Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-24 / 20. szám

12. oldal Nógrád Megyei Hírlap SPORT TÜKÖR 2004. JANUÁR 24., SZOMBAT Sisa Tibor a Budapest Honvédnál edzősködik Akiről már régen hallottunk Sisa Tibor labdarúgó-szakedző az elmúlt bő tíz évben több csapatnál is megfordult és mindenhol jó eredménye­ket ért el. A 43 éves sportember a magyar ifjúsági váloga­tottal kétszer volt Európa-bajnokságon, dolgozott Kuvait- ban, Szlovákiában, Szécsényben, Balassagyarmaton és Vácon is. A Testnevelési Egyetemen kitüntetéssel végzett, de az UEFA A-licencét is elvégezte, angolul, németül, ara­bul beszél, de szlovákul sem lehet eladni. Immár tizen­négy éve Ludányhalásziban az iskolában tanít, ott is él családjával. A földrajz és testnevelő tanári teendői mellett jelenleg a Budapest Honvéd kispadján ül. Igaz másod­edzőként, de az őszi első hely az ő munkáját is dicséri. Sisa Tibor Ipolytarnócon lett igazolt labdarúgó, ahol gyorsan felfigyeltek rá és Salgótarjánba került. Az SBTC-ben nevelke­dett, majd felnőttként játszott a Szécsényben. Onnan visszake­rült ismét az SBTC-be, majd az NB 111-as SKSE-ben játszott, ám 29 évesen, sérülés miatt kény­telen volt abbahagyni az aktív játékot. Az edzőséget az SKSE utánpótlásánál kezdte el (1987-92), ahol többször nyert bajnokságot csapatával. A szak­edzői diplomáját 1992-ben sze­rezte meg és már tanulmányai közben Piski Elemér szövetségi edző mellett dolgozott a ma­gyar ifjúsági válogatottnál. Két Eb-n szerepelt az ifikkel: Né­metországban (1992) és Török­országban (1993) is egyaránt nyolcadik helyezést értek el. Sisa Tibor Szécsényben a fel­nőtteknél 1993 nyarától dolgo­zott párhuzamosan az ifiválo­gatottal, tanítás mellett. Az ak­kor feljutó NB 111-as Szé- csénnyel hetedik helyezést ért el, amely a klub fennállása óta máig a legjobb eredmény. Az­tán 1994 nyarán Kuvaitba szer­ződött a másodosztályú Sahel együtteséhez. Az első évben a 17 évesek edzője volt, a fiata­lokkal a második helyet szerez­te meg. A következő évben fel­vezényelték a felnőttcsapathoz, és az együttes fennállása során először jutott fel az első osztály­ba, ahol az 1996-97-es bajnoki évadban újoncként a nyolcadik helyen végeztek. Ezután felesé­gével, Ritával és fiával, Attilával hazatért Magyarországra. Kuva- itban olyan edzők munkáját fi­gyelhette, mint Lobanovszkij, Machalla. Mellettük sok brazil, német, angol tréner munkájá­nak megfigyelésével is bővítette tudását. Hazatérte után több jó ajánlata is volt, ennek ellenére Sisa Tibor félévi kihagyás után 1998 elején Szlovákiába, a Filakovo Torna Clubhoz szerző­dött. Aztán 1999 nyarán megke­reste őt az SBTC másodosztályú csapata, és ő örömmel vállalta el a munkát. Azonban a fekete­fehér gárda visszalépett az ak­kori NB 1-től (másodosztály), és az NB III Mátra-csoportjában in­dult. Ezt Sisa Tibor nem fogadta el és távozott. Pár hét múlva azonban már az NB III Mátra- csoportjában lévő Balassagyar­mati SE-Nógrád Volán kispad­ján találhattuk. Vele az Ipoly- partiak a csoport meghatározói lettek. A jó szereplés ellenére 2000. április 15-én mégis búcsút intett a Balassagyarmatnak, amely feljutott az NB II-be. Ez­után Sisa Tibor a Váci VLSE csa­patát irányította, amellyel az NB III Duna-csoportjából az 2000-2001-es évad után egy osz­tállyal feljebb léptek, ahol még fél évig volt a csapat mellett.- A sikerek ellenére másfél év után távoztál Vácról. Miért? - kérdeztük elsőként Sisa Tibor­tól.- Azzal kezdeném, hogy mi­kor engem Vácra hívtak vezető edzőnek és utánpótlás szakmai vezetőnek, szinte az ificsapat­hoz kerültem. Visszajutottunk az NB II-be, ahol a bent- maradást is jóval túlszárnyalta a csapat. A mai NB I/B-s csapat pár játékostól eltekintve ugyan­az. Máig nagyon jó a kapcsola­tunk és szurkolok is nekik, már csak azért is, mert itt is sikerült bebizonyítani, hogy nem iga­zolni kell a játékosokat és csa­patot, hanem nevelni. Hogy mi­ért távoztam Vácról? A labdarú­gásnál vannak lényegesebb dol­gok is az életben, és volt ami­kor valakinek nagyobb szüksé­ge volt rám. Az, hogy most megint edzősködöm azt jelenti, hogy jóra fordultak a dolgok, így több szempontból is öröm most a munka. Tudnia kell az embernek a fontossági sorren­deket, még ha ezért fájó dönté­seket is kell hoznia, és bántó megjegyzéseket kell is elvisel­nie. Ilyen pillanatoknak is van értéke és legalább rámutat az igaz barátokra.- Igaz az, amit többen megje­gyeztek, hogy nem sokáig szok­tál egy helyen maradni?- Az, hogy nem sokáig va­gyok egy helyen, aki ezt állítja, nem ismeri a magyar labdarú­gást és az edzői szakmát. Azt tudni kell, hogy én nem a lab­darúgásból élek és ez jó is, rossz is, mivel nem vállalok be bármit, csakhogy megkapjam a fizetésemet. Nekem általában nehéz helyzetben lévő csapa­tok jutnak, ráadásul én ezeket tanítás mellett vállalom el. így pedig nem könnyű hosszú táv­ra tervezni.- Távozásod után volt egyál­talán lehetőséged?- Ez érdekes. Minél kevésbé akartam belebonyolódni, szinte annál több lehetőségem adó­dott. így a kuvaiti kapcsolataim révén mindig akadt valamilyen megkeresés, az általam szere­tett szlovák labdarúgásból is. Hívott vissza a Vác, de az Új­pest utánpótlásához is szeret­tek volna szerződtetni. Az el­múlt nyáron még a Siófokról is megkerestek, aztán Pápáról. Talán mégis a legérdekesebb történetem az, amikor az MTK akart szerződtetni a gárdonyi székhelyű labdarúgó-iskolájába szakmai vezetőnek és tanár­nak. Ráadásul mivel a felesé­gem angol tanár, szerették vol­na ha ő is ott tanít. Bekérték a diplomáimat, nyelvvizsgáimat és mintegy ötven edzőből ket­ten maradtunk. Úgy gondoltam kicsit belemegyek a sűrűjébe és belekezdtem olyan témákba is, mint a kreatív játékosképzés, döntésképesség-fejlesztés stb. Figyelmen kívül hagytam, hogy velem szemben olyanok ülnek, akiknek a ma divatos és a sokat vitatott pár hónapos licencük van. Lényeg a lényeg, hogy nem engem választottak. Nem bosszantott, már csak a problé­mák miatt sem, de egy MTK-s ismerősömet megkértem, tudja már meg mi döntött a jugó edző mellett, aki később vissza­lépett. Végül megtudtam, hogy a bírálóim azt mondták, hogy ennyit nem kell tudni, mivel a foci az egy egyszerű játék. Meg sem értették, miről beszélek. Ez a kedvenc sztorim azóta. Ezek szerint már tudni is veszé­lyes a magyar fociban.- Tavaly nyáron kerültél a Budapest Honvédhoz a világ egykori egyik legjobb csapatá­hoz, Puskás, Bozsik és Détári nevelő klubjához.- Gálhidi György barátom be­szélt rá. Nem kis döntés volt, ha mást nem is veszünk figyelem­be csak azt, hogy délelőtt taní­tok, délután Budapestre utazok edzésre. De az igazság az, hogy másfél év kihagyás után már hi­ányzott is az edzősködés és már nyugodt szívvel meg is enged­hettem magamnak. A felnőtt pályaedzői feladat mellé az edzések megtekintése után a vezetők már nyáron szerették volna, ha elvállalom a Honvéd utánpótlás szakmai vezetői sze­repkört is, amire januárban igent mondtam.- Mi újság a felnőttcsapat há­za táján?- Nyáron sokan már előre sajnálták a Honvé­dőt, mondván a Vasas sor­sára jut, ősszel az első tíz­ben sem lesz, aztán meg­szűnik. Nem volt könnyű azért sem lelket lehelni a csapatba, mert teljesen új együttest kellett építeni, mivel szinte mindenki tá­vozott és új fiúk jöttek. Ennek ellenére nem volt kis fegyvertény öt pont előnnyel zárni az őszi sze­zont úgy, hogy a legtöbb gólt mi rúgtuk és a legke­vesebbet mit kaptuk, a Magyar Kupában pedig a nyolc közé kerültünk. A játékosaink megújultak, szervezetten játszottunk, sokszor látványosan is. A legnagyobb dicséret pedig az edzőnek az, amit a csa­pat játékosa, Vén Gábor nyilatkozott, amikor azt mondta, élete legjobb formájá­ban volt az ősszel. Dolgozni öröm volt a srácokkal, akik úgy érzem hittek a munkában. A többes szám evidens, mivel Gálhidi György vezető edző, Hajdú Lajos kapusedző és én úgy érzem nagyon jó teamként dolgoztunk. Gondolom, azt senki nem hiszi, hogy bójákat rakosgatni járok fel Budapestre nap mint nap. Például volt játé­kosom mondta a balassagyar­mati mérkőzésünkön, hogy itt is azonos védekezési forma és pontrúgásfigurák jellemzik csa­patunkat, mint azokat, ahol előzőleg edzősködtem. Nem ti­tok, jól érzem magam a Hon­védnál. Bár mindig a tanárko­dásban gondolkodtam, mégis nagyon sok helyre eljutottam, és sok labdarúgásban fontos emberrel találkoztam. De azt nem gondoltam volna, hogy va­lamikor Puskás Ferenc fog Kis­pesten az öltözőben gratulálni nekem is az őszi bajnoki első­séghez.- Milyen érzés volt az ősszel Balassagyarmaton kispadra ül­ni a Honvéddal?- Négy éve, amikor elmen­tem, sokan úgy élték meg, mintha cserben hagytam volna a csapatot. Aminek örülhetnék is, mivel nem sok edző mond­hatja el magáról, hogy válás után azért haragszanak rá, mert elment. Szíwel-lélekkel dol­goztam a Balassagyarmat csa­patánál. Amiből a 4. helyezés­sel - az akkori versenykiírás szerint - végül is NB Il-es csapat lett. Mégis úgy távoztam, hogy maradtak tüskék itt is ott is. Bár nem felejtek könnyen, de az idő megszépítette már ezeket és gyógyír volt találkozni, beszél1 getni volt játékosaimmal, szur­kolókkal, vezetőkkel. Végső megnyugvást egyik volt veze­tőm szavai adták, aki azt mond­ta: amikor elmentél, akkor nem is értettem miről beszélsz, mi volt a problémád, ma már tu­dom. Végül is túlreagáltam egy­két dolgot, de talán most tettem túl rajta magam igazán és a na­gyon jó erőkből álló Balassa­gyarmat otthonában jó a döntet­len, ez is segített, valahol kicsit mindenki jól járt és nem csaló­dott. Én pedig most már le tu­dok zárni egy fejezetet.- Az utolsó kérdés remélem nem költői. Mikor fogsz megint Nógrád megyében dolgozni?- Már régóta itt dolgozom, mi­vel Ludányhalásziban tanítok 14 éve. Bár tudom, az edzősködés- re irányult a kérdés, de itt is csak azt tudom mondani, mert az al­sósoknak tartok edzést. Részt veszünk minden egyes utánpót­lásprogramban. Sőt lánycsapata­im is vannak és kis iskolánk elle­nére nagyon sok szép eredmé­nyünk van. így nem mondhatja senki, hogy cserben hagynám a megye labdarúgását. A kérdésre a valódi választ nem adhatom meg. Egy edző barátom szokta mondani, hogy háromféle edző van: nevelő, igazoló és fogalmat- lan. A labdarúgásnak egyetlen esélye van, a nevelő edzők meg­becsülése. Az edzők szerződte­tése pedig a vezetők felelősége, hogy ki, mikor és hol dolgozik, azt nem én választom meg. Az én dolgom kihozni a maximu­mot a rám bízott csapatból bár­hová hívnak is. BALOGH TIBOR A realitásoknál maradva tervezik a jövőt Beszélgetés Czékus Lajossal, a Balassagyarmati SE ügyvezető igazgatójával A labdarúgó NB I/B-ben a 9. helyen fejezte be az őszi szezont a Balassagyarmati SE. Kis Károly vezető edző értékelése után ezúttal Czékus Lajos ügyvezető igazgatót kérdeztük az el­múlt fél évről, a közeli jövő célkitűzéseiről, terveiről.- Miként sikerült teljesíteni az elmúlt fél évben a zavartalan működés anyagi hátterét? Jelent- keztek-e zavarok a gazdasági társaság gazdálkodásában?- A mai világban ez a legtöb­bet emlegetett kérdés, de nem csak nálunk, hanem szinte va­lamennyi futballcsapatnál. Tényszámok alapján megálla­pítható, hogy a július óta mű­ködő menedzsment tulajdon­képpen teljesítette az ilyen irá­nyú terveit. Több mint negy­venmillió forintot sikerült a gazdasági társaság számlájára utaltatni különböző szponzo­roktól. Sajnos ez sem volt ele­gendő ahhoz, hogy időben és zökkenőmentesen tudjunk ele­get tenni vállalt fizetési kötele­zettségeinknek, így természete­sen ez okozott némi zavart, de úrrá tudtunk lenni a helyzeten. A nehézséget önhibáján kívül részben az önkormányzat ne­héz anyagi helyzete teremtette, mert nem volt lehetősége a tes­tületi határozatban elfogadott Czékus Lajos teljes 15 milliós támogatás fo­lyósítására. Hadd jöjjek egy szemléltető példával: megvizsgálva a többi csapat anyagi helyzetét - ha ilyen szempontok szerint tör­tént volna a pontozás - akkor a BSE csapata így is előkelő he­lyen végzett volna a képzeletbe­li tabellán. Az olvasók előtt is­meretes, hogy tőlünk sokkal na­gyobb egyesültek is milyen és mekkora összegű anyagi gon­dokkal küzdöttek és küzdenek a mai napig, de nem csak a saját osztályunkból, hanem az első li­gából is tudnék példákat sorol­ni. Persze ez utóbbiak a mi játé­kosainkat nem vigasztalják, szá­mukra természetesen az a fon­tos, hogy járandóságaikat idő­ben megkapják. Ez a vezetés tulajdonképpen hetedik hónapja van hivatalban, és héthavi járandóságot fizet­tünk ki (mi fizettük ki a 2003-as év május és június havi járandó­ságait is, fizetés és prémium). Ha értékelünk, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ezek a szigorú tények! A leg­több proficsapatnál sokkal na­gyobb anyagi gondok mutatkoz­nak, hiszen több hónapos kése­delemben vannak a fizetések­kel. Mégis az ebből keletkező fe­szültségeket jobban tudták ke­zelni, mint nálunk. A gazdasági eredmény érté­kelésénél igazságtalan lennék, ha nem emelném ki Lombos Ist­ván polgármester úr szerepét, aki jelentős terhet vállalt át a szponzorokkal történő tárgyalá­soknál is. A fél évet értékelve azt kell, hogy mondjam, jó húzás volt részemről, hogy Kürti Lász­lót marketingmenedzsernek megnyertem a csapat mellé.- Mint ügyvezető igazgató, miként értékeli a csapat őszi sze­replését?- Az elért kilencedik hely tu­lajdonképpen megfelel az előze­tes célkitűzéseknek, bár az igaz, hogy egy jó középcsapat pozíci­ójának elérését tűzték ki a szá­munkra, és mi pont a közepén helyezkedünk el a mezőnynek. Ha elemezzük a tabellát, akkor látható, hogy csak néhány pont választ el bennünket az élme­zőnytől. Megítélésem szerint a jobb helyezés benne is van a csapatban, ha a kulcsjátékosa­ink sérülése rendbe jön (gondo­lok itt elsősorban Szabó II. Csa­bára), akkor meg tudunk felelni az elvárásoknak.- Az utóbbi időben olyan ese­mény is történt, ami nem jó fényben tüntette fel az egyesüle­tet. Mi a véleménye a Szedlák Gábor olvasói levelében feltárt ügyről?- Én borzasztóan sajnálom ami történt, hiszen Gabit egy jó munkatársnak tartom és számí­tok rá a jövőben is. Bármit kér­tem tőle, mindent teljesített. Sze­mélyesen beszélgettem el vele egyszer az ügyről és én merem remélni, hogy Szedlák Gabi ezt az idétlen, vele szemben elköve­tett dolgot megfelelő módon fog­ja kezelni, átlép rajta és újra megbecsült munkatársa lesz a mi kis közösségünknek.- Különböző mendemondák keringtek Balassagyarmaton. Mi erről a véleménye?- Sok minden hír keringett, ami hozzám is eljutott. Volt szó itt játékosok és vezetőjelöltek összejöveteléről, játékossztrájk­ról, vezetőváltásról és még sok kósza hírről. Ez a vezetés, amely megbízatást kapott a városi ön- kormányzat képviselő-testületé­től, zavartalanul végzi és fogja is végezni a munkáját a megbíza­tása időtartama alatt és eleget tesz a vele szemben támasztott követelményeknek.- Mi az ügyvezető, illetve a menedzsment tervei a közelebbi és távolabbi jövőt illetően?- A most rendelkezésemre ál­ló információk szerint anyagi helyzetünk megszilárdul. En­nek megfelelően többet tudok a csapattal közvetlenül foglalkoz­ni. A csapatból rövidesen egy já­tékosbizottságot hozatok létre választás útján. Velük, valamint az edzővel gyakori találkozás és megbeszélés útján biztosítani tudom a harmonikus együttmű­ködést. További terveim között szerepel a feltételek javítása. Ne­vezetesen gazdagabbá szeret­ném tenni az edzésen és mérkő­zéseken használható felszerelé­seket. A pálya vonatkozásában egyre inkább igénybe szeret­nénk venni Vizy Zsigmond utcai pályát, ezért komfortosabbá sze­retnénk tenni. Nem túl távoli cél, hogy ide helyeznénk át a székhelyünket. Azt feltétlen meg kell jegyeznem hogy a sportlétesítmények intézményé­vel és annak vezetőjével, Fábri Sándorral rendkívül korrekt a kapcsolatunk. A város megnyert egy pályázatot egy műfüves pá­lya létesítésére és ennek létreho­zásában is szeretnénk tevékeny szerepet vállalni. Továbbá, ami talán a legfontosabb feladat, az utánpótlás-képzés fejlesztése. Ugyanis ezt a területet az eddig rendelkezésre álló szegényes feltételek miatt igen mostohán kezeltük. KANYÖ FERENC Sisa Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom