Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-19 / 42.szám

Nem egyirányú az utca Nógrád megyében a lakosság harmada - több mint 70 ezer ember - az idős korosztályhoz tartozik. Ez az arány maga­sabb az országos átlagnál, ugyanakkor a megye gazdasági tel­jesítménye nem éri el azt. A foglalkoztatottak aránya is ala­csonyabb és sok a munkanélküli. Ebből következik, hogy a lakosság, köztük a nyugdíjasok jövedelemviszonyai szeré­nyek. A nyugdíjak 2002 végén átlagosan 1400-1500 forinttal alacsonyabbak voltak az országban „mért” átlagnál. A me­gyében élő nyugdíjasok több mint felének havi ellátása nem haladja meg a 40 ezer forintot. Sok közöttük a szegény és az olyan idős, egyedül élő, beteg ember, aki átmenetileg, vagy tartósan az állam gondoskodására szorul. Jóllehet az idősel­látás lehetőségei bővülnek - most Pásztón 50 férőhellyel -, mégsem tudnak befogadni mindenkit. Közel félezren várnak arra, hogy bejussanak valamelyik idősotthonba... Mennyit ér a KINCS? E háttér ismeretében vitatta meg a február elején alakult me­gyei idősügyi tanács azokat a le­hetőségeket, amelyekkel javítha­tó az idős emberek élethelyzete. A jövő elképzeléseihez a kor­mányzati idősügyi nemzeti cse­lekvési program tervezete adta az alapot. A mindennapi cselekede­tekhez meg Nógrád megye 2009- ig szóló szociális szolgáltató programja. Aktív, életszerű és fe­lelősségteljes volt a tanácstagok véleménycseréje. Több mint töp­rengésre érdemesek dr. Fancsik János, Molnár Istvánná és Széky Miklós gondolatai. SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES Dr. Fancsik János reumatoló- gus főorvos már nyugdíjas, de még betegeket gyógyít Salgótar­jánban és jó néhány szervezetben, közösségben végez hasznos mun­kát önmaga és mások örömére.- Amikor először került szóba az idősügyi tanács megalakulása, arra gondoltam, majd mi „böl­csek” szépen elbeszélgetünk többnyire általánosságokról. A ta­nácsülésen azonban az időspoliti­ka konkrét dolgairól, gondjairól folyt a szó. Úgy gondolom, hogy alapvető társadalmi szemléletvál­tozásra van szükség az idős embe­rek megítélésében. Nem értek egyet azzal a véleménnyel, misze­rint az idősekkel csak baj van, arra várnak, hogy kiszolgálják őket. A társadalomnak kötelessége gon­doskodni idős tagjairól. Ez azon­ban nem egyirányú utca. Az idős embernek is vannak kötelezettsé­gei, van felelőssége a társadalo­mért. Ilyennek tartom a szolidari­tást a fiatalokkal, gyermekeikkel, unokáikkal. Ha történetesen a nyugdíjba készülő idős ember bír­ja még erővel, egészséggel és szükség van a tudására, tapaszta­latára, dolgozzon tovább. De ha van helyére felkészült, munkára váró fiatal, akkor bizony adja át a helyét annak.- Álljon félre?- Szó sincs ró­la, hiszen az idős ember még hasz­nossá teheti ma­gát sok helyen az aktív munka után. Félreértés ne essék, fontos­nak tartom a klubokat, a kirándu­lásokat, a gyógyfürdőket, a sétá­kat az egészségért. Hozzátartoz­nak az idős ember természetes, egészséges életmódjához. De ne várjanak arra sem, hogy majd va­laki más ügyel lakóhelyük köz­vetlen környezetük rendjére. Összefogva, önkéntes munkával maguk is megtehetik azt.- Igen, de a legtöbb idős ember saját problémájával van elfoglal­va.- Én ezek közül a nyugdíjat tartom az egyik legfontosabbnak. A minimálnyugdíjból nem lehet megélni. Ezért amellett vagyok, hogy a nyugdíjemelés differenci­ált legyen. Akár még úgy is, hogy a kisnyugdíjasok kapjanak töb­bet, a nagyobb jövedelműek pe­dig érjék be olykor kevesebbel is. A szolidaritás alapjáról lehet át­térni a biztosítási elvre. De ennél sokszínűbb az idősellátás, az anyagi biztonság mellett az egészségügyi, a szociális ellátást is magába kell foglalni.- Ehhez megfelelő anyagi forrá­sokra lenne szükség.- Tudom, s az előteremtésük nem könnyű. Az idősek élete ak­kor lesz jobb, ha a társadalom va­lamennyi tagja jobban él. De a nyugdíjasoknak addig is érezni­ük kell, hogy nem megtűrt sze­mélyek, szükség van rájuk. Az Európai Unióban, ahová most tar­tunk, így foglalkoznak az idősek ügyével. Ilyen megoldást kell ta­lálnunk nekünk is. NE AZ ÍRÓASZTAL MELLŐL! Molnár Istvánná Balassagyar­maton él, a nyugdíjasok városi képviseletének vezetője.- Mit gondol, miért van szük­ség az idősügyi tanácsra?- Sok olyan dolog válhat konk­rét valósággá, amiről eddig csak beszéltünk. Azt hiszem, én azért vagyok itt, mert nagy létszámú nyugdíjasközösség áll mögöttem, amelyet viszonylag rövid idő alatt hoztunk létre Balassagyarmaton. A rendszerváltás után a város el­feledkezett nyugdíjasairól. Már akkor kilencvenen jöttünk össze, amikor alakultunk. Ma már 230- an, 250-en vagyunk egy-egy ren­dezvényen. A tagok több mint fe­le kisnyugdíjas, nem több a pén­zük 40 ezer forintnál. Igénylik a közösséget, az őszinte beszédet sorsuk alakulásáról.- Pénzt nem ígérhet nekik a képviselet.- Azt nem, de hasznosítható tanácsot adhatunk nekik. Mikor és miért folyamodhatnak az ön- kormányzathoz, vagy mikor kap­hatnak nyugdíjemelést méltá­nyossági alapon. Tagja vagyok a városi szociális munkabizottság­nak. A támogatásért folyamodók között sok a nyugdíjas. Bizony jönnek indokolatlan kérelemmel is. Mi arra törekszünk, hogy a valóban rászorulókon segítsünk. Hiszen ha a helyzetük kicsit ja­vul, az életérzésük is változik. Ma sokan elbizonytalanodtak, félnek a holnap­tól. Attól, hogy a kormány takaré­kossági intézke­dései elveszik tő­lük a nyugdíj- emelés és segély lehetőségét, mindazt, amit ed­dig kaptak, aminek örültek.- Az idősügyi tanácsban továb­bi munka várja...- Szívesen vállalom. Itt olyan információkat kaphatok, amelye­ket otthon hasznosíthatunk nyugdíjasaink érdekében. Azt gondolom, az is fontos, hogy a mi tapasztalataink eljussanak azok­hoz, akik a megyei, az országos döntéseket hozzák. Azért, hogy ezek a döntések ne az íróasztalok mellett szülessenek, hanem élet­szerű tapasztalatokon nyugodja­nak. így talán a végrehajtásuk is eredményesebb lesz és valóban könnyebbé teszik az idős embe­rek életét. SZÉTHULLÓ GENERÁCIÓK Széky Miklós főosztályvezető volt a fejlesztési, majd a beruhá­zási főosztályon Salgótarjánban az acélgyárban. Nyugállomány­ba kereskedelmi igazgatóként vonult.- Milyennek látja a megyében élő nyugdíjasok helyzeté?- Rosszabb­nak, mint a leg­több megyében. Egyrészt azért, mert a nyugdíja­sok aránya magas a lakosságon belül, másrészt magas a mun­kanélküliség is. A családi jöve­delmek, a nyugdíjak meg ala­csonyak. Már régóta szó van a nyugdíjrendszer korszerűsíté­séről, történtek kísérletek a ma­gánnyugdíj-pénztárakra, de én úgy látom, hogy rövid távon nem változik a nyugdíjrendsze­rünk. így viszont sok idős em­ber igényli a gondoskodást, a segítséget.- Adottak ehhez a feltételek?- A szociális ellátás feltételei nem mondhatók rossznak Nóg­rád megyében. De ez nem jelen­ti azt, hogy bizonyos területe­ken nincs javítanivaló. Minde­nekelőtt a bentlakásos otthonok férőhelyeit kell bővíteni, mert több százan várnak arra, hogy bekerüljenek. Tervek vannak, de a megyei önkormányzat által kidolgozott költségvetési terve­zet nem nyújt elégséges fedeze­tet a fejlesztéshez, a felújítás­hoz. Meg kell tehát találni a for­rásokat, állami támogatás, vagy pályázatok útján.- Az állami següség is véges.- Nem is lehet csak az állam vállaira rakni az idősek ellátásá­nak terhét. Valamikor ez máskép­pen volt. Én falun éltem, az idő­sek odaadták a földet a fiatalok­nak, ők meg ellátták a szülőket. A generációk akkor együtt éltek, de mára mindez megváltozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a családnak nincs kötelessége az idős szülők ellátásában.- Miben látja az idősügyi ta­nács tennivalóü?- Miután magunk is nyugdíja­sok vagyunk, ismerjük a nyugdí­jasok gondjait. Tanácsainkkal, ta­pasztalatainkkal segíthetjük a reá­lis, megyei döntések meghozata­lát. Az idős embereket nemcsak anyagi, mentális problémák is nyomasztják. Sokan vannak akik, ha nyugdíjba mennek, kiszakad­nak a közösségből, otthonülők, magányosak lesznek. Az egészsé­ges, szép idős korhoz sok minden hozzátartozik. Olyan dolgok is, amelyek nem jelentenek külön pénzkiadást. Azt gondolom, hogy az idősügyi tanács segíthet megta­lálni az ilyen lehetőségeket. v.q Figyelemmel a nemzetközi és hazai tapasztalatokra, alkotta meg az elmúlt év derekán hatá­rozatát az Országgyűlés a nyug­díjasok helyzetéiül és életminő­ségének javításáról az uniós csatlakozás folyamatában. Ez az alapja a kormányzati idős­ügyi nemzeti cselekvési prog­ramtervezetnek, a KINCS-nek, amely a nyáron kerül a parla­ment elé. Előtte azonban megvi­tatják a nyugdíjas érdekvédel­mi szervezetek. Ozsvár Istvánné, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének el­nöke az idősügyi politika új meg­közelítéséről beszélt. Arról, hogy a tervezet az idősek támogatását és az idősektől jövő támogatást egy­formán fontosnak tartja. Az idős emberek anyagi jólétének megte­remtése pedig egyet jelent az egészségügyi, a szociális és jogbiz­tonsággal, az idősek társadalmi megbecsülésével. Az anyagi biz­tonságot a nyugdíjak jelentik. A nyugdíjasszervezetek - így a me­gyei képviselet is - évek óta java­solja, amíg a nyugdíjreform késik, folyamatosan oldani kell a nyugdíj- rendszer ellentmondásait. Többek között erősíteni szükséges, hogy a járadék a nyugdíjasok szerzett jo­ga, amely a ledolgozott éveken és a biztosítási elven nyugszik. Azonban az alacsony nyugdíjak, a 23200 forintos minimálnyugdíj Azokban a falvakban, ahol hatszáznál kevesebb ember él, - a szociális törvény „intézkedé­se” szerint - a rászorulók alap­vető ellátásában a falugondno­kok is részt vehetnek. Nógrád megyében 39 falugondnoki szolgálat működik, ebből 30 a kistelepüléseken. Egy 2002-es felmérés szerint mintegy 5 ezer rászorulót láttak el, ezek több mint fele idős ember. Munkájuk a legtöbb helyen a szociális alapellátásra, mindenekelőtt az étkeztetés megoldására korláto­zódik. Hasznosnak mondta a falu- gondnoki hálózat kiépítését dr. Kovács Bertalan, a pásztói kór­ház nyugállományú igazgató-fő­orvosa. A nyugdíjazást minden ember másképpen éli meg. Van, aki gyorsan megbékél új helyze­tével, s beilleszkedik valamelyik Kiss Emőné Alsópetény polgár- mestere volt, most azonban nyug­díjasként a Nógrád Megyei Idős­ügyi Tanács a „munkahelye”. A napi megélhetési gondok mögül - az alacsony nyugdíjak, a magas árak, az özvegyek helyzetének rendezése, a szociális segélyek, az 50 százalékos rokkantság - kicsit távolabbra tekintett. A nyugdíja­zással ugyanis nem zárul le az emberek aktivitása. Az idős em­ber is szívesen megy közösségbe, tanul, ha módja van rá. Például idegen nyelveket, akár úgy is, hogy a közszolgálati televízió a egyszeri jelentősebb emelése is in­dokolt. De nem a nyugdíjas társak járandóságának terhére, hanem át- téve azt a szociális ellátórendszer­be. Mert az országban sem sok, a megyében meg még ennél is keve­sebb a lehetőség arra, hogy a nyug­díjasok munkát vállaljanak. Fontos is, hasznos is az idős emberek önkéntes tevékenysége a civil szervezetekben. Csak a me­gyei képviselet rendezvények sorát szervezte az idős emberek tájékoz­tatására, a generációk összehozá­sa, a nyugdíjasok egészséges élet­módja jegyében. Az elmúlt évben részt vett a képviselet a nyugdíjas üdülési csekkek szétosztásában, lehetővé téve több mint 160 idős ember kedvezményes pihenését. A civil szervezetek eredménye­sebb munkáját mindenképpen se­gítené, ha javulnának tevékenysé­gük alapvető feltételei és az orszá­gos, a helyi szervek valóban segítő partnerként számolnának velük. A nyugdíjas-képviselet, tag- szervezeteivel együtt hozzálá­tott a kormányzati programter­vezet ismertetéséhez. Annak re­ményében teszik ezt, hogy ta­pasztalataik, ajánlásaik az or­szágos nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek támogatásával el­jutnak a kormányzati szervek­hez. Mert a KINCS annyit ér majd, amennyit javít a nyugdí­jasok élethelyzetén. civil szervezetbe. Mások sod­ródnak, depresszióba esnek, be­tegek, szenvedélyek rabjai lesz­nek. Ezért az idős emberek mentális problémáinak megfele­lő kezelése éppen olyan fontos, mint az anyagiaké. Áll ez város­ra és falura egyaránt. A falu­gondnokok többsége azonban nem szociális szakember, amelyben minden bizonnyal közrejátszik a kistelepüléseken az infrastruktúra hiánya és a szociális munka ma még megle­hetősen alacsony presztízse is. Ezért fontos, hogy a falugond­nokokat felkészítsék a szociális ellátás alapvető tennivalóira, s ennek megfelelően dolgozza­nak. így a házi segítségnyújtá­son túl egyéb szükséges ellátás szervezésében és lebonyolításá­ban is segíteni tudnak. korábban jól bevált nyelvleckéket újraindítja. Ismerkednének a nyugdíjasok az informatikával is, ha hozzáférnének a számítógép­hez. Az örömforrás, hogy értenek a „gépek nyelvén”, néhányuknak talán még munkalehetőséget, táv­munkát is jelenthetne. A segítség gyorsan érkezett. Ser­főző Tamás, a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősotthon vezetője in­formatikai pályázati lehetőségre hívta fel Kiss Emőné figyelmét. Egy-egy idősek által látogatott klubban elhelyezve, valóban sok öröm forrása lehet a nyeremény. Falugondnokok Örömforrás a klubban Januártól emelték * I. II. A 249/2003. (XII. 23.) kormányrendelet tartalmazza a nyugellátások és baleseti járadék eme­lését 2004. január l-jétől. Az alábbiakban tájékoztató jelleggel közöljük a módosított társada­lombiztosítási és szociális ellátásokat. Nyugdíjemelés 2004. január l-jétől: 6,3 százalék Öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege: 23 200 Ft Rokkantsági nyugdíj legkisebb összegei: III. rokkantsági csoportban 23 200 Ft II. rokkantsági csoportban 24 290 Ft I. rokkantsági csoportban 25 160 Ft Baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegei: III. baleseti rokkantsági csoportban 23 290 Ft II. baleseti rokkantsági csoportban 24 460 Ft I. baleseti rokkantsági csoportban 25 310 Ft Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára: 49 650 Ft Árvaellátás legkisebb összege: 19 750 Ft A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások is emelkedtek 6,3 százalékkal. Ezek:- 62. életévüket betöltötték esetén: 23 110 Ft- a többi esetben 19 980 Ft- új megállapítás esetén 20 390 Ft Vakok személyi járadékának összege: 11 480 Ft Nyugdíj előtti munkanélküli segély: 18 560 Ft A február elején megalakult Nógrád Megyei Idősügyi Tanács tagjai (balról jobbra): Kelemen Béla, Széky Miklós, dr. Varga Bertalan, Serfőző Tamás, dr. Fancsik János, Dóra Ottó (az idősügyi tanács vezetője), Molnár Istvánné, Ozsvár Istvánné, Kiss Ernőné és Konti Ferenc ___________ RIGÓ TIBOR FELVÉTELE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom