Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-24 / 20. szám

1 6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2004. JANUÁR 24., SZOMBAT Hídverés Közép-Európában Új, határokon átívelő gazdasági régió alakul ki Az ajtókonszernek megerősítik állásaikat Nyugat-Magyarországon és Nyugat-Szlovákiában. Az iparág az egész régió gazdasági motorjává válhat A néhai „vasfüggöny” miatt Közép-Európa peremvidékének számító, fejlődését tekintve egyenetlen osztrák-ma- gyar-szlovák háromszög hamarosan Európa legdinamiku­sabb gazdasági régiójává növi ki magát - írja a Die Presse. Pozsony és térsége Lakosság: 599 099 (a szlovák népesség 11,2 százaléka); a nők száma 315616 Pozsony - Győr Az elkövetkező években ipari par­kok nőnek ki a földből, amelyek erős gazdasági egységgé olvad­nak össze. A keleti bevonulás szinte kényszerű, mivel a nagy autógyárak jelenleg a gazdasági közösség peremvidékén helyez­kednek el, de méít elismert húzó­ágazatról van szó, hamarosan a fejlődés motorjává és központjá­vá válnak. A példát az alsó-auszt­riai Marchegg mutatja: az Eco Plus regionális fejlesztési ügynök­ség gazdasági parkot létesített; az alapvető infrastruktúra létrehozá­sa 10-11 millió eurós beruházást igényelt. A terület bekapcsolása a vasúti közlekedésbe óriási lendü­let ígéretét hozta. A beköltöző cégekkel még folynak a tárgyalá­sok; az elkövetkező 20-25 évben 50 vállalkozásra számítanak, ez 1500-2000 új munkahely létesí­tését teszi lehetővé. Az alsó-ausztriaiak időköz­ben még keletebbre tekintenek. A szlovákiai VW-gyár mind­össze 8 kilométernyi távolságra van, és ez rendkívül vonzó a le­hetséges befektetők számára. Még az idén megépül a tervek szerint a Morva folyón az össze­köttetéshez szükséges híd, bár a beruházást a bécsi számvevő- szék erősen bírálja, mivel ter­mészetvédelmi területen vezet át. Egy további ipari park léte­sült a Budapest-Pozsony-Prága autópálya mentén, a szlovák fővárostól 25 kilométerre, Foglalkoztatottak: 301 900 (a szlovák munkaképes lakosság 14,2 százaléka) GDP: a szlovák bruttó nemzeti össztermék 23 százaléka Munkanélküliség: 8,6 százalék Jövedelem: havi átlagban 17 626 szlovák korona (mintegy 440 euró) Oktatás: 5 egyetem Nyugat-Szlovákiában Győr gazdasági vidéke Lakosság: 424 507 Győr-Moson-Sopron megyében (az össznépesség 4,2 százaléka) GDP: 131 százalék (az országos átlagot 100 százaléknak véve) Foglalkoztatottak: 133150 Munkanélküliség: 4,2 százalék (Győr), 5,8 (országos adat) Jövedelem: havi átlagban 136 654 forint (mintegy 525 euró), megfelel az országos átlagnak „Eurovalley”, azaz „Eurovölgy” elnevezéssel. A másik terjeszkedési irány Győr és környéke, valamint a mosoni térség, ahol az utóbbi években az autóipar - elsősorban az Audi - telepedett meg, és az el­következő években ugyancsak to­vábbi beruházásokkal, ipartelepí­tésekkel lehet és kell számolni - írja az osztrák napilap, a Die Pres- se gazdasági rovata, gyű lay zoltán Devizaárfolyamok Cseh korona 7,97 Euró 263,13 Japán jen (100) 194,66 Lengyel zloty 56,02 Svájci frank 167,78 Szlovák korona 6,50 Angol font 381,65 __________Hírek__________ Z ÖLD HÉT Vasárnap zárja kapuit Berlin­ben a Grüne Woche, azaz a Zöld hét. A 69. alkalommal megrendezett nemzetközi élel­miszergazdasági kiállításon Magyarország harmincketted- szer vesz részt. A bemutatkozás jelentősége óriási, hiszen az Eu­rópába irányuló magyar keres­kedelmi forgalom fele Németor­szággal bonyolódik, s ennek 40 százaléka élelmiszer, europress ÚJ MUNKAHELYEK További 350 embernek biztosí­tanak munkalehetőséget Csö­mörön egy most épülő gyáregy­ségben a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 80 millió forintos és a Gazdasági Minisztérium 100 millió forin­tos támogatásával. A beruházó, a P&G cég a gyárbővítés után összesen 700 magyar munka- vállalót foglalkoztat, europress TÁMOGATOTT CSIRKÉSEK A csirkeágazat jelenlegi nehéz helyzetében a Magyar Broiler- szövetség Intézőbizottsága úgy döntött, hogy felhasználja az öt év alatt képzett mintegy 100 millió forintos intervenciós alapját. Január 26-tól azok a Ba­romfi Terméktanácsban tagság­gal rendelkező feldolgozók, amelyek a termelőknek kifize­tik az első osztályú csirkéért a kilónként 185 forintos mini­mumárat, 5 forintos kiegészí- tést vehetnek igénybe, mti ■ Ösztönöznék a tisztább termelést A környezetvédelmi tárca arra törekszik, hogy a környezet- tudatos gazdálkodás egyszerre jelentsen presztízst és nyere­séges termelési módot. A lakosság körében pedig a környezet- barát fogyasztási szokásokat szeretnék meghonosítani. Budapest Magyarországon a szabályozó eszközök közül elsőként a kör­nyezetvédelmi termékdíjat vezet­ték be, a környezetterhelési díjról szóló törvényt pedig múlt év őszén fogadta el az Országgyűlés. Emellett az utóbbi években lé­nyeges előrelépés történt az egy­séges környezethasználati enge­délyek kiadása, a környezetbarát termékek terjesztése terén is. A környezetvédelmi miniszté­rium jövőbarát termelési és fo­gyasztási programja szerint idén elkészül a környezetvédelmi ter­mékdíjról szóló törvény módosí­tása, a betétdíjrendszer szabályo­zása és az igénybevételi járulékra vonatkozó koncepció kimunkálá­sa annak érdekében, hogy a sze­lektív hulladékgyűjtés, valamint az újrahasználható termékek pia­ci pozíciója erősödjön. A szelek­tív gyűjtést ösztönözve meg kí­vánják újítani a hulladékszállítás díjszámításának módját is. Az ál­lami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok csök­kentése érdekében készül el a biztosítékadás, valamint a céltar­talék-képzési kötelezettségi rend­szer tervezete. A felszín alatti vi­zek szennyezésének mérséklése végett a környezetterhelési díjról szóló törvény talajterhelési díjra vonatkozó részét tovább bővítik. A szaktárca fejleszteni akar­ja az integrált szennyezés­megelőzés hatósági és önkéntes eszközeit is. Az EU-jogharmo- nizáció részeként 2004-ben ha­tályba lép az egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát szabályo­zó hazai jogszabály. További feladatként jelölte meg a minisztérium a meglévő gazdasági szabályozók felülvizs­gálatát követően a környezet- védelmi törvényben említett egyéb gazdasági szabályozók be­vezetésével az integrált szabályo­zás kialakítását. A közgazdasági eszközök fejlesztése terén az adórendszer olyan irányú módo­sítását irányozzák elő, amely a természeti erőforrások fenntart­ható használatát segíti elő. E célt szolgálja még a bírságolási rend­szer tervezett átalakítása támoga­tások és egyéb díjak, illetékek, garanciák rendszerévé, a megelő­ző környezetvédelem, a tisztább termelés ösztönzése, a vállalati környezeti menedzsment fejlesz­tése, valamint a környezetbarát termék minősítés fejlesztése és terjesztése. LACZI ZOLTÁN Kapcsolataink a bankokkal Magyarországon bankkapcsolattal 5,5 millió személy rendel­kezik, bankkártyája pedig az ügyfelek kétharmadának van - állapítja meg a nemzetközi Gfk Piackutató Intézet. Budapest A kártyát a tulajdonosok zöme automatából való pénzfelvételre használja, vásárlásra 50 százalé­kuk veszi igénybe, leginkább a diplomások és a budapestiek. Fizetőeszközként a bankkártyát legtöbben bevásárlóközpontok üzleteiben használják, utána a hipermarketek következnek, majd az áruházak és a benzin­kutak. A magyarországi bankok piaci hatóköre közepesnek mondható összehasonlítva a régió többi or­szágával. Amíg a magyar felnőt­tek 68 százaléka volt valamelyik bank ügyfele, addig Szlovéniá­ban 99, Ausztriában 97, Horvát­országban és Csehországban 83, Szlovákiában 82 százalékuk. A magyarországinál alacsonyabb a mutató Lengyelországban, Bosznia-Hercegovinában, Szer-. bia-Montenegróban, Oroszor­szágban, Ukrajnában, Romániá­ban és Bulgáriában. Szlovákiában és Horvátország­ban azért kimagasló a banki ügy­felek száma, mert a nyugdíjakat folyószámlára utalják át. Magyar- országon viszont a nyugdíjasok alig egyharmadának van bank­kártyája. A bankban tartott megtakarítá­sok magas aránya jellemző Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában. Takarékbetétben tartja spórolt pénzét a szlovákok és a szlovének fele és a csehek 42 százaléka, a magyaroknak vi­szont csak ötödé. Sok banki ügyfél által igénybe vett szolgáltatás a hitel. Szlová­kiában kölcsönt vett fel az ügyfe­lek 20, Horvátországban 16, míg Magyarországon 9 százaléka. KOÓS TAMÁS Sikeres a négynapos matrica Budapest A tavaly december elseje óta ismét vásárolható négynapos autópálya-matricákból eddig mintegy félmilliót adtak el - jelentette be Tímár József, az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. ügyvezető igazga­tója tegnap sajtótájékoztatón. A négynapos matricából decem­berben 330 ezer darab, a becslé­sekhez képest tíz százalékkal több kelt el, idén január elseje óta pedig 150 ezer darab fogyott. Tímár József elmondta: tavaly a bliccelők aránya 4,2 százalék volt, ami 3 százalékkal kevesebb, mint 2002-ben. Az ügyvezető igazgató szavai szerint tavaly összesen 6,2 millió autópálya­matricát értékesítettek, az ebből származó árbevétel csaknem 16 milliárd forint volt. Az ÁAK Rt. az elmúlt év januárja és októbere között vizsgálta az autópálya­használati szokásokat, valamint összegezte a négynapos matrica nyári értékesítési tapasztalatait. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ennek a felmérés­nek alapján döntött úgy, hogy 2003. december elsejétől egész évre kiterjeszti a négynapos au- tópálya-matrica használatát. ■ Egy forint mellé négy Budapest Idén több pénz jut a környe­zetkímélő gazdálkodás elő­segítésére, és a támogatások­ra is szélesebb körben lehet majd pályázni. Az agrár-környezetgazdálkodás legfőbb célja a természeti erő­források okszerű kihasználása, fenntarthatóságának biztosítása. A 2002-ben elindított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Prog­ram a környezetkímélő gazdál­kodási módszereket alkalmazó­kat hivatott támogatni. Tavaly a programhoz több mint ötezer ter­melő csatlakozott. Idén várha­tóan jóval nagyobb érdeklődés övezi majd, hiszen több pénz áll rendelkezésre. A támogatást igénylő gazdáknak azonban tel­jesíteniük kell a jó mezőgazdasá­gi gyakorlat előírásait, ezen túl pedig az egyes célprogramok speciális követelményeit. Az Európai Unió jelentős pénzösszegekkel támogatja a pá­lyázaton nyertes gazdálkodókat, a táj- és környezetgazdálkodást szolgáló egy magyar forinthoz ugyanis négyet tesz majd hozzá. Ezzel az érintett termelők hektá­ronként akár 160 ezer forint nagyságrendű támogatást is zsebre vághatnak. LACZI Multiplikátor-program BUDAPEST A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt.-vei közösen kétlépcsős multipliká- tor-képzési programot indít. Az első lépcsőben EU-pályázat- készítési gyakorlattal és elméle­ti tudással rendelkező oktatók segítségével oktató-tanácsadói gárdát alakítanak ki. A második lépcsőben a felkészült szak­értők multiplikátorként adják tovább a kis- és középvállalko­zók részére a képzés során meg­szerzett tudásukat pályázati in­formációk átadása, tanácsadás, pályázatkészítésben való közre­működés formájában. A most induló képzésben 450­en vehetnek részt. Ebből 225-en az érdekképviseletek, országos és megyei szervezetek, kamarák, szakmai szövetségek képviselői lesznek. A másik 225 személyes csoportot azok a pályázatkészítői tevékenységet folytató vállal­kozók és magánszemélyek képe­zik, akik a jövőben a kis- és középvállalkozások részére a pá­lyázatok előkészítésében és a pá­lyázati ötletek megfogalmazásá­ban nyújtanak segítséget. A pályázatkészítő vállal­kozók, magánszemélyek a www.gkm.hu és www.itcb.hu honlapokról tölthetik le a forma- nyomtatványokat. A pályázatok benyújtási határideje: 2004. ja­nuár 28. ____ KOÓS A ^HUmORl bemutatja 2 í.j OO új részekkel a HUMOR1 TV műsorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom