Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-19 / 15. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE I KÖRKÉP 2004. JANUÁR 19., HÉTFŐ Madách Imre emlékére Balassagyarmat Január 20-án kerül sor a megyei Madách-ünnepségre, a megye egyik legrangosabb kulturális rendezvényére. A Nógrád Megye Közgyűlése, Balassagyarmat Város Ön- kormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár által támogatott eseménysorozat 9.00-kor kezdődik meg a városi könyvtárban a megyei Madách-Mikszáth vers- és prózamondó versennyel, melyet a Mikszáth Kálmán középiskola szervez. 14 órakor koszorúz- zák meg a Köztársaság téri Madách-szobrot, ahol a középiskolás szónokverseny győztese mond be- i szédet, s a vers- és pró- | zamondó verseny he- ' lyezettjei szerepelnek. 15 órakor a Madách-tár- saság által kiadott Madách bibliográfia 1993-2003 dmű kiadvány összeállítóival, Bódi Györgynével, a Balassi Bálint Könyvtár helytörténeti gyűjteményének vezetőjével és Győriné Mojzes Anikó rendszerszervezővel beszélget dr. Andor Csaba. 16 órakor a Nemzeti Színház Tragédia bemutatóinak díszleteiből, jelmezeiből, kellékeiből és az előadásról készített felvételekből rendezett kiállítást dr. Pmznovszky Mihály irodalomtörténész nyitja meg. Közreműködik Palánki Éva fuvolán és V. Sinkovicz KataRn zongorán. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban megtartott Madách- ünnepségen 16.30-tól Dóm Ottó, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke üdvözli a megjelenteket és adja át a 40 évvel ezelőtt alapított Madách-díjakat, köszöntőt mond Jarábik Gabriella, a pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. A kitüntető címben Bódi Györgyné dr., salgótarjáni könyvtáros, az 50 évvel ezelőtt létrehozott Palócföld folyóirat, valamint Tibay András, a Kiss Árpád Általános Iskola igazgatója, balassa- ; gyarmati előadómű- I vész részesülnek. A f Madách-díjasokat Bódi Tóth Elemér költő, dr. Horváth István történész és T. Pataki László író, rendező méltatja. Közreműködik Für Éva énekkel, Bank Attila és növendékei szaxofonegyüttesükkel, Telek András és Szabó Ágnes a Nógrád táncegyüttes tagjai tánccal, valamint a Düvő népzenei együttes. A keretjátékot Marschalkó Zsolt írta, Oroszlánná Mészáros Ágnes rendezte, Csábi István, Szél Imre, Tibay András és Varga Zsófia adják elő. Balesetek, szabálytalanságok Két és fél milliós bírságot is kiszabtak (Folytatás az 1. oldalról) kérdések közül problémás a munkavédelmi oktatás: nem ismerik a dolgozók kellően a veszélyhelyzeteket. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat is kapcsolódik az előzőhöz: régen mindenhol volt tervszerű karbantartás, volt tmk, helyi karbantartó, amelyek folyamatosan gondoskodtak az ellenőrzésről, a felújításokról. Most időszakos biztonsági felülvizsgálatnak hívjuk: megvan a rendje, melyik gépet milyen időközönként kell felülvizsgálni, hogyan kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni, és így tovább. Új fogalom a kockázatértékelés: az Európai Unióban régóta megy, nálunk először 2002. december 31-ig kellett elkészíteni. Január-februárban volt egy felmérésünk, ami azt mutatta ki, hogy 40-50 százalékos elké- szültségű volt a kockázatértékelés: ennek alapján a munkáltató megteszi a szükséges intézkedést, ahol kell, javít a munkakörnyezeten. Idén év elején újra megnézzük, történt-e valami pozitív előrelépés.- Munkabiztonság vonatkozásában melyek voltak a főbb hiányosságok, és hogyan szankcionálták azokat?- A gépek, berendezések biztonsági állapota: sok az elavult gép, a technológiai fegyelem kérdése a kisebb részarány. Különösen a feldolgozóipar, építőipar az, ahol sok a hiányosság. A balesetek száma szerencsére nem mutat kiugró emelkedést. Halálos baleset kettő történt az elmúlt évben, a decemberi jegyzőkönyvek még most érkeznek be, de mintegy 900-1000 között van a munkabalesetek száma megyénkben. Az előző évekhez viszonyítva azt mondhatjuk, hogy stagnálás van. A legnagyobb mértékű munkavédelmi bírság 600 ezer forint volt, amelyet azért kapott a munkáltató, mert több gép biztonsági állapota sem felelt meg az előírásoknak. Átlagosan 2-300 ezer forintot szabtak ki a munkavédelmi felügyelők.- Milyen tapasztalatokat szereztek a munkaügyi célzatú ellenőrzések során?- A skála nem teljes, mert nem a Munka törvénykönyve (Mt) összes előírását ellenőrizhetjük: elsősorban a feketemunka, a munkaidő, pihenőidő, túlmunka, illetőleg a munkaidő nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellenőrzését végezzük. A legtöbb szabálytalanság a munkaszerződések hiánya, illetőleg írásba foglalásának elmulasztása miatt történt. A munkaszerződés létrejöhet ugyan szóbeli megállapodással is, de mindenképpen szükséges ennek írásbeli rögzítése is. Ellenőrzési területünkön a fő csapásirány a feketemunka felderítése: el kell mondani azt is, hogy sajnos, az építőiparban és a mezőgazdaságban nem csökken. Az a baj, hogy ma már az alvállalkozónak is alvállalkozója van, rákényszerül, hogy valahol spóroljon. Nem fizeti a járulékokat, vagy csak minimálbéren jelenti be. Tapasztalataink szerint nem nagyon szeretik az alkalmi munkavállalói kiskönyvet: nem árt, ha tudják, hogy az ilyen kiskönyvbe a reggeli munkakezdéskor a bejegyzés elmulasztása ugyanúgy feketemunkának minősül. Súlyos bírságot szabunk ki, ha ilyennel találkozunk. Munkaügyi hiányosságokért tavaly 2,5 millió forint bírság volt a legmagasabb, amit kiszabtunk. Sok a szabálytalanság a munkaidőpihenőidő tekintetében, a munkáltatók nem alkalmazzák a Munka törvénykönyv szigorú előírásait: a heti munkaidő negyven óra, egy héten legfeljebb nyolc óra túlóra lehet.- Többször hallottuk már, hogy módosítások lépnek majd életbe az uniós csatlakozás után. Van-e olyan módosítás, amely már januártól hatályos?- Valóban várható a munkavédelmi törvény módosítása, de az csak május elseje után lép hatályba: a tervezet szerint a módosítás a munkavédelmi bírság alkalmazására nagyobb lehetőséget biztosít. Ami viszont már január elsejétől hatályos, az a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó módosítás. Új formanyomtatvány van, a január elseje után bekövetkezett sérüléseket már e szerint kell kivizsgálni. Kicsit megnövekedett az adminisztráció, új munkabaleseti jegyzőkönyvforma, új vizsgálati rend. Ami jó volt, azt megtartotta a régiből a jogszabály, az új elemeket beépítette, a hiányosságokat pótolta. Többet vár el a munkáltatótól a kivizsgálás során. Arra felhívnám a figyelmet, hogy január elseje után történt munkabalesetek esetében csak az új formátumú jegyzőkönyvet fogadhatjuk el. . ______________HEGEDŰS ERZSÉBET M entenék, ami még menthető CSERHÁTSURÁNY Öt évvel ezelőtt hozták létre Cserhátsurányban azt a tájházat, melynek ötlete már nagyon rég megfogalmazódott a herencsényi származású Szalai Istvánná fejében. A takarékszövetkezet helyi kirendeltségvezetője arra tette fel életét, hogy megmentse a falu értékeit, népi kincseit az unokák, az elkövetkezendő nemzedék számára. Tartott attól, hogy végképp veszendőbe megy az ősök felbecsülhetetlen értékű hagyatéka. Gyűjtőmunkájához és tervének kivitelezéséhez kiváló segítőtársakra talált Magos Jenő tanító úr és Deme Jánosné, tősgyökeres surányi egészségügyi dolgozó személyében. Céljaik megvalósításában a képviselő- testület és Szántó József polgár- mester is melléjük állt. A gyűjtemény elhelyezéséhez megkapták azt az önkormányzat által megvásárolt, a századelőn épített, átalakított parasztházat, melyben jelenleg a tájház található. Az épület két szobából és egy konyhából áll. A tisztaszobában helyezték el a jellegzetes népi bútordarabokat: a rakott ágyat, a bölcsőt, a székeket, az asztalt, a lócát, a négyfiókos sublótot, a két ládát, melynek A konyhában - egyéb hely nem lévén - fényképek őrzik a múló időt: szüretekről, családi és egyházi eseményekről. Ide kerültek a tányérokon kívül a kenderfeldolgozás eszközei, a tiloló, a rokka, a guzsaly, a csévélő. Rakott masinát, szövőszéket is szeretnének kiállítani a lelkes gyűjtők, de nincs rá elég helyük. A másik nagy baj az, hogy a ház falai igen nyirkosak, vizesek, így félő, hogy az összeszedett népi kincsek megrongálódnak. Pedig a tanító úrtól tudjuk: nagy az érdeklődés. Még külföldiek is felkeresik a tájházat a magyar csoportok mellett, s az iskola valamennyi osztálya egyikében titkos fiók is található. A régi falusi szokás szerint akkor volt a férjhezmenendő lány gazdag, ha a sublót megtelt kelengyével. A titkos fiókban az összerakott szoknyákat tartották, melyeket a templomba vettek fel a lányok. Gyönyörű népi szőtteseket láthat itt a látogató, melyek a ládafiából bukkantak elő , s egyedi műalkotás minden egyes darab. Szalai Istvánné szerint minden alkotó beleszőtte, hímezte saját tehetségét, képzelőerejét a kézimunkákba. Szentképek, tükrök, tányérok álmélkodtat- ják el a betérőket. A hátsó szobában az eredeti viseletbe felöltöztetett bábuk tekinthetők meg: az új menyecske, a menyecske, a férfi és az idős asz- szony. A falakon a népi viselet darabjai függenek: az ing, a gatya, de megtalálhatók a házban olyan szőttestarisznyák is, melyekben Szentkútra menet vitték az asszonyok az elemózsiát, s éppúgy láthatjuk a halottas és a nászágyak térítőit. megismerkedett már a nagyszülők tárgyi emlékeivel. Jeles ünnepeken, falunapokon mindig nyitva áll a ház, de kérésre Szalai Istvánné vagy Magos Jenő bárkinek megmutatja a gyűjteményt. Csak remélni lehet, hogy a mai szűkös költségvetésben is lesz anyagi forrás a surányi értékek megmentésére. SZABÓ ANDREA Faktoring, azaz követelésvásárlás: a forgóeszköz-finanszírozás kedvező módja Magyarországon a cégek forgóeszköz-finanszírozásának legelterjedtebb formája még mindig a rövid lejáratú bankhitel. Amíg azonban a nagyvállalatok méretüknél, tőkeerejüknél, stabil pénzügyi helyzetüknél fogva kedvező feltételekkel vehetnek fel hitelt, addig a kis- és középvállalatok számára sokszor gondot jelent a „hagyományos” hitelhez való hozzájutás. Ugyanakkor piaci versenyképességük érdekében ezek a cégek rákényszerülnek arra, hogy szállítói hitelt nyújtsanak és elfogadják a vevőik által diktált hosszabb (általában 30-60 napos) fizetési határidőt. Mindezek következtében egyre inkább nő az igény alternatív finanszírozási megoldások, így a faktoring iránt is. Nagyné Danka Szilviát, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogyan ítéli meg a faktoring lehetőségeit a hazai piacon.- Magyarországon a faktoring még csak szűk körben terjedt el, vállalatfinanszírozásban betöltött szerepét kevéssé ismerik. Elsősorban a multinacionális cégek, nagy áruházláncok beszállítói veszik jelenleg igénybe, akik így a szállítást követően néhány napon belül hozzájuthatnak a kiszámlázott áru ellenértékéhez. Meggyőződésünk azonban, hogy a faktoring iránti kereslet a jövőben számottevően emelkedni fog, s egyre több cég ismeri fel annak saját üzletében betöltött pozitív szerepét.- Melyek a faktoring előnyei a hagyományos banki hitelekkel összehasonlítva?- Először is, amint azt említettem, sok kis- és középvállalat számára a tradicionális banki hitelek nem elérhetők, illetve meglévő hiteleik nem növelhetők saját cégük növekedési igényeinek megfelelően. Számos cég esetében a hitelfelvétel gátja, hogy nem rendelkeznek a bank által megkövetelt biztosítékokkal. A faktoring esetében viszont a gyengébb pénzügyi mutatókkal bíró, fedezettel nem rendelkező cégek is finanszírozhatók, amennyiben nem lejárt, nem vitatott vevőkövetelésüket a bankra engedményezik. A hagyományos hitelekkel összehasonlítva - és a gyakori tévhittel ellentétben - a faktoring olcsóbb finanszírozást jelent. A kapcsolódó szolgáltatások - pl. a vevőkövetelések nyilvántartása - révén az ügyfél költséget takaríthat meg. Á faktoring segítségével a cégek alkalmazkodni tudnak a vevőik által megkívánt fizetési határidőkhöz, javíthatják piaci versenyképességüket, tervezhetőbbé tehetik cash-flow- jukat, növelhetik forgalmukat.-A Raiffeisen Bank mióta foglalkozik fáktoringgal, s kiknek ajánlja ezt a szolgáltatást? A Raiffeisen Bank immár tíz éve kínál faktoringszolgáltatást ügyfeleinek mind export mind belföldi viszonylatban. Forgalma 2002-ben elérte a 46 milliárd forintot, amellyel a piaci részesedése mintegy 20%-ra emelkedett. Szolgáltatásunkat fentiek alapján elsősorban azon növekedési fázisban lévő kis- és középvállalatok számára ajánljuk, akiknek folyamatos nyitva szállításuk van akár belföldön, akár külföldre folyamatos működésük biztosítása és likviditásuk érdekében a termelés és a szállítás ütemezésében van szükségük finanszírozásra, illetve valamilyen rizikó kizárása érdekében szükség van megfelelő finanszírozási technikára. A faktoring a nagyvállalatok körében is egyre gyakrabban kerül előtérbe, mint alternatív, illetve addicionális finanszírozási lehetőség. Folyamatos termékfejlesztéssel arra törekszünk, hogy szolgáltatásunkat minél inkább ügyfeleink igényeihez igazítsuk, és egyre szélesebb körben ismertessük meg annak előnyeit.- Milyen költségei vannak a faktorálásnak?- A faktorálásért bankunk - más szolgáltatókhoz hasonlóan - a következő díjakat számítja fel: Kamat: mely általában a hagyományos rövid lejáratú hitelek kamatánál alacsonyabb ún. diszkontkamat. A diszkontkamatot a bank a megelőlegezett számlaösszegre vetítve, a megelőlegezés és a számla esedékessége (vagy az ügyféllel közösen megállapított, az esedékességet követő türelmi idő lejáratának napja) között eltelt napok után számítja fel. Faktordíj: a faktorálásra benyújtott számlák, illetve azonos lejáratra szóló számlacsomagok összegére vetített díj, mely magában foglalja a számlaadminisztráció és a követelések nyilvántartásának költségeit. Szerződéskötési díj: a faktorlimitek felállításáért a faktoringszerződés megkötésekor felszámított egyszeri díj. ____ X
