Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-21 / 17. szám
2004. JANUÁR 21., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Határokon átívelő kulturális erő (Folytatás az 1. oldalról) Dóm Ottó, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében a hétköznapi mögött a maradandó, a múlandó mögött az igazi érték megőrzéséről szólt. A 40 év 150 kitüntetettet jelent, s ez tanulság arra, hogy egyetlen életmű miképp válhat lelkeken és határokon átívelő, kulturális integráló erővé. Jarábik Gabriella, a pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója a szlovák állam támogatásáról biztosította a magyar szellemi életet. Intézménye szakmai felügyelete alá tartozik a szklabonyai Mikszáth-, és az alsósztregovai Madách-múze- um, amelyek az igazgatónő odafigyelése nyomán számottevően fejlődni kezdtek. A Madách-díjakat Dóra Ottó adta át. Bódi Györgyné dr. salgótarjáni könyvtáros munkásságát dr. Horváth István történész méltatta. A díjazott nem csak kiváló könyvtáros, de Madách, Mikszáth, Komjáthy bibliográfiájának elkészítője is, aki hosszú történelem szakos pedagógusi tevékenykedése után szerzett könyvtárosi szakképesítést. Kitűnő helytörténész is egyben, a megyei könyvtár helytörténeti gyűjteményének megteremtésében oroszlánrészt vállaló kutató, valamint a jeles salgótarjáni személyiségekről szóló cikkek írója. Mindeközben munkáját fáradhatatlanul, kedvesen és örömmel végzi a könyvtárosnő. Az 50 évvel ezelőtt létrehozott Palócföld folyóiratról Bódi Tóth Elemér költő, újságíró, lapszerkesztő emlékezett meg. A mik- száthi idézettel: „Óh, kedves virágai a Palócföldnek...” induló első szám egy olyan kulturális folyóirat létrejöttét jelentette, amely az érték- és hagyományőrzést tekintette fő feladatának, s teljes mértékben beépült a megye szellemi életébe, valamint az önismeretre is lehetőséget adott. Eddig nyolc fő- szerkesztőt „élt meg” a Palócföld Csizmadia Gézától Praznovszky Mihályig. A kezdeti évi 1-2 számtól a tavalyi kilenc kiadványig eljutó folyóirat különböző irodalmi műfajoknak, műfordításoknak is teret adott, elindította a Palócföld- könyvek sorozatot, s az Ipoly két oldalán lévő régiót mutatta fel a nagyvilágnak, a nagyvilágot pedig - egészen Párizsig - a régiónak. Tibay Andrást, a Kiss Árpád Általános Iskola igazgatóját, balassagyarmati előadóművészt T. Pataki László író, rendező köszöntötte. Az igazgató-tanár, előadó- és képzőművész sok évtizednyi töretlenséggel kapcsolódott be a megyén kívüli kulturális életbe is. Évek óta ő a Madách-ünnep- ségen a Tragédia költőjének megjelenítője, már egészen ifjú’ korától irodalmi színpadi tag. Játszott a Csikász István vezette Madách Imre Irodalmi Színpadon, a Szabó Lőrinc és Ex Libris színpadokon, jelenleg pedig a Varietas Pódiumszínház előadója. Iskolagalériájával, kiállításaival, a Jobbágy Károly Alapítvány titkári teendőinek ellátásával is a művészeteket pártolja. Boldog az a város, ahol a genius locit gazdagító szellemi műhelyek munkálkodnak, s a szellemi munkát e rangos díjjal el is ismerik - emelte ki T. Pataki László. A felemelő ünnepséget Marschalkó Zsolt salgótarjáni tanár, zenei rendező keretjátéka színezte, amely a próbán részt vevő színészek szellemes, sokszor ironikus párbeszédével indult, s az 1864-es sztregovai oroszlánbarlangba jutott el Csábi István, Szél Imre, Tibay András és Varga Zsófia közreműködésével, Oroszlánná Mészáros Ágnes rendezésében. Für Éva énekes, Barát Attila szaxofonegyüttese, Telek András és Szabó Agnes néptáncosok, valamint a Dűvő népzenei együttes oldották és emelték az est - immár hagyományosan - méltóságteljes hangulatát. SZABÓ ANDREA Számos érdeklődő volt jelen a jelmez- és díszletkiállítás megnyitóján is Csongrády Béla Hármas ünnep Ma újra felhangzik a városszignál - amelyet Krajcsi Lajos, az acélgyári fúvószenekar egykori karnagya komponált jó három évtizeddel ezelőtt - mint olyankor mindig, ha Salgótarján ünnepel. Márpedig az év első hónapjában, ilyentájt jó oka van rá. Ugyanis január 27-én, 1922-ben az Acélgyári Olvasóegylet épületében mondatott ki a határozat, amely városi rangra emelte az akkor már komoly ipari bázissal rendelkező mintegy 15-16 ezres lé- j lekszámú települést, s ezzel hosszú távra meghatározta további sorsát, jövőjét. E napról megemlékezni megtisztelő kötelessége a mindenkori városvezetésnek, az itt lakók közösségének. Meg is teszik rendre minden évben, tisztességgel, az esemény rangjához méltóan. Ilyenkor terítékre kerül az immár több mint nyolc évtized - amely minden viszontagság, gond, veszteség, tragédia ellenére mégiscsak főként a küzdelemről, az építésről, a szellemi gazdagodásról, a tar- jániak életerejéről tanúskodik - és megfogalmazódnak a soron lévő feladatok, az éppen aktuális teendők. Ezek megvalósításához, a városi önazonosságtudat, kötődés elmélyítéséhez kétségkívül komoly ösztönzést, értelmi és érzelmi muníciót adnak e rendezvények, annál is inkább mert az ilyenkorra „időzített” önkormányzati, képviselő-testületi kitüntetések bizonyítják: manapság is születnek kiemelkedő teljesítmények, követésre méltó produktumok, élnek, alkotnak sorainkban közmegbecsülésre érdemes személyiségek. Az elismerés pedig nemcsak őket, az adományozókat is minősíti. Az elmúlt évtizedben gyökeresedett meg hazánkban - eléggé nem dicsérhető módon - a magyar kultúra napjaként tisztelt ünnep. 1823-ban, a tetőző nemesi ellenállás idején írta Kölcsey Ferenc a „Himnusz” című, „A magyar nép zivataros századaiból” alcímű művét, amelynek végére éppen 181 évvel ezelőtt, január 22-én tett pontot. A költemény - amely időközben nemzeti imánkká nemesedett - születésének dátuma joggal lett kultúránk piros betűs napja, amely Salgótarjánban is meggyökeresedett. Rangos művészek, szólisták, együttesek lépnek fel ez alkalommal - ezúttal Bubik István „Ritka (a) magyar” című műsorával - s a helyi kulturális élet reprezentánsai is megmutatják értékeiket. A mai este folyamán nyílik meg a megyeszékhely egyik legmarkánsabb karakterű képzőművészének, Mustó Jánosnak a tárlata. Először kerül közönség elé a „Salgótarján völgyváros” című film is, a Palóc Képműhely alkotói gárdájának alkotása. Bár a Madách-díjat sokáig itt, a nógrádi megyeszékhelyen adták át a Tragédia-költő január 21-i születésnapján, újabb keletű, mindössze hatéves tradícióként tartható számon Varga Imre Madách-szobránál való tisztelgés, amelyet az 1997 őszén alakult Madách-hagyomány Ápoló Egyesület szervez más szervezetekkel, intézményekkel karöltve. Az egyesület vendégeként Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke tart előadást. A nyolcvanéves Madách Imre Gimnáziumban a névadóra való emlékezés mellett a legendás rajztanár, Fayl Frigyes kiállítását is megnyitják. Igazán szép, felemelő élmények, tartalmas programok reményében köszöntött ma ránk, lokálpatriótákra, kultúrabarátokra január 21-e. Remélhetően sokan - ha másként nem lélekben - társulnak e hármas ünnep rendezvénysorozatához. , Kultúra napi programok ______Salgótarján_____ A József Attila Művelődési Központban ma délután fél hatkor Mustó János gyűjteményes kiállításának megnyitója lesz, amelyen közreműködik Hollai Kálmán. Ezt követően, 18 órakor Salgótarján várossá nyilvánításának 82. évfordulója és a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett városi ünnepség kezdődik. 19 órától Ritka (a) magyar címmel Bubik István színjátékos önálló estet tart, amelyen közreműködik Rémi Tünde harangozó-díjas, nép- táncos-énekes művész, a Hegedős együttes és a Honvéd Művészegyüttes táncosai. A magyar kultúra napja rendezvénysorozathoz több program is kapcsolódik a nap folyamán: fél négykor Varga Imre Madách- szobránál városi koszorúzási ünnepség lesz a Bolyai János Gimnázium és a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület szervezésében. Megemlékezést tart Kovács Anna múzeumigazgató. 16 órakor a Völgyváros című filmbemutatóját tartják a József Attila Művelődési Központ klubtermében, amelynek alkotója a Palóc Képűhely. Köszöntőt mond Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármestere, a díszvendég Finta József építész lesz. FoMórünnep: megyei néptánc-antológia Nógrád azon megyék egyike, ahol tudatosan és aktívan őrzik a népművészeti értékeket, hagyományokat. E törekvés jegyében szerveződik időről időre a néptánc-antológia elnevezésű rendezvény is. Legutóbb, 2002 novemberében Szécsény adott otthont e bemutatónak, e hét végén Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban találkoznak és állnak - reményeik szerint minél nagyobb számú - közönség elé a táncosok és az őket kísérő zenekarok. Salgótarján Mint dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Nógrád Megyei Köz- művelődési és Turisztikai Intézet munkatársa elmondta, az első néptánc-antológiát 1980-ban ugyancsak a megyeszékhelyen tartották. Azóta többször is volt vendéglátó a már említett Szécsény, továbbá Mihálygerge és Pásztó is. Tehát azok a települések, amelyeken jelentősebb csoport működik. Á január 24-én, szombaton 18 órakor kezdődő programot a megyei közművelődési és turisztikai intézet, valamint a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány szervezi. A házigazda Nógrád táncegyüttesen kívül fellép a néptánc-antológián a pásztói Muzsla és az Ágasvár, a mihálygergei Ipoly és a szécsényi Palóc együttes is. Valamennyi csoport két új koreográfiát mutat be. A kíséretet a Dűvő, a Tücsök és a Hamiskás zenekar biztosítja. Újdonságként - egy-egy blokk erejéig - három gyermek népzenei együttes is bemutatja tudását: Kazárról a Kabar, Mihálygergéről a Pajkos szerepel a műsorban, s fellépnek a salgótarjáni Váczi Gyula Művészeti Iskola népzenésztanu- lói is. Szólistaként bemutatkozik Radics Máté tekerőlantos is. Példaértékű az a folyamat, ahogyan az együttesek biztosítják saját utánpótlásukat. Nem olyan régen még az immár huszonöt éves Dűvő együttes tagjai tanították a Tücsök zenekart, mostanában viszont már a Tücsök foglalkozik a Pajkos együttes még ifjabb zenészeivel. A szombati, tizenkettedik néptánc-antológián Neuwirth Annamária, a Hagyományok Háza néptánc- és népzenei osztályának vezetője köszönti a vendégeket és mond megnyitóbeszédet. A műsort követően táncház következik, amelyet az acélgyári pékség támogat. Tartanak szakmai tanácskozást is, amelyen hasznos tanácsokhoz jutnak az együttesek, erősödik országos ismertségük, presztízsük s minden bizonnyal méltó elismerésben részesül a nehéz feltételek közepette is szorgalmasan, magas színvonalon tevékenykedő amatőr csoportok áldozatos munkája. CS. B. Nincs fennakadás a főutakon (Folytatás az 1. oldalról) A Volán-társaságtól nem kaptak jelzést járhatatlan útról. Lakossági panasz érkezett több helyről, de, mint mondta, az első mindig a főútvonalak takarítása, a mellékutak hómentesítése csak ezután következhet. A megyében 5-10 centiméter hó esett, amelynek eltakarításán 22 autó dolgozott, egyidejűleg sóval kevert zúzalékot szórtak az utakra. A Nógrád Volán Rt.-nél megtudtuk: a helyközi járatoknál nem volt fennakadás. A helyi járatok 5-10 perces késéssel közlekedtek a Somos-Salgó útvonalon, komolyabb fennakadás csak a Somlyóbánya felé közlekedő helyi járatnál volt: az első járat 7.40 órakor tudott kimenni, a következő viszont csak a Forgách-telepig jutott, míg az ezt követő járat már ismét végigment a szokásos útvonalon. Ez az egy útvonal volt olyan, hogy a délelőtt folyamán csak részlegesen tudott közlekedni a helyi járat. ■ Bódi Györgynével (balra) Andor Csaba és Győriné Mojzes Anikó beszélgetett FOTÓK: RIGÓ TIBOR Romantikus séta a hóban - hja, akiknek nem négy keréken kellett megbirkózni a csúszós utakkal... m