Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-20 / 16. szám
Alig három hónap van hátra az Európai Unióhoz való csatlakozásig, ami egészen biztos, hogy a hazai gazdasági élet minden szektorában gyökeres változásokat eredményez majd. Például az ország mezőgazdaságának helyzete mindig sok vitára, az érdekellentétek egymásnak feszülésére, az álláspontok ütköztetésére adott okot az elmúlt másfél évtizedben. Az ágazat létét és jövőjét meghatározó politikai események mellett ugyanakkor még csak említést sem tettünk a lényegről: arról, hogy az időjárás szeszélyeit nincs az a kormány, amelyik befolyásolni tudná... A magyar mezőgazdaság pillanatnyi helyzetéről, a támogatási rendszer legfrissebb híreiről, a gazdák előtt álló kihívásokról és lehetőségekről dr. Magda Sándor egyetemi tanárral, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola főigazgatójával, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökével, országgyűlési képviselővel beszélgettünk. A neves agrárközgazdász értékközpontú embernek tartja magát, s ezt munkája során mindig figyelembe veszi.- Néhány napja százmiüiárd forintos mezőgazdasági hitelcsomag biztosításáról döntött a kormány. Mire vehetik ezt igénybe a gazdák, s hogyan sikerült megszerezni ezt a tekintélyes összeget a gazdák segítésére?- Ennek a százmilliárdnak a biztosítását még az elmúlt év februárjában határoztuk el, abból a célból, hogy segítsük a mezőgazdasági termelőket így, közvetlenül az uniós csatlakozás előtti időszakban az eszközvásárlásban. Ezek a beszerzések ugyanis ahhoz vezetnek, hogy öt éven keresztül nem kell eszközökre költeniük a magyar gazdálkodóknak! A keret biztosítása a frakcióüléseken is többször szóba került, Medgyessy Péter miniszterelnök is támogatta. Egyébként a múlt év nyaráig csak beruházási célokra terveztük, hogy igénybe vehető lesz a hitel, természetesen a nagy előnyt jelentő, a visszafizetést megelőző kétéves türelmi idővel együtt. Ebben az esetben ugyanis két éven keresztül termelnek a gépek, de nem kell fizetni, a hatszázalékos kamat is igen kedvező. így a kamattámogatás mértéke 50 százalék körül alakul. Ami aztán gondot jelentett, hogy tavaly nyáron rendkívüli aszály következett be. Azt tapasztaltuk, hogy hiába biztosítottunk tízmilliárd forintos hitelkeretet a kistermelőknek, 50 milliárdot a nagyoknak, sok gazdálkodó decemberben azt fogalmazta meg, hogy nem tudja indítani ezt az évet, mert forgóeszközhiánya van. Nincs műtrágya, nincs növényvédő szer, a vetőmagot vagy meg tudja venni vagy nem, göngyölegek nem állnak rendelkezésre... Ezért az a döntés született, hogy legyen lehetőség a szükséges eszközök beszerzésére is. A százmilliárdos hitelkeretet megbontva lehet majd igénybe venni. Legfeljebb 50 milliárdot forgóeszköz jellegű hitelként tudnak felvenni a gazdák, de remélhető, hogy ekkora összegre azért nem lesz szükség. A futamideje öt év, de előtte egy év türelmi idő is rendelkezésre áll. Beruházás jellegű hitelek felvétele esetén maradt a tízéves futamidő és a kétévi türelmi idő. Azt reméljük, hogy a nagyobb mezőgazdasági vállalkozók, akik nem rendelkeznek megfelelő telephellyel, alacsony az állatlétszámuk, amit pótolni szeretnének, az istállóik nem felelnek meg az uniós állategészségügyi feltételeknek, vagy terménytárolóra, szárítóra, egyebekre van szükségük, mindezeket most megvásárolhatják. Itt 350 millió forint az az összeg, ami rendelkezésükre áll. Azok a vállalkozások esetében, amelyek kimutathatóan több termelőt integrálnak - a bogyós gyümölcsök termesztése esetében nagyon jó példákat találhatunk erre - 750 millió forint ennek a hitelnek a végösszege. Ami a 100 milliárdot illeti, el kell költeni április végéig. Azt azért tudni kell minden gazdálkodónak, hogy ez nem talált pénz, mert vissza is kell fizetni. Aki rosszul tervez és olyan vállalkozást indít, aminek már most sincs megfelelő piaca - mint pillanatnyilag a sertésnek, a baromfinak - nehéz helyzetbe kerülhet. Át kell gondolni, hogy versenyképes lesz-e a terméke, nem célszerűbb-e teljes váltást végrehajtani az állatállományban, mert a hitelkeret