Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-17 / 14. szám
„Mikszáth Kálmán esete Rákóczi Ferenccel” „Csúcsot döntött” a Palócföld. Elismerem: meglehetősen szokatlan a sportéletben használatos megállapítás egy irodalmi, művészeti folyóiratról szóló írás bevezetéseként, de e szavak fejezik ki leginkább - legalábbis mennyiségi vetületben - a lap múlt évi teljesítményét. (Meg egyébként is a versenyszellem manapság a szellemi életet is egyre jobban áthatja.) Ugyanis a Praznovszky Mihály vezette szerkesztőség nem kevesebb mint kilenc számot, több mint ezerszáz oldalt jelentetett meg a minap leköszönt esztendő folyamán. Ötven évvel ezelőtt, 1954-ben amikor útjára indult a Palócföld, egyetlen száma látott napvilágot. Később már évente két, majd négy szám is jelezte a megpezsdült aktivitást. 1973 óta évi hat számmal volt jelen a megye szellemi életében, de nem is olyan régen előfordult évi mindössze kétszeri megjelenés is. Id. Szabó István: II. Rákóczi Ferenc (Szécsény) Ehhez képest különösen imponáló a kilenc lapszám. Ebből hat a normál megjelenési rendben, három pedig úgynevezett különszámként - költészet napi, ünnepi könyvheti és a Rákóczi- szabadságharcra emlékező - került az olvasók kezébe. Az 5-6. szám, valamint a Rákóczi- összeállítás az utóbbi hetekben gyors egymásutánban hagyta el a nyomdát. Ezek képezik az alábbi recenzió tárgyát, figyelembe véve, hogy a bő háromszáz oldalon helyet kapott tanulmányok, interjúk, könyvismertetések stb. - és persze szépirodalmi alkotások - többségéről még csak említésszerűen sem eshet szó. A szeptember-októberi - tehát az ötödik - szám egyik sajátosságát a balassagyarmati ihletésű, tematikájú írások jelentik. A város mindig is gazdag volt művészeti, kulturális értékekben, vagy ahogyan Szabó Andrea fogalmazott Petőfivel, Madáchcsal és Szabó Lőrinccel foglalkozó írásában: „falai között szellemóriások éltek”. Kovalcsik József „A Tragédia szolgálatában” címmel idézi fel dr. Szabó József (1902-1986) alakját. A püspöki rangot is szerzett evangélikus lelkész negyedszázadon át - 1948-tól 1973-ig - élt Balassagyarmaton, ahol neves Madách- kutatóként és a legnagyobb, legnében. A Palócföldben első ízben publikált salgótarjáni középiskolai tanár, Engelberth István a Nógrád megyei Rákóczi- kultusz jellemzőit foglalja ösz- sze az utóbbi évtizedek, évek történéseit, sőt a szécsényi országgyűlés 2005- ös, azaz 300. évfordulójának terveit is érintve. Mint a címlapon is megfogalmazódott, a Palócföld november-decemberi, azaz 6. számának szépirodalmi anyaga mintegy a karácsonyi Egy Krúdy - nevezetesen - Pál húszéves korában teljesebb Madách-gyűjtemény tulajdonosaként is számon tartották. A megye azonban nem értékelte érdemei szerint, ezért gyűjteményével együtt Győrbe költözött. Kovalcsik József személyes kapcsolatukra alapozva mutatja be Szabó József - aki 2003. január 29-én posztumusz díszpolgári címet kapott Balassagyarmaton - érdemdús munkásságát. T. Pataki László egy másik gyarmati díszpolgárral - Esze Tamás történésszel, irodalomtörténésszel a református konvent tudományos gyűjteményének főigazgatójával készített beszélgetését közli az interjúalany halála után tíz esztendővel. A tavalyi Madách-pályázaton díjazott írásban megannyi, az Ipoly-parti városra való utalás olvasható. Barátin Ottó a 2003-ban Madách-díjjal kitüntetett Madách Imre Városi Könyvtár igazgatójával, Oroszlánná Mészáros Ágnessel beszélget az intézményi kollektíva munkájáról, a névadó kultuszának továbbéltetésében vállalt szerepükről. Nem balassagyarmati, de terjedelme, fajsúlyos mondandója miatt kiemelendő Sulyok László tanulmánya - amely az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz fiatal mártírjának, a költőtehetség Ravasz Istvánnak az életét és halála körülményeit elemzi - és Gáspár István Gábor interjúja a salgótarjáni születésű, Londonban és Budapesten élő sikeres képzőművésszel, Kicsiny Balázs- zsal, akinek alkotásai illusztrálják is a Palócföld 5. számát. A Rákóczi- emlékszámba Mikszáth Kálmán két e korral foglalkozó elbeszélését is beválogatták, tekintve, hogy - mint Praznovszky Mihály „Mikszáth Kálmán esete Rákóczi Ferenccel” című tanulmányából megtudni - „ha az életmű tematikai összetettségé kívánjuk feltárni, meghatározó szerepet kell tulajdonítanunk az író történelmi motívum választásának s azon belül is a Rákóczi-szabadság- harcnak, s a Fejedelem szerepeltetésének. ” Nógrád megyei kuriózumok, de legalábbis érdekes utalások sokaságát sorakoztatják fel napjaink szerzői. Tanulságos Horváth István „Egy hol labanc, hol kuruc katona története” című írása, amely a történelmi háttér értelmezését követően, a Forgách család egyik tagjának, ifj. Forgács Simonnak az életpályáját tekinti át összefüggésben a Mikszáth „Ne nyito- gassuk a történelmet” című elbeszélésének tartalmával. Szvircsek Ferenc „Salgótarján kuruc földesurai”-t - Vay Ádá- mot, Ráday Pált, Kajali Pált és Szluha II. Ferencet - mutatja be, bizonyára nem kis meglepetést okozva a város történetét túlzottan leegyszerűsítők számára. Hausel Sándor Magyarország első - 18. századi - történeti-statisztikai leírásáról - amelyben Nógrád megye is szerepelt - számol be. Parschitius Kristóf összeállítása azért is fontos, mert „magában hordozza a későbbi nagy munkák csíráit. ” A pásztói származású zenetörténész, Tori Lujza ezúttal arról értekezik, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékezete miként él a népzeolvasnivaló szándékával állt össze. Németh István Péter „Rácegresi lllyés- betlehemes”-e a különlegesség erejével hat, míg Büki Péter és Hubai Gruber Miklós elbeszélései líraiságuk miatt figyelemre méltóak elsősorban. Erőteljes e lapszám „tanulmányrovata” is, mind tárgyát - Déry Tibor, Illyés Gyula, Mórái Sándor, Tandori Dezső - mind a megvalósítás Vasy Géza, Széchenyi Ágnes, Doboss Gyula iro- dalomtörténé- szek jóvoltából - színvonalát tekintve. Pénzes Tímea Gál Jenővel, a prágai Károly Egyetem tanárával, fordítóval beszélget Pilinszky János és Kertész Imre csehországi fogadtatásáról. Két esszé - Fráter Zoltán „A színes író”, Kelecsényi László „Egy film az örökkévalóságnak” - és egy vers - Széki Patka László „Krúdy álma Amália álmáról” - is foglalkozik a 125 éve született Krúdy Gyula életművével. Illusztrációként a Nógrádi Történeti Múzeum gyűjteményében a Krúdyaktól őrzött fotográfiák szolgálnak. Ugyancsak van nógrádi vonatkozása a 2002-ben Hatvanban felállított Kossuth-szobornak, minthogy az alkotója ifj. Szabó István szobrászművész. Az avatóbeszédet Fecske András művészettörténész tartotta, hangsúlyozván, hogy az alkotó „...ezzel a köztéri munkával régi adósságot törlesztett. Fölidézte Kossuth szellemiségét, kibontotta belőle az eszményt, hogy megmintázza az embert. Akivel ugyanúgy szóba lehet elegyedni, mint a horpácsi kúria bronzlócáján pihenő Mikszáthtal. ” A Palócföld 2003. évfolyama, s ezen belül az utóbbi három száma - azontúl, hogy kultúránk nemzeti és nemzetközi respektu- sát is erősítette - jelentékeny mértékben járul hozzá, hogy többet tudjunk Nógrád történelméről, jelenéről, jobban ismerjük meg hagyományainkat, értékeinket, önmagunkat. CSONGRÁDYBÉLA Kicsiny Balázs: Munkavégzés folyamatban (2002) Drágakövekben szoboiminiatűrök Honion él és alkot, a fővárosban nyílt kiállítása A természet alkotta, pár milliméteres értékes szépségek, az élő kristályok, emberi alkotásokat, Kolozsvári Grandpierre Miklós festő, szobrászművész miniatűr szobrait foglalják magukban. A szürrealista festmények és lírai szobrok mellett ezek a világon egyedülálló technikával készült páratlan alkotások is megtekinthetők a Honton élő alkotó fővárosi kiállításán, amely január 19-ig, az Uránia Filmszínházban látható. A tárlatot a község polgármestere, Pintér Gábomé nyitotta meg, aki a kiállított műveken kívül az alkotói környezet megismerését is ajánlotta a jelenlévőknek. Kolozsvári Grandpierre Miklós hat éven át tanult művészeti anatómiát, alkotói munkájára óriási hatással volt Szász Endre, akit még gyerekkorában megismert. Később olyan művészektől tanult, mint Borsos Miklós, Barcsay Jenő, Melocco Miklós és Amerigo Toth. 1980-tól '95 ig külföldi kiállításokon mutatkozott be, s lett egyre népszerűbb. A hazai közönség is több alkalommal láthatta már tájképeit, akvarelljeit, rézkarcait, monumentális szobrait és drágakövekbe faragott miniatűrjeit. Megyénk legnyugatibb településén néhány éve él és alkot, itt alakította ki művészeti magániskoláját, ahol a tanulni vágyó művészpalántákkal foglalkozik. Honti galériájában egész évben megtekinthetők festményei, rézmetszetei és szobrai. Tánc az égő kakukktojás körül Kibontás Deviáns ornitológus
