Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

2004. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Elhagytad istenid, ha e hont elhagyod” Díjeső a magyar kaltúra és a várossá nyilvánítás évfordulójának napján kében együtt kell átvinnünk a kultúrát a túl­só partra - a mindannyiunk által várt gazda­sági fellendülés reményeim szerint nem túl távoli időszakára. „Ahol a legnagyobb a baj, ott a legerősebb az akarat” - tartja a mondás, és városunk polgárai már számtalanszor be­bizonyították, hogy erős akarattal és fegyel­mezett munkával képesek úrrá lenni a leg­nehezebb helyzeteken is - mondta Puszta Béla országgyűlési képviselő. Az önkormányzat által alapított, 2003. évi városi díjakat Puszta Béla, polgármester, il­letve a két alpolgármester, Kovácsáé Czene Csilla és Méhes András adta át. A díjazottak a következők: Salgótarján díszpolgára kitüntető címben részesítették R. Várkonyi Ágnest, több évti­zedes történészi tevékenységéért. Pro Urbe- díjat kapott Sarló Béla, közéleti munkássága elismeréséért. Pro Arte-díjban részesült Nagy Pál, irodalmi tevékenysége elismerése­ként, aki távolléte miatt később veszi majd át a díjat. Az est folyamán „Salgótarjánért” kitüntető éremben részesült Bihary Lajos, pedagógiai, vezetői és közéleti munkásságá­ért. Szintén „Salgótarjánért” emlékérmet ka­pott Tamássy István építészi, köztisztviselői és közéleti tevékenysége elismeréseként. Fo­tóművészi tevé­kenysége elismeré­seként „A kultúrá­ért” díjban részesí­tették Brunczel Ti­bort. A város egész­ségügyének terüle­tén végzett orvosi és közéleti tevé­kenysége elismeré­seként „Az egész­ségügyért” díjban részesítette Ond- rékné dr. Tóth Edi­tet. „Salgótarján közszolgálatáért” díjban Durnyikné Magyar Éva része- Műhelybeszélgetés a Salgótarján sült, akinek ki-------------------------------------­Mustó János festőművész Istvánná és Gubola Istvánné pedagógiai, ok­tató, nevelő és vezetői munkájuknak elisme­réseként a „Salgótarján közoktatásáért” díjat kapták. Salgótarján közbiztonságának javí­tása érdekében kifejtett erőfeszítésének elis­meréséért „Salgótarján közbiztonságáért” kitüntető címben részesült Szvirák László törzszászlós. völgyváros című film bemutatója után emelkedő köztisztviselői és vezetői mun­kássága. A város sport­életében kifejtett több évtizedes munkája el-, ismeréseként „Salgó­tarján sportjáért” díjat ítéltek oda Répás Bélá­nak. Az ifjúsági men­tálhigiéné és a drog­prevenció területén végzett elismerő mun­kát Godó Anna, aki a „Salgótarján gyerme­keiért és ifjúságáért” díjat kapta. „Szociál­politikáért” kitüntető címet kapott a magyar kultúra napján Báli Miklósáé, aki szociális téren végzett és végez most is kiemelkedő munkát. Turányi Gotár Bélát, a Bóna Kovács Károly Általá­nos Iskola és Diákotthon igazgatóját és Gotámé Barcza Évát a Nógrád Megyei Peda­gógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet igazgatóhelyettesét Magyar Bálint oktatási miniszter az „Aranykatedra” elne­vezésű szakmai elismerésben részesítette, melyhez gratuláltak a város vezetői is. Az est folyamán elhangzott az is, hogy nemrég a szociális, egészségügyi és családügyi mi­niszter Puszta Béla polgármester felterjesz­tésére a Pro Staritarte díjjal tüntette ki dr. An­gyal Dávidot orvosi tevékenysége elismeré­seként. A nap zárásaként Bubik István Ritka (a) magyar címmel tartott színjátékos önálló estet kiváló költőink, zenészeink műveiből. Közreműködött Rémi Tünde Harangozó-dí- jas, néptáncos-énekes művész, a Hegedős együttes és a Honvéd Művészegyüttes tán­cosai. (Folytatás az 1. oldalról) Hat órától Salgótarján várossá nyilvánítá­sának 82. évfordulója és a magyar kultúra napja alkalmából több százan gyűltek ösz- sze a színházteremben.- Salgótarjánban immár hagyománynak tekinthet, hogy évről évre együtt ünnepeljük a magyar kultúra napját, nemzeti Himnu­szunk születésnapját és a várossá nyilvání­Koszorúzás 3 Madách-szobornál fotók: gyurián tibor tás évfordulóját - fogalmazott köszöntőjé­ben Puszta Béla polgármester. - Naptári szempontból e két születésnap időbeli kö­zelsége lehet a véletlen műve, de a lényeget illetően a város és kultúrája kölcsönhatását, egymásrautaltságát tekintve egészen bizto­san nem az. Ez az összefüggés tágabb érte­lemben ország és a nemzet egészére nézve is érvényes. Az idei év a humán ágazatban is nehéznek ígérkezik, de a város jövője érdé­it. Várkonyi Agnes névnapján vehette át a díszpolgári címet Csörgő Balázs Viva „Las Salgótarján” Az ide látogató laikusoknak újabban úgy tűn­het, Salgótarján nagyon gazdag város. Miért írom ezt? Az utóbbi időben ugyanis gomba mód szaporodnak a játéktermek és kaszinók városz- szerte. Ha így folytatjuk, egy kis idő múlva Ma­gyarország Las Vegasává nőhetjük ki magunkat, bár ennek azért vannak infrastrukturális akadályai. Az igazsághoz hozzátartozik: mindez országos jelenség. Minden városban, sőt, már a kisebb falvakban is egyre több csillogó-villo- gó, zenélő gép üzemel. Hová lettek a régi kávéházak csöndes, he­lyenként fiatalok szervezkedésének helyet adó épületei? Hová lett a régi füstös presszók idillikus hangulata? A ködbe, vagyis inkább _ a XXI. századba vesztek... Úgy érzem a fejlődésnek egy rossz útjára léptünk. Míg Nyugaton - sőt, Magyarország egyes városaiban is - az intemetkávézók, művé­szeti galériával egybekötött éttermek nyílnak, addig nálunk a játék­termek szaporodnak egyre-másra. Talán eljön még az az idő is, ami­kor nem tudunk majd beülni anélkül valahová, hogy ne hallanánk a gépek idétlen hangját, a megrögzött játékosok káromkodását. Nem akarom bántani a „játékosokat”, hiszen az orvostudomány mai állása szerint ők a XXI. század szenvedélybetegségét kapták el. Veszélyes betegség ez, egyes családokat és életeket tönkretesz, másokat felvirágoztat. Sajnos azonban jóval többen vannak azok, akik a tönk felé sodródnak ha egyszer játékasztalhoz, vagy géphez ülnek. Először csak egy lánc, aztán egy óra, majd egy mobiltelefon bánja és a beoltott beteg szép lassan mindenét - hangsúlyozom: mindenét - elveszti. Autó, ingatlan, családi örökség - bármi „koc­káztatható”. Nem kellene ezt megakadályozni, szabályozni? Előbb-utóbb erről (is) beszélni kell. Magyarország és Salgótarján is egyre inkább azon az úton halad, amelyen nem szabadna - vagy legalább szervezetten kellene... Szellemóriásokat megidézve Balassagyarmat A Mikszáth Kálmán középisko­la 1996 óta rendezi meg a Madách- Mikszáth vers- és prózamondó­versenyt, amely tavaly óta a me- [ gyei Madách-ünnepség része. Minden megyei és az intézmény- j nyel kapcsolatban álló középisko­lát meghívnak. Idén a város vala­mennyi középiskolája képviseltet­te magát, s a nyírjesi iskolából, a szécsényi Körösiből, a salgótarjáni egészségügyiből, Pécsről, Léváról, Rimaszombatról, az erdélyi Züahról is jelentkeztek fiatalok a megmérettetésre. A zsűri elnöke Lengyel Anna volt a Magyar Rádiótól, mellette Rados Péter, a Magyar Közokta­tás-fejlesztési Intézet irodaveze­tője, Birck Edit szakfelügyelő, dr. Bán Éva, az NKÖ Minisztériumá­nak vezető főtanácsosa és Kosik Szilvia könyvtáros értékelték a 21 versenyző produkcióját. Az első helyezett Hajdú Anett lett Pécsről, a Babits Mihály Gimná­ziumból. Második helyezést ért el Becsei Tamás szintén Pécsről és Nagy Gábor, az NGYIK nyírje­si iskolából, harmadik helyezést I kapott Kovács Kinga, a balassa­gyarmati Balassi Bálint Gimnázi­umból és Parlagi Krisztina, a Zi­lahi Elméleti Líceumból. Külön- díjban részesült Szász-Kolumbán Olga pécsi felkészítő tanár és a lévai Sátek Katalin a szép magyar beszéd ápolásáért. A díjakról a Mikszáth iskola, a városi önkormányzat, Rigó Zol­tán, Jagyutt Péter, a városi könyvtár és a nyírjesi iskola gon­doskodott. A bírálóbizottság örvendetes­nek tartotta, hogy a fiatalok a mai vüágban verset, prózát tanulnak, s ki is mernek állni a közönség elé produkciójukkal. Lengyel An­na azonban felhívta a figyelmet a beszédhibákra, a szavak végének elnyelésére, a nem mindig meg­felelő hangsúlyozásra. A verseny mellett egy rajzpá­lyázatot is hirdetett a Mikszáth iskola, amelynek témája Mik­száth és családja volt. A beérke­ző műveket a városi könyvtár­ban február 13-ig láthatja a kö­zönség. Első a mikszáthos Oláh Mónika lett, második a pásztói Bozó Inez, harmadik helyezés­ben a szintén mikszáthos Hajdú Roland részesült. SZABÓ ANDREA Újra önálló lesz a volt népjóléti A konzorciumi megállapodás háttértámogatása lehet az önálló szervezeti keret Az elmúlt évben Salgótarján felsőoktatási kínálatának bővítéséről született egy konzorciumi