ennek lehetőségét is megteremti. Ami a sertéstartás nehézségeit illeti, a gazdáknak csak azt tudom tanácsolni, hogy az foglalkozzon vele, aki három kiló takarmányból elő tud állítani egy kiló húst. Ez ugyanis körülbelül az európai átlag... Nemsokára meg kell nyitni a magyar piacot az uniós termékek előtt, május 1-je után ezeket nem lehet kizárni. Egyébként a méret a sertéstenyésztésben meghatározó. Amerikában ma már 20-30 ezer darabos sertéstelepek vannak, ezekhez pedig 20-30 ezer hektár kiterjedésű kukorica- és szójatermő földek tartoznak, hogy a takarmány olcsó legyen. Az is tény, hogy az amerikaiak most hasonló telepeket létesítenek Európa szomszédságában, Ukrajnában, ahol adottak a feltételek... Az említett százmilliárdos keretet tehát jól kell felhasználni! A regisztrált gazdálkodótól - háromtized hektáros földterülettől már az lehet valaki - a legmagasabb társulási formáikig a hitel igénybe vehető. A falugazdászokat is jól fel kell készíteni, információkkal kell ellátni a végrehajtás érdekében! Amint tudjuk, az uniós csatlakozás után kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket ki kell vonni a szántóföldi művelés alól. Mi lesz ezekkel a termőhelyekkel?- Az elmúlt napokban több olyan beszélgetésnek voltam részese, ami azzal foglalkozott, hogy miképpen hasznosítsuk azt az egymillió hektárt, ami az uniós csatlakozás után nem lesz versenyképes a szántóföldi hasznosításban. Az alacsony aranykorona és az alacsony termőérték alapján meghatározott területeken három növényféleséggel érdemes foglalkozni, amelyek vizsgálatába a gyöngyösi főiskola kompolti kutató- intézete már bele is kezdett. A művelés alól kivont területek közül az értékesebbekre javasolható az akác. Jól hasznosítható fafaj, hiszen rendkívül gyorsan nő, emellett a virágzás időszakában kitűnő mézelő növény, de apróvadas területeken a vadászatban is jelentősége van. Tudom, hogy az erdészek nem kedvelik, nem ismerik el erdőalkotónak sem, mert nem őshonos faj, de itt a mezőgazdasági területek hasznosításainak lehetőségeit vesszük figyelembe. A Vásárhelyi-tervben szereplő több százezer hektáron az évente rendszeres vízborított- ság miatt az energiafűz és az energianád jöhet szóba. Több olyan fűzfafaj van, amelyeknek nagyon jók az égési mutatói, magas fűtőértékű energiát adnak - ugyanez a nádra is igaz. A köztes területeken, ahol akác már nem telepíthető, de a nád még nem él meg, energiafű telepíthető. Több olyan fűféle van, amelyik hatalmas tömegben terem és nagy hőértéket biztosít - tehát egyáltalán nem szalmalánggal ég el - és megfelelő betakarítás mellett magas értéket ad. A három együtt, tehát az energiafűz, -nád és -fű azért is értékes, mert a növénytermesztés gépeivel betakarítható és bálázható, tehát nagyon jó az úgynevezett géptársítás. Azt mondjuk, hogy a térségben lévő kutatóállomásoknak és felsőoktatási intézményeknek most nagy erővel kell foglalkozniuk ezzel a kérdéskörrel. Azt azért még megemlíteném, hogy akár a füzesek, akár a füves területek jelentős szerepet játszhatnak a vadtenyésztésben, ezzel együtt a vadásztatásban. Ettől alternatív növények ezek! Egyrészt fontos, hogy ne a parlagfű kerüljön túlsúlyba, de még a foglalkoztatásban is szerepük van, hiszen a vadászterületek kiszolgáló személyzetet igényelnek. Lehetőség szerint a kettős hasznosítást is mindig figyelembe kell venni! Az Ipoly- völgyben is látható, hogy ahol szürkemarhát tartanak, ott gyönyörű, szálfüves rétek alakulnak ki. Egy nógrádi területen is azokat a növényfajokat kell előtérbe helyezni, amelyek biztonsággal termelhetők, jó a géptársításuk, tehát nem kell hozzájuk célgépeket beszerezni, mert ezek nagyon megdrágítják a termelést, illetve fontos a kettős hasznosítás, mert ez foglalkoztatást is von maga után. Fenti elképzelésekkel igyekszünk még az uniós csatlakozás előtt segíteni a gazdákat! ■k * * A nemzeti össztermékből három százalékkal részesedik a mezőgazdaság és hat százalékot tesz ki a beruházások aránya. Általában annyi szokott lenni a beruházás, mint amennyi a nemzeti össztermék aránya, tehát egyelőre sokkal többet tesz be az állam a mezőgazdaságba, mint amennyit kivehet onnan. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy 200. nagyon rossz év volt, hiszen az aszály 150-200 milliárd forintos bevételkiesést okozott. A kár enyhítésére ugyan elköltöttünk vagy 60 milliárdot, de ez még mindig kevesebb, mint a kiesés. A forint túlértékelése további 60-70 milliárd forintot vitt el, amíg alacsonyabb volt a külföldi valutákhoz viszonyított árfolyam. Az azonban tény, hogy az elmúlt két év alatt sokkal több támogatás került a mezőgazdaságba, mint az azt megelőző négy év során!- Mik a lehetőségek SAPAKD pályázatain? A keretet ez év végéig fel kell használni.- A SAPARD pályázatain az említett 100 milliárd felett további 40 milliárd forint áll még rendelkezésre. Itt nagy előny, hogy a gépi támogatásoknál 40 százalék, az épületberuházásoknál pedig - ide tartozik például a hűtőház is - 50 százalék a vissza nem térítendő támogatás összege. A hitel is felhasználható arra, amire kell, de vétek nem kihasználni az igénybe vehető többi támogatást, főleg, ha nem visszatérítendő! Nógrádban például a bogyós gyümölcsök szedésére használható gépek beszerzése lehet jelentős. Ez évtől ugyanis a kertészed gépek vásárlására - ezek közé tartozik a málna is - már igénybe vehető a SAPARD-keret. A rázógépeket tehát most kell megvenni, hiszen a 40 százalékos állami támogatás igen jelentős! Egyébként a SAPARD-keretet ez év végéig fel kell használni. Igen jelentős összegekkel érkeztek pályázatok az elmúlt időszakban, amelyek még elbírálásra várnak. Mivel a kertészet gépei és az épületek a pályázati célok közé kerültek, ezek után a keret valószínűleg igen gyorsan elfogy majd. Aki tehát beruházásban gondolkodik, annak mindenképpen bele kell vágnia!- A SAPARD pályázatai faluközpontok megóvására is költhetők.- Egyébként a SAPARD-pro- gramon belül a hagyományok megőrzésének, a faluközpontok kialakításának támogatására is lehetőség nyílik, de ezek már nem a mezőgazdálkodás témakörébe tartoznak. Igazság szerint a falvak meglehetősen eladósodottak, ezért javasolható, hogy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a meglévő fejlesztési pénzek szétosztásánál a SAPARD-ba szálljon be! Az önkormányzat ugyanis saját erővel általában nem rendelkezik, hitelt pedig nem vehet fel a SAPARD-támogatás igénybe vételénél. A regionális tanács által adott pénzek azonban felhasználhatók, így előbbre lehet lépni! Ez annál inkább is fontosabb, mert a faluközpontok felújítására már csak az idén lehet támogatást igényelni, de a városok még jövőre is kaphatnak pénzt.- Az utóbbi napok hírei szerint nehéz helyzetben vannak a tejtermelők az alacsony felvásárlási árak miatt, tüntetnek a libatenyésztők, válságban a baromfiágazat...- Oda kell figyelni arra, hogy ki, mit termel! Meg kell értetni, hogy vagy a piacon értékesíthető terméket állít elő valaki, vagy nem érdemes foglalkoznia vele. Egyébként meg a 100 milliárdos hitelkeret és a SAPARD 40 milliója egyaránt szolgálhatja a mező- gazdasági szerkezetváltást is. Arra azonban nem szabad pénzt adni, hogy a meglévő gondokat tovább szaporítsuk, a válságot mélyítsük! Á kvóták ismertek, be kell tartani őket. A termelők és a felvásárlók között szerződéses kapcsolatot kell fenntartani, amit, ha megsértenek, a bíróság hatáskörébe kell utalni. Ha azonban kormányzati segítséggel rendezzük a különféle gondokat, mint amilyen egyes áruk túltermelése, akkor azokat a pénzeket valahonnan el kell venni. Azért fizessen a nyugdíjas, vagy az ipari munkás, mert valaki többet termel, mint amennyit a kvótája lehetővé tenne? Május 1-je után a mezőgazdasági termékek szabadon jöhetnek be a magyar piacra, még nagyobb túlkínálat lesz, éleződik a verseny... Magyarországon ma mintegy 350-400 ezer ember kötődik valamilyen formában a mezőgazdasághoz és a többséghez kell alkalmazkodniuk azoknak, akik a kvótákat nem tartják be. A Károly Róbert Főiskolán is azt nézzük, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a munkaerőpiacon jól tudnak érvényesülni! Mezőgazdaság: értékközpontúság, állami támogatással
