Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-16 / 39. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap RIPORT 2004. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ A történet eleje még 2002-re nyúlik vissza, amikor Vinklárik József elkezdte a tiszthelyettesi szakképző iskolát Szentendrén. Tavaly februárban avatták őrmesterré a mátranováki fiatalembert, ezután került el Szentesre, a műszaki dandárhoz mint tűzszerész. A 24 éves fiatalember a parancsnoka javaslatára elvégezte a víztisztító-tan folyamot, s ezáltal kapta a felkérést: menjen Irakba, a magyar szállítózászlóaljba, mert lesz ott egy víztisztító raj. Nem csak a helyzet meleg Vinklárik József „gyapotszedönek” öltözve NMH-Exkluzív- A parancsnok hívatott, hogy mit szólnék egy külföldi misszióhoz Irakba? Rögtön igent mondtam neki. Bármikor! Irak? Csont nélkül bevállalom! - kezdte kiküldetésének történetét Vinklárik József. - A legelső csapattal, 2003. július 19-én kerültem ki. Kuvaitban kezdtük, ott kellett akklimatizálódni. Szükség is volt rá, mert éjszaka egy órakor szállt le velünk a repülőgép, s akkor volt 45 fok... Meg kellett szoknunk a számunkra rettenetesen meleg éghajlatot. Előfordult olyan, hogy a tűző napon 65 fokot mértünk. Embert próbáló a meleg. Ekkor a magyar csapatok még a végleges táborhelyüktől 600 kilométerre állomásoztak. Öt nap után indultak el Kuvaitból Al- Hilla városba, ahol a magyar kontingens állomásozott. Itt építették fel a magyar tábort, azóta is ott tartózkodik a misszió.- Mikor fordult meg először a fejében, hogy talán mégsem volt jó elöntés, hogy kiment?- Ilyen még nem volt. Azt nem mondom, hogy soha nem féltem, mert bizony volt egy-két forró pillanat, de nem ez az, ami megviselt, hanem a meleg! Rettenetesen meleg van. A klímára jellemző: a fürdőkonténerben kimossuk a gyakorlóruhánkat - ez körülbelül száz méterre van a lakósátrunktól - s mikorra visszaérünk a sátrunkhoz, a ruhák szinte csontszárazak.- Hogyan szokták meg az új helyet, hogyan rendezkedtek be, hogycui élnek?- Augusztus másodikén értünk Al-Hillah városba és nagyon rossz kép fogadott minket: szétlőtt, romba dőlt házak, felrobbantott épületek és egy rommá bombázott laktanya mellett táboroztunk le. A megmaradt épületeket épp akkor bontották le az arab munkások. Mi elkezdtük kiépíteni a táborhelyet: sátrakat, őrhelyeket, orvosi sátrat, drótkerítést, drótakadályokat húztunk ki, hescóbástyákat telepítettünk, ezek gyalogsági drótakadályok. Az arabok eltakarították a régi laktanya romjait, így mi azt teljesen el tudtuk foglalni. Ekkor történt egy egészen komoly támadás a táborunk ellen: 60 milliméteres gyújtóakna-gránátokkal támadták a tábort. A sátrunktól száz méterre csapódtak be a lövedékek. Szerencsénk volt, mert senki nem sérült meg. A parancsnokok azonnal felmérték a helyzetet, s fedezékbe vonultunk. Értesítették a Babilonban állomásozó amerikai parancsnokságot, s rögtön jöttek is az amerikaiak négy harci helikopterrel és négy dzsippel. Nem lettek meg a támadók, mert autóról lőtték a táborunkat és szinte azonnal elmenekültek a helyszínről.- Mit csinál kint a magyar kontingens?- A zászlóaljunk feladata, hogy szállítsanak a többi nemzetnek, amelyek a koalícióban vannak. Mi juttatjuk például célba a segélyszállítmányokat is. Úti céljaink elsősorban Közép-Irak- ban találhatók, de voltunk már Bagdad fölött is. A kivonuló amerikai csapatok anyagszállítását is biztosítjuk. A táborban nem csak magyarok vannak, hanem szlovákok, románok, filippinek, mongolok. Például az alapvető őrszolgálatot a mongolok látják el, vagyis ők biztosítják a tábor védelmét. Mi, magyarok a víz minőségéért is felelünk.- Mi egy víztisztító feladata?- A technikai vizek előállítása: a gépjárművekhez, az orvosoknak a desztillált víz előállítása. Ezeket különböző szűrőkkel állítjuk elő, 98 százalékos tisztaságúra. Semmilyen vegyi anyagot nem használunk, hanem nagyon finom szűrőkkel dolgozunk. Ezen szűrések alkalmával mindent kiszűrünk a vízből, s ha emberi fogyasztásra alkalmassá akarjuk tenni, akkor újra kell sózni, mert minden ásványi anyagot és a sókat is eltávolítjuk. Az alapvető feladatunk az, hogy ha valamilyen oknál fogva kifogyna a palackozott vízkészlet, akkor az egész missziónak nekünk kell(ene) előállítani a vizet. Ennek a víztisztító rajnak vagyok a rajparancsnok-helyettese. Vinklárik József eddigi misz- sziója során egyszer volt csapatbiztosításon Kuvaitban, mint tehergépkocsi-biztosító. Erről egy érdekes esetet is elmesélt.- Bejártuk Kuvaitot és nem is volt semmi baj, de mégis bekövetkezett egy támadás. Remélhetőleg az első és egyben az utolsó a magyar kontingens ellen... A parancsnok gyors döntésére viszonoztuk a tüzet kézifegyverekből. Szerencsére nem történt személyi sérülés a magyarok körében. Az adrenalinszintünket azonban kicsit megemelte a támadás. 196 nap után jöttem haza és ez a jellemző mindenkire. Rengeteg kapcsolat ment szét ez alatt az idő alatt. Talán picit szerencsés vagyok, hogy nincs barátnőm, vagy feleségem, mert a hosszú távoliét egy kapcsolatnak sem tesz jót. Hogy milyen lehetősége van egy hazánkfiának Irakban a kapcsolattartásra? A mobiltelefonok halottak. A vonalas pedig rettenetesen drága, öt dollár percen ként.- Szerencsére van e-mail - mondja Vinklárik József. - Az internetet szoktuk szórakozásra is használni. Egyébként van lehetőségünk sportolni, van könyvtárunk, internetszoba, ahol korlátlan a hozzáférés. Ezen kívül lehet biliárdozni, csocsózni. Tartottunk egy rögtönzött „nemezetek kupáját”, ahol a röplabdában másodikok, fociban pedig harmadikok lettünk. Az étterem kitűnő, amerikaiak által működtetett étkezde van, napi háromszori étkezéssel. A kaja kitűnő és többféle ételből lehet kiválasztani a menüt. Karácsonykor díszítettünk karácsonyfát és istentisztelet is volt. Szilveszterkor kaptunk kölyökpezsgőt, mert az arab területen tilos alkoholt fogyasztani. Jelképesen koccintottunk, de jó volt ez így.- Megint felteszem a kérdést: miért van kint?- Mindig is szerettem a kihívásokat. Azt nem mondom, hogy néha-néha nem emelkedett meg az adrenalinszintem, de a hidegvéremet mindig megőriztem. Szeretnék visszajutni májusban, de már mint rajparancsnok. Ez azonban még a jövő zenéje... CSERHALMI ADÉL A magyarok szálláshelye Al-Hillahban. A sátortábor egy egykori arab laktanya romjain áll...