megállapodás, amelynek résztvevői Salgó­tarján önkormányzata, Nógrád Megye Önkormányzata, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Salgó­tarjáni Intézete és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola - nyilatkozta tegnap lapunknak Boldvai László országgyűlési képviselő. Mint mondta, a konzorcium társult tagja Balassagyarmat. Salgótarján- A konzorcium célkitűzése, hogy ennek a térségnek - ideértve az észak­magyarországi régiót, kitekintve a He­ves megyére és a határon túli terüle­tekre, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásra - egy hiányt pótló képzési lehetőséget biztosítson az újonnan megalakuló intézmény - fo­galmazott Boldvai László. - Kifejezet­ten a meglévő épületegyüttes - a sal­gótarjániak körében népjóléti képzési központként ismert - infrastruktúrájá­nak hasznosításával, az itt meglévő és a gyöngyösi főiskola bázisán meglévő szakmai háttér, kapacitás bevonásával szociálismunkás-képzés megvalósítá­sát tűzte ki célul. A konzorciumi meg­állapodással összefüggésben, ezt megelőzően jómagam is felvetettem és kezdeményeztem az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) korábbi vezetőjénél, Csehák Judit miniszter asszonynál hogy a több évvel ezelőtti állapot hely­reállítása, tehát az itteni intézmény önállósága újra megvalósulhasson. A politikus elmondta, hogy koráb­ban a minisztérium önálló háttérintéz­ménye volt ez az intézmény, amelyet az elmúlt választási ciklus során ösz- szevontak a minisztérium fővárosi hát­térintézményével, azóta közös igazga­tás alatt áll. Mint mondta, a szervezeti szétválást azért fogalmazta meg a mi­niszternek, mert úgy ítélte meg: a kon­zorciumi megállapodás támogatására az önálló szervezeti keret létrejötte egyfajta háttértámogatást nyújthat, s reméli azt is a szervezeti változástól, hogy az így létrejövő szellemi többlet- kapacitást jobban be lehet majd kap­csolni a város szellemi életének fel­pezsdítésébe. Azóta eltelt egy év, a mi­nisztérium élén vezetőcsere történt. Az elmúlt héten a minisztériumban folytatott tárgyalások végeredménye­ként a minisztérium felsővezetői érte­kezletén megszületett a elvi döntés.- Előreláthatólag 2004. július elsejé­vel lesz önálló a salgótarjáni intéz­mény, önálló szervezeti kereteket ala­kíthat ki, figyelemmel arra, hogy két funkciót kell majd a minisztérium ve­zetésének támogatásával ellátnia - összegezte az országgyűlési képviselő. - Egyrészt teljesítenie kell és el kell lát­nia a minisztériumi megrendelések alapján azokat a háttérintézményi, képzési feladatokat, amelyeket itt, Sal­gótarjánban rendeznek meg hagyomá­nyosan. Másrészt feladata lesz a kon­zorciumi megállapodásból fakadó igé­nyek kielégítése, a tervezett és remé­nyeink szerint elindítandó főiskolai képzési irány igényeinek kiszolgálása. A múlt heti tárgyaláson Göncz Kinga államtitkár és Szabó Sándomé helyet­tes államtitkár vett részt, mindketten egyértelműen biztosítottak a július el­sejei határidő betartásáról. Megerősí­tették az elvi döntést a szétválasztásról és az önálló salgótarjáni háttérintéz­mény létrehozásáról. A képviselő szólt arról, is, hogy egyetlen dolog képezi további vizsgálat tárgyát, amelynek háttér-megalapozó számításai még nem készültek el: a kol­légiumként üzemeltethető, volt koráb­bi megyei pártbizottsági épület. A kér­dés az, hogy része legyen-e az önálló salgótarjáni intézménynek, vagy ezt a kollégiumi részt célszerűbb lenne-e közhasznú társaság formájában mű­ködtetni.- Erről a beszélgetésről tájékoztat­tam Kökény Mihály minisztert is - mondta végezetül Boldvai László. - A miniszter úr kifejezte támogatását és egyetértését ez irányú törekvéseinkkel kapcsolatban, s jelezte, hogy január 23-i salgótarjáni látogatása kapcsán személyesen is szeretne konzultációt folytatni. Hangsúlyozta azt is, hogy külön figyelmet fordít majd az írásos előkészítő anyagban megfogalmazott július elsejei határidő betartatására. Úgy vélem, jó esélyünk van arra, hogy az átalakulás megtörténjen. Ez új len­dületet adhat a tervezett főiskolai kép­zés salgótarjáni beindításának, és an­nak is, hogy a korábbinál egy nyitot­tabb város életébe történő szellemi be­kapcsolódás is megvalósulhasson. HEGEDŰS ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom