Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-16 / 39. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap RIPORT 2004. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ A történet eleje még 2002-re nyúlik vissza, amikor Vinklárik József elkezdte a tiszthelyettesi szakképző iskolát Szent­endrén. Tavaly február­ban avatták őrmesterré a mátranováki fiatalem­bert, ezután került el Szentesre, a műszaki dandárhoz mint tűzsze­rész. A 24 éves fiatalem­ber a parancsnoka ja­vaslatára elvégezte a víztisztító-tan folyamot, s ezáltal kapta a felké­rést: menjen Irakba, a magyar szállítózászló­aljba, mert lesz ott egy víztisztító raj. Nem csak a helyzet meleg Vinklárik József „gyapotszedönek” öltözve NMH-Exkluzív- A parancsnok hívatott, hogy mit szólnék egy külföldi misszió­hoz Irakba? Rögtön igent mond­tam neki. Bármikor! Irak? Csont nélkül bevállalom! - kezdte ki­küldetésének történetét Vink­lárik József. - A legelső csapattal, 2003. július 19-én kerültem ki. Kuvaitban kezdtük, ott kellett akklimatizálódni. Szükség is volt rá, mert éjszaka egy órakor szállt le velünk a repülőgép, s akkor volt 45 fok... Meg kellett szok­nunk a számunkra rettenetesen meleg éghajlatot. Előfordult olyan, hogy a tűző napon 65 fo­kot mértünk. Embert próbáló a meleg. Ekkor a magyar csapatok még a végleges táborhelyüktől 600 ki­lométerre állomásoztak. Öt nap után indultak el Kuvaitból Al- Hilla városba, ahol a magyar kontingens állomásozott. Itt épí­tették fel a magyar tábort, azóta is ott tartózkodik a misszió.- Mikor fordult meg először a fejében, hogy talán mégsem volt jó elöntés, hogy kiment?- Ilyen még nem volt. Azt nem mondom, hogy soha nem féltem, mert bizony volt egy-két forró pillanat, de nem ez az, ami meg­viselt, hanem a meleg! Rettenete­sen meleg van. A klímára jellem­ző: a fürdőkonténerben kimos­suk a gyakorlóruhánkat - ez kö­rülbelül száz méterre van a lakó­sátrunktól - s mikorra vissza­érünk a sátrunkhoz, a ruhák szinte csontszárazak.- Hogyan szokták meg az új helyet, hogyan rendezkedtek be, hogycui élnek?- Augusztus másodikén ér­tünk Al-Hillah városba és nagyon rossz kép fogadott minket: szét­lőtt, romba dőlt házak, felrob­bantott épületek és egy rommá bombázott laktanya mellett tábo­roztunk le. A megmaradt épüle­teket épp akkor bontották le az arab munkások. Mi elkezdtük ki­építeni a táborhelyet: sátrakat, őrhelyeket, orvosi sátrat, drótke­rítést, drótakadályokat húztunk ki, hescóbástyákat telepítettünk, ezek gyalogsági drótakadályok. Az arabok eltakarították a régi laktanya romjait, így mi azt telje­sen el tudtuk foglalni. Ekkor tör­tént egy egészen komoly táma­dás a táborunk ellen: 60 millimé­teres gyújtóakna-gránátokkal tá­madták a tábort. A sátrunktól száz méterre csapódtak be a lö­vedékek. Szerencsénk volt, mert senki nem sérült meg. A parancs­nokok azonnal felmérték a hely­zetet, s fedezékbe vonultunk. Ér­tesítették a Babilonban állomáso­zó amerikai parancsnokságot, s rögtön jöttek is az amerikaiak négy harci helikopterrel és négy dzsippel. Nem lettek meg a tá­madók, mert autóról lőtték a tá­borunkat és szinte azonnal elme­nekültek a helyszínről.- Mit csinál kint a magyar kontingens?- A zászlóaljunk feladata, hogy szállítsanak a többi nem­zetnek, amelyek a koalícióban vannak. Mi juttatjuk például cél­ba a segélyszállítmányokat is. Úti céljaink elsősorban Közép-Irak- ban találhatók, de voltunk már Bagdad fölött is. A kivonuló ame­rikai csapatok anyagszállítását is biztosítjuk. A táborban nem csak magyarok vannak, hanem szlo­vákok, románok, filippinek, mongolok. Például az alapvető őrszolgálatot a mongolok látják el, vagyis ők biztosítják a tábor védelmét. Mi, magyarok a víz minőségéért is felelünk.- Mi egy víztisztító feladata?- A technikai vizek előállítása: a gépjárművekhez, az orvosok­nak a desztillált víz előállítása. Ezeket különböző szűrőkkel ál­lítjuk elő, 98 százalékos tisztasá­gúra. Semmilyen vegyi anyagot nem használunk, hanem nagyon finom szűrőkkel dolgozunk. Ezen szűrések alkalmával min­dent kiszűrünk a vízből, s ha em­beri fogyasztásra alkalmassá akarjuk tenni, akkor újra kell sózni, mert minden ásványi anyagot és a sókat is eltávolítjuk. Az alapvető feladatunk az, hogy ha valamilyen oknál fogva ki­fogyna a palackozott vízkészlet, akkor az egész missziónak ne­künk kell(ene) előállítani a vizet. Ennek a víztisztító rajnak vagyok a rajparancsnok-helyettese. Vinklárik József eddigi misz- sziója során egyszer volt csapat­biztosításon Kuvaitban, mint te­hergépkocsi-biztosító. Erről egy érdekes esetet is elmesélt.- Bejártuk Kuvaitot és nem is volt semmi baj, de mégis bekö­vetkezett egy támadás. Remélhe­tőleg az első és egyben az utolsó a magyar kontingens ellen... A parancsnok gyors döntésére vi­szonoztuk a tüzet kézifegyverek­ből. Szerencsére nem történt sze­mélyi sérülés a magyarok köré­ben. Az adrenalinszintünket azonban kicsit megemelte a tá­madás. 196 nap után jöttem haza és ez a jellemző mindenkire. Rengeteg kapcsolat ment szét ez alatt az idő alatt. Talán picit sze­rencsés vagyok, hogy nincs ba­rátnőm, vagy feleségem, mert a hosszú távoliét egy kapcsolatnak sem tesz jót. Hogy milyen lehetősége van egy hazánkfiának Irakban a kap­csolattartásra? A mobiltelefonok halottak. A vonalas pedig rette­netesen drága, öt dollár percen ként.- Szerencsére van e-mail - mondja Vinklárik József. - Az internetet szoktuk szórakozás­ra is használni. Egyébként van lehetőségünk sportolni, van könyvtárunk, internetszoba, ahol korlátlan a hozzáférés. Ezen kívül lehet biliárdozni, csocsózni. Tartottunk egy rög­tönzött „nemezetek kupáját”, ahol a röplabdában másodikok, fociban pedig harmadikok let­tünk. Az étterem kitűnő, ameri­kaiak által működtetett étkezde van, napi háromszori étkezés­sel. A kaja kitűnő és többféle ételből lehet kiválasztani a me­nüt. Karácsonykor díszítettünk karácsonyfát és istentisztelet is volt. Szilveszterkor kaptunk kölyökpezsgőt, mert az arab te­rületen tilos alkoholt fogyaszta­ni. Jelképesen koccintottunk, de jó volt ez így.- Megint felteszem a kérdést: miért van kint?- Mindig is szerettem a kihívá­sokat. Azt nem mondom, hogy néha-néha nem emelkedett meg az adrenalinszintem, de a hideg­véremet mindig megőriztem. Szeretnék visszajutni májusban, de már mint rajparancsnok. Ez azonban még a jövő zenéje... CSERHALMI ADÉL A magyarok szálláshelye Al-Hillahban. A sátortábor egy egykori arab laktanya romjain áll...

Next

/
Oldalképek
Tartalom