megörökítő emlék­mű felavatása a temetőben. A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő hon­ismereti bizottság Szécsény régi adósságát törlesztette, amikor úgy döntött, hogy az utókor szá­mára megörökítik a háborúban elesettek nevét. Antal Károly helytörténeti kutató, többéves kitartó és fáradhatatlan munká­jával, összegyűjtötte annak a 103 személynek a nevét, akik tá­vol a hazától a harcmezőkön es­tek el. Szécsényben a város ost­roma alatt harmincketten veszí­tették el életüket. A háború után 17 ember életét oltották ki a fel­robbant aknák, lőszerek. Az emlékmű a lakosság köz­adakozásával és társadalmi- munka-végzéssel készült el. KISLÁNY(OK) A ZONGORÁNÁL. A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tagintézményének két növendéke, Kiss Flóra és Kelemen Zsuzsanna február 4-én Salgótarjánban a Váczi Gyula emlékére rendezett II. megyei zenei találkozón kategó­riájukban nívódíjat kaptak. Lévárdi Beáta tanárnő tanítványai meg­hívást kaptak október 4-re a Magyar Rádió márványtermébe, a Szelényi István zeneszerző tiszteletére rendezett hangversenyre. A két kislány a gyermekéveik emlékezetes hangversenyére, négykezes zongoramű előadásával készül. ______________fotó: szenográdi tamás K istérségi szinten kell gondolkodni Szécsény A város képviselő-testülete elfogadta a vá­ros turisztikai koncepcióját, melynek előké­szítésében részt vett a műemléki és idegen- forgalmi bizottság. Borik Albertiéi, a bizottság elnökével a turisztikai koncepcióról beszél­gettünk.- A terv elkészítésénél figyelembe vettük a város és térsége - amelyhez 13 önkormányzat tartozik - turisztikai lehetőségeit. Számunkra előnyt jelent a főváros közelsége, a történelmi és irodalmi kapcsolatokkal bíró szlovákiai fel­vidék. A Cserhát vonulatai között meghúzó­dó falvak őrzik népi hagyományainkat. A múlt építészete is sok látnivalót kínál.- Melyek azok a földrajzi, történelmi, építé­szeti, néprajzi adottságok, amiért a turista szívesen felkeresi Szécsényi?- Szécsény történelmi hangulatú kisváros, amely az Ipoly völgyének peremén húzódó fennsíkra épült. A város látogatóinak figyel­mét megragadja a medence fölé emelkedő ba­rokk kastély, két oldalán egy-egy középkori bástyával, háttérben a ferences templom és kolostor épületegyüttesében. A Forgách-kas- télyban ma a Kubinyi Ferenc Múzeum műkö­dik. Műemléki szempontból igen jelentős a magyar gótika egyik gyöngyszeme a kolostor­ban lévő sekrestye és az úgynevezett Rákó- czi-szoba. Meg kell említeni a köztéri szobro­kat, városfalat, középkori templomrom hely­reállított maradványait, a tűztornyot, ahol most nyílt meg a tűzvédelem történetét be­mutató kiállítás. De ide kell sorolnunk Benczúrfalvát, ahol tíz éven át alkotott Ben­czúr Gyula, akinek a síremléke a falu temető­jében található. Id. Szabó István Kossuth-dí- jas szobrászművész műtermét, az ott lévő al­kotásait. A műteremben ma a művész fia, ifj. Szabó István szobrászművész dolgozik.- A városba látogató idegen számára mi­lyen szállási lehetőségek találhatók?- Szécsényben két szálloda üzemel. A há­rom kategóriájú Bástya panzió 18 szobával, 57 férőhellyel és egy lakosztállyal. Az épületen be­lül 54 fő ellátására alkalmas étterem található. Az alsó szinten kibővíthető 36, a kerthelyiség­ben további 30 fő étkezését lehet biztosítani. A város másik szálláshelyén, az AGRO-HOTEL 8 szobájában 28 vendéget tudunk elhelyezni. Ol­csó szállási lehetőség Pösténypusztán a Kassai út 83. szám alatti Ipoly-part vendégház. Az ét­kezési lehetőségek között szólnunk kell a Gesz­tenyéskert vendéglőről, az Iparos kaszinóról és a Rákóczi étteremről. A RobinsonR Kft. a város nyugati részén, az Ipoly kanyarulatában, annak árterületén a természetkedvelők számára pihenőközpon­tot alakít ki, a beruházás folyamatban van.- Mik azok a fontos tennivalók, amit a kon­cepcióban megfogalmaztak?- Szécsény és térsége turisztikai sikere azon múlik, hogy a felelős személyek, szakemberek képesek legyenek városi és kistérségi szinten is gondolkodni, a belföldi és külföldi piacon együttes értékként megjelenni. Mi a következő feladatokat tartjuk kiemelkedően fontosnak: kulturális örökség , konferencia, aktív, falusi, gasztronómiára épülő turizmust.- Arra kérem, hogy ezekről szóljon egy ki­csit részletesebben.- A kulturális és örökség turizmusán belül fontosnak tartjuk a történelmi városrész hely­reállítását. Azzal tisztában vagyunk, hogy ezt csak pályázati pénzből tudjuk megvalósítani. Készülnünk kell az 1705. évi szécsényi or­szággyűlés 300. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Tovább kell ápolni a városunk­ban meglévő, több mint 100 éves Rákóczi- kultuszt. Véleményünk szerint a hagyomány- őrző néptánc kultuszának ápolására is oda kell figyelnünk. Magyarországon ma a legtöbb konferenci­át Budapesten rendezik. Az utóbbi években azonban a vidéki kisvárosokban, ahol erre a feltételek adottak, már szerveznek konferen­ciákat. Szécsényben jó esély van erre a Forgách-kastélyban. A város és környéke kiváló terep az aktív turizmusra, a kerékpározás, lovaglás, termé­szetjárás, horgászat és vadászat szerelmesei­nek. A lovaglásturizmus kiszélesítése érde­kében szükséges bevonni a mezőgazdasági szakképző iskolát, a lótartással foglalkozók közül azokat, akiket érdekel a turizmus. A horgászat, amely egyre népszerűbb a térség­ben, megfelelő marketing munkával országo­san is ismertebbé válhat. A térségben több vadásztársaság működik, akik rendszeresen vendégül látnak külföldi vadászokat. Érde­kes lenne felmérni a részükről jelentkező igé­nyeket. Benczúrfalva és Pösténypuszta alkalmas arra, hogy a falusi turizmus normáinak és el­várásainak megfelelő vendéglátást nyújtson. Egyébként mindkét helyen már jelen van a fa­lusi turizmus. Szécsény város idegenforgalmában érde­kelt személyek, szervezetek, cégek, vállalko­zók, szövetkezetek részételével létre kell hoz­ni egy nonprofit szervezetet. A nyári hónapokban az arra alkalmas okta­tási intézményeinket az idegenforgalom szá­mára is hasznosítani kell. _____ SZENOGRÁDI FERENC F orgalmirend-változások Szécsény Még 2003 novemberében, egy lakossági fórumon felme­rült, hogy a biztonságos közle­kedés érdekében a város terüle­tén néhány utcában az egyirá­nyú forgalom, illetve megállni ti­los tábla kihelyezése szükséges. Az önkormányzat az Űtra­kész Bt. szakmai tanulmánya valamint, a műemléki, idegen- forgalmi és városfejlesztési bi­zottság javaslata alapján hozta meg a város forgalmi rendjéről a határozatát. A Bartók Béla utca, a Rákóczi út és a Dózsa Gy. út közötti sza­kasza, a Dózsa Gy. út felé egyirá­nyú. Egyirányú a Bem Apó utca Damjanich utcától a Kossuth útig. Engedélyezett a Hársfa utca jobb oldalán a Rákóczi úttól a „pi­ros házak” mögötti névtelen utcá­ig fél kerékkel vagy teljes mérték­ben a járdán történő parkolás. A Damjanich utcában megmarad a kétirányú forgalmi rend, de bal oldalon elkészül a kocsival is jár­ható betonburkolatú felszíni vizet elvezető folyóárok. A Petőfi Sán­dor utcában megmarad a jelenle­gi kétirányú forgalmi rend. Benczúrfalván is változik a for­galmi rend. A Fő út és a Virág ut­ca között a Katona J. utca egyirá­nyú a Virág utca felé. Ennek meg­felelően a Virág utca egyirányú a Katona J. utca felől a Fő út felé. Az intézmények költségvetése Szécsény A város képviselő-testületének legutóbbi ülésén, az éves költségvetés tárgyalásánál jó­váhagyta az intézményeinek költségvetését. Óvoda és bölcsőde. A bölcsődei szolgál­tatást tízen veszik igénybe. Az óvodába já­ró gyermekek száma 219, amelyből bejár 23. Az intézményben egy bölcsődei és ki­lenc óvodai csoport működik. Az engedé­lyezett alkalmazotti létszám: 19 óvónő, egy gyógypedagógus, egy logopédus, kilenc óvodai dajka, három bölcsődei dolgozó és egy adminisztrátor. Az óvoda ez évi költ­ségvetése 98,1 millió forint, amelyből az önkormányzati támogatás 40,5 millió, ami 41 százalék. Az egy gyermekre jutó kiadás 434 ezer forint. AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a tanév elején 590 diák 25 osztályban kezdte meg tanulmányait, melyből a bejárók száma 125. A képviselő-testület által elfogadott óra­keret 58,5 pedagóguslétszámot tesz indo­kolttá (a tizedes tört abból adódik, hogy a túlórában ellátott órák száma személyben van meghatározva). Az iskolában a tanári kar mellett gyógypedagógiai asszisztens, is­kolatitkár, adminisztrátor, közhasznú gond­nok dolgozik. Az intézmény részére a testü­let 219,7 millió forintot hagyott jóvá, mely­ből az önkormányzati támogatás 66,8 millió, 30 százalék. A költségvetésből egy általános iskolás diákra 378 ezer forint jut. A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskolába 428-an iratkoztak be, melyből az általános iskolás korosztályhoz 198-an tartoznak. A jóváhagyott órakeret alapján a pedagógusok száma 35,5. Az isko­lában a tanárok mellett könyvtáros, rend­szergazda, iskolatitkár, adminisztrátor és két olyan személy, aki a gondnoki és portási te­endőket is ellátja, dolgozik. Az intézmény az idén 145,9 millió forint­tal gazdálkodhat, melyből az önkormányza­ti hozzájárulás 25,6 millió, 18 százalék. Egy tanulóra jutó költség 337 ezer forint. A művelődési központ és könyvtár több célú feladatokat is ellát. Az intézményben négy közművelődési szakember, egy gond­nok, egy részmunkaidős dekoratőr, két könyvtáros áll alkalmazásban. Az intéz­mény ez évi jóváhagyott költségvetése 43,4 millió forint, amelyből a városi támogatás 23,8 millió, 55 százalék. Szf FOTÓ: SZ.T. Tűzoltóság története a tűztoronyban Szécsény Egy újabb állandó kiállítással lett gazdagabb a város. Február 6-án a tűztoronyban megnyílt a tűzvédelem és tűzoltás történetét bemutató kiállí­tás. A tűztorony 1718-ban a pestisjárvány megszű­nésének emlékére épült. A századok során több­ször újjáépítették, megmagasították és a történe­lem során hosszú évekig a helyi tűzfigyelésnek adott otthont. Az utóbbi időben üresen állt. A megnyitón ár. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony - aki a kiállítás kezdemé­nyezője volt - idézett az 1893. október 22-én tar­tott községi képviselő-testületi jegyzőkönyvből, mely szerint a haranglábat átadják a helyi tűzőr- ségnek. A kiállítás megnyitóján Csicsmann Gyula tűzol­tó alezredes, főtanácsos, az országos tűzoltómú­zeum igazgatója elismerően szólt a helyi kezde­ményezésről. Elmondta, hogy nincs az országban még egy kiállítási hely, ahol egykoron tűzvédelmi megfigyelés volt, ma hasonló jellegű kiállítás talál­ható. Emeli a kiállítás értékét, hogy a bemutatott tárgyak nagy része Szécsény és környékéről szár­mazik. Hangsúlyozta, hogy a szécsényiek büsz­kék lehetnek az új kiállításukra. Az ünnepélyes megnyitó első részét követően a vendégek három csoportban Őze János főépítész, Smelkó István, a művelődési ház igazgatója és Ve­res György, a helyi múzeum munkatársa vezetésé­vel megtekintették a kiállítást. ..A földszinti teremben a torony történetét dokif mentáló írások és képek, az intézményesített tűz­oltás első időszakából származó egykori eszkö­zök, tűzoltóruhák, különböző dokumentumok láthatók. A toronyban felfelé haladva a látogatók megismerhetik a tűzvédelem és tűzoltás történe­tét, az önkéntes és hivatásos tűzoltók életét. A ne­gyedik szinten lévő terem kiállítási anyaga napja­ink korszerű tűzoltásába enged bepillantást. Aki addig felmegy, az ablakon kitekintve megnézheti hogyan néz ki Szécsény madártávlatból. A kiállítást Majcher Tamásnak, a helyi múzeum igazgatójának és Csicsmann Gyulának a szakmai tanácsai alapján, Smelkó István és Veres György készítette. A kiállítást a helyi Tourinform-iroda fogja mű­ködtetni. A kiállítás március 1-jétől április 15-ig 10 órától 16 óráig, ezt követően október 31-ig - a tu­ristaszezonban - 18 óráig tart nyitva. A belépődíj diákoknak és nyugdíjasoknak 100 forint, felnőt­teknek 200 forint. rádi Számtalan egykori és mai fotó, illetve használati tárgy színesíti a kiállítást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom