Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

2004. JANUÁR 5., HÉTFŐ HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Alkotmánybíróság: ez volt Budapest A többi között az eutanáziá­ról, a kórháztörvényről, a köztársasági elnök jogköré­ről, a közbiztonsági őrizetről hozott döntést az Alkotmány­bíróság (AB) tavaly - derül ki a testület honlapján olvasha­tó éves összefoglalóból. Az Alkotmánybíróság 284 dönté­se közül 47 esetben állapított meg alkotmánysértést az elmúlt évben. A testület 2003-ban hozta meg az eutanáziával kapcsolatos döntését, miszerint a gyógyítha­tatlan beteg óhajának hiányában történő halálba segítése éppen az ő önrendelkezési jogának sérel­mét eredményezné, ugyanis he­lyette az orvos döntene. Az AB egy másik határozatá­ban a szabaduló elítélt bűnmeg­előzési ellenőrzésére vonatkozó szabályozást semmisítette meg, mert kiszámíthatatlannak találta. A köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat szerint az Országgyű­lés akkor is köteles a visszakül­dött törvényt újratárgyalni, ha a köztársasági elnök észrevételei nem tartalmaznak új érveket. To­vábbá az AB 2003-ban kimondta a kórháztörvény közjogi érvény­telenségét. Egy másik ügyben úgy határozott: nem alkotmány- sértő az átvilágítási törvény hatá­lya alá tartozók személyi köré­nek bővítése. Az alkotmánnyal összhangban áll a politikai köz­véleményt alakító újságírók és pártvezetők átvilágítása. A legfőbb ügyész interpellál­hatóságával, és a kismamák jöve­delempótló támogatásával kap­csolatos indítvány elbírálása fo­lyamatban van. MTI/EUROPRESS Udvariasság: jelszó az élethez Budapest ________ O ttlik Károly immár hatod­szor adott ki könyvet az il­lemről, a viselkedéskultúrá­ról. Bár a kötet aktualitását európai uniós csatlakozá­sunk adja, olvashatunk ben­ne a magánélet, a dohányzás, az e-mail-írás, és ötvenkét or­szág illemszabályairól is. A szerző mindenkinek ajánlja könyvét, aki nap mint nap ta­lálkozik emberekkel.- Hogyan fogalmazódik meg a gondolat: most nekiülök és írok egy szép vastag könyvet a proto- kollról?- Ez egy folyamat eredménye. A téma parttalan. 1990 óta publi­kálok a témában, eleinte különbö­ző magazinokban, azóta hat könyvem jelent meg. Sok levelet kaptam az olvasóktól, aztán el­kezdtem egyetemen oktatni. A Közgazdaságtudományi Egyete­men 1993-ban tizenketten irat­koztak fel, ma már 270 diák hall­gatja a tárgyat. Ők is érzik, hogy hiába a felsőfokú végzettség, ha nem mozognak otthonosan az il­lemszabályok világában. Viselke­déskultúrára mindenkinek szük­sége van. Hadd éljek egy példá­val: hiába veszi meg valaki a leg­újabb, legmodernebb számítógé­pet, ha nem tudja a belépési jel­szót, nem megy vele semmire. Ez a könyv ezt a jelszót adja meg. Út­mutató mindenkinek, aki embe­rekkel dolgozik együtt, találkozik, beszélget, akár a mindennapok­ban. Vagyis mindenkinek, aki nem remeteként éli életét egy la­katlan szigeten.- Melyek azok a szabályok, amelyekre mindenkinek szüksége lehet?- Sok ilyen szabály van, de leg­fontosabb az első benyomás. Mit viselünk, amikor megjelenünk, mennyire vagyunk pontosak. Per­sze erre sincsenek általános sé­mák. Vannak országok, ahol ha­lálpontosnak kell lenni - ilyen pél­dául Németország. Ott, ha elké­sünk, azt gondolják: ennek az embernek rengeteg ideje van, va­lószínűleg nem dolgozik sokat, miért akarnék én vele üzletet köt­ni. Ugyanakkor van olyan része a világnak, ahol az számít sértés­nek, ha pontosan érkezünk. Bra­zíliában ülik késni egy órát. Afri­kában még a néhány hetes késés is elfogadott. Figyelembe kell ven­ni az alkalmat; fontos szempont, hogy kit ajándékozunk meg, ho­gyan akarjuk átadni az ajándékot. Az ajándék az, amit önként, szí­vesen, ellenszolgáltatás nélkül adunk, nem várunk érte semmit. Praktikus ajándék legyen-e, vagy olyan, amit magam is szeretek.- Lehet valakinek tehetsége az illemtanhoz?- Én inkább úgy fogalmaznék, hogy mindenki hoz otthonról egy bizonyos típusú neveltetést. Az­tán hogy ezzel mit kezd, hova fej­leszti, már rajta múlik. Ha ez az alap hiányzik vagy foghíjas, akkor nehezebb dolgunk van. Persze egyeseknek több affinitásuk van a protokollhoz, könnyebben sajátít­ják el ezeket a szabályokat. Hoz­záteszem: az előző rendszer a maga uniformizmusával nem tett jót az illemszabályok betartásá­nak. Mindenki egyforma konfek­cióöltönyt hordott, mert csak azt lehetett kapni, és a társasági élet legfőbb színtere a kommunista szombat volt. Nem volt „divat” az udvariasság.- Ez jelentheti azt, hogy a volt szocialista országok lemaradás­ban vannak?- Egy ország tartsa meg a kul­túráját és a gyökereit, de alkal­mazkodnunk kell az európai kul­turális normákhoz is. Lemaradás­ban nem vagyunk. Viselkedéskul­túrában nincs jó és rossz, hiszen egy iszlám országban például más számít udvariasságnak, mint Dél-Afrikában vagy Európában.- Jó példát mutatnak a politi­kusok?- A médiában csak azt látjuk, hogy egész héten, egész évben veszekednek egymással, ellentét van köztük, és ez sajnos beköltö­zik az otthonokba is. Ezt a köny­vet azonban minkét oldal jónak találta, és többen megkerestek, hogy elmondják: van létjogosult­sága egy ilyen kötetnek, sőt erről még közös nyilatkozatot is alá­írtak. STEINER KATA Környezetvédelem felsőfokon A Közép- és Kelet-európai Környezetfejleszté­si Intézet mintegy tízéves múltra tekint visz- sza, és feladata szerint, mint a nevében is sze­repel, összefogja a térségben azokat a szakér­tőket, szervezeteket, amelyek a környezet biz­tonságáért kívánnak és tudnak is tenni vala­mit. Dr. Damjanovich Imrét, a Közép- és Kelet­európai Környezetfejlesztési Intézet tudomá­nyos igazgatóját tevékenységéről, mai hivatá­sáról kérdeztük.- Ez így nagyon sokrétű feladatot jelenthet.- Az ENSZ felkérésére több éves tevékenysé­günk az volt, hogy az országhatárokon túl is ha­tásokkal járó súlyos ipari balesetek megelőzésé­ről szóló Helsinki Egyezmény ratifikálását előse­gítsük a környező országokban. Olyan konfe­renciákat rendeztünk, amelyeken ismertettük az Egyezmény előírásait, és ennek során a bal­esetek kizárásáról, illetve megelőzéséről szóló feladatokat. Ha az események mégis bekövet­keznek, akkor a kölcsönös értesítésekkel segít­sük elő, hogy a másik ország is megtegye a szükséges intézkedéseket.- A nukleáris veszély is ad feladatot?- Nem! Elsősorban vegyipari létesítmények baleseteinek megelőzésére törekszünk, foglal­kozunk például a több részterületet magába fog­laló biztonságirányítási rendszerek bevezetteté- sével és a biztonsági szervezetek feladataival. Ha pedig megtörténik a baleset, akkor fel kell készíteni a lakosságot, adott esetben még a kite­lepítésre is. Nálunk, örömünkre ilyen nem, csak hasonló fordult elő, gondolok itt a Tisza cián- szennyezésére vagy a kassai erőművi balesetre, amikor szén-monoxid áramlott ki. Az ördög nem alszik - szoktuk mondani, mert egy téves kézmozdulat is okozhat katasztrófát.- Ezt a hatalmas feladatot egy szervezet nem­igen tudja ellátni.- Kapcsolatot teremtettünk, illetve szerződést kötöttünk az érintett minisztériumokkal és az egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Számítógé­pünkben mintegy 300 magasan kvalifikált kelet­európai szakember neve és leggyorsabb elérhe­tősége szerepel. Sikeresnek mondhatók azok a konferenciák is, amelyek közül az egyiket né­hány nappal ezelőtt rendeztünk a környező or­szágok szakértői részére. A résztvevők elemez­ték hazai helyzetüket, emellett sor került ta­pasztalatcserékre is. Itt mutattuk be azokat a számítógépes eljárásokat, amelyekkel egy koc­kázatot értékelni, illetve vészhelyzetben egy­mást értesíteni lehet. Ezzel egységesítettük az információs rendszerünket.- Az elhangzott előadásokat, módszereket, el­járásokat közzé is teszik?- A beszámolókat megszerkesztett kiadvány­ban megküldjük az összes résztvevőnek. Emel­lett vállaltuk, hogy honlapunkon mindet megje­lentetjük, s ezzel az egész szakma számára elér­hetővé tesszük. Ugyanakkor a honlapon fóru­mot nyitottunk, ahol mindenki közölheti véle­ményét, tapasztalatait, vagy akár valahol megje­lent publikációját, elhangzott előadását is köz­zéteheti.- Miután a vegyi baleset okozta veszély nem Tiszai táj FOTÓ: PETŐFI NÉPE/TAPODI KÁLMÁN DR. DAMJANOVICH IMRE, a Közép- és Kelet­európai Környezetfej­lesztési Intézet tudo­mányos igazgatója, érettségi után, 18 éve­sen bevonult katoná­nak. Tényleges szolgá­lat után tisz-ti iskolára jelentkezett, ahol vegy­védelmi szakon vég­zett. Ezt követően csa­patszolgálat, majd ka­tonatiszti akadémia kö­vetkezett. Ezután tanult a Szovjetunióban a Frunze, majd a Timo- senko Katonai Akadémián, és hogy tudása min­den területre kiterjedjen, az USA-ban a Chicago mellett lévő ARGON nukleáris balesetek elhárítá­sára specializált kiképzőközpontban nukleáris kí­sérleti fizikával foglalkozott. Hazajövetele után ő lett a Magyar Honvédség vegyvédelmi főnöke. Közben elvégezte itthon a vezérkari akadémiát, és doktori fokozatot szerzett. Ötvenöt éves korá­ban a fennálló szabályok szerint nyugdíjazták. ismer határokat, a most még EU-ba be nem lépő szomszédos országokkal, Romániával, Horvát­országgal is tartják a kapcsolatot?- Természetesen. Sőt miután mi már a hosszú csatlakozási tárgyalások során rengeteg tapasz­talatot szereztünk, ezeket át is tudjuk adni. Ez­zel megkönnyíthetjük az ő tárgyalási helyzetü­ket, amivel végső esetben a Kárpát-medence biztonságát is szolgáljuk. KOÓS TAMÁS Az elszalasztott lehetőségek éve Az esztendő végén mindenki számot vet, mérleget von. Arra kértük a parlamenti pártok frakcióvezetőit, szóvivőit, hogy ér­tékeljék 2003 Magyarországot érintő politikai eseményeit, in­tézkedéseit. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint az elszalasztott lehetőségek éve volt a tavalyi, amelynek leg­nagyobb eredménye az európai uniós csatlakozás, ám a kor­mány rossz gazdaságpolitikájának köszönhetően, egyre rosz- szabbak az esélyeink.- Az év végén mindenki mérleget von. Ön hogyan értékeli a 2003. év politikai eseményeit, a Med- gyessy-kormány és a Parlament munkáját?- Gazdasági szempontok sze­rint nézve rendkívül rossz évet zártunk. A romló forint, a növek­vő infláció, az emelkedő kama­tok és a duzzadó államadóság jel­lemezte 2003-at. A baj 2002 nya­rán kezdődött, amikor a kor­mány meghirdette 100 napos „osztogató” programját, amit az­tán meg is valósított. Azóta 2300 milliárd forinttal nőtt az állam- adósság, pedig már a program el­kezdésekor látszott, hogy a ma­gyar gazdaság nem tud fedezni ilyen méretű költekezést. Egy évig semmit nem tett azért, hogy a bajokat megfékezze, míg az idén nyáron egy megszorító cso­maggal igyekezett orvosolni a problémát. Aztán jöttek az adó­törvények, amelyek csak látszó­lag csökkentik a terheket, valójá­ban több pénzt vesznek ki az em­berek zsebéből. Végül ismertté váltak a költségvetés sarokszá­mai, amit már nemcsak az ellen­zék, hanem a nemzetközi pénz­világ is elutasított, hiszen a forint árfolyamának rohamos zuhanása nyílván össze­függésben volt ezzel. A kormány akkor is na­gyot hibázott, amikor nem volt hajlandó visz- szavonni a már az elfo­gadás előtt megbukott javaslatot, átdolgozás helyett a kormánytöbb­ség elfogadta a tarthatatlan bü­dzsét, és a hibás gazdaságpoliti­ka következményeit teljes mér­tékben az állampolgárokra ter­helte. A költségvetés 550 milliárd forintot von el az emberektől, az­az fejenként körülbelül 55 ezer forinttal többet vesznek el tő­lünk, mint eddig. A lakáshitel-ka­matemelés következménye pedig az, hogy egyes családoknak évente körülbelül 100-150 ezerrel forinttal nő a kiadásuk.- Történt azért valami jó is 2003-ban?- A legnagyobb pozitívum az április 12-i sikeres népszavazás volt, aminek eredményeként má­jus elsején belépünk az Európai Unióba. Ez rendkívül jó döntés volt, legalábbis a választópolgá­rok részéről. A kormányt azon­ban kevésbé dicséri, hogy a csat­lakozó tíz ország között a hatodik helyre süllyedtünk, azaz a rossz gazdaságpolitika következmé­nyeként rosszabbak a gazdasági mutatóink, mint a csatlakozók többségének.- Mit kellene máskép­pen csinálni, mi lenne a „helyes út"?- Sajnos a jövő évi tör­vényalkotási program is azt jelzi, hogy a kormány továbbra is tévúton ha­lad. A magyar kis- és kö­zépvállalkozókat kellene olyan helyzetbe hozni, hogy valóban alkalmasak legye­nek a munkahelyteremtésre, ver­senyképes árut gyártsanak, és hozzájáruljanak a gazdasági fej­lődéséhez. Ennek feltétele egy olyan hitelgarancia-rendszer ki­építése, amely minden vállalkozó számára elérhető. A kormány azonban olyan támogatási rend­szert dolgozott ki, amely csupán a vállalkozók töredékén, körülbe­lül 1,5 százalékán segít. A lényeg tehát az, hogy a gazdaság fejlesz­tésére kellene helyezni a hang­súlyt, a fogyasztás élénkítése helyett. FARKAS MELINDA Herényi Károly Hazaérkeztek a különleges mentők Budapest Hazaérkezett a földrengés súj­totta iráni Bám városból a ma­gyar mentőcsapat, amelynek hét tagja hétfő óta segített a helyszí­nen a sérültek és a betegek ellá­tásában. Pavelcze László, a Ma­gyar Speciális Mentők (MSM) elnöke újságíróknak elmondta: gyakorlatilag csak személyes fel­szerelésüket hozták vissza, a csapat minden olyan eszközt, kötszert, gyógyszert, tábori fel­szerelést Bámban hagyott, amit a Vöröskereszt a helyszínen használni tud. A helyszínen ta­pasztaltakról elmondta: „térdig érő városban” voltak, mert a földrengés következtében az épületek összedőltek, a város 90 százalékban elpusztult. ___■ Hí rek Kampánynyitás A liberális értékválasztás prog­ramja címmel indította útjára európai parlamenti választási kampányát az SZDSZ vasárnap Budapesten, a Nyugati téren. Demszky Gábor, a párt EP- listájának vezetője és Fodor Gábor, a párt ügyvivője közö­sen leplezte le a párt plakátját, amelyen az a kérdés szerepelt: „Eljön-e a te országod?” mti Viták voltak Az MSZP frakcióvezetője sze­rint a szocialista párt tevékeny­ségét a jóléti rendszerváltásról, a párt programjáról és a költ­ségvetésről folytatott értelmes viták jellemezték az elmúlt évet. Lendvai Ildikó évértékelő interjújában hangsúlyozta: jólé­ti rendszerváltáson az MSZP azt értette, hogy olyan szociális, egészségügyi, oktatási ellátó- rendszereket kell életbe léptet­ni, amelyek végre a vesztesek­kel is törődnek, mti Bizonytalan év A Fidesz frakcióvezető-helyette­se szerint 2003-at a kiszámítha­tatlanság jellemezte a gazdaság- politikában és a törvényhozás működésében. Rogán Antal nyi­latkozatában szükségesnek ne­vezte a költségvetési törvény módosítását. Az ellenzéki politi­kus aggasztónak vélte, hogy egy év leforgása alatt 15 százalékkal romlott a forint értéke, mti Jó esztendő Összességében jól dolgozott a szabaddemokraták parlamen­ti frakciója, a képviselőcsoport megfelelt az elvárásoknak - kö­zölte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, parlamenti frakcióveze­tője. A kisebbik kormánypárt vezetője rámutatott, hogy a frakció dolga a kormány­előterjesztések támogatása, de természetesen részt vesznek a döntés-előkészítésben is. mti Téves lista Kimaradt néhány koleszterin­szintet csökkentő termék a Ma­gyar Közlönyben megjelent gyógyszer-támogatási listáról, ezért ezeket most drágábban adják a patikák. A szaktárca a listát korrigálni fogja, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pedig visszafize­ti a különbözetet a betegeknek - közölte az egészségbiztosító szóvivője, Bartucz Attila, mti Akadálymentesítés A kormány akadálymentesítés­sel, országos jelnyelvi tolmács­hálózat kiépítésével, valamint távmunkahelyek létesítésével segítette a fogyatékkal élőket az elmúlt évben - mondta Kár­páti Zsuzsa MSZP-s országgyű­lési képviselő. A politikus arra reagált, hogy Soltész Miklós fideszes képviselő közölte: a fo­gyatékkal élők számára nem volt jele annak, hogy 2003 az ő évük volt. mti ■ Ottlik Károly FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom