Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-12 / 36. szám

2004. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Tüzes” tapasztalatokkal Európába Salgótarján hivatásos tűzoltóságának tavalyi évét értékelve Garami István ezredes, tűzoltósági tanácsos, parancsnok elmondta: több mint 800 baleset nélküli vonulást tudhatnak maguk mögött. Az elmúlt év legnagyobb jelentőségű eseményeként a salgótarjáni nagyállomáson történt sósavömlést, valamint a garzonház tüzét emel­te ki a tűzoltóparancsnok. Tavasszal a legtöbb gondot a számos kiszáradt réten és árokparton gyújtott tüzek okozták, amelyeket túlnyomórészt őrizetlenül hagytak. Salgótarján- Ha idén szintén növekedni fog az ilyen­fajta tűzesetek száma, a tűzoltóság ismét él szankcionálási lehetőségével, s akár 10 ezer forint helyszíni bírsággal is büntetheti a gyújtogatót - hangsúlyozta az ezredes. Az elmúlt év végén több milliós nagyság- rendű összeget fordított a parancsnokság eszközfejlesztésre, úgy mint légzőkészülék, álarc, védőkesztyűk, s egyéb tűzoltási be­rendezések beszerzésére, valamint önerőből felállítottak egy négyfős búváregységet, melynek tagjai nemzetközi jogosítvánnyal rendelkeznek. Mint megtudtuk, idén a Belügyminisztéri­um Országos Katasztrófavédelmi Igazgató­sága új, hosszú távú koncepciója alapján módosítani kívánják a vonulós állomány lét­számát, amely a salgótarjáni városi tűzoltó­ság számára négy fő leépítését jelentené. - Mindent megteszünk annak érdekében, hogy 95 fős állományunkat megőrizzük, an­nál is inkább mivel a vonulási számok, a te­repviszonyok, nem létszámleépítést, hanem létszámbővítést tennének indokolttá. Nagy előrelépést jelent az állomány szá­mára az az informatikai fejlesztés, amely a közelmúltban fejeződött be. Az internetes el­érhetőség, a teljes belső számítógépes hálózat kiépítése több százezres beruházást jelentett az állomány számára, amelyet szintén saját forrásokból valósítottak meg. Internetes hon­lapjukon a laktanyáról szóló számos informá­ció mellett megtalálható annak az alapítvány­nak az elérhetősége is, amely számít a lakos­ság 1 százalékos adófelajánlásaira. - Ezeket a pénzeket kizárólagosan tűzoltó-szakfelszere­lésekre, fejlesztésekre fordítják - szögezte le. A 2004-es évvel kapcsolatban Garami István elmondta - az ígéretek szerint - a magasból mentő autót várhatóan a nyár közeledtével kapja meg az egységük, amelynek kezelésére 10 tűzoltó kiképzését tervezik. A közelgő EU- csatlakozással kapcsolatban a tűzoltópa­rancsnok úgy fogalmazott, várhatóan regi- onalizálják a parancsnokságokat, így módo­sulni fog a vonulási terület, a hatáskör és az il­letékesség is, de jelenlegi felszereltségük és a tűzoltók képzettségi szintje megállja a helyét az unióban is. SZ.E. A magasból mentő autót várhatóan a nyár közeledtével kapja meg az egység FOTÓ: RIGÓ Versenyben a szemetelőkkel A jobb minőségért Salgótarján A csíkosmellényesek pár fős csapata az egyik városköz­ponti boltba tért be pár nap­ja. Harapnivalót vásároltak, közben nézelődtek, önfeled­ten beszélgettek egymással. Néhány vásárló furcsán mé­regette őket, s közben bizo­nyára nem is gondolt arra, hogy hány nemtörődöm em­ber után kell a városban na­ponta takarítaniuk ezeknek az embereknek. Ők a megmondhatói, meny­nyit szemetelnek a salgótarjáni­ak és persze az ingázók, tudják, hol vigyáznak leginkább a tisz­taságra, s mely városrészek azok, ahol legtöbb az eldobált kacat. Szinte állandóan verse­nyezve az emberi hanyagsággal, naponta jókora mennyiségű hulladékot sepernek, szednek össze utcákon, megállóhelye­ken, a parkokban és más közte­rületen. S mikor végeznek, úgy tűnik, ők kerekedtek felül, a sze- metelők alulmaradtak. Ám a verseny sajnos, mindennap elöl­ről kezdődik... A Városgazdálkodási és Üze­meltetési Kft. tizenöt fős, úttisz­tító brigádjának tagjai reggel hatkor kezdik a munkát, s kora délután fejezik be. Szombaton és vasárnap rövidebb a műszak­juk: ilyenkor hattól tízig dolgoz­nak, azonban ügyeleti teendőik is vannak. Csapatuk néhány napja búcsúzott Sutor Bélánétól, aki nem kevesebb, mint har­minchét évig seperte, takarította Salgótarján utcáit, s aki most visszavonult. Felettesei csak el­ismeréssel illetik a háromgyer­mekes, ötvenhét éves asszony példás munkáját, a cég melletti kitartását. A hosszú évtizedek alatt nem volt gond vele, igyeke­zett megfelelni akkor is, amikor vezette a brigádot, s az utóbbi években sem volt ez másként: mindig derekasan dolgozott. Úgy érezte, munkaadójának szüksége van arra, amit csinál, s ennek megfelelő hozzáállással és persze a családjáért vette kéz­be reggelente a seprőt, lapátot. Főként a nyugati városrészen ta­karított, de ha valamelyik társa hiányzott, akárcsak a többiek, más helyeken is tette a dolgát. ___________________________________________|MJ| (F olytatás az 1. oldalról) Az intézmény pályázati lehe­tőségek kihasználásával, alapít­ványi támogatással egészíti tó a pályázati forrásokat és biztosít­ják a jobb tárgyi feltételeket. Az általános iskolában biztosítottak a fejlesztő és felzárkóztató, vala­mint a tehetséges tanulók diffe­renciált foglalkozásai. Az intéz­mény rendelkezik az oktatáshoz szükséges minimális eszközök­kel. Azok fejlesztését, illetve szá­mának növelését szintén pályá­zatok segítségével kívánja elérni. A program szerint az önkor­mányzat feladata a nevelési-okta­tási intézményekben az alapfel­adatok maradéktalan ellátása, az Salgótarján Jézus tanításaival foglalkozik az az előadás-sorozat, amely tegnap kezdődött a TIT megyei egyesületé­nek klubtermében. A nyitóese­mény Jézus és a vitahelyzetek, konfliktusok című témakört bon­colgatta, a legközelebbi, február 25- i, szerda, 17.30 órakor kezdődőn alapfokú közoktatás színvonalá­nak emelése. Továbbá fontos a szükséges fejlesztések végrehaj­tása, a meghatározott feladatok támogatása, finanszírozása. A minőségirányítási program stra­tégiai céljai közt szerepel az in­tézményekben folyó tartalmi munka minőségének javítása, úgynevezett prevenciós tevé­kenység a veszélyeztetett hátrá­nyos helyzetű gyermekek gondo­zása és felzárkóztatása érdeké­ben. További cél még az érintett intézmények egészségügyi szín­vonalának további fejlesztése, az intézményhálózat korszerűsítése és a humán erőforrás fejlesztése. SZÁVAI ATTILA pedig Jézus és a politikusok címmel hangzik majd el előadás. Ezt köve­tően még három alkalommal jelent­kezik a sorozat, amelynek előadói - Cserbik János, Reisinger János, Stmmszki István - az igazi vallásos­ságról, valamint arról is szólnak majd, hogy Jézus példaként állítot­ta a gyerekeket a felnőttek elé. Bibliai előadás-sorozat Mihalik Júlia Fák és az erdő Valami nagyon sántít a politikával... Máskülön­ben nem lennének ilyen sokan azok, akik politi­kusoknak vallják magukat. Talán ott a baj, hogy ez a reszort karrierrel kecsegtet, egyenruhához hasonlatossá vált: lényegében bárki magára öltheti, belebújhat, ha jó beszélőkéje meg egy kis sütnivalója van. Sokszor elgon­dolom, vajon tó választaná a politikai pályát, ha az nem járna nagy pénzzel és hatalommal, hanem pusztán tekintéllyel? De tó akarna manapság csupán tekintélyt [babérkoszorút, éljen­zést, mindenekfelett bizalmat), ha ennél látszólag sokkal, sok­kal „többet:” anyagiakat akarhat, s egy-két kormányzati ciklus alatt is megszerezheti magának a több évre valót. Ki akarna ma itt vizet prédikálni és vizet inni, mikor bort vedelhet!? (Főhaj­tás a kivételeknek!) Valami baj van a politikával... Ha nem így lenne, halkabbra fog­ná a hangját és csakis a nagybetűs üggyel, nem pedig a vissza- hangoskodással foglalkozna. Nem járna körbe ringlispílként a szeme, a feje, hogy bekasszírozza, zsebre tegye a rábólintáso- kat, kiszűrje a kedvező visszhangot, s ebből merítsen erőt, bá­torságot a folytatásra. Miért van az, hogy a politikusok ritkán mernek szomorúak, esendőek, nagylelkűek, együttérzők, egyszerűen emberibbek lenni? (Újfent tisztelet a kivételeknek.) Pedig, ha tudnák, mi­lyen kiábrándító, egyre kiábrándítóbb, a széles műmosoly, a legrosszabb pillanatokban lencsevégre kapott, zavart félrené- zés. Ha tudnák, milyen árulkodó a feszült arcizmokkal maguk­ra erőltetett, kifejezéstelen tekintet. (Mikor is láttam rosszul leplezett könnyeket politikus szeme sarkában? Mert, hogy egy­szer láttam, az bizonyos.) Bizonyára ma is vannak olyan kaliberű politikusok, mint a ré­gi nagyok, kiket nem tévesztenek meg a fák, akik nagyon jól látják az erdőt. A hangjukat nyilván elnyomja a politikacsiná­lás, a sárdobálás fülsértő zaja, ez azonban őket cseppet sem za­varja. Ők talán nem is mondják magukat politikusoknak, de az ország sorsa felett önmaguk társaságában is nagyon sokat gyöt­rődnek, töprengenek. Ennélfogva nincs idejük a mikrofon, a kamera előtti napi szócsatákra, szószátyárkodásra. S teszik csendben a dolgukat. Csoportszűkítés, takarékosság (Folytatás az 1. oldalról) mely a Bajcsy-Zsilinszky út 43. szám alatt található hamarosan szanálásra kerül (az egész sor, nem csak a ckö-iroda). Ugyan­akkor Balázs Győző tóhangsú­lyozta, hogy a ckö nem akart az Ácélgyári útra költözni, csak azért élnek a felkínált lehető­séggel, mert szeretnék, ha a Hétszínvirág óvodát nem zár­nák be a „kihasználatlansága” miatt. Szűcsné Zagyi Anna egyetér­tett abban, hogy az óvoda helyi­ségei kihasználatlanok - ezért is született meg a jelen ismeretes döntés. Kevés a gyermek, de­cemberben 81 fő volt az Acél­gyári úti oviban. Reméli, hogy a csoportszűkítés (öt csoportról háromra) csökkenti majd a költ­ségeket, ugyanakkor ésszerű döntés volt, hogy a ckö megkap­ja az óvoda kihasználatlan helyiségeit.- 2000-ben három, 2001-ben 10 gyermek született a körzet­ben. Csak ötéves kortól kötele­ző az óvoda - tájékoztatta a tes­tületet Szűcsné Zagyi Anna, melyre válaszul Oláh Lajos kép­viselő közölte, hogy ő ennek többszöröséről tud. Balázs Győző úgy érzi, a salgótarjáni cigány kisebbségi önkormány­zat „két tűz közé” került, de a lényeg az, hogy meg van ment­ve az óvoda. A Hétszínvirág óvoda kérdésében a határozati javaslatot három igennel fogad­ták el, mely javaslat tartalmaz­za: „elfogadja a polgármesteri hivatal csoportszűkítéssel kap­csolatos indítványát azon mó­dosítással, hogy nem három, hanem négy csoportra szűkítik az óvodai csoportokat”. _____■ S lágerturmix Salgótarján A Kohász Művelődési Köz­pontban - a Kohász Kaszinóban - január 13-án este hat órakor „Sze­retni bolondulásig” címmel Va­lentin-napi slágerturmix - táncos est - lesz. Az élő nosztalgiazené­ről Rózsahegyi László gondosko­dik. Részvétel párosán vagy egye­dül, így is úgy is páratlan szóra­kozásban lesz részük! ■ Jobb sorsra vár a Partalja út Ne szenvedjen csorbát! Ha az érintett szülők az első híreket meghallva nem léptek volna fel olyan bátran, az Acélgyári úti óvoda bezárásának szándékától aligha áll el a város önkormányzata. S bizonyá­ra nem született volna meg az az elgondolás, miszerint az épület egy részében a helyi cigány kisebbségi önkormányzat kapjon majd helyet. (Folytatás az 1. oldalról) Az évek óta húzódó problé­mával az ott lakók már levélben megkeresték a faluvezetést, alá­írásgyűjtésbe is kezdtek, de még mindig nem történt semmi az ügyben. A víz, a sár folyamatosan el­árasztja a Partalja utcaiak kert­jét, udvarát, a kerítések állan­dóan sárosak, hiszen az autók is csak úgy tudnak közlekedni, ha felhajtanak a még meglévő járdára. Az egyik lakó megje­gyezte: lassan már csak csó­nakkal lehet átkelni az utcá­ban. Az út rendbetétele is an­nál inkább időszerű lenne, mi­vel több asztmás gyermek is la­kik az érintett falurészen, s volt már rá példa, hogy a'mentőau­tó sem bírt behajtani a sár mi­att, így a súlyos asztmás ro­hammal küszködő gyermeket egy másikra - a Petőfi utcára - vitték a szülők. A felmerült problémával kap­csolatban megkerestük a helyi polgármestert, Majoros Lászlót, aki elmondta: minden évben újí­tanak fel útszakaszt a települé­sen, s a képviselő-testület dönté­sétől függ, hogy melyiket. A fel­újítandó útnál mindig elsődle­ges szempont, hogy hányán lak­nak az adott utcában, mennyibe kerül a beruházás, valamint az átmenő forgalmat is figyelembe veszik. A Partalja utcával kap­csolatban úgy fogalmazott a pol­gármester: tény, ez az egyik leg­rosszabb út a faluban, s valóban kedvezőtlenek a domborzati vi­szonyai, ugyanakkor hátrányos útszakasz is, hiszen nincs átme­nő forgalma. A falu első embere elmondta, hogy már korábban is tettek lépéseket az ügy rendezé­sére, hiszen az út felújításáról már 3-4 évvel ezelőtt megszü­lettek a tervek. Mint megtudtuk, Jobbágyi önkormányzata min­den évben költ az utakra, tavaly például 12 millió forint érték­ben, melyből három utcát, az Ady Endre, a Jókai és a Dó2sa György utat újították fel. Ehhez az összeghez kilencmillió forin­tot nyert a település a területfej­lesztési tanácstól. Az idei útfel­újítási tervek még nem kerültek a képviselő-testület elé, s még az sem tisztázódott, hogy mennyi forrást tud elkülöníteni az ön- kormányzat ilyen célra. A falu­vezetés úgy fogalmazott, nincs annyi fejlesztési tartalékuk, hogy pályázatok nélkül ilyen munkába kezdjenek, s még ön­erőből sohasem sikerült útberu- házást megvalósítaniuk. SZELES E. Salgótarján Más kérdés, hogy az óvodás gyerekek szülei ez utóbbi elkép-, zelést sem tartják elfogadható­nak. Számukra érthetetlen, hogy miért akarják csökkentett csoportszámmal működtetni a körzetben elismert munkát vég­ző gyermekintézményt, ahová jelenleg 92 - nagyrészt roma - kisgyerek jár, s ahol szinte bizto­san nem lesznek - lennének - létszámgondok a következő években sem. Az Acélgyári úti, azaz a Hétszínvirág óvoda to­vábbi sorsát latolgató tegnapi, salgótarjáni sajtótájékoztatón Oláh Sándor, a Lungo Drom he­lyi elnöke a fentieken kívül töb­bek közt arra is felhívta a figyel­met: nincs szakmai magyarázat arra, miért az Acélgyári úti cso­portszámának csökkentésével akarják elérni, hogy más óvo­dákba több gyerek járjon? Nem azokkal kellene inkább foglal­kozni, amelyek gazdaságtalanul működnek, mivel kicsi a saját körzetből felmutatott gyereklét­szám? Mi okból sorolták a Nap­sugár óvoda körzetéhez a Salgó utat, amely mindig a Hétszín- virág körzetéhez tartozott? Oláh Sándor szerint a Hétszínvirág épületének megosztása az elsor­vasztáshoz vezető első, admi­nisztratív lépés. Az óvoda szülői munkaközös­ségének képviselői is jelen voltak a sajtótájékoztatón, s jelezték: mintegy ezer aláírást gyűjtöttek össze annak nyomatékosítására, hogy jól felszerelt óvodájuk to­vábbra is legalább négy csoportot fogadhasson. Elmondták, hogy szerették volna, ha a kisebbségi önkormányzat melléjük áll, azonban nem ezt tapasztalják. Hangot adtak azzal kapcsolatos kétségeiknek is, hogy a többi óvo­da szívesen befogadja majd az Acélgyári útiból kiszoruló roma származású kicsiket. Végül kö­zölték, továbbra is harcolni fog­nak azért, hogy a Hétszínvirág ezek után is csak óvoda legyen. _________________________0W1

Next

/
Oldalképek
Tartalom