Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

12. oldal Nógrád Megyei Hírlap SPORT T Ü KÖR 2004. FEBRUÁR 3., KEDD Minden készen áll Magyarország jégkorong­sportja eljutott egy olyan szint­re, hogy már az olimpiai és vi­lágbajnok Kanada is kész vele megmérkőzni - jelentette ki Studniczky Ferenc, a hazai szö­vetség elnöke a keddi, székes- fehérvári barátságos mérkő­zés előtti utolsó sajtótájékozta­tón. - Büszkék vagyunk arra, hogy vendégül láthatjuk a sportág őshazájának képvise­lőit, hiszen utoljára 1937-ben járt kanadai együttes hazánk­ban - tette hozzá. Kangyal Balázs csapatkapi­tány - aki a játékosok nevében beszélt - kiemelte, hogy mind- annyiuk számára ez hokispá­lyafutásuk csúcsa. - Nem biz­tos, hogy egyszeri, megismétel­hetetlen alkalom a mostani, hi­szen tárgyal a két ország szö­vetsége egy esetleg áprilisi visszavágóról, de eddig ilyen nagy élményben nem igazán volt részünk - mondta az Álba Volán-Fevita hátvédje. Dusán Kapusta, a magyar válogatott szövetségi kapitánya nagyon örül annak, hogy sikerült Kana­dát megnyerni, vállalja a szé­kesfehérvári próbát: - Nagy hí­re volt, hogy novemberben le­győztük Szlovákiát. Ezek után már másként kezeltek bennün­ket. Nem volt mód hosszú, kö­zös edzőtáborra, de a rivális­nak sem. Sajnos, Horváth And­rás és Erdősi Péter sérülés miatt nem léphet jégre. A magyar és a kanadai csapat ezt megelőzően hatszor találkozott - kivétel nél­kül mindig az 1930-as években, a tengerentúli gárda négyszer győzött, s két döntetlen szüle­tett. A vendégek válogatottja most, egy kivétellel, az európai bajnokságokban játszókra épül. Arra a kérdésre, hogy ez milyen erősségű gárda, Kapusta így felelt: - Ez a kana­dai csapat Pöstyénben legyőzte azt a szlovák gárdát, amely jobb volt, mint a Budapesten járt alakulat. A tengerentúli együttesben kilenc olyan hokis van, aki az előző idényben még az észak-amerikai profili­gában, az NHL-ben szerepelt. A keret tagja Paul DiPietro, ő 1993-ben Stanley Kupát nyert a Montreal Canadiensszel. A nagy érdeklődéssel várt csata kedden 19 órakor kezdődik. Je­gyeket nem lehet kapni, mivel néhány óra alatt elfogytak. Akik nem a helyszínen élvezik majd az „előadást”, azok a Sportl-en követhetik nyomon az eseményeket. ■ Deisler újra edzésbe állt A korábban súlyos depresz- szióval küzdő Sebastien Deisler több mint két hónap után hét­főn újra együtt edzett csapatá­val, a labdarúgó Bundesligá- ban címvédő Bayern München­nel. A 24 éves középpályás mentális problémái miatt no­vember közepén vonult be a bajor város egyik klinikájára, ahonnan hosszú kezelését kö­vetően egy hete távozhatott.- Nagyon jól érzem magam. Sokáig voltam távol, s ez idő alatt felszedtem néhány kilót - mondta az első tréning után a 20-szoros válogatott klasszis. Az egyik legtehetségesebb né­met labdarúgónak tartott Deis­ler azért került kórházba, mert lelkileg nem tudta feldolgozni a pályafutását folyamatosan hát­ráltató sérüléseket. Visszatéré­sének időpontja egyelőre bi­zonytalan, a klub vezetői időt akarnak hagyni arra, hogy meg­felelő fizikai állapotba kerüljön, mielőtt ismét pályára lép a Bayern színeiben. Deisler mi­előbbi felépülését valószínűleg az is segíti majd, hogy két hete apa lett, felesége egészséges kisfiúnak adott életet. Két bronzérem Mohamed Aida és Varga Gab­riella bronzérmet szerzett a comói női tőr Vüágkupa-verse- nyen. A dobogós helyezés el­sősorban Vargának jött jól, ezzel ugyanis nőttek az esélyei arra, hogy a kvalifikációs időszak zá­rásáig, március végéig ohmpiai kvótát érő pozícióba kerüljön a világranglistán. Mohamed már biztos athéni résztvevő. Eredmények. Az elődöntő­ben: Valentina Vezzali (olasz) - Mohamed Aida 15-10, Sylwia Gruchala (lengyel) - Varga Gab­riella 15-12. A döntőben: Gruchala - Vezzali 13-12. A vég­eredmény: 1. Gruchala, 2. Vezzali, 3. Mohamed és Varga. Az olaszországi versenyen 96 tőröző indult. Érsekvadkert végzett az élen Teremlabdarúgás, 1. Nógrádi Futball7vége, Balassagyarmat Az új hónap, azaz február első napján új kezdeményezés in­dult útjára. Ötödikként Nógrád megye is bekapcsolódott a már harmadik éve zajló, a megyei labdarúgó-bajnokságok­ban szereplő amatőr csapatok részére kiírt Futball7vége el­nevezésű teremtorna-sorozatba. A balassagyarmati sportcsar­nokban megrendezett teremtor­nán hét csapat - Érsekvadkert, Romhány, Karancsság, Vizslás- Zagyvapálfalva, Karancskeszi, Nógrádszakái és Magyargéc - vett részt. A vasárnap lebonyolí­tott rendezvény első sikerét a versenybizottság aratta, amikor a megyei harmadosztályban szereplő csapatát benevező, aZonban döntően NB III-as játé­kosaival megjelenő Magyargéc együttesét csak versenyen kívül engedte indulni csoportjában, majd a középdöntőből kizárta őket. Az így hatcsapatosra szű­kült mezőny mérkőzései nem nélkülözték az izgalmakat. Az A csoportból az Érsekvadkert és a Vizslás jutott az elődöntőbe, úgy, hogy mindkét csapat 9 pon­tot szerzett, de az egymás elleni összevetésben az érsekvadker­tiek voltak a jobbak (7-1, illetve 2-3). A B csoport élén a Romhány csapata végzett, a má­sodik helyet - és ezzel az elő­döntőbe jutás jogát - egy kifeje­zetten izgalmas, az utolsó percig nyílt mérkőzésen a Karancske­szi szerezte meg. A két elődöntőt már a helyszí­nen izgulta végig Ferencz Gyula, a Nógrád Megyei Labdarúgó Szö­vetség elnöke és Marosok János, a testület játékvezető-bizottságá­nak vezetője is. A megyei döntő­be végül is a Karancskeszi elleni magabiztos, 5-2-es győzelmével az Érsekvadkert, míg a másik ág­ról, ha nehezen is, a Vizslás csa­patánál egy góllal jobbnak (2-1) bizonyuló Romhány került. A bronzmérkőzés nyolc perccel a befejezés előtt a vizslásiak fölé­nyes vezetésénél (5-1) lefutott­nak tűnt, de ekkor jöttek a karancskesziek, és emberhát­rányból is kiegyenlítettek. Az edzők már-már a döntő hetesek elvégzésére alkalmas játékosaik kijelölésére gondoltak, amikor húsz másodperccel a befejezés előtt egy szép akciót lezáró nagy­szerű lövéssel végül a Vizslás csapata szerezte meg a győzel­met, s ezzel a harmadik helyet. A döntőben a két szomszéd­vár együttese - Érsekvadkert és Romhány - lépett parkettre és végig kiélezett, az utolsó percig nyílt csatában, a nézők számára is élvezetes meccsen döntött az első hely sorsáról. Ennek az sem mond ellent, hogy egy szép ak­ció révén a vadkertiek már a ta­lálkozó elején vezetést szerez­tek, mert ezt követően is mind­két csapatnak rengeteg szép ak­ciója, nagy helyzetei és jó esé­lyei voltak, de sem az Érsekvad­kert nem tudott további gólt sze­rezni, sem a volt újpesti váloga­tott védő, a tornán egyébként végig nagyszerű teljesítményt nyújtó Szlezák Zoltán vezette Romhány nem tudott egyenlíte­ni. Maradt tehát az egyetlen gól, és a tény: az I. Winner Sport Nógrád Megyei Futball7vége döntőjében Érsekvadkert 1-0-ra győzött a romhányiak ellen. A nap, illetve az egynapos torna zárásaként került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjkiosztóra, melynek során az első három helyezett csapat - Érsekvadkert, Romhány, Vizslás - és a torna gólkirálya, a vizslási Tábori Péter (6 góllal) oklevelet, kupát és több tízezer forintos vásárlási utalványt (no és persze a győztes az elmaradhatatlan pezsgőt) vehette át. Az idei Futball7vége-sorozat ezzel elérkezett szó szerinti döntő szakaszához, hiszen az öt bajnok - a budapesti (egyébként III. osztályú) Securicor, a Fejér megyei (I. osztályú) Polgárdi, a Komárom-Esztergom megyei (I. osztályú) Tardos, a Nógrád me­gyei (I. osztályú) Érsekvadkert és a Pest megyei (II. osztályú) Pilisszentiván - február 7-én részt vesz a II. Arany Ászok Re­gionális Futball7vége teremdön­Pintér István, az Érsekvadkert egyik legjobbja volt tőn, amelynek a dunakeszi váro­si sportcsarnok ad otthont. A balassagyarmati sportcsar­nokban részt vett csapatok ígé­retet tettek a következő évi rész­vételre is. A Futball7végéket szervező BEAD Kft. nem titkolt célja, hogy a napjainkra már a legnagyobb magyarországi ama­tőr téli labdarúgó-eseménnyé fejlődő teremtornát még több megyére, majd mielőbb orszá­gos méretűvé terjessze ki. A Futball7vége elismertségét az is jelzi, hogy a támogatók között találjuk a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot, a Wesselé­nyi Miklós Sport Közalapítványt, továbbá Dunakeszi Város Önkor­mányzata ifjúsági és sportbizott­ságát. Az egyes tornáknak nevet adó, ismert sportszergyártó cé­gekről nem is beszélve. Eredmények. Elődöntő: Érsekvadkert - Karancskeszi 5-2, Romhány - Vizslás- Zagyvapálfalva 2-1. 3. helyért: Vizslás-Zagyvapálfalva Karancskeszi 6-5. Döntő: Érsek­vadkert - Romhány 1-0. Végeredmény: 1. Érsekvadkert (Szabó Tamás, Szilágyi Gábor, Konopás Tamás, Bozsó János, Pádár Zoltán, Szabó Attila, Pin­tér István, Bogdány Csaba, Kakuja György, Gubik Ákos, Ke­resztes László. Játékos-edző: Ke­resztes László), 2. Romhány, 3. Vizslás-Zagyvapálfalva, 4., Karancskeszi. KOVÁCS LÁSZLÓ Urbán és Szanyó távozik Urbán Flórián és Szanyó Károly is távozik az Új­pest labdarúgócsapatától. Mindkét, az idény elején a Megyeri útra visszatért válogatott játékos közös megegyezéssel bontott szerződést a ldubbal, febru­ár 1-jei hatállyal. A 36 éves Urbán szeptember 1-jén, az 5. fordulóban az FTC ellen sérült meg, ezután megműtötték és az őszi idényben már nem lépett pályára. A távozás közvetlen oka azonban, hogy a védő szombaton összeszólalkozott Mezey György vezető edzővel, s valószínűleg befejezi pályafutá­sát. Szanyó, aki három gólt szerzett a mostani baj­nokságban, nem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket, a tréner általában csereként számított rá. SPORTTURMIX NYÍLT TÚRA A Zöld Út Természetjárók Egye­sülete nyűt túrát szervez a Ickós- kúthoz, február 15-én, vasárnap. Tervezett útvonal: Salgóbánya - Medves-fennsík, Három-fenyő - Ickós-kút - Salgóbánya. Találko­zás Salgótarjánban, az Ofotért előtt, 8,20 óráig. Túravezető: Turcsányi Árpádné Évike. NEGYEDDÖNTŐ KÖVETKEZIK Kedden és szerdán a negyeddön­tő mérkőzéseit rendezik a labda­rúgó Német Kupában, Lisztes Krisztián csapata, a Bundes- ligában éllovas Werder Bremen is pályára lép. A brémaiak a másod- osztályú Greuter Fürth otthoná­ban szerepelnek, a papírforma szerint egyértelmű továbbjutási eséllyel. A szakemberek úgy vé­lik: a második ligában sokáig éllo­vas, jelenleg második Alemannia Aachen és a címvédő Bayern München csatája ígérkezik a leg­izgalmasabbnak, főleg azok után, hogy a bajorok szombaton, a baj­nokság tavaszi rajtján mindössze egy sovány 1-1-et értek el a kiesés ellen küzdő Eintracht Frankfurt otthonában. Igaz, a házigazdák még ennél is rosszabbul hangol­tak a hétközi összecsapásra, ugyanis az előző fordulóban ha­zai környezetben kikaptak. A leg­jobb nyolc mezőnyének csupán három élvonalbeli együttes a tag­ja, így biztos, hogy lesz „kiscsa­pat” is az elődöntőben. A negyed­döntő programja. Kedd, 20.30 óra: Greuter Fürth (II. osztályú) - Werder Bremen, Borussia Mönchengladbach - MSV Duis­burg (II.), TSG Hoffenheim (III.) - VfB Lübeck (II.). Szerda, 20,30 óra: Alemannia Aachen (II.) - Bayern München. KIALAKULT A MEZŐNY Az esélyeknek megfelelően Hor­vátország válogatottja lett a győz­tese a férfi vízilabdázók brazíliai olimpiai selejtező tornájának, miután a vasárnapi döntőben az Eb-ezüstérmes könnyedén gyűr­te le 6-1-re Németország leg­jobbjait. Az athéni ötkarikás játé­kokra harmadikként Oroszor­szág együttese jutott ki annak kö­szönhetően, hogy a bronzmecs- csen négy góllal verte Románia gárdáját. A riói kvalifikációs vi­adal nyomán teljessé vált az athéni ötkarikás játékok 12 csa­patos férfi pólótomájának mező­nye. Az olimpiai szereplők: Gö­rögország, Magyarország, Olasz­ország, Szerbia és Montenegro, Spanyolország, Egyesült Álla­mok, Ausztrália, Kazahsztán, Egyiptom, Horvátország, Né­metország, Oroszország. Mindig szívesen közvetített Salgótarjánból Szepesivel akkor és most... Amíg várakozom beszélgetőpartneremre, az olimpia évében, agyamban kavarognak a focival és az olimpiákkal kapcsola­tos gondolatok: az 1952-es déli szomszédaink elleni olimpiai labdarúgódöntő, amint a Cserhát lábánál fekvő szülőfalum­ban, a község kultúrházának ablakában elhelyezett akkumu­látoros rádión keresztül hallgattam, többtucatnyi tizenéves társammal és a falu idősebbjeivel együtt. Bő fél évszázad táv­latából magam elé varázsoltam azokat az idősebb néniket, akik az olimpiai aranyérem megnyerése után kötényeik szeg­letébe törölték örömkönnyeiket. A londoni évszázad mérkő­zése, vagy az 50 évvel ezelőtti berni vb és még számtalan vá­logatott labdarúgó-mérkőzés rádióriportere Szepesi György volt, akinek hangját, hangsúlyát, a legjobb magyar parodista sem tudja utánozni. Vele beszélgettünk.- Hol és mikor kezdődött a sporttal való kapcsolatod?- Diákkoromban az újpesti gimnázium csapatában fociztam. Azonban úgy éreztem, hogy nagynevű játékos nem lesz belő­lem és akkor elhatároztam ma­gamban, hogy sportújságíró le­szek. Kissrác voltam, amikor elő­ször hallottam Pluhár István hangját a rádióban, s ezt követően minden sportközvetítést'meghall­gattam. Á gimnázium -elvégzése után 1942-ben kezdtem el rend­szeresen írni, habár írásaim ko­rábban is megjelentek, amit jó ér­zés volt látni az újságok hasábja­in. 1948-ban Gulyás Gyula ripor­tertársammal 10 olimpiai arany­éremről számolhattunk be a ma­gyar rádióhallgatóknak. Aztán né­hány válogatott mérkőzés követ­kezett, majd az 1952-es Finnor­szágban rendezett olimpia, ame­lyen a tarjáni Szojka Ferenc is részt vett. Itt 16 aranyérmet szer­Szepesi György zett a magyar csapat. Aztán jöttek az újabb és újabb olimpiák és vi­lágbajnokságok. Valamennyinek szemtanúja voltam. Újabban nem mint rádióriporter, hanem mint az olimpia labdarúgó-bizottság tagja.- Ha jól számolom, az athém lesz a 14. olimpiád.- Valóban. Ä hajdan volt közve­títések sok örömet szereztek szá­momra, mivel többnyire sikerek­ről számolhattam be hallgatóim­nak. Ma már a televízió ke­rült előtérbe.- Van tévéműsorod is - Sze­pesivel akkor és most...- Igen. Felelevenítve jó do­log beszélgetni az egykoron sok szép sikert elért sporto­lókkal, nosztalgiázni a haj­dan volt szép időkről.- Néhány éven keresztül rendszeresen megfordultál Salgótarjánban, az NB 1-ben szereplő SBTC mérkőzéseit közvetíteni.- Igen, aztán hosszú szü­net, de úgy másfél évvel ezelőtt újra jártam Tarjánban egy elő­adást tartani és szakítottam időt a régi ismerőseimmel, barátaimmal egy nosztalgiázásra. De visszatér­ve az egykori itteni közvetítéseim­re, akkoriban az SBTC fogalom volt a magyar labdarúgás nagy forgatagában. Óriási fegyvertény volt, hogy egy harmincezres vá­rosnak stabil első osztályban sze­replő labdarúgócsapata legyen, amely akkor meghatározója volt a magyar labdarúgó-bajnokságnak is. Vezetőimtől kértem, hogy en­gem jelöljenek ki Salgótarjánba meccset közvetíteni, mert a gyö­nyörű környezetben lévő Kohász­stadion pályáján lenyűgözött Szojka Feriék játéka. De akkortájt az egész csapat olyan volt, mint egy jól olajozott gépezet. Meglep­tek Taliga játékos, küsmerhetet- len cselei, Bodon és Csáki óriási bombái, Dávid erőteljes játéka, Jancsik megbízhatósága, de so­rolhatnám a pozitív tényezőket hosszú időn keresztül. Égy-egy mérkőzés alkalmával népünne­pély volt Tarjánban. Soha nem fe­lejtem a pályát övező lelkes tar­jáni közönséget, amely tisztessé­ges eszközökkel űzte, hajtotta a csapatot.- Egyszer azért akadtak kelle­metlen élményeid is itt egy közve­títésed. alkalmából.- Á az egy félreértés volt, a ha­zai szurkolók azt hitték, hogy az én „bemondásomra” ítélt 11-est a bíró a Tarján ellen, de hát én a pá­lya szélén álltam és hogy juthat­tak volna el a szokásos nézőtéri zajban az én mikrofonba mondott szavaim a távol lévő bíróhoz. A meccs vége után jóval a bírókat és engem is rendőrautó mentett ki.- Miként emlékezel Szojka Fe­renc játékára?- Ferinek több NB I-es és válo­gatottbeli mérkőzését is közvetí­tettem, de őt életemben nem lát­tam lélektelenül játszani. Az ő ne­ve mindenkor példaképül állhat a tarjám, de a magyar ifjúság előtt. Bizton mondhatom, hogy Szojka mindig azok közé tartozott, akik példát adtak derűlátásból, harc­edzettségből, aki mindig csak szolgált, örömet szerzett társá­nak, lelkes közönségének, mind válogatott, mind a klubszínű me­zében egyaránt. Kívánom a salgó­tarjániaknak, hogy rövid időn be­lül első vonalban szereplő labda­rúgócsapatuk legyen. Ezúttal üd­vözlöm a Nógrád Megyei Hírlap olvasóit és még élő barátaimat. KUKELY MIHÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom