Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-03 / 28. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2004. FEBRUÁR 3., KEDD A vadkacsák a tavaszt várják Téli álmát alussza a természet, így van ez a Bánki-tó partján is. A horgászstégek üresek, a strand néptelenül várja a jó időt. A befagyott tavon és a parton a vadkacsák csapatokba verődve keresik az ivóvizet és az élelmet. fotók: rigó tibor Eredményes évet zártak SZÉCSÉNY A Palóc-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság az elmúlt napokban tartotta évértékelő munkaértekezletét. A rendezvényen a megjelent közel 160 munkavállaló előtt Halmosi György vezérigazgató vázolta az elmúlt év eredményeit. Megállapította, hogy az üzletpolitikai célként meghatározott forgalmi és jövedelmezőségi célkitűzések teljesültek. Ismertette az elmúlt évben végrehajtott fejlesztéseket, beruházásokat, amelyek összértéke megközelíti a 60 millió forintot. A cégvezető vázolta a 2004. évre vonatkozó stratégiai elképzeléseket, melyek legfőbb célja, hogy az erős konkurencia és a fizetőképes kereslet ingadozása ellenére a cég szárnyalja túl az elmúlt évi eredményeket. A rendezvényen részt vett dr. Zs. Szőke Zoltán, a Coop-Áfész főtitkára, aki hozzászólásában elismerően nyilatkozott a Palóc- Coop Rt. tevékenységéről. A munkaértekezleten kitüntetések átadására is sor került. A Coop-Áfész által alapított Szövetkezett érdemérem kitüntetést 3 dolgozó kapta meg: Pál Lászlóné, a litkei 63. sz. vegyesbolt vezetője, Oláh Istvánná, a nógrádsipeki 42. sz. vegyesbolt vezetője és Adamikné Pifka Márta, a központi igazgatás titkársági előadója. A kitüntetéseket dr. Zs. Szőke Zoltán adta át. A vezérigazgató 16 dolgozójának nyújtott át elismerő oklevelet és az ehhez párosuló jutalmat. A tanácskozás jó hangulatban, fehérasztal mellett folytatódott. ■ SZENO Tervek, pályázatok Balassagyarmat A város önkormányzatának képviselő-testülete meghatározta az idei esztendőre vonatkozó fejlesztési pályázatok prioritási rendjét. A már megkezdett, folytatandó beruházásokhoz kapcsolódik többek között a Veres Pálné út teljes kiépítésére történő pályázat, valamint a kórház-rekonstrukció második ütemének címzett állami támogatására vonatkozó kérelem benyújtása. Az intézmények felújítási keretének kiegészítése, a városi rendezvények színvonalának emelése szintén előtérbe kerül. Az orvosi ügyeleti rendelőt át kívánják helyezni a kiürülő rendelőintézeti épületbe, de az alapellátási rendelők ésszerű elhelyezését is szem előtt szeretnék tartani. Az intézményi és közterületi akadálymentesítés megvalósítása úgyszintén lényeges szempont. 2004-ben meg kell rendelni azokat a tervdokumentációkat, melyek későbbi pályázati alapként szolgálhatnak. E dokumentációk a nyírjesi tavak és parkerdők rekonstrukcióját, a belváros rehabilitációját érintik. A bérlakások építése, a sportcsarnok felújítása, az uszoda és tornaterem terveinek előkészítése, a volt megyeháza felújítása, 6 tanterem megépítése a Május 1. úton, a Kiss Árpád Általános Iskola tanterembővítése, az Óváros tér, a Köztársaság tér és a Palóc liget rehabilitációja szintén e tárgykörbe sorolható. Pályázatot kell benyújtani a járdák, esővízelvezetők felújítására, az ipolyszögi művelődési ház, a Mikszáth Kálmán úti és Móricz Zsigmond lakótelepi játszóterek rendbetételére. Az új templom mögött még egy játszóteret szándékoznak kialakítani, s a mentőállomás is rekonstrukcióra szorul. Díj nélkül is kitüntetés, hogy megállítanak az utcán...” Kulcsár Lászlóné kitüntetése - Az első osztály maga csoáa - Mindig az iskoláé volt a főszerep Kulcsár Lászlónénak, Jutka néninek, a pásztói Dózsa György Általános Iskola tanítójának az oktatási miniszter a magyar kultúra napja alkalmából Karácsony Sándor-dí- jat adományozott az oktatás terén végzett munkája elismeréseként Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Pásztó- Hogyan zajlott a díjátadás?- Gyönyörű volt a Néprajzi Múzeum aulája, az ünnepség helyszíne. A magyar kultúra napja alkalmából nemcsak a Karácsony Sándor-díjat, a tanítóknak létrehozott kitüntetést adták át, hanem ekkor osztották ki az Apá- czai-díjat is a középiskolai és a Szent-Györgyi-díjat az egyetemi tanároknak, oktatóknak. A 77 díjazott között én egyébként a fiatalabb korosztályba tartoztam: láttam néhány 50 év körüli tanárt is, de a többséget idősebbnek sac- coltam. Számomra nagyon szimpatikus volt, hogy a miniszter néhány lépést eléje ment minden kitüntetettnek: nem várta meg, hogy teljesen „elébe járuljunk”.- Jutka néni mindig a pedagógusi pályára készük?- Biztosan befolyásolt, hogy édesanyám pedagógus volt. Amióta az eszemet tudom, minden játékom a tanításról szólt: az öcsémmel együtt órákat tartottunk, naplót vezettünk, dolgozatokat írattunk és javítottunk. Babák, mackók: nálunk mind „anyakönyvezve” voltak. Az öcsém például művészeti órákat tartott és színdarabokat íratott volna a „tanítványaival”; természetesen ő is pedagógus lett. Én aztán a főiskola elvégzése után a legkisebbeket választottam. Biztattak ugyan az egyetemre, hogy idősebbeket tanítsak, de hozzám ez a korosztály állt a legközelebb és soha nem bántam meg, hogy így döntöttem.- Elsőtől harmadikig tanította az osztályait. Melyik a kedvenc éve?- Az első osztály maga a csoda, az a négy hónap karácsonyig, amikorra igazi iskolás lesz a kisgyerekből, amikorra olvasni megtanul. Törheti az ember a fejét, hogy milyen fondorlattal, milyen varázslattal lehet rávenni azt a „vadóc” társaságot, hogy elismerjék „falkavezérnek”. A második év amolyan nyugalmas, köztes állapot, addigra összeszokunk, jól lehet haladni az anyaggal. Harmadikra elég erős érzelmi kapocs alakul ki közöttünk, szemvillanásból is értenek a gyerekek, okosak, ügyesek, talpraesettek lesznek, negyedannyi energiával is lehet szárnyalni. Nem tudok dönteni. Minden év jó valamiért.- A Dózsa iskola igazgatónője megkért, tolmácsoljam ezúton is a tanári kar gratulációját és szeren- csekívánatait. Kik a legkedvesebb kollégái?- Büszke vagyok rá, hogy 37 év alatt senkivel nem konfrontálódtam. Voltak kedvesebb és kevésbé kedves kollégák, a közös munkák és tanfolyamok alatt kialakultak erősebb kötődések is. Sokáig igazgatóhelyettesként dolgoztam, de minden kolléga fontos volt számomra, igyekeztem objektív maradni. A személyes érzelmeket, barátságot és a kollegiális viszonyt külön kezeltem. Ugyanígy különválasztottam az iskolát és az otthont. Nem hordtam innen oda, onnan ide a gondokat. Ha az osztályban becsuktam az ajtót, az volt a fő, hogy ott a sok-sok „ebadta” figyelmét lekössem.- A dolgozó nőket gyakran megkérdezik, mi a fontosabb számukra: a család vagy a munka, illetve, hogy a munka mellett van-e elég idejük a családjukra.- Nálam az iskoláé volt a főszerep, de a család hátterét is megteremtettem, sőt az élet úgy hozta, hogy az unokáim is nálam kötöttek ki, volt dolgom bőven. Megesett, hogy nem volt tiszta itthon az ablak, de az iskolában soha semmilyen munkával nem voltam elmaradva.- Mindvégig Pásztón tanított?- Igen. Itt jártam általános iskolába, aztán a gimnázium és a főiskola után ide jöttem vissza, és 37 év után itt búcsúztattak 2003 júniusában. Most már itthon vagyok, szeptember óta nincs újabb osztályom.- Melyek a kedvenc tantárgyai?- A matematikát nagyon szerettem, annak ellenére, hogy „könyves ember” vagyok, azaz az irodalom, a könyvek nagyon fontosak nekem. A matematikában számomra az a lényeges, hogy gondolkodni megtanítsam egy kicsit a gyereket, hogy el tudjon indulni, megértse, mi a probléma. Egyébként matematikát és készségtárgyakat tanítottam végig.- Húsvétkor mindig egy kosár gyönyörű, saját festésű, mintás piros tojás van az asztalukon. Kitől tanuk meg tojást festeni?- Mackó Jenőné, Boriska nénitől, még általános iskolás koromban. Ő fogékony volt minden újra és bár 43-an jártunk egy osztályba, mégis kitalálta, hogy tojást fogunk festeni. Vittünk otthonról piros festéket, aztán valami gyenge sósavval alkottuk az első csodáinkat. Később, mikor én is tanítani kezdtem, én is festettem az osztályaimmal. Ezek „rumlis” órák: ezekre elő kell készülni, beszerezni a hozzávalókat, az asztalokat le kell takarni, a nagyon eleven osztályokat le kell előbb nyugtatni - de miután dolgozni kezdtek, a legmobilabb társaság is csendben ül, a nyelvük hegye kidugva, valaki néha megszívja az orrát, de egyébként csönd van és festenek. Megtörtént, hogy üyenkor benyitott egy-egy kolléga és nagyon csodálkozott, micsoda rend van. Talán jól tudtam motiválni őket.- Egy másik jellegzetesen Jutka nénis” dolog a szememben a mézeskalács, szépen megrókázva. Honnan származik a receptje?- Honnan is? Valószínűleg régi, nagymama féle recept volt. Érdekes módon a főiskolai néprajztankönyvben megtaláltam szóról "szóra ugyanezt, „ősi magyar édesség” megjegyzéssel. Természetesen volt olyan is, hogy hazahoztam egy-egy osztályt és itthon mézest sütöttünk, mindig nagyon élvezték.- Nyomon követi, mi lesz később a tanítványaival?- Számomra díj nélkül is kitüntetés, hogy megállítanak az utcán, hogy meglett családapák, családanyák kiugranak az autójukból egy puszira, ha találkozunk. A szülők is beszámolnak a gyerekek sorsáról.- Volt különösen emlékezetes osztálya?- Sokan nem hiszik el, de az ember szinte minden volt tanítványára emlékszik. Talán az 1982- ben indított testnevelés tagozatos osztályt többet emlegetem. Elég sokan voltak és sok volt köztük az egyéniség: nehezen alkalmazkodtak egymáshoz is, hozzánk is. Mégis nagyon jó csapatot sikerült kovácsolni belőlük.- Mi a különbség a húsz évvel ezelőtti és a mostani kisiskolások között?- A tananyag egyre több, a tanóra kevesebb és mára a család sem úgy működik, mint azelőtt. Igazából persze az iskolában kellene megtanítani a tudnivalókat, az első hat osztályban. A családi funkciók megváltozása miatt mára nagyon sok a sérült, érzelemszegény gyerek.- Lehet rajtuk segíteni?- Ha emberszámba veszik, ha érzi, hogy „státusa” van, akkor kinyílik és dolgozni kezd a gyerek. Hátrány, hogy ha erős érzelmi kötődés alakul ki az iskola első néhány évében, később a gyerek nehezebben fogad el mást. Jelenleg harmadik osztály után elkerülnek a „nagy iskolába”, a Dózsa iskola főépületébe, ahol már negyedik osztálytól zömében felsős kollégák tanítják őket. Ez az új oktatási törvény szerint úgy módosul, hogy az első négy évben tanítók foglalkoznak a gyerekekkel - akik így talán érettebben kerülnek a felső tagozatba. Jó a munkakapcsolat alsós és felsős kollégák közt, gyakoriak a kölcsönös óralátogatások, közelednek egymáshoz a módszerek. Megszűnőben a kölcsönös egymásra mutogatás: te ezt nem tanítottad, azt neked kéne elmondanod.- Ha újra. kezdhetné?- MegíríÉtanító lennék.-TNh K A Karácsony Sándor-díj A Karácsony Sándor-díjat az oktatási miniszter alapította, tulajdonképpen a tanítók életmű-díja. Azoknak a tanítóknak adományozható, akik a gyermekek harmonikus személyiség-formálásában huzamosan kiemelkedő munkát végeznek. Évente egyszer, a magyar kultúra napján (január 22.) adják át, legfeljebb 10 tanítónak. A díj névadóját, Karácsony Sándort (1891-1952) a XX. század egyik legnagyobb magyar pedagógiai gondolkodójának tartják.
